Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
I^~\ y% ' . r • TTLÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜUETET! \ | I » MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA j.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------í XXXIII. évfolyam. 3. szám Ára: SO fillér Szerda, 1077. január 5. sí í Bonn várja Brratmt Íj Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rádiónyilatkozatban vázolta az NSZK-nak az 1977-es esz- : tendőre vonatkozó legfontosabb külpolitikai céllcitűzése- J it. Ezek között első helyen említette az egységes Nyugat- Európa megteremtését, a nyugati katonai szövetség meg- > szil. dítását. iS A miniszter fontosnak mon- S cotta a „realisztikus enyhülj lesi politika” folytatását és I az „érdekek igazságosabb kill egyenlítését” a harmadik vi- I lág országaival szemben. | Az enyhülési politika „elő- ■ feltételének” minősítette a I nyugati katonai szövetség 1 erősítését, majd hangsúlyoz- ! ta, hogy „az NSZK számára 1 Nyugat-Berlin döntő kérdés”. 1 Genscher üdvözölte Leo- 1 nyid Brezsnyev várható bonni látogatását, jelezte ugyanakkor, hogy kormánya érI demben kívánja felvetni a „nyugat-berlini kérdést”. Az NSZK igényt formál arra, i hogy Nyugat-Berlint is vonják bele e szerződéses megállapodásokba. Kitért a Közép-Európában ■ állomásozó haderők létszámának csökkentéséről Bécs- ben folyó tárgyalásokra és elismerte a tanácskozások kiemelkedő fontosságát. Hitet tett a közös NATO-álláspont ; mellett, viszont hallgatott a I szocialista országok ésszerű i javaslatairól. Síkraszállt a nyugati szövetség katonai erejének megőrzése mellett v és óva intette a nyugati katonai szövetséghez tartozó országokat attól, hogy „egyoldalú leszerelési intézkedéseket tegyenek”. Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának részvételével kedden a szovjet fővárosban szolidaritási nagygyűlést tartottak, Merénylet Bejrutban A. falangista párthoz közelálló körök kedden részleteket tettek közzé a libanoni főváros keresztény negyedében, a párt székháza közelében hétfőn este elkövetett bombamerényletről. A nemhivatalos adatok szerint legalább 30 személy meghalt, és a sebesültek száma meghaladja a hetvenet. A mintegy 50 kiló robbanóanyagot az ismeretlen tettesek egy forgalmas utcán parkoló gépkocsiban helyezték el. A robbanás következtében a környező gépkocsik kigyulladtak és 200 méteres körzetben betörtek az ablakok. Az idézett körökben nem közölték ugyan, hogy kit gyanúsítanak a merénylettel, de jelezték, hogy megtorlásokra lehet számítani, amelyen Moszkva dolgozói és a szovjet társadalmi szervezetek képviselői találkoztak a junta börtönéből kiszabadított. chilei vezető személyiséggel. Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának megnyitó szavai után Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Viharos taps és hatalmas éljenzés fogadta a szónoki emelvényre lépő Luis Corva- lánt. Kijelentette, hogy a Pi- nochet-rezsim súlyos károkat okozott az ország népgazdaságának. „A sötét napok mindig hosszabbaknak tűnnek a többi napnál, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem múlnak el. Most Pinochetnek kell félnie. A chilei nép Carter tervei James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke a Times Recorder című vidéki lapnak adott interjú* jában legfontosabb feladatának minősítette, hogy „minden tőle telhetőt megtegyen” a világbéke megszilárdításáért, a nemzetközi válság- helyzetek enyhítéséért. A megválasztott elnök fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az amerikaiaknak a kormányukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkozatában megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy üdvözölné az Egyesült Államok és a Szovjetunió legmagasabb rangú vezetőinek csúcs- találkozóját. Kijelentette, kész arra, hogy tisztségének átvétele után hamarosan találkozzék Leonyid Brezsnyev- vel, és más országok vezetőivel, „lehetőleg az Egyesült Államok területén”. Megkezdték az exportszállításokat Borsod izénél Horganyzott huzal Egyiptomba — Pvc-por az NSZK-ba és Iránba győzni fog.” A szocialista és a tőkés piacokra gyártott termékek '' folyamatos, gyors kiszállítása /népgazdasági érdek. Ismeretes, hogy az év végi szállítási torlódások a megye több nagyüzemének, gyárának éves tervteljesítését megnehezítik. Lényeges tehát, hogy az év- közbeni szállításokat — a lehetőségek figyelembevételével — a vállalatok is szerveit zettebben oldják meg. Az V. (í ötéves tervidőszak második .(évében el kell érni, hogy az ipari termékek exportja —, különösen a gépipari, a könyvi nyűipari, és az élelmiszeripari ri export — dinamikusabban i növekedjék. Az év elején ne- ,0 héz pontosan meghatározni az exportnövekedés számsze- , tű értékét. Azonban az ex- ' porttermékek gyártásának és kiszállításának ütemezését már az év kezdetén is körültekintően meg kell oldani. Néhány 4elentős exportáló vállalatnál arra kértünk választ, hogyan kezdődött meg az 1977. évi export teljesítése. * A Lenin Kohászati Művek hengerelt áruiból — mintegy 150—200 tonna — már az év első napjaiban történtek kiszállítások. A gerendasori, középsori és nemesacélműi termékek Ciprustól Kuvaiton át Norvégiáig nagyon sok tőkés országba eljutnak. Jelenleg még közel 5 ezer tonna exportáru vár kiszállításra. Nagyobbrészt, hengerelt termékek, de a közel 500 tonna vasúti kerékpárabroncs Indiának és a 700 tonna nyersvas Olaszországnak szintén jelentős mennyiségek. Gond azonban, hogy a fogadó országok határállomásain szállítási torlódások jelentkeznek. Ha ezek enyhülnek, a Lenin Kohászati Művek exportszállítása ío- lyamatosan emelkedik. A Szovjetunióval kötött egyezmény alapján a termékcsere már az év elején megkezdődött A szovjet acélbugákért eddig 600—700 tonna fazonárut küldött az LKM a Szovjetunióba. A Miskolci Háziipari Szövetkezetnél ma kezdődik meg az exporttermékek kiszállítása. Az automata kötőgépek üzembe állításával lehetőség nyílik arra, hogy 1977-ben mintegy 10—12 millió forint értékben több terméket exportáljon a szövetkezet. A külkereskedelmi vállalatok igényeit a modern gépekkel fokozottabban ki tudják elégíteni. A szükséges anyagokat részben már beszerezték, s így időarányosan — torlódások nélkül — igyekeznek teljesíteni az 1977. évi exporttervet. (Folytatás a 2. oldalon) ! I I' i'l Mai számiipkfcól »••••••••«•••••ff m a sovány oroszlánnak (Z. oldal) : A ri Pályaművek a diáknapokra íí fi (4 oldal) Sport (5. oldal) ■ I erenmenye nem onceiu Kibővített ülést tartott a Miskolc városi Pártbizottság Tegnap, január 4-én délután, Miskolcon, a városi i pártbizottság székházában kibővített ülést tartott az J MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A tanácskozáson, i melyet Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára ] nyitott meg. részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP i KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. 1 Simon Sándor, a megyei párt-vb tagja, a Nehézipari | Műszaki Egyetem rektora. Ott voltak a testületek tag• jai, a pártbizottság osztályvezetői, a miskolci vállalatok, üzeméle, intézmények pártbizottságának titkárai, i gazdasági vezetői és a váro6 társadalmi szerveinek [ képviselői. A napirendnek megfelelően, Miskolc város 1976. évi • gazdálkodásának tapasztalataihoz, és az idei gazdaság- | politikai cselekvési programhoz Drótos László, a városi i pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést J Ezt követően Kolláth Sándor terjesztette elő a pártbi- i zottság 1977. évi munkaprogramját, valamint a külön- J bözö munkabizottságok első félévi munka tervét. Végül i Novak József, a pártbizottság titkára tájékoztatta az 1 ülés résztvevőit a két pártbizottsági ülés közötti mun- [ káról. i Mindhárom napirendi point felett élénk, sokrétű, al- | kötő vita bontakozott ki, melyben csaknem húszán kér- i tek szót. ( Az első napirendi pont Miskolc város elmúlt évi költségvetése, gazdálkodása, valamint idei cselekvési programja volt, amely pontosan beleillik abba az összképbe, amely a Központi Bizottság decemberi, majd ezt követően a megyei pártbizottság ülése alapján kirajzolódott. Jó érzés volt hallani Drótos László szóbeli kiegészítése kapcsán, hogy a város gazdálkodó egységei többségükben teljesítették 1976. évi feladataikat. A termelés növekedésének üteme meghaladta az országos átlagot. Különösen az LKM-ben és az ÉÁÉV-nél, a HCM- nél, a BVM Miskolci Gyárá-, ban, valamint a Pamutfonodában értek el jó eredményeket. Néhány vállalatnál azonban lemaradás is volt. Kedvező, hogy a termelési többlet a termelékenység növekedéséből származott. Ugyanakkor nagyon ide kívánkozik; — s erről tételesen volt szó a pártbizottság előterjesztésében — néhány miskolci vállalatnál a termelésben és a gazdálkodásban nem következett be az a fordulat, amellyel — lehetőségeik jó kihasználásával — biztonságossá tehetik a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítását, az V. ötéves terv fő céljainak elérését. Miskolc ipara, a város üzemeinek súlya az új termékek előállításában megyei, sőt országos szinten is jelentős. A megye termelésének csaknem 50 százalékát a városban állítják elő. 1975-höz képest tavaly — 5 százalékkal kisebb létszámmal — 8 százalékkal növekedett a termelés. A hazai szükségleteken kívül a tervhez, illetve a bázishoz viszonyítva, növekedett az export, és ezen belül a fizetési egyensúly erősítését jelentős mértékben befolyásoló tőkés kivitel. A vállalati nyereség is kedvezőbb, mint amennyire az év elején, az új szabályozók hatását becsülve lehetett számítani. A beruházások a tervezett szinten realizálódtak. A IV. ötéves terv végén a termelésbe állított új üzemek; az LKM nemesacélhengerműve, a húskombinát, a cementgyár, a korszerűsített házgyár és a MEDICOR Miskolci Gyárának munkás- kollektívái ismereteik, tapasztalataik bővülésével sikeresen birtokba vették korszerű termelő berendezéseiket, és néhány műszakon elérték. sőt túlhaladták a névleges teljesítményeket. A tanácsi költségvetéssel kiegyensúlyozott gazdálkodás folyt. A fejlesztési célkitűzések többnyire megvalósultak. Átadásra került 2329 lakás, számos kereskedelmi szolgáltatói létesítmény, általános iskola és egyéb beruházás. Gazdagodott városunk az új gyermekkórházzal, az avasi kultúrközpont sporttelepével, és a szépen kialakított Hősök terével. Mindez azért valósulhatott meg, mert a párt-, társadalmi, állami és gazdasági vezetők többsége becsületesen, lelkiismeretesen helytállt. Nagyobb figyelmet fordított az üzem- és munkaszervezésre, a korszerű termelő berendezések többműszakos kihasználására, a folyamatos munka feltételeinek megteremtésére és a korszerű termékösszetétel fokozására Sok szép példája volt a társadalmi összefogásnak, valamint a szocialista munkaverseny- mozgalomnak. Csupán a vá- rasfejlesztés és -szépítés érdekében végzett társadalmi munka értéke megnaladja a 40 millió forintot. A városi pártbizottság első titkára nagyon egyértelműen hangsúlyozta; gazdasági épi- tőmunkánk eredményessége nem öncél, hanem egész népünk, és városunk teljes lakossága részesül annak sikeres. vagy kevésbé sikeres megvalósulásából. Az előterjesztésből és a szóbeli kiegészítésből egyaránt kitűntek azok a tartalékok is, amelyeket hasznosítani kell már most, az esztendő első napjaiban. Nagyobb gondot kell fordítani oéldául az anyag- és energiatakarékosságra. Jobban kell építeni a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségekre, a verseny szervezésére, irányítására. Ugyanakkor meg kell szüntetni az ütemtelen termelést. Sajnos, évek óta nem sikerült ezen kellőképpen javítani. Akadnak gazdasági vezetők, akik védelmükbe veszik, sőt szükségesnek tartják a hó végi ;ajrázásokat. Az építők tavaly például úgy adták át a több mint 2300 lakás nagy ré„ (Folytatás a 2. oldalon)