Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. január fl., kedd ESZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 A Xí. kongresszus szellemében i páríépitési nÉa i éhány tapasztalata i „Növelni kell a pártba belépők ajánlóinak személyes fe­lelőssegét. Ne csak munkáját, hanem politikai nézeteit, sze­mélyes tulajdonságait is imerjék meg annak, akit párttagnak ajánlanak.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.)---------------------—..........................—............. —.............. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusa fontos fel­adatul tűzte a pártszervek és a pártalapszervezetek elé a pártépítő munka továbbfej­lesztését. A Mezőkövesdi já­rási Pártbizottság a határo­zat végrehajtása érdekében — több fontos elvi és gya­korlati feladatok között' — intézkedési tervbe foglalta azokat a tennivalókat, ame­lyeknek megvalósítása bizto­sítékul szolgál az új pártta­gok színvonalasabb kiválasz­tásához. a pártba való beil­leszkedésük hatékonyabb se­gítéséhez. A pártbizottság a közel­múltban megbízta a pártépí­tési munkabizottságot, vé­gezzen széles körű vizsgála­tot a kövesdi járásban. Ezt követően 16 alapszervezet­ben gyűjtöttek tapasztalato­kat arról, hogy az utóbbi két édben, vagyis a párt- kongresszus után milyen vo­nások jellemezték, illetve jellemzik a pártszervezetek pártépítő munkáját. A vizs­gálat mindenekelőtt kiter­jedt arra; a pártszervezetek hogyan oldották meg az új párttagok kiválasztásával, nevelésével kapcsolatos, és a beilleszkedésüket segítő fel­adataikat. A járási párt-végrehajtó­bizottság elé került tájékoz­tatóból képet kaphattunk arról, hogy az utóbbi két esztendőben az alapszerveze­tek kilencven százaléka fog­lalkozott tagfelvétellel. Egy­értelmű volt az a megálla­pítás is, hogy a kongresszust követően tervszerűbbé vált a tagfelvételi munka az egész járásban. A pártszervezetek céltudatosan munkálkodtak azért, hogy a párt soraiba az arra legalkalmasabb dolgo­zók'kerüljenek, s a párttag­ság megőrizze, sőt tovább erősítse munkásjellegét. A pártba felvett csaknem 100 új párttag kivétel nélkül ne­velési lista álapján került az alapszervezetekbe. Mindezt természetesen a politikai munka eszközeinek tudatos alkalmazásával érték el. A pártépítési munkabizott­ság tagjai a vizsgálatkor 36 új párttaggal folytattak be­szélgetést, hogy meggyőződ­jenek, milyen elvek alapján történt a pártba való felvé­tel előkészítése, a .felöltek kiválasztása; hogyan illesz­kedtek be a párttagok sorá­ba, nem utolsósorban • pedig, hogy milyen pártmunkát vé­geznek alapszervezetükben. A megkérdezettek döntő többsége úgy látta, hogy elsősorban mun­kája, kifogástalan emberi magatartása, s az emberek­hez fűződő viszonya alapján vált érdemessé a párttag­ságra. Ez az „ajánlólevél” egyben kifejezője a páitba felvett dolgozó politikai fel­fogásának, meggyőződésének is. Többen nagyon önkriti­kusan szóltak arról, hogy szükségét érzik az elméleti és politikai felkészültség növe­lésének, amit a közeljövő egyik fontos feladatának te­kintenek. Nagyon érdekes volt hallani azt a véleményt, íiogy a pártba’ való belépés­től nem vártak valamiféle előjogokat, azt -viszont re­mélték, hogy. munkájukra, javaslataikra ezután jobban odafigyelnek azok, akiket ez illet. Sokan elmondták, hogy ebben nem is csalódták; nap mint nap érzik, hogy véleményüknek, szavuknak súlya van a pártban és a Párton kívül egyaránt. Általános tapasztalatként említhetjük, hogy a párt­szervezetek céltudatosan végzik a párttaggá nevelés­sel kapcsolatos feladataikat. Kellő információval rendel­keznek abból a szempontból is, hogy az utánpótlás biz­tosításában kik azok, akik­re számíthatnak. A párttag­gá nevelés tartalmi színvo­nala tehát tovább javult. Ez döntően annak tulajdonítha­tó, hogy elsősorban a párt- vezetőség tagjai, de a párt- szervezet kommunistái közül is egyre többen tekintik alapvető feladatuknak a pártba belépni szándékozók­kal való rendszeres foglal­kozást. Mindinkább gyakor­lattá válik az a módszer is, hogy a pártalapszervezetek évenként több alkalommal vezetőségi ülésen, legalább egyszer pedig taggyűlésen tekintik át a pártépítő munka helyzetét. Mind több helyen tapasztalható, hogy a párt- szervezet vezetőségi ülésein rendszeresen számba veszik a nevelési listán szereplő dolgozók munkáját, maga­tartását, s ha kifogás merül fel 'a jelölttel szemben, ja­vaslattal élnek a pártba tör­ténő felvétel elhalasztásáról, így időt adnak az érintett dolgozónak a továobi bizo­nyításra. indenképpen e helyen kell arról is szót ej­teni, hogy az utóbbi két évben növekedett az ajánló felelőssége. A pártta­gokkal történt elbeszélgetés során kitűnt, hogy a legtöbb esetben — az írásos tagfel­vételi javaslaton kívül — az ajánlók a taggyűlésen szóban is elmondták .véleményüket a leendő párttag politikai felkészültségéről, munkájá­ról, magatartásáról. Pozitív vonása a párttag­ságra történő felkészítési munkának, hogy mindinkább érvényesül a kisebb közös­ségek, a környezet nevelő­ereje. A pártba való felvéte­lüket kérő dolgozókra saját elhatározásukon, meggyőző­désükön túl igen nagy hatást gyakorol a pártcsoportok munkája is. Elmondható ez a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság, valamint a bogá­csi termelőszövetkezet párt- szervezetére. A szocialista brigádok tudatformáló szere­pe különösen Borsodivánkán és a mezőkeresztesi áfész- nél érvényesül. A személyes beszélgetést őszinte vélemény-nyilvání­tásként könyvelte e) a járá­si párt-végrehajtóbizottság. A párttagok jóleső érzéssel nyugtázták, hogy a járási pártszervek figyelemmel kí­sérik munkájukat, támasz­kodnak a párttagok javasla­taira, észrevételeire, és az így szerzett tapasztalatokat hasznosítják a pártmunká­ban. M ilyen tennivalókra hív­ta fel a figyelmet a végrehajtó oizottság? Hosszan lehetne sorolni a feladatokat. Mi ezek közül mindenekelőtt az ajánló fe­lelősségének tpváboi növelé­sét említjük meg. El kell ér­ni — fogalmazta meg egye­bek között a végrehajtó bi­zottság —, hogy az ajánlók a taggyűléssel ne tekintsék befejezettnek munkájukat, hanem segítsék az újonnan felvett párttagokat a közös­ségbe való zökkenőmentes beilleszkedésben is. A jövő­ben a pártcsoportokra is na­gyobb feladat hárul, hiszen sok függ attól, hogyan érté­kelik a felvételét kérő dol­gozó magatartását, politikai felkészültségét: egyáltalán érdemesnek találják-e a párttagságra. Lovas Lajos Mit tenne, Az új esztendő új tervek, célok, remények és vágyak valóra váltását ígéri. De, hogy a konkrét elképzelések, ho­gyan érlelődnek tettekké, az rajtunk személy szerint is múlik. Vannak azonban ten­nivalók, gondok, problémák, amelyek megoldása érdeké­ben — legyen bármilyen munkahelyről is szó — ma­gasabb szintű döntésekre, in­tézkedésekre van szükség. . Vajon ki, mit tenne, milyen utasítíóst, rendelkezést adna ki az év elején, ha rábíznák saját vállalata, üzeme, gyár­részlege, vagy akárcsak saját műszakja vezetését, irányítá­sát?... íme a válaszok: Utánpótlás és kisgépesítés Halász La­jos, a Lenin Kohászati Művek kö- zéphenger- művének szocialista brigádveze- töje azt mondja: — Ha itt a középhenger­műben az üzemvezetői posztra állítanának, első intézkedése­im egyike a szakember-után­pótlás megoldására irányul­na. Utasítanám a munkaügyet, záros határidőn belül készít­sen erről jelentést, tegyen konkrét javaslatokat, hiszen egyik legsúlyosabb gondunk már régóta ez. A tapasztala­tok összegezése alapján jól átgondolt és részleteiben is kimunkált tervet készítenék, aminek végrehajtását szigo­rúan ellenőrizném. Egy másik intézkedéssel a kisgépesítési oldanám' meg, ami sürgető igény, hiszen — sajnos — ebben a. hengermű­ben az U-acélokat, a bánya- támot és egyéb termékeket is még kézzel pakolják. Termé­szetesen ehhez is gondosan felkészülve kezdenék hozzá. Javítani az anyag- és alkatrész- ellátáson Fazekas Ist- ván, a Borsodi Vegyikombi­nát műtrágya­gyárának la­katos csoport- vezetője — I mint mondta j — nem szíve- ' sen cserélne a gyárvezetővel. — Csak mi lakatosok any- nyit „maceráljuk”, hogy az is éppen elég. Nem tehetünk mást, őt sürgetjük, ha nin­csenek meg a karbantartás­hoz, felújításhoz szükséges tartalékalkatrészek. Márpedig többnyire ez a helyzet... — Ha én lennék a helyé­ben? Azt hiszem keményeb- ben „verekednék”, hogy mind­ez meglegyen. Itt van például a villás-targonca dolga. Két éve megrendeltük a vállalat illetékes osztályain, elfogad­ták a rendelést, de targonca máig sincs ... — Az atmoszférikus gáz­bontónk 15 éve üzemel, el­avult, korszerűtlen. Csoda, hogy még működik. Az egyik legelső intézkedésként azt szorgalmaznám, hogy hitellel vagy más módon teljesen új. ha?... modern berendezést vásárol­junk helyette. Pár év alatt meghozná az árát, mert lé- nvegesen több ammóniát tudnánk termelni. Feltétlenül szükséges lenne egy kiadós felújítás a nyomás alatti bon­tónál is. Csakhogy ismét itt az alkatrész gongunk ... — Tudom, rengeteg dolgom lenne gyárvezetőként. Ezeket tenném legelsőként. Jövőre ugyanis az ideinél 5 ezer ton­nával több ammóniát vár tő­lünk a vállalat. előfordul, különösen az új dolgozóknál, hogy hiúságból nem kötik le rendesen a ha­jukat, vagy nem viselik a kismamacipőt. Kötelezném to­vábbá a zajos üzemrészekben, dolgozókat az úgynevezett svéd vatta használatára. A „lazítások” megszüntetése ér­dekében pedig jobban érdé-, keltté tenném a termelésben a leszedőket is — közelítve bérüket a fonónőkéhez. Ügyel­nék arra is, hogy az éjsza­kások valóban pihenéssel töltsék a félórás munkaközi szünetet. Sokan ugyanis, hogy lepináliák a többieket, jóval a fél óra letelte előtt bein- ( ifjak a gépeket... A „lazítások” megszüntetése érdekében Urbán Vil­ma, 26 éves orsózónő 1967 óta a Pamut­fonóipari Vál- 1 lalat Miskolci Gyárának dol­gozója; — Ha való­ban rám bíz­nák az üzem vezetését, akkor azért egy kicsit többet gon­dolkodnék a tennivalókon. De azt hiszem, az első intéz­kedésem mindenképp az vol­na, hogy megszervezném a folyamatos anyagellátást. A készlet ismeretében mindig időben, de inkább még ko­rában adnám le a rendelése­ket. Fokozottabban figyelnék továbbá a gépek tisztán-, il­letve karbantartására. A mű­vezetőknek rendszeresen el­lenőrizniük kellene, hogy a lakatosok 'valóban kijavítot­ták-e a jelzett hibákat. Szi­gorúbban venném a munka­ruha használatát is. Gyakran Újítási pályázatra lenne szükség Nemesik György, a De­cember 4, Drót művek Auróra szocia­lista brigád­jának vezető- sl helyettese: — Ha fej­lesztési fő­mérnök lennék? Elsőként a belső tartalékok fokozottabb feltárására tennék intézkedé­seket. Például vannak olyan, régi sorozathúzó-gépeink, amelyeket már le kellene cse­rélni. A gyakorlati tapaszta­latok alapján a gyár saját erőből is le tudna gyártani bizonyos húzógépeket. Ezáltal kiszélesítenénk a huzalok mé­rettartományát, s így keve­sebb importhuzalra lenne szükség. A húzógépek gyár­tására újítási pályázatot hir­detnék, s egy külön bizottsá­got bíznék meg a belső tar­talékok feltárásával. Ésszerűbben, hatékonyabban — felelősséggel (I.) Merre tovább, mezőgazdaság? szocialista társadalom további menete szempont­jából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgaz­daság jövője.’’ TALÁN AZ ÉLET egyet­len területe sem őrizte meg olyan sokáig a hagyományo­kat, a kialakult ősi termelés­technológiákat, • formákat, mint éppen a mezőgazdaság. A néhány ezer évvel ezelőtt feltalált, és akkor — sőt módosított formákban azóta is — rendkívüli jelentőség­gel bíró eke alkalmazását kö­vetően évezredek, évszáza­dok teltek el, de a paraszti munkát csak a verejték az időjárástól való rettegés és az alacsony hozamok jelle­mezték. A szükséges élelmi­szereket — amelyeket min­den kor stratégiai tényező­nek ’ mondhatott —, csak hatalmas föl dterüle teken, rendkívül rossz „hatásfok­kal” termelte meg a föld mezőgazdaságból élő lakos­sága. . S amíg azelőtt évszáza­dokra megállt az idő a me­zőgazdasági termelés felett, korunk rohamléptekben „ter­meli” a változásokat, a job­bat, a korszerűbbet, a tudo­mány akárcsak .)z iparban, itt is közvetlenül vált ter­melőerővé. Fejlődő világunk, egyre javuló életszínvonalunk , azt kívánja a mezőgazdaságtól, hogy az igényeket minél ma­gasabb szinten, gazdagabb áruválasztékban elégítse ki. Különösen vonatkozik ez or­szágunkra, ahol minden ál­lampolgár — mint érzékeny műszer — rezdül a mező- gazdasági termelésben bekö­vetkezett változásokra. Mi j'eüemzi korunk ma­gyar mezőgazdaságát? A számadatok azt mutatják — dr. Romany Pál miniszter ismertette a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusán —, hogy az úgyneve­zett bruttó termelés ma két­szerese a felszabadulás előt­tinek, és 50 százalékkal ha­ladja meg az 1961 évit. A termelés mintegy 30 százalé­kát exportáljuk. Egy mező- gazdasági dolgozó 15 ember egész évi élelmiszerszükség­letét termeli meg. A számokon túl elmond­hatjuk; mezőgazdaságunk fejlődése jó úton halad. A szocialista nagyüzemi terme­lés szervezeti formái már a 60-as évek elején Kialakul­tak. Azóta ez a forma állan­dóan gazdagodik, tartalom­mal. Parasztságunk élete szűkebb hazánkban, Borsod- Abaúj-Zempléh megyében is megváltozott. «» Változott a munka jellegében, változott felfogásban, szemléletben, változott az életkörülmé­nyekben. „A mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisáruter- meléssel együttjáró indivi­dualista, egyéni, a falu ha­tárán alig túllátó, látástól vakulásig robotoló, földhöz­ragadt paraszt.’’ — mondot­ta Kádár János a mezőgaz­dasági dolgozók kongresszu- sán. Hogy mi okozta ezt a vál­tozást? Elsősorban a szocia­lista nagyüzemi termelésre való áttérés, amely nemcsak a termelési eredményekre hatott pozitívan, de az em­berek gondolkodására is. ELSŐSORBAN az utóbbi két évtized változásai, fejlő­dése forradalmasította a me­zőgazdasági termelés tech­nológiáját. Köztudott, társa­dalmi és közgazdasági té­nyezők hatására csökkent (és ez a világ csaknem va­lamennyi országára jellemző) a közvetlenül földből élő la­kosság száma, és csökkent a megművelhető földterület nagysága is. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb em­bernek, kisebb földterületen kell megtermelnie mindazt, amit a belföldi és a külföldi piac igényel mezőgazdasá­gunktól. Az elvesztett földe­ket az egyre korszerűbb ag­rotechnika, a talajok poten­ciális termőképességének fo­kozása, a tápanyagutánpót­lás, a nagyhozamú, betegsé­geknek ellenálló fajták pó­tolják; az iparba elvándorolt embereket a gépek sokasága, a mezőgazdasági termelésben maradt dolgozók növekvő szakértelme helyettesíti. Merre tovább, mezőgazda­ság? — kérdeztük a címben. Nos, az út. adott. A további eredmények forrása — ugyanúgy, mint az eddigieké — az MSZMP jól bevált ag­rárpolitikája, a lenini szövet­kezeti politika. Ezt a politi­kát kell továbbra is követni, azoknak a tennivalóknak, célkitűzéseiének a valóra váltásával, amelyeket a szö­vetkezetek III. kongresszusa irányelveiben meghatározott. Ésszerűbben, hatékonyab­ban, s mindezt tegyük na­gyobb felelősséggel — fogal­maz,hatnánk tömören mun­kálkodásunk módját. Tenni­való, feladat van. és lesz is bőven. A korszerű gépek, új eljárások, nagy teljesítőké­pességű állat- és növényfaj­ták gyorsabb elterjesztése, a műszaki, anyagi bázis foko­zott fejlesztése permanens feladat. Napjaink kulcskérdése: * hatékonyság. Hogyan hasz­náljuk ki eszközeinket, elke­rüljük-e a párhuzamos, gaz- daságtalan beruházásokat, hogyan fokozzuk a munka, a vezetés szervezettségét. Beru­háznunk nemcsak a mának kell. Éppen ezért e téren a jövőt a társulásokban, közős vállalkozásokban megvalósí­tott nagy beruházások jelen­tik. Az iparszerű termelés —• tudományosan kidolgozott agrotechnikával, nagyhoza­mú fajtáival, az egész ter­mesztés-technológiához ki­alakított gépláncaival — már nemcsak a jövőt, de a mát is példázza. Megyénk­ben 1977-ben a termelőszö­vetkezetek mintegy !j0 ezer hektáron (a tsz földterület 25 százaléka) termesztik rendszerben a kukoricát, a búzát, a napraforgót és a többi növénykultúrát. Mezőgazdasági üzemeink jelenlegi méretei megfelelő­ek. A jövó‘ben már nem újabb összevonások szorgal­mazása a cél. Ehelyett arra kell törekedniük gazdasága­inknak, hogy alaposan mér­jék fel adottságaikat, s erői­ket a legésszerűbben haszno­sítsák. A termelés szakosítása a gazdaságok közötti koope­ráció is válasz arra a. kér­désre: merre tovább, mező- gazdaság? Kádár Jánost idézzük: „A magyar mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek nemcsak hősi múltja, biztató jelene, hanem biztos jövője van.” E FONTOS népgazdasági ágazat fejlődésének útját, fej­lesztésének irányát érdeke­ink diktálják. Tíz és fé, mil­lió ember érdeke Hajdú Imre (Folytatás következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents