Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. január 4., kedd E5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 Á politikai vitakörök tapasztalatairól A POLITIKAI VITAKÖR pártunk agitációs rendszeré­nek szerves része. Életrehi- vását. maid kiterjesztését a politika iránti megnöveke­dett érdeklődés, u szóbeli agitáció rendszerének to­vábbfejlesztése tette szüksé­gessé. Bár összhangban áll a propagandamunkával, jel­legénél fogva nem oktató te­vékenység, nem tekinthető a pártoktatás „első lépcsőfo­kának”. A politikai vitakör a szóbeli agitáció újabb, ön­álló, szervezett formája. Szé­les körű lehetőséget biztosit arra, hogy kisebb csoportok­ban párttagok és pártonki- vüliek — vitatkozzanak, ki­cseréljék és egyeztessék vé­leményüket egy-egy aktuá­lis. a közvetlen munkahe­lyet is érintő —, vagy idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Pártunk Politikai Bizott­sága — 1971 áprilisában — a töniepropaganda-munka akkori helyzetének értékelé­se kapcsán hozott határoza­tában többek közt egy olyan megállapítást tett, hogy „az aktuális politikai eseménye­ket élő.- vonzó vitafórumo­kon kell megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció haté­konyságának növelését”. A határozat szellemében 1972 őszén kísérleti jelleggel, majd 1973-tól már véglege­sített formában megyénkben is beindult a politikai vita­körök szervezése. A sokrétű, kötetlen vita lehetősége, a foglalkozások témaváltozatossága, ak tuali - tása következtében a vitakö­rök rövid idő alatt, megyénk­ben is igen népszerűekké Váltak. Bizonyítja ezt, hogy jelenleg több mint ezer kör működik, közel 17.000 rész­vevővel. Alkalmakként eh­hez megyei átlagban még mintegy 5—R i ezren csatla­koznak. A körök száma bár rom év alatt közel négy­százzal emelkedett. Megfele­lően alakult a részvevők összetétele is. 70—75 száza­lék párttag, több mint fele fizikai munkás és 40—45 százalékos a nők és a fiata­lok aránya. A vitakörök tapasztalatai igazolják, hogy e fórum életre hívása szükségszerű volt. Egyre inkább alkal­masak a jelenlévők ismere­teinek, tájékozottságának bővítésére. Segítik az akluá- lis nemzetközi és belpoliti­kai eseményekről való tájé­koztatást. a reális értékíté­let kialakítását, a felmerülő problémák viták útján tör­ténő tisztázását, egy-egy kér­désben az egységes állás­foglalás. értelmezés kialakí­tását. Elősegítik az olyan kérdések tisztázását (köz- gazdasági szabályozók új rendszere, ár- és bérintéz­kedések). amelyek a politi­kai döntések után még élén­ken foglalkoztatják a köz­véleményt. Eredményesen járulnak hozzá a párt poli­tikájának, s általában a no- litikai munka további szín­vonalának növeléséhez. Szervezett formában közve­títik a körök pártunk no'i- tikáiát. Segítik, hogy a rész­vevők a tömegkomt+iuniká- ctó tájékoztatásait, híreit is ’■oodszerezzék. elemezzék, il- 1 Hve kiegészítsék. Mindezek erea mén veként a tápaszta- ’vtok szerint növekedett a ha’igatók nolitikai ismerete. r’'»s körűbbé és meggyő­zőbbé vált a nárt politiká­jának képviselete. A VITAKÖRÖK a szóbeli agitáció műhelyeidé váltak. Nincs előre meghatározott tantervűk és tananyaguk. A foglalkozások tárgyát. a szüntelenül változó élet. a Politikai szükségszerűség kí­nálja. Részvevői elsősorban érvelni, vitatkozni tanulnak egymástól. A megvitatásra kerülő témákat a hallgatók felkészültsége, érdeklődési köre alapján választják ki. központi anyagok alapján a párt vezetőségek egyetérté­sével. Megyénkben olyan gya­korlat alakult ki, hogy hu- vonta^általában egy, esetleg két foglalkozásra kerül sor, s a központilag kiadott anyagokból a helyi noliti­kai. gazdasági feladatokból kiindulva, egy téma kerül feldolgozásra. Elsősorban az üzemekben a központi anya­gokat helyi érvanyaggal egészítik ki. Eddig a legnagyobb ér­deklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt nyilvánult meg. A foglalkozások jó