Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

I^~\ y% ' . r • TTLÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜUETET! \ | I » MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA j.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­í XXXIII. évfolyam. 3. szám Ára: SO fillér Szerda, 1077. január 5. sí í Bonn várja Brratmt Íj Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rádiónyilatkozatban vázolta az NSZK-nak az 1977-es esz- : tendőre vonatkozó legfonto­sabb külpolitikai céllcitűzése- J it. Ezek között első helyen említette az egységes Nyugat- Európa megteremtését, a nyu­gati katonai szövetség meg- > szil. dítását. iS A miniszter fontosnak mon- S cotta a „realisztikus enyhü­lj lesi politika” folytatását és I az „érdekek igazságosabb ki­ll egyenlítését” a harmadik vi- I lág országaival szemben. | Az enyhülési politika „elő- ■ feltételének” minősítette a I nyugati katonai szövetség 1 erősítését, majd hangsúlyoz- ! ta, hogy „az NSZK számára 1 Nyugat-Berlin döntő kérdés”. 1 Genscher üdvözölte Leo- 1 nyid Brezsnyev várható bon­ni látogatását, jelezte ugyan­akkor, hogy kormánya ér­I demben kívánja felvetni a „nyugat-berlini kérdést”. Az NSZK igényt formál arra, i hogy Nyugat-Berlint is von­ják bele e szerződéses meg­állapodásokba. Kitért a Közép-Európában ■ állomásozó haderők létszá­mának csökkentéséről Bécs- ben folyó tárgyalásokra és elismerte a tanácskozások ki­emelkedő fontosságát. Hitet tett a közös NATO-álláspont ; mellett, viszont hallgatott a I szocialista országok ésszerű i javaslatairól. Síkraszállt a nyugati szövetség katonai erejének megőrzése mellett v és óva intette a nyugati ka­tonai szövetséghez tartozó or­szágokat attól, hogy „egyol­dalú leszerelési intézkedése­ket tegyenek”. Luis Corvalánnak, a Chi­lei Kommunista Párt főtit­kárának részvételével kedden a szovjet fővárosban szoli­daritási nagygyűlést tartottak, Merénylet Bejrutban A. falangista párthoz kö­zelálló körök kedden részle­teket tettek közzé a libano­ni főváros keresztény ne­gyedében, a párt székháza közelében hétfőn este elkö­vetett bombamerényletről. A nemhivatalos adatok szerint legalább 30 személy meghalt, és a sebesültek száma meg­haladja a hetvenet. A mint­egy 50 kiló robbanóanyagot az ismeretlen tettesek egy forgalmas utcán parkoló gép­kocsiban helyezték el. A rob­banás következtében a kör­nyező gépkocsik kigyullad­tak és 200 méteres körzetben betörtek az ablakok. Az idé­zett körökben nem közölték ugyan, hogy kit gyanúsíta­nak a merénylettel, de je­lezték, hogy megtorlásokra lehet számítani, amelyen Moszkva dolgozói és a szovjet társadalmi szerve­zetek képviselői találkoztak a junta börtönéből kiszaba­dított. chilei vezető személyi­séggel. Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának megnyitó szavai után Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Viharos taps és hatalmas éljenzés fogadta a szónoki emelvényre lépő Luis Corva- lánt. Kijelentette, hogy a Pi- nochet-rezsim súlyos károkat okozott az ország népgazda­ságának. „A sötét napok min­dig hosszabbaknak tűnnek a többi napnál, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem múlnak el. Most Pinochet­nek kell félnie. A chilei nép Carter tervei James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnö­ke a Times Recorder című vidéki lapnak adott interjú* jában legfontosabb feladatá­nak minősítette, hogy „min­den tőle telhetőt megtegyen” a világbéke megszilárdítá­sáért, a nemzetközi válság- helyzetek enyhítéséért. A megválasztott elnök fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az ame­rikaiaknak a kormányukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkozatá­ban megismételte azt a ko­rábbi kijelentését, hogy üd­vözölné az Egyesült Államok és a Szovjetunió legmaga­sabb rangú vezetőinek csúcs- találkozóját. Kijelentette, kész arra, hogy tisztségének átvétele után hamarosan ta­lálkozzék Leonyid Brezsnyev- vel, és más országok veze­tőivel, „lehetőleg az Egyesült Államok területén”. Megkezdték az exportszállításokat Borsod izénél Horganyzott huzal Egyiptomba — Pvc-por az NSZK-ba és Iránba győzni fog.” A szocialista és a tőkés piacokra gyártott termékek '' folyamatos, gyors kiszállítása /népgazdasági érdek. Ismere­tes, hogy az év végi szállítá­si torlódások a megye több nagyüzemének, gyárának éves tervteljesítését megnehezítik. Lényeges tehát, hogy az év- közbeni szállításokat — a le­hetőségek figyelembevételé­vel — a vállalatok is szerve­it zettebben oldják meg. Az V. (í ötéves tervidőszak második .(évében el kell érni, hogy az ipari termékek exportja —, különösen a gépipari, a köny­vi nyűipari, és az élelmiszeripa­ri ri export — dinamikusabban i növekedjék. Az év elején ne- ,0 héz pontosan meghatározni az exportnövekedés számsze- , tű értékét. Azonban az ex- ' porttermékek gyártásának és kiszállításának ütemezését már az év kezdetén is körül­tekintően meg kell oldani. Néhány 4elentős exportáló vállalatnál arra kértünk vá­laszt, hogyan kezdődött meg az 1977. évi export teljesí­tése. * A Lenin Kohászati Művek hengerelt áruiból — mintegy 150—200 tonna — már az év első napjaiban történtek ki­szállítások. A gerendasori, középsori és nemesacélműi termékek Ciprustól Kuvaiton át Norvégiáig nagyon sok tőkés országba eljutnak. Je­lenleg még közel 5 ezer ton­na exportáru vár kiszállítás­ra. Nagyobbrészt, hengerelt termékek, de a közel 500 ton­na vasúti kerékpárabroncs Indiának és a 700 tonna nyersvas Olaszországnak szintén jelentős mennyisé­gek. Gond azonban, hogy a fogadó országok határállo­másain szállítási torlódások jelentkeznek. Ha ezek eny­hülnek, a Lenin Kohászati Művek exportszállítása ío- lyamatosan emelkedik. A Szovjetunióval kötött egyezmény alapján a ter­mékcsere már az év elején megkezdődött A szovjet acél­bugákért eddig 600—700 ton­na fazonárut küldött az LKM a Szovjetunióba. A Miskolci Háziipari Szö­vetkezetnél ma kezdődik meg az exporttermékek kiszállítá­sa. Az automata kötőgépek üzembe állításával lehetőség nyílik arra, hogy 1977-ben mintegy 10—12 millió forint értékben több terméket ex­portáljon a szövetkezet. A külkereskedelmi vállalatok igényeit a modern gépekkel fokozottabban ki tudják elé­gíteni. A szükséges anyago­kat részben már beszerezték, s így időarányosan — torló­dások nélkül — igyekeznek teljesíteni az 1977. évi ex­porttervet. (Folytatás a 2. oldalon) ! I I' i'l Mai számiipkfcól »••••••••«•••••ff m a sovány oroszlánnak (Z. oldal) : A ri Pályaművek a diáknapokra íí fi (4 oldal) Sport (5. oldal) ■ I erenmenye nem onceiu Kibővített ülést tartott a Miskolc városi Pártbizottság Tegnap, január 4-én délután, Miskolcon, a városi i pártbizottság székházában kibővített ülést tartott az J MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A tanácskozáson, i melyet Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára ] nyitott meg. részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP i KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. 1 Simon Sándor, a megyei párt-vb tagja, a Nehézipari | Műszaki Egyetem rektora. Ott voltak a testületek tag­• jai, a pártbizottság osztályvezetői, a miskolci vállala­tok, üzeméle, intézmények pártbizottságának titkárai, i gazdasági vezetői és a váro6 társadalmi szerveinek [ képviselői. A napirendnek megfelelően, Miskolc város 1976. évi • gazdálkodásának tapasztalataihoz, és az idei gazdaság- | politikai cselekvési programhoz Drótos László, a városi i pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést J Ezt követően Kolláth Sándor terjesztette elő a pártbi- i zottság 1977. évi munkaprogramját, valamint a külön- J bözö munkabizottságok első félévi munka tervét. Végül i Novak József, a pártbizottság titkára tájékoztatta az 1 ülés résztvevőit a két pártbizottsági ülés közötti mun- [ káról. i Mindhárom napirendi point felett élénk, sokrétű, al- | kötő vita bontakozott ki, melyben csaknem húszán kér- i tek szót. ( Az első napirendi pont Miskolc város