Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

1977. január 9., vasarnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Polgári védelem Egyéni védőeszközök készítése és használnia mérgező aerosolok szerveze­tei károsító halasaival szent­Az egyem védekezés a vé­delem szerves része. Az egyé­ni védelem háborús '.helyzet­ben arra irányul, hogy a la­kosságot a kollektív védelem megvalósulásáig átmenetileg megóvja a környezetbe ke­rült sugárzó, mérgező és fer­tőző anyagok károsító hatá­saival szemben. Az egyéni védelem eszkö­zei között a legfontosabbak a légzés- és bőrvédő eszközök. Az egyéni védelem eszközei között találunk különleges védőképességű védőeszközö­ket, melyek a személyek vé­delmét magasabb fokon biz­tosítják. A magas védőképességű eszközök használata mellett feltétlenül szükség van tö­megméretű használat esetén olyan (szükség-)védőeszközök elkészítésére, amelyek vi­szonylag egyszerű módszer­rel, egyszerű anyagokból el­készíthetők. A védőeszközökkel való el­látás differenciáltan történik, így elsődlegesen a magas vé­dőképességű védőeszközök­kel a merttö-rnentesítő mun­kálatok elvégzésére kijelölt polgári védelmi szakalegy­ségeket látjuk el, mivel a tömegpusztító fegyverek má­sodlagos hatásainak elsősor­ban ez az állomány van ki­téve. A lakosság adott esetben hosszabb időn át is előnyö­sen tudja használni műszaki védői étes í tményei t (lakását, óvóhelyét), amelyből kimoz­dulnia halaszthatatlan dolgai elvégzése céljából ritkán és csak igen rövid időszakra szükséges, ezért a maga ké­szítette légzés- és bőrvédő eszközeivel átmenetileg ha­tásos védelmet biztosíthat ön­maga és csalódja számára. A "lakosság szamara olyan egyéni légzés- és bőrvédő eszközök készítését ajánljuk, amelyek alapanyaga több­nyire a háztartásokban is előfordul. Ismerkedjünk meg néhány saját háztartásunkban is megtalálható alapanyagból — gézlapokból, flanel]- és sű­rű szövésű vászonanyagokból, textíliákból, használt filcka­lapból stb. — házilag is el­készíthető — elsősorban a radioaktív porártalmak ellen védő egyéni védőeszközzel. EGYÉNI SZÜKSÉG védőeszközök A nukleáris fegyverek má­sodlagos hatásai közül a leg­veszélyesebb, ha a radioaktív anyagok valamilyen úton közvetlenül a szervezetbe ke­rülnek. A szálló porok szer­vezetbe kerülésének egyik módja a porok belégzése. Megfelelő szükség légzésvé­dő eszköz használatával si-y kérésén védekezhetünk. Géz­ből készíthetünk 5—6 db géz­lapocska felhasználósával olyan eszközt, ahol a szűrő­réteg hatásfoka a 30—40%-ot éri el és légzési ellenállása csekély. Ezt az egyszerű — a száj elé köthető — védő­eszközt; elsősorban a légúti megbetegedésekben szenve­dőknek ajánljuk. A szem védelmére feltét­lenül használjunk motoros- szemüveget, vagy savszemü­veget. A különböző flanéllanyagok (ingek, kendők) porvisszatar­tó képessége olyan, hogy szűrőbetétként, vagy porál- arc-alapanyagként — egy vagy több rétegben — elő­nyösen használhatók. A ke­reskedelmi forgalomban is kapható flanéllanyagok között 50—60° '(j-os porvisszatartó képességgel bíró anyagokat találunk. Ezen anyagok lég­zési ellenállása nem túl nagv (1,5—2 vízcszlop mm). Ha az ilyen alapanyagból készült, és az egész feiet borító por­álarcot használjuk, akkor át­menetileg igen jó védelmet biztosítottunk a radioaktív *»8nó porok, fertőző, vagy ben. Az így készített álarcok elsősorban csakis a radioak­tív szálló porok ellen nyújt­hatnak átmenetileg megbíz­ható védelmet, míg a fertő­ző, vagy mérgező aerosolok esetén alig, vagy egyáltalán nem használhatók. Fertőző, vagy mérgező aerosolok ese­tén korszerűbb, speciális vé­dőeszközökre van szükség. Szükség légzésvédő eszközö­ket filcanyagokból is készít­hetünk. A filcanyagokból ké­szült védőeszközöknek por- védelem szempontjából az eddigi védőeszközökkel szem­ben nagyobb előnyei vannak. Az alapanyag szűrőképessége 70—95%-os, ezzel szemben a légzési ellenállása mind­össze 4—7 vízoszlop mm. A porvédő filcálarc megvédi az arcfelületet a sugárszennyező­déstől, átmenetileg még a fertőző aerosolok belégzését is megakadályozza, de a mér­gező vegyi harcanyagok göz- és aerosol-hatásai ellen nem nyújt védelmét. A filcanyag kiszabása után a szem ma­gasságában 4—5 cm átmérő­jű köralakú lyukat vágunk, melyet a szemüveg kialakí­tásához szükséges vékony plexilapból vagy celluloid le­mezből kivágott megfelelő méretű anyaggal fedünk. A tűzés helyét ragasztóval, vagy szigetelő szalaggal kell gon­dosan leragasztani. A filc­álarc fejre való rögzítését , szalagokkal, esetleg csatokkal oldjuk meg. A filcálarc szemüvegét használat előtt páramentesí­tő szappannal, vagy ennek hiányában glicerinnel kell be­kenni. de megfelel a háztar­tási szappan is. Az álarc használatánál a tartópánto­kat úgy kell eligazítani, hogy az álarcrész a homlokon, az arcon, az áll alatt és a ha­lántékon is jól simuljon. Nagyon fontos, hogy az arc- résznél lehetőleg kis hézag maradion, igv kisebb a lég­zési ellenállás és kisebb a holttér. Az elszennyeződött filcál­arcról a port le lehet kefél­ni, nedves ruhával le lehet törölni, ami részleges sugár- mentesítésnek felel meg. Új­bóli használat előtt azonban célszerű langyos, mosószeres vízzel lemosni, ötször-hat- szor tiszta vízzel leöblíteni, majd megszárítani. Az így mentesített porvédő álarcot csak előzetes sugárellenőrzés után szabad ismét használ­ni. A nem mentesíthető ál­arcot elégetéssel, elásással meg kell semmisíteni. SZÜKSÉG BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK Az emberi test bőrfelülele igen nagy. Felnőttek eseté­ben 1,6—1.8 m-, s szerepe különös jelentőségű az élet­funkció szempontjából. Az emberi bőr a szervezet érint­kező felülete a külvilággal. A szükség bőrvédő eszközök célia, hogy megóvják a bőr- felületet a szennyeződéstől, fertőzéstől, mert a halálos kimenetelű mérgezésektől és fertőzésektől eltekintve is célirányosabb a megelőzés, mint a hosszadalmas men­tesítés. fertőtlenítés, illetve gyógykezelés. „ A lakosság számára az egyszerűbb bőrvédő eszközök is biztonságos, jó védelmei nyújtanak. Ezt a megállapí­tást arra lehet alapozni, hogy a lakosság jól ki tudja hasz nálni a védőiét erűmén vei' által nyújtott védelmi lehe­tőségeket. Abban az esetben ha a szennyezett, vagy fer­tőzött területet átm°neüle' el ke'i hagynia, a szennye­zett. illetve fertőzött térén szakaszokon való áthalad*« a'ka'mával a szükség bőr­védő eszközök is kieiégí*ó védelmet nyú’tanak. amenv- nyiben a szükség légzésvédő eszközökkel együtt szabályo­san es fegyelmezetten ke­rülnek alkalmazásra. A szükség bőrvédő eszkö­zökkel szemben általában az alábbi követelményeket tá­masztjuk: könnyen hozzá­férhető, megvásárolható, vagy elkészíthető legyen; megközelítően jó védelmet biztosítson a felületi szeny- nveződés, fertőződés ellen: át­menetileg akadályozza meg a mérgező és fertőző aero­solok. permetek átszivárgó* sát, bár a teljes zártság nem lehet követelmény: jól visel­hető legyen, ne okozzon egészségi károsodásokat; és lehetőleg mentesíthető le­gyen. A követelmények szem előtt tartásával az ismert ru­házati anyagokból, elsősor­ban a sűrű szövésű, részben bevonatos, részben impreg­nált textíliák, vagy az újab­ban igen elterjedt műanyag- fóliák választandók ki szük­ség bőrvédő eszközök anya­gaként:, A szükség bőrvédő eszközöket feloszthatjuk szi­getelő típusú bőrvédő — mü- anyagfóliából vagy gumíro­zott anyagból készült — esz­közökre. impregnált védőöl­tözetekre és improvizált vé­dőruházatokra. szigetelő típusú BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK A műanyag széles körű fel­használási lehetőségei ked­vező irányba terelik a ru­házati cikkek gyártását, amely a megfelelő védőké- pességú szükség védőeszkö­zök kialakítására nézve kü­lönösen előnyösek lehetnek. A legmegfelelőbb anya­goknak a poliamid és poli­etilén anyagokat tekinthet­jük. mivel az ezen anyagok­ból készült szükség védőesz­közök elégítik ki legtökéle­tesebben a szükségvédelem­mel szemben támasztott igé­nyeket. Igv ezek az anyagok védelmet nyújthatnak a mér­gező anyagok aeorosoljai, permetei és csepphatásai, valamint a fertőző és szeny- nyező anyagokkal szemben is. A legmegfelelőbb anya­gólénak a poliamid és poli­etilén anyagokat tekinthet­jük, mivel az ezen anyagok­ból készült szükségvédő esz­közök elégítik ki legtökéle- 1 esebben a szükségvédelem­mel szemben támasztott igé­nyeket. Így ezek az anyagok védelmet nyújthatnak a mér­gező anyagok aerosoljai. per­metei és csepphatásai, vala­mint a fertőző és szennyező anyagokkal szemben is. A sima felületű, kevésbé porózus szerkezetű műbőrök is ellenállók, bár védőké­pességük nem hasonlítható az előbb említett fóliákéhoz. A műanyag alapanyagú szük­ség bőrvédő eszközök men- tesithetőség szempontjából a legelfogadhat,óbbak: a sugár­zó. mérgező vagy fertőző anyagok igen jól ellávolit- hatók a felületükről. Vi­szonylag könnyen és jól vi­selhetők. Szükség bőrvédő eszközöknek a legalkalma­sabbak. A gumírozott eső­köpenyek. csuklvák védőké­pessége megfelelő, de men- tesílhetősége rossz. A sugár­zó anyagok a textília pólu­saiban jól mégtapadnak és onnan nehezen, vagv egyál­talán nem távolíthatók el. A mérgező un vágok a vékonv gumirétegen viszon v lae könnyen átszivárognak, ezért mérgező hsvcanvaeaal való szennyeződé“ esetén tiszta területre kell menni és vég­re kell Visítani n ruházat mentesítését is. A fertőző aerosolok permelet jól visz- szatartja. könnyen fertőtle­níthető. Az orkán anyagok alkalmazása ilyen célokra nem ajánlható. IMPREGNÁLT BŐRVÉDŐ ESZKÖZÜK Az impregnált szükség bőr­védő eszközök alatt nem mindig a szokásos impreg­nált anyagokat értjük. Sűrű szövésű munkaruhákat, kö­penyeket kell különböző anyagokkal impregnálni, a | mérgező anyagok hatásai el­leni védelem céljából. Ezen anyagok egyben sugárzó anyagok, vagy biológiai harc- anyagok hatásaival szemben is jó védőképesseggel ren­delkeznek. A ruházat felüle­tére került mérgező anyag viszont rendkívül rövid idő alatt átszivárog. Ismertek viszont olyan impregnáló anyagok, amelyekkel, ha a sűrű szövésű textíliát kezel­jük, jó védőhatást érhetünk el a mérgező anyagokkal szemben. Impregnáló anyag­ként műgyantából, szappan­olaj emulzióval készült anya­got ajánlunk. Ez házilag is elkészíthető oly módon, hogy 25—30 dkg szappant 2 liter (íO—70 Celsius-fokos vízben feloldunk és az oldatot fél liter napraforgóolajjal, vagy gépolajjal elegyítjük. A ru­hát beleáztatva, maid ki­nyomkodva és megszántva, jó védőhatású eszközt nyer­hetünk. Az így impregnált munkaruha biztos védelmet nyújt sugárszennyeződés, fer­tőzés és átmenetileg vegyi szennyeződés ellen is. A ve- gyiharcanvaggal szennyezett s ruházatot mentesíteni kell. j ezt követően viszont újra- j impregnálása is szükséges. Az impregnált ruházatot va­salni nem szabad! ALKALMILAG HASZNÁLT SZÜKSÉG BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK Alkalomszerűen szinte va­lamennyi. az otthonunkban megtalálható ruházat fel­használható. Felsőruházat­ból a bőrkabát, gumicsizma, sárcipő, bőrkesztyű, börsap- ka stb. igen előnyös, bár ne­hezen vagy egyáltalán nem mentesíthető, viszont na­gyon fontos védőeszközeink lehetnek átmenetileg. Sátor- anyagokból. fóliákból, stb. is készíthetők ideiglenesen improvizált védőeszközök, így alkalmas improvizált védőeszköz lehet az ezekből készült védőlepel, csuklya, háztartási gumikesztyű is. Ezeket használat után azon­nal le kell vetni és meg kell semmisíteni! Különös gonddal ügyel­jünk arra. hogy a kiválasz­tott ruházatokkal, improvi­zált védőeszközökkel a test minden részét befedjük, s az egyes ruhadarabokat a lehe­tő legzártabb formában vi­seljük. Ennek érdekében a köznapi ruházat zártságát úgy növelhetjük, hogy szük­ség szerint a nyaknál, a csuklóknál, a bokákon és a derékban zsinórral vagv gu­miszalaggal szorosan átköt­jük és fedjük az egves ru­hadarabok vécéit, érintkezé­si felületeit. Ezzel megaka­dályozzuk. hogy a ruházat apró résein keresztül a test­felület szennyeződjön. A szükség bőrvédő eszkö­zöket minden esetben ki kell egészíteni a szükség légzésvédő eszközökkel is. hogy olyan védőeszközhöz iussunk. amelv alkalmas megakadályozni a sugárzó harcanyagok szálló porainak, a mérgező harcanyagok áerosoljainak. valamint a fertőző anyagoknak közvet­lenül a szervezetbe, vagy az emberi lesi felületére kerü­léséi. NETS postánkból jo K’.r. A HORGÁSZOKNAK A Bodrog menti Sporthor­gász Egyesület a: elmúlt ér­ben vette kezelésbe „új vi­zét". a mintegy 50 katasz­teri hold Berek-holt-Bodro­got. A zárt holtágban lehe­tőség nyílik az intenzív hal­gazdálkodásra is. s az egye­sület — figyelembe reve a kedvező adottságokat — kö­zös programot dolgozott ki az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság helyi szer­veivel. Ennek megfelelően már az elmúlt évben mint­egy 100 ezer forint értékű különféle halivadékot helyez­lek el. es az ÉVIZIG is kö­rülbelül 40 ezer forint érté­kű növényevő halat telepített a holtágba. A: előzetes fel­mérések alapján is megálla­pítható. hogy az eddig kül­terjesen kezelt holtág 40—50 kilogrammos holdankénli át­lageredménye már 200 kilo­gramm körül van. Szerel­nénk elérni — összhangban az országos programmal —, hogy a vizlerülct holdankénli ,,termelését” legalább 300 kilogrammra növeljük. A horgászok további ter­veiben szerepet, hogy két éven belül 200 ezer forint ér­tékű vegyes halivadékot he­lyezzenek ki. Az egyesület arra törekszik, hogy minél változatosabb Italféleségeket tudjanak: biztosítani, s mar eddig is tapasztalható, hogy a Berek-holt-Bodrog eddigi egyoldalú halfaunáját sike­rült megváltoztatni. .4 ponty melleit süllő, csuka és más halak teszik változatossá a horgászzsákmanyt. Bodó István egyesületi titkár Sárospatak FORUM - ÁRNYÉKBAN A miskolci Bajcsy-Zsilinsz- ky utca 1. számú ház lakói szeretnének lakásaikba za­varmentesen bejutni, de en­nek nem kevés az akadálya. A szomszédos Fórum nevű bisztróba járó autós vendé­gek ugyanis következetésén a gyalogjárót foglalják et bosszú órákra, félnapokra kocsijaikkal, s a ház lakija kerülgethetik azokat nyáron, esős időben a sárban,, télen a hókupacban, vagy a fa­gyott, piszkos hóbuckákban. Lehet, hogy az autósnak jo­ga van kocsival járni a Fó­rumba (érdekes lenne meg­nézni, hogy megy el onnan, ha iszik?), de a ház lakóinak is joga. hogy bejusson a ház­ba. Egyébként a kocsik par­kolási lehetőségeit jogsza­bály is körülírja. Nem elég, hogy a Fórumnak — az is­ten tudja, miért — a szom­szédos bérház udvarára meg­nyitott lcülönbejáratán távo­zik sok ittas ember és nap­ról napra összerondítja, köz-, szeméremsértő módon szeny- nyezi a bérház közvetlen környékét, még télen a havat is kell gázolni a szabályta­lanul parkoló autók miatt. Gyerekkocsit például a Fó­rum felőli oldalon általában csak felemelve lehet bevinni. S hogy miért kell a havat taposni,- a jégen csúszkálni a belső járdán is. miért nincs a hó eltakarítva? Mert a háznak jó fél éve nincs ház- felügyelője. aki ezt elvégez­ze. Aki volt, nagyon becsü­letesen látta el feladatát, de nyugdíjba ment. a kijelölt takaritóasszony pedig még nagy ünnepeken is csak rit­ka látvány a ház környé­kén. Mindez a belvárosban, a Fórum árnyékában. B. E. Miskolc LEVELEKÉÜL - RÖVIDEN — Kedves ünnepségen kv szöntötték a közelmúltban az Újharangodon élő id. Domán Józsefet cs feleségéi 60. há­zassági évfordulójukon. Kis­dobosok versekkel, szavala­tokkal. virágokkal lepték meg őket, majd ajándékot adlak ál az idős házaspár­nak. akik■ kilenc gyermekü­ket nevelték fel. s ma már 14 unokájukban és 9 déd­unokájukba n gyönyörködhet­nek. Aj ünnepség megren­dezésével felejthetetlen él­ményt szerzett a Domán há­zaspárnak a gesztelyi Tanacs és Tóth Gellert, az Vjharan- godi Általános Iskola igazga­tója — amiért őszinte köszö­netét mond Karmai Árpád Felsözsolcáról. — Megtisztelő (eladat ta­nácstagnak lenni, de még in­kább az a tanácsok megala­kulásától, 1950-től 197(1 év végéig tanácselnöki tisztséget betölteni. A Bánrévei közös Tanács ünnepélyes tanács­ülésén egy ilyen tanácsel­nöktől. Hajdú Ferenctől bú­csúzott meleg szavakkal dr. Vodilla Barna, az Ózdi járási Tanács elnöke, s köszönte meg a sok évi áldozatos, lel­kiismeretes munkát, eredmé­nyes közéleli tevékenységet. Hajdú Ferenc elvtárs. aki a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, a Felszabadulási Ju­bileumi Érdemérem, a Hon­védelmi Érdemérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetéseket kapta elnöksége idején, nyug­díjasként is tevékenykedik majd a különböző társadal­mi szerveknél — írja levelé­ben Bánrévéről Murányi Ti­bor. — A Miskolci Pamutfonó­ban müködö Fiatal Műsza­kiak cs Közgazdászok Taná­csa a közelmúltban szép si­kert éri el. A vezetőségnek beadott miskolci szalzdolgo- zatok száma megháromszo­rozódott. A Pamutfonóipari Vállalathoz tartozó gyárak közötti versenyben az első dijat Veres Imréné. fiatal gépészmérnök, a Miskolci Pamutfonó dolgozója. az anyagmozgatással kapcsolato­san készített dolgozatával nyerte el. Az FMKT titkára. Hegyi Géza szintén fiatal gé­pészmérnök, örömmel közöl­te e szép eredményt és a nagyarányú női részvételt. A második fordulóban Buda­pesten sorra kerülő szóbeli vetélkedőn szintén sikeres szereplésre számítanak. Egy alkalommal már itt is elsők voltak, s most is erre törek­szenek. Remélik, hogy vára­kozásukban nem is csalód­nak. |jF~ENTRUM U H r gngETFO AJAN LATA 20%

Next

/
Thumbnails
Contents