két­harmad részében ilyen kér­désekről folyt a vita. Ez­után a nemzetközi élettel összefüggő kérdések követ­keznek. A feldolgozott té­mák közül 31)—40 százalék ilyen jellegű volt. Bátorta­lanabbul nyúltak viszont a vitakörök a társadalompoli­tikai és főleg az ideológiai ■ kérdésekhez. A VITAKÖRÖK részvevő­it —, s ez a politikai érdek­lődést is mutatja — mindig a legaktuálisabb, a napi­renden levő bel- és külpoli­tikai kérdések foglalkoztat­ták. Ez évben olyan, kérdé­sek voltak napirenden, mint: a módosított gazdasági sza­bályzók szerepe, hatása; A vállalati középtávú tervek készítése; a KGST-integrá- cióval és általában a nem­zetközi munkamegosztással, a 'külKet'ésk'édeléhinief kap­csolatos problémák; a fe­gyelmezettebb munkavég­zés; az anyag- és energiata­karékosság, stb. A nemzetközi élettel ösz- szeíüggésben elsősorban a kínai politika, a közel-kele­ti, az angolai helyzet, Por­tugália és Spanyolország. A nemzetközi kommunista mozgalommal kapcsolatban; a testvéri szocialista orszá­gok pártjainak együttműkö­dése. a berlini tanácskozás. A társadalompolitikai kér­dések köréből; a munkás- osztály vezető szerepe: a szövetségi politika;* a szo­cialista demokrácia; az üze­mi demokrácia kérdései. Ideológiai területről: a szo­cialista erkölcs; közgondol­kodás, életmód; a szocialis­ta hazafiság és a proletár internacionalizmus kérdései kerültek előtérbe. A vitakörök is bizonyít­ják. hogv kisebb csoportok­ban a dolgozók bátrabban, őszintébben nyilvánítanak véleményt, mint egyéb fó­rumokon. Például azokon a foglalkozásokon, ahol 1.0—12 fő vesz részt, szinte minden­ki .hozzászól a vitatott kér­désekhez. A nagyobb akti­vitás a helyi problémák, hiányosságok megszüntetése érdekében volt megfigyel­hető:. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek létérde­keivel közvetlenül összefüg­gő kérdésekhez mindenki­nek van valami mondani- viPóia, A vitakörön elhangzottak nem maradnak négv fal között. A körök hallgatói­nak egv része brigádérte­kezleteken. munkahelyi szü­netekben. baráti és külön­böző témájú beszélgetése­ken. összejöveteleken, stb. fel használ iák a foglalkozá­sokon hallottakat.' Ez azon­ban még nem vált általá­nossá. Ma még probléma, jiogv nem alakult ki a fog­lalkozásokon hallottak „to- vábbavűrüztelésének” szer­vezett rendszere. A megol­dás útja. hogy a pártszerve­zeteknek. a vitakftrvezetők- nek egyrészt többet kell hangsúlyozniuk a körök mozgósító funkciójúi, más- részi ehhez módszertani ta­nácsokat. ajánlásokat leéli adni a foglalkozásokon rész­vevők számára. A vitaköri foglalkozások eredményessége nagymér­tékben függ a vitakörvezetp személyétől. hozzáállásától, felkészültségétől. A felmé­rés tapasztalatai azt mutat­ják. hogy a körvezetők 70— ÍK) százaléka párt-, szak- szervezeti, gazdasági vezető. Politikailag, szakmailag ál­talában jól felkészültek. Több mint 50 százalékuk kö­zépfokú politikai. 90 száza­lékuk pedig egyetemi, főis­kolai. vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Többségük olyan vezető, aki­nek véleményét dolgozó tár­saik kikérik és elfogadják. A POLITIKAI VITAKÖ­RÖK működésének immár közel négyéves tapasztalatai bebizonyították ezen agitá­ciós fórum létjogosultságát. Ennek ellenére még koránt­sem használtuk ki ezen agi­tációs formában rejlő lehe­tőségeket. A vitakörök egy­re növekvő népszerűségére építve tovább kell lépni. Törekedni kell arra, hogy pártszervezeteink többségé­nél —, ahol erre lehetőség van és még nem szerveztek vitakört, ott — rövid időn belül megszervezésre kerül­jenek. Jobban fel kell hasz­nálni a köröket a helyi agi- ' latorok felkészítésére. Meg kell értetni minden részve­vővel. elsősorban a pártta­gokkal. hogy részvételük a foglalkozásokon nem öncélú. Saját tájékozottságuk. is­mereteik bővítésén túl. je­lentős szerepük van abban, hogy egy-egy kérdésben környezetüket helyesen ori­entáljak, meggyőzzék a kü­lönböző feladatok minél jobb megoldására. Frisovszki Tibor, n megyei pártbizottság munkatársa Ózdi kohók A maszeknak megéri? Fotó: Mizerák István korszerűsítés az üveggyárban A kemencék korszerűsíté­sére egy nyugati know- how-t vásárolnak az Üveg­ipari Művek Sajószentpéteri Gyárában. A megoldással nemcsak fokozzák az egység­nyi felületre jutó termelést, hanem 15—1 fi százaléknyi gázenergiát is megtakaríta­nak. Mindenki elölt közismert; 'idén nyáron zöldségellátásunk helyzete nem úgy alakult, hogy azt kielégítőnek nevez­hettük volna. Kevés áru, kis választék, magas árak — Így jellemezhetném a zöldségpia­cok idei képét. E visszás hely­zet kiküszöbölésére, no meg azért, mert a lakosság zöld­ségellátása politikai kérdés, Tövid időn belül több jő in­tézkedés. rendelet látott nap­világot. Ezek közé tartozik az a rendelet is. amely arról in­tézkedik, (célia a kisáruter- rnelés fellendítése és a ter­melési biztonság megterem­tése' hogv a felvásárló szer­vek minden mennyiségben kötelesek átmenni az őster­melők által felkínált zöldsé­get. gyümölcsöt, mindezért a napi fogyasztói ár 80 száza­lékát fizetve. Még abban az esetben is át kel! venniük a felkínált árut. ha a zöldség forgalma­zásával foglalkozó szerv, vállalat: értékesítési, netán tárolási nehézségekkel küzd. Ennyit az alig fél éve nap­világot látott rendeletről. Mindezt pedig bevezetőként azért írtam le, mert a minap az egyik miskolci lakossal az alábbi furcsa eset történt. Nevezett —. áki részben hob­biként. részben árutermelés­re — zöldséget termel, na­gyobb mennyiségű petrezsely­met és sárgarépát ajánlott fel megvételre az égjük szövet­kezeti felvásárlóhelyen. A ré­pa fogyasztói ára akkor 3,60, a petrezselyemé 8.80 volt. őstermelőnk — a rendelet előírása szerint 20 százalék­kal kevesebbért — szívesen eladta volna áruját. Mondom eladta volna ... De nem si­került, mert egyszerűen nem kellett. Sem a rendelet sza­bályozta összegért, sem keve­sebbért, Ismerősünk nein azért nem tudta értékesíteni áruját. Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A GÉPJÁRMÜVEK KÖTELEZŐ FELELŐSSÉG­BIZTOSÍTÁSÁRÓL Január elsejétől kell alkal­mazni a pénzügyminiszter 44,T97li. számú rendeletét, amely módosította és kiegé­szítette az 1970-ben azonos tárgyban kiadott jogszabályo­kat. Az új rendelet a magánsze­mély üzemeltetésében levő személygépkocsi évi. kötelező felelősségbiztosítási diját vál­tozatlanul 460 forintban, a motorkerékpárét pedig 100 forintban állapítja meg. A gépjárművek évi díja január 1-én, gépkocsiknál — magán- személy üzembentartó esetén — két egyenlő részletben, ja­nuár 1-én és július 1-én ese­dékes. Magánszelnél? a gép­kocsi után járó díjat a félév utolsó napjai? a motorkerék­pár után iáró dijat az év utolsó napjáig nótlékmente- sen fizetheti meg az Állami Biztosítónak. Ha a magánszemély üze­meltetésében levő szeméi y- gépkoaSit ér közben lói iák el rendszámmal, illetve üzem­be helvezik. akkor az időará­nyos biztosítási díjat kell megfizetni, amely az. üzem­behelyezést követő negyedév első napjával esedékes. A magánszemély üzemel­tetésében levő motorkerékpár esetében június 30-ig történő üzembe helyezésnél a teljes évre megállapított biztosítási díjat kell fizetni; a június 30-a utáni üzembe helyezés­nél a biztosítási díj csak a következő év január 1-én esedékes. Ha a magánszemély a fél évre járó díjat késedelmesen fizeti meg. akkor a gépkocsi után 200 Ft, a motorkerékpár után — az évi díj késedelmes fizetése esetén — 100 Ft ké­sedelmi pótlékot köteles a díjon felül megfizetni. A jogszabály 'ügy rendel­kezik, hogy a magánszemély gépjárművének műszaki fe­lülvizsgálata során a vizsgáz­tató szerv az esedékes díjak (pótlékok) befizetését ellen­őrizze. A műszaki felülvizs­gálat időpontjáig esedékes díjak (pótlékok) megfizetésé a műszaki vizsga feltétele. A felelősségbiztosítási díjat és pótdíjat az e célra rendszere­síteti átutalási ■ postautalvá­nyon kell befizetni. Az átuta­lási postautalvány és DÍJ­IG AZOI.Ó LAP az Állami Biztosító megvei es járási szerveinél díjtalanul besze­rezhető. t mert netán a minőségével volt baj. — Van nekünk is bőven, nem tudjuk hova tenni — kapta magyarázatként a fel­vásárlótól. Termelőnk bár­hogy próbált rendeletre, nép- gazdasági érdekre hivatkozni, a felvásárló minden próbál­kozást meghiúsított. Ennyi a történet első. ré­sze... És a második része? Nos. az eset után néhány nappal telefonon felhívott a szóban forgó személy. Hang­ján érződött, örül. — Sikerült eladnom az összes zöldséget .egy maszeknak, helybe jött erte és többet fizetett, mint a szövetkezel. A gyökérért 8.50-et. a répáért 3.tí0-at kap­tam és megvette a többi zöldségem is. Fogalmazhat­nám úgy is. minden jó. ha jó a vége... Tudja, most túl az én szerencsémen. valamit azért nem értek: minek van a rendelet, ha úgysem tart­ják be .. .? Kérdésére nem tudtam vá­laszolni ... A ténj'ek petj'g azt mutat­ják. ha a felvásárló szervek­nek nem is, a maszeknak megéri, hiszen úgy látszik neki sem tárolási, sem érté­kesítési gondjai nincsenek. Ahhoz meg semmiképp nem kell nagj' fantázia, hogy kita­láljuk: az általa 8.50-éri meg­vásárolt petrezselj'em és a 3.60-as sárgarépa milyen áron fog megjelenni a miskolci piacokon. Ennek a levét pe­dig mi vásárlók isszuk meg, pontosabban az árát nekünk kell megfizetni. Természete­sen néhány forint többlet­tel... Mindezt azért, mert egyes szervek a népgazdaság érdekei helj'ett, még mindig saját önös érdeküket tartják szem előtt. (ha) A JOGOSULATLAN CIMERHASZNALAT A jogosulatlan címerhasz- nálat szabálysértés. A sza­bályzat. illetve szankcionálás célja, hogy jogi eszközökkel védelmet nyújtson társadalmi rendünknek azon felelőtlen egyének magatartásával szem­ben. akik a jogszabályban meghatározott cselekménye­ikkel juttatják kifejezésre a politikai szembenállásukat. A jogalkotó ezzel kívánt gátat vetni az olyan tevé­kenységnek. amelyek elsősor­ban az állami és nemzeti, il­letve a mozgalmi ünnepeink idősza'-'nib-'- varív egves nvugati westernfilmek ha­tásaként időszakosan a kül­földi államok (szinte kizáró­lag a nvugati tőkés országok) iránti rokonszenvet táplálják. A törvényi ténj-állás ele­meinek értelmezésére és a gyakorlati végrehajtásra nézve a Belügyminisztérium nemrég elvi állásfoglalást adott. Az álláslo"!' lás többek kö­zött azt mondja, hogy a meg­batározott törvénysértő ma­gatartást az is megvalósítja aki magánszemélyként, vagy kisiparosként, illetve állami vagy szövetkezeti üzem tele­lés vezetőjeként — hivatalos megrendelés hiányában — u működési engedélyben foglalt kereteken kívül eső iparcik­ként idegen állam címerét, zászlaját vagy állami szerve­zeteinek jelvényét bármely módon előállítja, vagy forga­lom bű hozza. A külföldi állam, vagy ál­lami szerv címere, felségjele vagy jelvénye jogosulatlan használójának azt kell tekin­teni. aki mint magyar állam­polgár — ezeket bármilyen formá­ban. vagy módon a ru- ,házalán,1 illetve jármüvén használja (pl.: az USA, Anglia. NSZK. Kanada stb. nemzeti, állami zász­laját vagy felségjelét a ruházatára varrja. hímez- teti. vagy gépkocsijában tüntetőén elhelyezi, a mo­torkerékpárja sárhányóiá­ra. avagy a bukósisakjára ragasztja. illetve festi stb.): — bármely módon beszerzett vagv készített külföldi ki­tüntető. vagy közhatalmi jelvényt visel (pb: az ame­rikai. az olasz, vagy a francia '-unseres katonai jellegtől meg nem fosztott egyenruháját esetleg után­zatát. annak tartozékát, rangjelzéseit, kitüntetéseit stb.) hordja. Nem tekinthető szabálysér­tésnek, ha valaki a Magvar Népköztársaság, vagy a ba­ráti államok, a kommunista es munkásmoz almi szerve­zeteik eimer»*. jelvényét ál­talában a szokásos mórion jelvényként v’«e’: JJr. öiiss Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents