Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

'/ \s / / (V / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 18. szám Ara: 80 fillér Szombat. 1977. január' 22. Kemény a KGST V. B. álé Havannában közleményt, hoztak nyilvánosságra a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsai Végrehajtó Bizott­ságának 79. üléséről, ame­lyet január 17—19-e között tartottak meg a Kubai Köz­társaság fővárosában. Mint a közlemény hangsú­lyozza, a végrehajtó bizott­ság ülésén áttekintették a kubai fél elgondolásait azok­ról az intézkedésekről, ame­lyeket a hosszú távú együtt­működési célprogramok ki­dolgozása során kellene fo­ganatosítani. hogy elősegítsék Kuba gaz­dasági fejlődését és meg­gyorsítsák a kubai gazda­ság cs a KGST többi tag­országának gazdasága kö­zötti integrációs folyama­tot. A vita során ' méltatták a KGST XXX. ülésszaka hatá­rozatainak nagy politikai je­lentőségét azzal kapcsolat­ban, hogy a KGST-tagorszá­gok továbbra is készek olyan különleges intézkedések meg­valósítására, amelyek a ku­bai . gazdaság fejlődésének meggyorsítására és haté­konyságának növelésére irá­nyulnak. figyelembe véve az ország szocialista építésének sajátos feltételeit. A KGST-országok és szer­veik intézkedéseinek a meg­valósítása a kubai gazdaság fejlődésének meggyorsításá­val együtt elő fogja segíte­ni azt, hogy Kuba gazdasági fej­lettségének színvonala fo­kozatosan közeledjen a KGST többi tagországának szintjéhez, és lehetővé teszi majd*Kuba számára azt is. hogy hozzá­járuljon a szocialista közös­ség országai népgazdasági problémáinak megoldásához. Az ülésen megvitatták a KGST-tagországok 1975. jú­niusi általános együttműkö­dési megállapodásának a megvalósítását. E szerződés szerint a Kubai Köztársaság­ban nikkel- és kobalttartal­mú termékek előállítására alkalmas újabb kapacitáso­kat; hoznak léire. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak tájékoztatóját arról, ho­gyan halad az érdekelt KGST-országok és Jugoszlá­via (együttműködésére vonat­kozó javaslatok kimunkálása a cukornád-hulladékok ipari felhasználása területén, amely a kubai gazdaságfejlesztés fontos tényezője. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága jóváhagyta 1977. évi munkaiervét, amelyet a KGST XXX. ülésszaka ha­tározatainak megfelelően állítottak össze. A végrehajtó bizottság ülésén előzetes véleménycse­rét folytattak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatokról. Az ülés idején a KGST- tagországok képviselői talál­koztak a Guyanái Szövetke­zeti Köztársaság képviselőjé­vel, Desmond Hoyle gazda­ságfejlesztési miniszterrel, aki kifejtette, hogy kormá­nya érdekelt a KGST-tagor- szágökkal való két- és sok­oldalú, kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok fejlesztésében. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a köl­csönös megértés légköre jel­lemezte. Kállai Gyula a moszkvai Péntek délután visszaérke­zett Budapestre az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak küldöttsége, amely Kál­lai Gyula elnökkel az élen, Moszkvában tárgyalásokat folytatott, az Európai Bizton­ság és Együttműködés .Szov­jet Nemzeti Bizottságának vezetőivel. Kállai Gyula megérkezése után a repülőtéren nyilatko­zott, a szovjet fővárosban folytatott kétoldalú megbe­szélésekről. Elmondta, hogy eddig is sokrétű volt a kap­csolat a két nemzeti bizott­ság között, átfogóan azonbaM most tekintették át először , a testület munkáját, tapasz­talatait, a következő időszak föladatait. A Szovjetunióban a nemzeti bizottság számos munkabizottságban végzi operatív társadalmi és poli­tikai tevékenységét, s e testü­letek működésével is alkal­ma volt megismerkednie a magyar küldöttségnek. — Tárgyalásainkon — hangsúlyozta Kállai Gyula — egybehangzóan állapítottuk meg: jó lehetőségek vannak arra, hogy az európai bizton­ság és együttműködés szoci­alista országokban működő nemzeti bizottságai, szélesít­sék és tovább mélyítsék kap­csolataikat, a kapitalista or­szágok ilyen bizottságaival. Az vezérel bennünket — mondta —, hogy véget ves­sünk azoknak a hideghábo­rús rágalomhadjáratoknak, amelyeket bizonyos nyugati körök még ma is folytatnak, a Szovjetunió és a szocia­lista országok ellen. Megál­lapodtunk abban, hogy ezt a törekvést ki kell terjeszteni a tömegszervezetek és -moz­galmak területére is, hiszen az időnként még íel-feléledő hidegháborús hullám, össze­egyeztethetetlen, a békés egymás mellett élés politiká­jával. . Magyar államférfiak üdvözlő távirata „Türelmi idő” Carter számára Georgij Arbatov akadé­mikus a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet (SZSA) igazgatója a TASZSZ tudósítójának adott nyilatko­zatában kommentálta James Carter elnök beiktatási be­szédét. Carter beiktatási beszédét reménytkeltőnek nevezte a szovjet szakértő. Kétségtelen — mondotta —, hogy nehéz csupán a beiktatási beszéd­ből megítélni az elnök maj­dani külpolitikáját. Már a beiktatási beszédből is kide­rült azonban, hogy az új amerikai kormányzat kész előmozdítani a nemzetközi politikai légkör megjavítá­sát. és ezt a törekvést min­den józan gondolkodású em­ber mély megelégedéssel nyugtázhatja. Ami a Szovjetunió külpoli­tikai céljait illeti, azok vilá­gosam kifejezésre jutottak Leonyid Brezsnyev tulai be­szédében. Mint Leonyid Brezsnyev kiemelte, készek vagyunk arra, hogy az Egye­sült Államok új kormányza­tával együtt új, nagy lépést tegyünk előre az országaink közötti kapcsolatok terén. A szovjet és az amerikai kormány elsőrendű feladatá­nak nevezte Arbatov akadé­mikus a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló egyezmény előkészüle­teinek befejezését — a vla- gyivosztoki megállapodás alapján —, mielőbbi megál­lapodás elérését a közép-eu­rópai fegyveres erők es fegyverzetek csökkentéséről, valamint hatékony intézke­déseket a közel-keleti tűzfé­szek felszámolására. A washingtoni sajtó és a közvélemény-kutató intéze­tek szerint, az amerikai vá­lasztók fél év „türelmi időt" adnak Carter elnöknek, aki­től mindenekelőtt a gazdasá­gi helyzet javítását, a mun­kanélküliség csökkentését várják. Általános az a véle­mény, hogy az új elnök mind bel-, mind külpolitikájában lényegében középútas állás­pontot foglal majd el. Joseph Kraft, az ismert publicista szerint Carter a fegyverzet-korlátozás hívé­nek számító kiil- és hadügy­miniszter!; nevezett, ki, de úgy tűnik, máris enged a (harciasabbak nyomásának. A katonai költségvetés csök­kentéséről mind kevesebb szó esik. A Wall Street Journal sze­rint Carter, valamint Vance külügyminiszter azt reméli, bogy három hónapon belül megköthetik a Panama-csa­torna egyezményt és „jóval az első SALT-egyezmény le­járta (október 2.) előtt új megállapodásra juthatnak a Szovjetunióval.” Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte James Earl Cartert. az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­kévé történt beiktatása al­kalmából. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Központi Bizottság székhazában fogad­ta az Arnoldo Martinez Vcrdugo főtitkár vezette mexikói kommunista pártküldöU- séget. Fokozottabb figyelmet, nagyobb körültekintést Raktározási gondok és feladatok Népgazdasági érdek, hogy óvjuk a legyártott, a felhasz­nálásra meg nem került ter­mékeket a károsodástól, az értékcsökkentő hatásoktól. Ebben nagy szerepe van a megfelelő szintű raktározás­nak. A szervezetlenség, a ha­nyagság, a zsúfolt tarolóhe- lyek, illetve a tárolóhelyek hiánya több nagyüzemben, gyárban és kereskedelmi vál­lalatnál gondot okoz. Lénye­ges feladat tehál, hogy az V. ötéves tervidőszakban a gyártók és a forgalmazók az eddiginél fokozottabb figyel­met fordítsanak a raktározási feladatok megoldására. Ho­gyan lehet a gondokat eny­híteni? , Erre kerestük a vá­laszt néhány vállalatnál. Az elmúlt évben több mint 48 ezer tonna vasanyag ér­kezett be a FERKOGLOBUS miskolci telepére, s hasonló mennyiséget szállítottak ki innen. Igaz, itt legfeljebb né­hány hónapig tárolják az SO féle félkésztermék bármelyi­két is, ám a raktározási gon­dokról mégis szólni kell. A telepen a minap még 1800 tonna készlet halmozó­dott a mindössze 800 négy­szögölnyi területen. Egymás hegyen-hátán hevertek a le­mezek, a különféle idomva­sak, a hengerhuzalok, a csö­vek. Valamennyit vastagon belepte a hó. A telep meg­nyitása óta tart éz az áldatlan áilapot és — bár többször kaptak az itt dolgozók ígére­tet — mindeddig-nem változ­tak a körülmények. A telep vezetője tehetetle­nül tárta szét karját, amikor a raktározási feltételekről kérdeztük: — Ez van! — mondta. Ű és munkatársai nem tudnak mit tenni, kép­telenek megbirkózni a nehéz­ségekkel. A vállalat vezetői­nek a hatásköre, hogy elköl­tözzön innen a göngyöleg és a nyersbőr részleg a már ki­jelölt új helyre. Háromszoro­sára növekedne így a telep befogadóképessége és így kü- lön-külön lehetne tárolni a vasanyagokat. Az igazi meg­oldás persze az lenne, ha építenének' fedett, zárt léte­sítményeket. Akkor nem rozsdásodna a drága áru a szabad ég alatt. A December 4. Drótmű­vekben az évek során a ter­melőterületek fejlesztése mel­lett egyre inkább háttérbe szorult a raktározási felada­tok ellátása, az igényeknek megfelelő korszerűsítés. Ez az elmaradás ma már foko­zottabban érezteti hatását, hi­szen a IV. ötéves terv idő­szakában a drótgyár terme­lése jelentősen megnöveke­dőit. Ma elmondható, a kész­áruk tárolása megoldódott, de a feldolgozásra váró alap- anyagok a gyár területén is a szabadban hevernek. A kü­lönböző huzalkötegek oxidá­lódnak, s így a gyártás so­rán — a reyétlenítés műve­leténél — nagyobb technoló­giai ráfordítást igényelnek. A huzalkötegek tárolása nemcsak térbeli probléma. Nincs megfelelő, elegendő raktár, s így a raktározás mechanizmusát sem lehet ma még egyértelműen megoldani. Az országban a December 4. Drótművek gyárt egyedül nagy szilárdságú acélhuzalt és köteleket, ebből adódik, hogy sokféle termékigényt kell kielégítenie. A külön­böző méretsúly a raktározás­ban műszaki nehézségeket okoz, ami költségnövelő té­nyező. A tárolási gondok enyhí­tésére a December 4. Drót- müvek az V. ötéves tervidő­szakban 30—40 millió forin­tot fordít. A különböző termékek ki­elégítő tárolása a belkeres­kedelmi vállalatoknak is fo­kozott problémákat jelent. A jelenleg ki nem elégí­tett raktárigények pótlására öl nagy belkereskedelmi vál­lalat miskolci lerakata Mis­kolci Kereskedelmi Raktár­közösség néven tömörült, s pályázatot nyújtott be a Bel­kereskedelmi Minisztérium­hoz egy új raktár felépíté­sére. A végleges döntések későbbre várhatók. A tervek szerint azonban elmondható, mintegy 500 millió forint ér­tékű beruházást kívánnak megvalósítani. A közel 30 ezer négyzetméter alapterü­letű. koordinált raktárban a Borsod—Heves megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat, az AM­FORA. az Észak-magyaror- szági Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a VASVILL és a Pl ÉRT táro­lási gondjait lehetne enyhí­teni, illetve hosszú távon megoldani. •Bizonyára az említett rak­tározási problémák a megye több vállalatánál is hason­lóak. S miután a korszerű anyaggazdálkodás szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy a termékek értékcsök­kenése minimális legyen, mindenütt megoldandó fel­adat a raktározási gondok megoldása, a tárolás helyei­nek körülményeinek megfe­lelő kialakítására. K. I. Tanácskozott az országos diákparlatf megyei feiilittsépe Tegnap, január 21-én, dél­előtt 10 órai kezdettel, meg­beszélést tartottak a VI. or­szágos diákparlament Borsod megyei küldöttei a miskolci Herman Ottó Gimnázium­ban. A megbeszélésen Nagy Ist­ván, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, ismertette a fia­talokkal a parlament prog­ramját, amelyet január 29-e és 31-e között tartanak meg Pécsett. Megyénk fiataljait 19 küldött képviseli majd. A tanácskozáson a fiatalok összegezték azokat a gondo­kat és problémákat, amelyek a megyei diákparlamenten elhangoztak, s amelyekből néhányat az országos parla­menten is szóvá szeretnének tenni. Többek között ilyen a különböző egyetemi, főis­kolai felvételekről rendsze­resen megjelenő tájékoztató is, amely — a sok éves ta­pasztalat alapján — mindig az utolsó pillanatban került a tanulók kezébe. Jó lenne, ha a jövőben figyelembe vennék a továbbtanulók feb­ruári jelentkezési határide­jét, s ennek megfelelően, idő­ben tájékoztatnák őket a le­hetőségekről. A szukmunkás­.anulók- öszöndíját is jobban kellene "differenciálni, előtér­be helyezve az érettségizet­teket és a jó tanulókat. Fő­leg a kollégistákat érinti az iskolai étkeztetés nem meg­felelő mennyiségi és minő­ségi színvonala. Ideje lenne arányosan emelni az étkezte­tésre fordítható összeget a zöldség és egyéb ételfélesé­gek megemelkedett árával. Végezetül a fiatalok a nyá­ri építőtáborok tapasztalatai­ról számoltak be. «hol bi­zony akadtak bőven hiányos­ságok, mind a feltételek, mind a férőhelyek megfelelő biztosítása terén.

Next

/
Thumbnails
Contents