Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
.ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4, 1977. január 22., szombat A munkahelyi művelődés szerepe Egy munkaterv böngészése közben A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ ez idei munkaterve a közművelődés középtávú feladatait meghatározó dokumentumokra épül,. Nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy a megyei közművelődési módszertani központ feladatát is ellátó intézmény milyen ( feladatokat vállalt 1977-re, és azokat munkaterületekre. ■ szakkörökre, ágazatokra stb- re lebontva, miként kívánja realizálni. Maga a munkaterv — a gazdálkodási részt nem számítva — 77 gépelt oldalt jelent, s ez nemcsak papírban szép summa, hanem feladatokban is. Az- egyes részterületek felsorolása helyett érdemesebb talán' azt kiemelni, melyek az intézmény legfőbb célkitűzései az idén. * Elsőként említik a munkásosztály műveltségének emelését, figyelembevéve- a •étegződést, a szocialista brigádok, a bejáró munkások, szálláson lakók, a nők közművelődési ellátottságát, ,■ elsősorban a munkahelyi neveles keretein belül, de az in- ézmény minden eszközével ■s lehetőségeivel továbbfejlesztve. Második pontként a termelőszövetkezeti parasztság körében végzendő intenzivebb munka szerepel. Az < nnek érdekében kötött együttműködési megállapodásról már korábban hírt adtunk. A főbb célkitűzések ereiében szerepel még az fjúság minden rétegében, de kiemelten is a munkásifjúság körében az általános, politikai és szakműveltség növelése, az umalőrművészeti nozgalom fejlesztése, a kulturált szórakozási lehetőségek bővítése. A főbb célkitűzéseket mind a székhelyi, mind a hálózat-módszertani munkában, mind a munkahelyi nevelés területén az adott lehetősetek kihasználásával és a aunkaterület sajátosságainak megfelelően kívánják reáliáink A székhelyi munkában t korábbi jól bevált formák mellett két új kezdeménye-, ’.és is jelentkezik: a gyermekgondozási segélyen levő kismamák részére közhasznú tanfolyamokat, gyermeknevelési előadásokat szerveznek: az SZMT kulturális osztálya segítségével az ifjúsági munkáskórus létrehozásán fáradoznak. A hálózati-módszertani munkában első helyen a munkás művelődésre irányuló tevékenység ál), azon túl — a már említeti termelőszövetkezeti. közművelődési munka mellett — fokozni kívánlak a helyszínen nvújtott: szakmai tanácsadást. • létrehozzák a megyei .tánctanács és a megyei klubbi- zottság után a megyei .színjátszó-tanácsot: folytatlak a felméréseket. vizsgálódásokat. módszertani kísérleteket. A munkahelyi nevelés segítésében az elmúlt évben megerősödő! 1 formák továbbfejlesztése várható a munkahelyi közművelődési aktívák, szocialista briaádvezetők kénzésében és továbbkéozésében. a kiemeV. hat nagyvállalat módszertani, a miskolci kis- és középüzemek közvetlen segítésében, valamint az üzemi és a területi szoleóltatn- sok színvonalának fejlesztésében. * Az említett munkaterületek közül érdemes közelebbről is megnézni a munkahelyi nevelés néhány feladatát. Például az azonos iparághoz tartozó szakmák tapasztalat- cseréjét, amelyet az idén a vasas és a vegyész szakmához tartozó vállalatok szakszervezeti bizottságainak munkahelyi nevelő munkával foglalkozó munkatársai részére szerveznek. A szocialista brigádvezetők számára két fórum-sorozatot szerveznek: a? egyik a vezetés emberi tényezői, a másik a munkajogi ismeretek témakörében ad majd bővebb tájékozódást a, brigád vezetőknek. A szocialista brigádvezetők’ klubja pedig tapasztalatcsere jellegű, kötetlen találkozókra ad alkalmat. A munkásszálláson folyó művelődési tevékenység tapasztalatait továbbképző jelleggel vitatják meg a munkásszállások gondnokainak és kulturális felelőseinek bevonásával, az üzemi művészetpropagandisták számára tájékoztatást szerveznek. A munkahelyi nevelő munka módszertani segítése érdekében a hat kiemelt nagyüzemben folyó művelődési tevékenységet folyamatosan fokozott figyelemmel kísérik, a helyszínen tájékozódnak e munka formáiról, és kiadványokban segítik a jó tapasztalatok elterjesztését. Miskolcot kiemelt üzemének folyamatos módszertani segítséget nyújtanak, ugyanaott útmutatót adnak a közművelődési tervek elkészítéséhez, a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz; mintegy 20—25 alkalommal irodalmi, művészeti, ismeretterjesztő és egyéb programokat biztosítanak ezekben az üzemekben, és azok szervezésénél fokozottan támaszkodnak az üzemi szakszervezeti bizottságokra a látogatottság javítása érdekében. Még ebben az évben felmérik a Miskolci Közlekedési Vállalatnál a munkások szabadidő-felhasználásának formáit, és a nyert tapasztalatokat közzéteszik. ■ A bejáró dolgozók klubjai eddig jó tapasztalatokat hoztak, szeretnének ebben az évben a klubvezetőknek az egymással való találkozásra és tapasztalatcselére legalább kétszer alkalmat adni. másrészt — a megyei központ által nyújtandó szolgáltatások rovására — a saját kezdeményezéseket a klubokban növelni. Bükkszentkereszten egy további klub szervezése is szerepel az évi programban. Folytatják a szakszervezeti művelődési intézmények közművelődési munkaterveinek elemzését abból a szempontból, hogyan tervezik a munkahelyi nevelő munka segítését. Ugyancsak a munkahelyi nevelő munka támogatósa érdekében a művelődési otthonnal nem rendelkező üzemekben ez évben tovább bővítik a megyei központ által nyújtandó szolgáltatásokat, sorozatok szervezésével egy-egy témakörben lehetőleg a komplex ismeretátadás biztosítósát, irodalmi műsorok. zenés ismeretterjesztő rendezvények, amatőr művészeti együttesek bemutatóját, vándorkiállítások rendezését. Mindezt a tevékenységet a munkásszállásokon is fokozni kívánják. * A már említett igen bőséges munkatervben nagy és fontos helyet foglal el a munkahelyi nevelés. A sok irányú közművelődési tevékenységet folytató Rónai Sándor Művelődési Központnak természetesen vannak sokkal látványosabb munkái, az eredményességet gyorsabban és könnyebben felmutató rendezvényei is. Azok is többségükben igen értékesek, és fontosak. A munkahelyi közművelődés azonban a maga kevésbé érzékelhető látványosságával és később gyümölcsöző eredményességével semmiképpen sem szorul semmilyen más tevékenység mögé, s ezért jó, ha az éves feladatok között ilyen, hangsúlyosan szerepel, mint az az intézmény munkatervéből is kitűnik. (bm) Iskoláinkban A politikai nevelés helyzete, feltételei Lukovszky László rajza Pályaválasztás és pályán tartás A pályaválasztás napjait éljük, hiszen az altalános es középiskolákban ezekben a hetekben döntenek arról a végzős fiatalok, hogy hol, mi. lyen iskolatípusban és szakirányú képzést nyújtó iskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. Sokan ilyenkor kötelezik el magukat többé-kevésbé véglegesen egy-egy szakma mellett is. Az általános iskolában végző fia. falok 52—53 százaléka nyer végül is felvételt a szakmunkásképző intézetekben — évek óta e százalékok körül mozog a szakmunkásképző intézetekben továbbtanuló fiatalok aránya, — s 25 százalékuk körülbelül — szak- középiskolában folytatja tanulmányait, Jóllehet kivána. tos lenne a -szakirányú képzésben részesülök arányának növelése, finomítása, elsősorban mégis az jelent gondot, hogy a jelentkezések és a népgazdasági-, üzemi érdé. ' kék közölt ellentmondás feszül. Ismert tények, hogy a melegüzemi szakmákra — Borsodban ez számottevő —csak minimális létszámot tudnak megnyerni a szakmunkás- képzésnek,. s hogy például a kohóipari, gépész, gépgyárló, valamint a vegyipari szál;, középiskolák iránt is erősen lecsökkent az érdeklődés. A szakmunkásképzés és a szakközépiskolai képzés gondjairól. problémáiról eléggé gyakran esik szó, hiszen Bor. sód sajátos helyzetéből adódóan, az ipar bizonyos mértékű „egyoldalúságával” még azt a gondot is felveti, hogy a lányok szakmatanulásának eléggé szűkösek a lehetőségei. Épp ezért az utóbbi időben egyre többször fel. vetődik: nem elégséges csak a beiskolázásra fordítani a hangsúlyt, nagyobb figyelmei kell fordítani arra is, hogy a kiképzett szakmunkások a nagyüzemi kollektívákat erősítsék. S hogy ebben van még tennivaló,- azt jól mutatja a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett felmérése. Hél szakmunkásképző intézetben és két kollégiumban, — valamint 37 vállalatnál és szövetkezetnél végeztek vizsgálatot, s többek között azt is nézték, hogy a vállalatok tanulói közül hányán maradnak szakmunkásként a tanulóhelyükön. Nos, amíg 1973-ban 20,3 százalékuk szakmunkásként is a vállalatnál maradt, addig 1975-ben már csak 18,9 százalékuk folytatta munkáját a tanulóhelyén. Ez pedig azt mutatja, íiogy ma még keveset foglalkoznak a vállalatok a végzett tanulók megtartásával, beilleszkedésük megkönnyítésével. Az említett vizsgálat szerint jó viszont a beilleszkedést segítő munka a Borsodi Vegyikombinátnál. a Volán 3-as számú Vál. lalatnál valamint a Borsodi Szénbányák Bányagépjavító és Szállító Üzeménél. A korábbi megállapítást támasztja alá az is, hogy — bár némi javulás tapasztalható — kevés ösztöndíjas tanulójuk van a vállalatoknak, s a különböző juttatásokból, — például a szakszervezeti üdültetésből — sem jut elég a szakmunkástanulóknak. Az elmúlt hetekben, hónapokban — az előző évekhez képest számottevően hatékonyabban — a pályaválasztás megalapozásában, a pályára orientálásban az üzemek, vállalatok is kivették részüket. Dicséretes módon! De, amennyire örvendetes, hogy a pályaválasztás ma már nem csak, sőt egyre kevésbé csak a pedagógusok segítségére van bízva, olyannyira nem feledkezhetünk meg arról sem: az adott körülmények közölt nemcsak a tanulói létszám betöltésére kell törekedni, hanem arra is, hogy megtartsák maguknak azokat a fiatalokat, akik egy. szer már elhatározták magukat egy-egy szakma' mellett. (cs. a) Napjainkban mind több és sokszínűbb az a követelmény, amit az élet, a hétköznapok realitása támaszt a dolgozó emberrel szemben. Ezek a követelmények mintegy fokozottabban érvényesek minden fiatalra, a tanuló ifjúságra — a holnap felnőttéire. Arra a felnövekvő nemzedékre, amelynek mind teljesebben kell valóra váltania nemzeti programunkat, a fejlett szocialista társadalom megteremtését. Ehhez a nagy feladathoz marxista—leninista ismeretekkel felvértezett, kellő ideológiai felkészültségű emberekre Van szükség, akik emellett alapos szakismerettel rendelkeznek. A szakmai hozzáértést igazán jól kamatoztatni azonban csak azok képesek, akik a társadalomtudomány új ismereteinek is birtokában vannak. A Központi Bizottság 1976. október 26-i ülése óta mindenütt és mindenkinek „csengettek” politikai oktatásra. Miskolc olyan város, ahol az erős iparosodás, a felgyorsult urbanizáció, az igen dinamikus fejlődés miatt az iskola szerepe is megnövekedett. Az iskola azonban nemcsak tárgyi feltételeit, környezetét adja a nevelő tevékenységnek, hanem a pedagógusokon keresztül személyi feltételeit is, a kommunikációs kapcsolatok és az értelmi, érzelmi ráhatások sokaságát. Ezekről a tényezőkről, hatásaikról és az elmúlt évek tapasztalatairól beszélgettünk Pásztor Józseffel, az MSZMP Miskolci Pedagógus Bizottságának titkárával. — Pártbizottságunk 1973 novemberében alakult meg, s talán az első volt az országban. Miskolcon — valameny- nyi óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium, szakmunkásképző. de még a gyermekváros is — összesen 131 intézmény párttagjai tartoznak hatáskörünkbe. A 4700 összdolgozóból jelenleg 35 pártalapszervezetben 950 a párttagok száma. — A számszerű arány nem mondható rossznak a párttagok és,a pártonkívüliek között. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a pedagógusok ideológiai felkészültsége, társadalmi aktivitása nagy hatással van az oktató-, nevelőmunka során a fiatalokra, ideológiai felkészültségük fokozása tehát erősítheti, még kedvezőbbé teheti ezt a folyamatot. Ennek egyik módja lehet a pedagógusok politikai továbbképzése. Jelenleg a pártoktatásban 1380 pedagógusunk vesz részt. A Marxista—leninista Esti Egyetemre 22-en járnak, szakosítón 17-en, speciálkollégiumon 50-en tanulnak. Marxista— leninista középiskolában 43-an képezik rpagukat. Jelentős az önképzés szerepe is. Ebben a politikai irodalom és jó néhány folyóirat. Pártélet, Béke és Szocializmus, Társadalmi Szemle stb. terjesztésének jó megszervezésével igyekszünk segíteni. Ezért ’— és ezt zárójelben jegyzem meg — külön dicséretet is kaptunk a városi pártbizottságtól. — Rendszeresen szervezünk politikai vitaköröket, amelyeken a közoktatás-politikától a közművelődésig, a gazdaságpolitikától a napi politikai kérdésekig sok mindent megvitatunk. Párttag pedagógusaink tevékenysége korántsem merül ki a párt- rendezvényekkel. A viták során felmerült tapasztalatokat, illetve a továbbképzések során tanultakat a napi oktató-nevelő munkában is igyekeznek hasznosítani. Erre jó néhány pedagógusnál közvetlen lehetőséget nyújt a Világnézetünk alapjai című tantárgy oktatása. De általában is elmondható, hogy pedagógusaink politikai meggyőződése, hitvallása, szemlélete más réteggel összehasonlítva kiállja a „próbát”. Szórványos esetekben, itt-ott lehet találkozni még nacionalista szemlélettel, olykor vallásos ideológiai megnyilvánulással is. A párt és kormány irányelveivel, határozataival azonban túlnyomó többségük egyetért és a szocializmussal való azonosulás mindinkább — s politikai fejlődésük nyomán — meggyőződésből fakad. — A pedagógus a tanuló szemében egy kicsit mindig példakép. Jó vagy rossz példájával. lelkesedésével, vagy éppen passzivitásával, hiva- tásszeretetével vagy közömbösségével igen kedvező, vagy éppen kedvezőtlen hatással lehet a fiatalokra. Nem mindegy tehát többek között az sem, hogy milyen fokú a pedagógusok társadalmi aktivitása. — Alapvetően helyes az a követelmény, hogy a pedagó- gus politikai és közéleti tevékenységét elsősorban az iskolai, illetve a nevelői munkában fejtse ki. A pedagógiai munka azonban szorosan kapcsolódik a közművelődési, a mozgalmi és egyéb társadalmi tevékenységhez. A szakkörök vezetése, az ifjúsági patronáló munka, a korrepetálás, a sportkörök vezetése és a különböző társadalmi szervezetekben való részvétel — tanácstagság, Hazafias Népfront, népi ellenőrzés stb. — olyan arányú, amelyeknek alapján kijelenthetjük. hogy a pedagógusok társadalmi -aktivitása az utóbbi években növekedett, — A Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozatát követően a végrehajtás előkészítésében és a szemlélet formálásában iskolai pártalapszervezeteink jelentős munkát végeztek. A Központi Bizottság határozata alapján intézkedések születtek a túlterhelés megszüntetésére, az osztályozás és értékelés új rendjére és még sorolhatnám. A határozat igen jelentősen érintette a szakmunkásképzést. Ez annál is lényegesebb, hiszen ez az iskolatípus adja a munkásosztály utánpótlását és igy társadalompolitikai jelentősége igen számottevő. Az általános iskolát végzett és továbbtanuló fiataloknak mintegy 50 százaléka megy szakmunkásképző iskolába. — A párt vezető - szerepe — mint mindenütt — az írás elején említett 131 intézményben is érvényesül. A párt határozatai tehát egyformán érvényesek a kommunista igazgatókra és nevelőkre. Azokra, akik tanuló- ifjúságunkat, illetve gyermekeinket a soron levő feladatok megoldására nevelik. Valahogy úgy. ahogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára a XI. kongresszuson mondta: „Előbb meggyőztük az embereket, s csak azután hajtottuk végre határozatain- kat. Ezért nyugszik szilárd alapokon szocialista rendszerünk minden pillére. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindig együtt fog haladni a tömegekkel... Tudnunk kell. hogy — próbálkozzunk bár a legjobb szándékkal — akarata ellenére senkit sem boldogíthatunk. Előbb annak az útnak a helyességéről kell meggyőznünk az embereket, amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy kövessenek bennünket.” Többek között ez a nemes feladat vár a pedagógusokra is! Buciiért Miklós A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME azonnali belépéssel {elvesz minősített hegesztőket, lakatosokat, csőszerelőket, segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat, munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Ózd Vasgyár, CSOSZER-kirendeltség; Kazincbarcika, PVC—III. beruházás; CSŐSZER-kirendeltség Miskolc, Kabar u. 16.; Leninváros (Új Erőmű), CSŐSZER 1. sz. üzeme, munkaerő-gazdálkodás.
