Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 $977. január 1., péntek Két borsodi kiadvány Nagyjából egy időben, az elmúlt esztendő utolsó napjaiban került az olvasó kezébe két borsodi kiadvány. Egymástól függetlenek, egyiket a Herman Ottó Múzeum, másikai a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár adta közre; közös vonásuk azonban, hogy mindkettő közleményei értékes adalékokkal gazdagítják mindazokat, akik szükebb pátriánk iránt érdeklődnek, új adalékokkal szolgálnak múltunk megismeréséhez, nemkülönben a felszabadulás utáni könyvtárügyünk fejlődéstörténetéhez. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. A miskolci Hennán Ottó Múzeum Közleményei 14. kötete az egyik ú.i kiadvány. A több mint másfélszáz oldalas, Bodó Sándor és Szabadfalvi József szerkesztésében megjelent kötet régészeti, történeti, néprajzi és természettudományi közleményeket tartalmaz, valamint — a sorozat már kialakult hagyományainak megfelelően — Szlovákiai Téka címmel a szomszédos Szlovákia etnográfiai éleiébe enged betekintést. A régészeti közlemények között Tóth Lajos munkáját találjuk a könyv élén .— Újabb Dlha-típusú levélhegyek Ileicércl —. majd Németh Péternél; egv korábbi településtörténeti ülésszakon elhangzott előadását olvashatjuk Korév-—Hímesudvar— Tokaj címmel. Érdekesek, színesek a történeti közlemények. A girincsi kastélyt Joó Tibor mutatja be, miskolci vízimalmok XIV—XIX. századi éleiét ^edig Veres László. Megkülönböztetett figyelmet érdemel Dobrossy István írása — A görög kereskedők szerepe és1 jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában címmel —. amelyben mintegy kapcsolódva a múzeumban most látható azonos témájú kiállításhoz, részletesen bemutatja a görög kereskedők miskolci letelepedését. üzleti tevékenységét, a város kereskedelmi életében vitt szerepét. Igen hangulatos Rapcsánvi László telkibányai rádióriportjának írásba foglalt szövege és bizonvára sokak olvassák érdeklődéssel a színháztörténeti adalékokban igen gazdag írást Dérvné alkonyáról, amit Conner Mihály oublikált. Munkácsy Mi- hályra Végvári Lajos. dr. Mariner Adolf 1848-as honvédorvos. volt megyei főorvosra Menner Ödön emlékezik. Olvashatunk még Dancza Lajos tollából Bajesy-Zsi- linszkv Endre borsodi kapcsolatairól. valamint a Sonkoly. István által megzenésített Kazinezy-versekről. Igen gazdag a néprajzi közlemények választéka. Bevezetőben Újvári Zoltán A megcsalt férj balladájának három gömöri variánsát adja közre. Viga Gyula a tűzikutyákról, Petercsák Tivadar a teknővájó cigány-le munkájáról. Kunt Ernő a sírjelek népművészeti elemzésére tett kísérletekről, Faarn/as István Jós- vafő és Aggtelek sírieleiről és temetési szokásairól ír. Kiemelkedik a néprajzi munkák közül Bodő Sándor Fazekas mesterlegények Miskolcon 1768-tól 1872-ig című írása, valamint Fügédi Márta A ragyogóégetés Mezőkövesden című munkája. Ez utóbbi különlegesen érdekes számunkA Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár mintegy 430 oldalas kötetet adott közre, amelyben — Berecz József könyvtárigazgató előszava szerint — összegező számadást kívántak közreadni, hogy elméleti és gyakorlati tanulságokkal szolgáljanak a ■ jövő pontosabb tervezéséhez. A hatalmas kötet több nagyszabású munkát ad közre, olyanokat, amelyek részben a megnövekedett Borsod megye, részben a megyei könyvtár, valamint a Miskolci városi Könyvtár és a megyei gyermekkönyvtár történetének jobb megismerését segítik. Ezeken kívül olvasható a kiadványban még több olyan tanulmány, amely részben könyvtári vonatkozású tartalmánál fogva, részben mert könyvtáros készítette és ie- metikailag a terület fejlődéstörténetétől elválaszthatatlan természetszerűleg e kötetbe illik. Mint számadás, természetesen elsősorban a könyvtártörténeti vonatkozású írások tarthatnak számot nagyobb érdeklődésre. Csaknem azonos terjedelmű Szabó Gyula és Urszin Sándor Adalékok Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye tanácsi könyvtárainak történetéhez, valamint e szerzőpárosnak Pócsi Gusztávval közösen írt A .miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár eseménytörténete című tanulmánya. Akik a felszabadulás óta nyomon kísérték művelődési ' életünk változásait, fejlődését, örömmel láthatják viszont ezekben a tanulmányokban a könyvtárügy fejlőin. hiszen egy alig fél évszázaddal ezelőtt történt, országos visszhangot keltett eseményt idéz. és nem kevés azzal kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Érdemes megjegyezni, hogy a ragyogóégelés, amelyet 1925-ben Mezőkövesden. a templom. előtt nyilvánosan ha Rótták végre, tulajdonképpen azt célozta, hogy korlátok közé szorítsa a szegényebb matyó nép pazarló és már-már fenntartásukat veszélyeztető öltözködési szokásait és a ruhájukon alkalmazott dr’ a. az ősi matyó motívumo'-tól ideaen ragyogó használatát csak bizonyos mértékig engedélyezze. A természettudományi közlemények között barlangi leírásokat olvashat az érdeklődő. dése egyes mozzanatainak értékelő leírását, az egységes könyvtári hálózat megalakulásának ' krónikáját. a ládakönyvtáraktól a megyei könyvtár mai impozáns, korszerű, egyben az ország legnagyobb közművelődési könyvtárát jelentő épületéig. A könyvtárhálózat megszületése, bővítése, fejlesztése szemünk előtt ment végbe, és igen nagy százalékban lelkes társadalmi munkások, vagy csak éppen honorált tiszteletdíjas könyvtárosok közreműködésével. Öröm, hogy a kötet végén a kitüntetett könyvtárosok jegyzékét is megtaláljuk, s ez a lista nem is rövid, s hogy egyik-másik könyvtárosról, mint például a kazincbarcikai Papp Attiláról és munkájáról a kötet ilyen elismerően emlékezik meg. Nem tudjuk, a nagyközönség milyen módon juthat e kötethez. Kár lenne, ha csak a könyvtárosok és a sjzükebb szakma ismerkedhetne meg vele. Hiszen mind a benne olvasható történeti leírások és értékelések, mind a közreadott tanulmányok — Berecz József: A könyvtárügy alakulása tanítóképző intézeteinkben a dualizmus korában, Magyar András: Irodalmi és művészeti rendezvények a munkás olvasókörökben, Ma- gyarné Tóvári Judit: Adalékok Miskolc gazdasági és társadalmi történetéhez —, valamint a különböző kiadványokat bemutató munkák könyvtárügyünk, illetve egyetemes művelődéstörténetünk egy igen fontos szakaszának adalékaival gazdagítanak. S ez bizonyára sokakat érdekelhet. (benedek) Borsodi Könyvtári Krónika A Borsodi Szemle új számából A Borsodi Szemle című tudományos ismeretterjesztő folyóirat elmúlt évi utolsó száma most került az olvasó kezébe. A lapszám tartalmában gazdasági életünk időszerű kérdései i ellett a mun- kúsművelődés, a környezet- védelem és a jogszolgáltatás napi gondjai dominálnak. A Gazdasági élet című rovatban három nagyobb szabású tanulmányértékű írást találunk. Zambó János akadémikus Néhány gondolat a nyersanyagellátásról című írásában hazánk szénvagyo- náról. anpak értékéről és kitér elhetési lehetőségeiről ír. s megállapítja: ..amíg ember lesz a földön, addig bányászkodni is fognak, legfeljebb a bányászat helye és anyaga változik.’’ Juhász György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője a nagyberuházások megvalósításának és az építőipar helyzetének borsodi tapasztalatait összegezi, Kapás Pál és Obzsul József pedig a* Tokaj-hegvaljai Állami Gazdasági Borkombinát első öt évének mérlegét vonja meg. A Napjaink kérdései rovatban olvashatjuk Novák István írását, amely Perek az idő mérlegén címmel, igazság-, illetve jogszolgáltatásunk néhány gondját elemzi. Serföző Sándor, a borsodi nagyüzemek munkásainak művelődéséről ír, figyelemmel az új közművelődési feladatokra, a képzés és továbbképzés lehetőségeire, szükségességére. Réthly Gyula a. környezetvédelem mai kérdéseit vizsgálja. Olvasható még a lapszámban Gyárfás Ágnes történelmi témájú írása Orvosok küzdelmei emberi és szakmai jogaikért megyénkben a felszabadulásig címmel. Pásztor Emil közleménye — Görgey és Klapka 1891. évi levele Kazinczy Lajosról — Kiss Gyula Pulitokról szóló szociográfiai munkája. Takács István kazincbarcikai városszépítésről szóló jegyzete, valamint több könyvbemutatás. Pető János munkája Felavatták Ver es Pét er szobrát Veres Péter születésének 80. évfordulója alkalmából csütörtökön 1 Budapesten a Mező Imre úti temetőben —- sírjánál — koszorúzási ünnepséget • tartottak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának koszorúját dr, Szent- istványi Gyuláné, az országos tanács titkára, és Juhász Róbert, az országos tanács tagja, osztályvezető helyezte el.j A Kulturális Minisztériumi nevében dr. Molnár Ferenci kulturális államtitkár és dr. Marczöli László miniszterhelyettes, a Magyar Írók Szövetsége nevében Dobozy Imre, a szövetség elnöke éSj Garai Gábor főtitkár koszo- rázták me.é irodalmi és politikai életünk kiemelkedői személyiségének sírját. Az évforduló alkalmából Óbudán az r nevét viselő.' nemrég megnyílt Flórián téri könyvesboltban , felavattál* Veres Péter szobrát, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas művész alkotását. Remény és vizsgadrukk Könyvek közölt — meleg szobában Az egyelem gosan kopog a csizma sarka, s önkéntelenül is óvalosabb- ra fogja lépteit az ember. Mostanában, a csengetés közti •szünetekben sem zsibonganak az élőadók előtt a diákok, nem rohamozzák meg a büfét kávéért, Coláért, s nem igyekeznek — hónuk alá csapott jegyzetekkel — a lépcsőkön más termek felé sem. Vizsgaidőszak van —, ' s ilyenkor más arca van -az egyetemnek. Áhítatosabb. tisztelel/teljesebb. A fiú — K. Laci első éves gépész. A büfénél ütögette cipője sarkáról a rátapadt havat, miközben rendíthetetlen nyugalommal kavargatta a kávéját. — Az első vizsga előtt hasonlóan éreztem magam, mint amikor a tanévnyitóra felálltunk. Csak persze akkor sokkal kellemesebb volt a közérzetem. Érthetően. Most a szorongás volt erősebb, mert végül is először élek át vizsgaidőszakot. És ez egészen más, mint amikor az érettségire készültünk. Feszesebb munkát, kíván. S az idő is rövidebbre szabott... Néhányat! tovább sietlek mellettünk, eltűntek valahol a folyosó fordulójában. Könyveket cipeltek magukkal. — Helyet keresnek — intett feléjük. — Én a koliban tanulok, a szobában. Ott meleg vari.' Meg csend. Kiírtuk az ajtóra: tilos a belépés! Persze azért bejönnek a fiúk. Kérdezni is. Mert van. aki ezt nem érti, van aki meg amazt... Összejön valahogy. De kávézni leszoktam jönni. Talán kell is, hogy egy kicsit kiszellőzzön a fejem. S ha kiteszem a lábam, akkor megcsap a hideg ... N. Béla és J. Gábor is ott toporgott a pult mellett. — Már lúg ^unk közölték lakonikus tömörséggel, s elégedett hangjukból érződött, eddig sikerrel. Gábor különösen elégedett volt. három négyes került eddig a leckekönyvbe. — Én egyébként a téli vizsgaidőszakot jobban szeretem. Igaz, ilyenkor a karácsony meg a szilveszter közbeszólhat, de ha ügyesen osztja be az ember az idejét, akkor még az új évet is köszönthet!. Az viszont előny, hogy ilyenkor kevesebb a csábítás. Nyáron nem tudok ellenállni 3 zöldnek, s akárhogy is igye kezik az emberfia, csak el kalandozik a figyelme. MoS! húszcentis hó van kint. Be1 zárjuk magunkra az ajtót, é legjobb, ha senki sem nyílj* ránk. Mert takarításra jószej révei csak a vizsga után jtn időnk. A legtöbb fiú csak aki kor dugja ki az orrát, ha sí éttterembe megy.. . Szürkült már, az épüleleK között sietősen haladtak lőj vább a diákok. De a koli melj '■lelt néhány fiú nevetve hói csatázott. K. Laci, aki kísért az úloi'i egy kicsit irigykedve jegyezW meg: — Jó nekik. Biztos mos’;, volt eredményhirdetésük. Net kik nem kell szóbelizni, a: biztos. Különben nem boloflt doznának... Kezet adott és elrohant. . ,, Ű még a „tanuló] ‘ * pénznél” tart. ;; azt is meg kell tanulni —. j az első félév a mindenkori táj riulóidő •, hogy az egyetemei hogy ossza be "z idejét »; ember. Mert ez legalább olyan nehéz, mint a maiéi matika, vagy a fizika... <cs. a.) Dolgozókat A Borsodi Sörgyár felvéted keres 1 ló — legalább ölévC gyakorlattal rendel kozó — tíF rost, 1 lei clcktrikust, vagy g| korlattal rendelkező villanya'l() i rolót, továbbá :t fó hütögépcstfli vagy kompresszorkezelőt. <K Icnlkczés a vállalat munkaiig? csoportjánál. A Borsodi Sörgyár felvételi keres beruházási, szolgáltul#' feladatok ellátására építész vél; zettségii dolgozót, míívezelj munkakörbe. Felveszünk továp bá műszaki fejlesztői miniig körbe l fő gépészmérnököt, lielőleg német, nyelvtudással. leni kozni — részletes önéletmű /al — a vállalat személyzeti vf /«tőjénél lehel. ‘>57') Böer pl, elmen Szakképzett ápolónőket, kon' hal dolgozókat, takarítókat 1 mosodai dolgozót felvesz a ml* kolci Gyermek város. Az éjmASZ Miskolci Uzende#!; gat ósága azonnali belépéssel K vesz takarítónőket, telepőrt, h*. , lózati férfi segéd* és betanít*’’ munkásokat. villanyszerelőid j Tájékoztatást munkaügyi ettfj portunk ad, Miskolc, Patak ** 7. sz. alatt.