elmúlt évi költségvetése, gazdálkodása, valamint idei cselekvési programja volt, amely pon­tosan beleillik abba az össz­képbe, amely a Központi Bi­zottság decemberi, majd ezt követően a megyei pártbi­zottság ülése alapján kiraj­zolódott. Jó érzés volt halla­ni Drótos László szóbeli ki­egészítése kapcsán, hogy a város gazdálkodó egységei többségükben teljesítették 1976. évi feladataikat. A ter­melés növekedésének üteme meghaladta az országos átla­got. Különösen az LKM-ben és az ÉÁÉV-nél, a HCM- nél, a BVM Miskolci Gyárá-, ban, valamint a Pamutfono­dában értek el jó eredmé­nyeket. Néhány vállalatnál azonban lemaradás is volt. Kedvező, hogy a termelési többlet a termelékenység növekedéséből származott. Ugyanakkor nagyon ide kí­vánkozik; — s erről tételesen volt szó a pártbizottság elő­terjesztésében — néhány miskolci vállalatnál a ter­melésben és a gazdálkodás­ban nem következett be az a fordulat, amellyel — lehe­tőségeik jó kihasználásával — biztonságossá tehetik a gazdasági egyensúly fokoza­tos helyreállítását, az V. öt­éves terv fő céljainak eléré­sét. Miskolc ipara, a város üze­meinek súlya az új termé­kek előállításában megyei, sőt országos szinten is jelen­tős. A megye termelésének csaknem 50 százalékát a vá­rosban állítják elő. 1975-höz képest tavaly — 5 százalék­kal kisebb létszámmal — 8 százalékkal növekedett a termelés. A hazai szükségle­teken kívül a tervhez, illet­ve a bázishoz viszonyítva, növekedett az export, és ezen belül a fizetési egyen­súly erősítését jelentős mér­tékben befolyásoló tőkés ki­vitel. A vállalati nyereség is kedvezőbb, mint amennyire az év elején, az új szabályo­zók hatását becsülve lehetett számítani. A beruházások a tervezett szinten realizálód­tak. A IV. ötéves terv végén a termelésbe állított új üze­mek; az LKM nemesacél­hengerműve, a húskombinát, a cementgyár, a korszerűsí­tett házgyár és a MEDICOR Miskolci Gyárának munkás- kollektívái ismereteik, ta­pasztalataik bővülésével si­keresen birtokba vették kor­szerű termelő berendezései­ket, és néhány műszakon el­érték. sőt túlhaladták a név­leges teljesítményeket. A ta­nácsi költségvetéssel ki­egyensúlyozott gazdálkodás folyt. A fejlesztési célkitűzé­sek többnyire megvalósul­tak. Átadásra került 2329 la­kás, számos kereskedelmi szolgáltatói létesítmény, álta­lános iskola és egyéb beru­házás. Gazdagodott városunk az új gyermekkórházzal, az avasi kultúrközpont sportte­lepével, és a szépen kialakí­tott Hősök terével. Mindez azért valósulhatott meg, mert a párt-, társadal­mi, állami és gazdasági ve­zetők többsége becsületesen, lelkiismeretesen helytállt. Nagyobb figyelmet fordított az üzem- és munkaszerve­zésre, a korszerű termelő be­rendezések többműszakos ki­használására, a folyamatos munka feltételeinek megte­remtésére és a korszerű ter­mékösszetétel fokozására Sok szép példája volt a társadal­mi összefogásnak, valamint a szocialista munkaverseny- mozgalomnak. Csupán a vá- rasfejlesztés és -szépítés ér­dekében végzett társadalmi munka értéke megnaladja a 40 millió forintot. A városi pártbizottság első titkára nagyon egyértelműen hangsúlyozta; gazdasági épi- tőmunkánk eredményessége nem öncél, hanem egész né­pünk, és városunk teljes lakossága részesül annak si­keres. vagy kevésbé sikeres megvalósulásából. Az előter­jesztésből és a szóbeli kiegé­szítésből egyaránt kitűntek azok a tartalékok is, amelye­ket hasznosítani kell már most, az esztendő első nap­jaiban. Nagyobb gondot kell fordítani oéldául az anyag- és energiatakarékosságra. Jobban kell építeni a szocia­lista munkaversenyben rejlő lehetőségekre, a verseny szer­vezésére, irányítására. Ugyan­akkor meg kell szüntetni az ütemtelen termelést. Sajnos, évek óta nem sikerült ezen kellőképpen javítani. Akad­nak gazdasági vezetők, akik védelmükbe veszik, sőt szük­ségesnek tartják a hó végi ;ajrázásokat. Az építők ta­valy például úgy adták át a több mint 2300 lakás nagy ré„ (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents