Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
1977. Január 2T.; péntek' ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Min iárdos nagyberuházás — Nagykabálban nézzük a televíziót. Már mínusz 5 foknál nines meg nálunk az előírt 20 Celsius fok hőmérséklet, most pedig 14 fok hideg van odakint. Ajánlom, kérdezzen meg egy északi fekvésű lakásban lakót is, mert azokban mindössze 13— 15 fok meleg van. Most kellene jönniük a MIK embereinek hőmérsékletet mérni — panaszkodnak az Árpád utca 7ü-ból, a második emeletről. — Három napja elégedettek vagyunk a fűtéssel. Bezzeg azelőtt a víz csak langyos volt, s mi majdnem fáztunk. Aztán volt olyan időszak is, amikor csaknem megsültünk a melegtől. Állítólag baj van a beszabályozással ... — felelik az Arany János utca 17-ből, a harmadik emeletről. — Tavaly ősszel gyakran dideregtünk, ám jelenleg nagyon kitűnő a fűtés. Olyany- nyira jó, hogy szellőztetnem kell. Sok az a 24—25 fok ... — közli egy lakó a Középszer utca G2-böl, az ötödik emeletről. Régi téma: nem megnyugtatóan megoldott a hőszolgáltatás Miskolcon. A telefonon felhívott lakók véleménye alátámasztja a megállapítást. — Tény, hogy gondjaink vannak a hőellátással — tájékoztat Vavrck Gyula, a Miskolci. Ingatlankezelő Vállalat hőszolgáltatási főosztályának vezetője. — Nem a kapacitással van a baj1, mert csúcsterheléskor is biztosított a 130 gigakalória óránként. Mindenesetre jobban össze kellene hangolni a távhőel- látást a lakásépítéssel. Milyen nehézségekre gondol a MIK szakembere? — A jelenleg alkalmazott felsőelosztású, egycsöves fűtési rendszer nem megfelelő, korszerűsítésre szorul. Miután nincs átkötés a vezetékben, nem szabályozható a fűtés emeletenként. Az első és a tizedik emeleti szobák hőmérséklete között gyakran 7—8 Celsius-fok a különbség. A tapasztalatok szerint a felső emeleteken lakók kénytelenek szellőztetni, aminek következtében jelentős mennyiség vész kárba az államilag légköbméterenként 33,90 forinttal dotált energiából. Ugyanakkor a földszinti lakásokban fáznak az emberek. mert az épületek alatti garázsok, gyermekkocsi-tárolók nincsenek szigetelve, s a padló fölött bizony hideg van. — Gondot jelent számunkra, hogy a hőközpontok au- tomalikái nem üzemelnek. Olykor már az új berendezések is felmondják a szolgálatot, ezért kézzel kell szabályoznunk a fűtést. Emiatt egyes lakásokban a melegvíz 60—70 fokos, tehát balesetet okozhat. Már most- tudjuk, amíg nem módosítanak rajta, panasz lesz a Kuruc utca 1—01. szám alatti házak fűtésével. A rossz tervezés miatt 20 épületben alulfűtöttek a lakások. Az elmúlt évben miniszteri szinten kellett intézkedni az Avas-déli lakótelep hőszolgáltatásának megjavítására. Mi a helyzet jelenleg? — Hosszú huzavona után a Láng Gépgyár szakemberei végül is kijavítptták a két hibás kazánt, s azok decembertől üzemelnek. Az ideiglenesen felállított négy konténeres kazánt a napokban leválasztjuk a rendszerről, s azok az Avas II. ütemben felépülő lakásokat fűtik majd. A végleges megoldást persze csak a Tatár utcai hó- központ üzembe helyezése jelentheti. — A fűtőmű 300 gigakalória teljesítményű lesz — mondja erről Mészáros Tibor, az ÉSZAKTERV közmű- osztályának vezetője. Összeköttetésben áll majd az LKM 70 gigakalóriás keleti erőművével, s vezetéken továbbítja a hőenergiát a belváros és az Avas irányába. A gyáróriás felhasznál 50 gigakalóriát, marad tehát 320 gigakalória, amivel mintegy 32 ezer lakás hőellátását biztosíthatjuk. Ez azt jelenti, hogy a VI. ötéyes terv végéig biztosítani tudjuk városunk hőszolgáltatását. A hőközpont tervezését 4 évvel ezelőtt kezdték meg. a kivitelezéshez pedig 1974-oen láttak hozzá. A munkálatokban tucatnyi vállalat érdekelt. A költségek megközelítik az 1 milliárd forintot. — Két 100 és két 50 gigakalóriás kazánt helyezünk itt üzembe — magyarázza Szelc- rényi Jenő. a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója. A kazánok egyaránt működtelhetők olajjal és gázzal, s szovjet gyártmányúak. A kivitelezés megkezdése késett, így csak 1970. októberétől szolgáltat hőenergiát a fűtőmű. A 3200 méter hosszú, 600 milliméter átmérőjű gerinc- vezelékpárt, és a kétszer 1000 méteres összekötő csővezetéket az ÉÁÉV építi, gerincvezeték lefektetéséhez 1975. nyarán kezdtek hozzá, s a program szerint április 30-ra készül el. — Nehéz terepen dolgozunk, s ezt még csak tetézi, hogy párhuzamosan haladunk az LKM és a DIGÉP tápláló gázvezetékével. A különleges építkezési intézkedések lassítják a munkánkat. A terület egy ítésze is csak decembertől áll rendelkezésünkre, ráadásul a gázvezeték jelzőkábelét új nyomvonalra kellett helyeznünk. Bízunk benne, megjavul az idő, s — bár kevés a minősített hegesztőnk — határidőre elkészülünk a feladattal. Tóth János, az ÉÁÉV 4. sz főépítésvezetője elmondta: hamarosan megkezdhetik a technológiai szerelést a hidraulika állomáson. A létesítménynek az a szerepe, hogy a beérkező 150 fokos melegvizet . 130 fokra keverje ki, s továbbítsa két vezetéken az Avas I. és II., valamint a III. ütemben felépülő 10 ezer lakásba. Az avasi kazánház a jövőben csak meleg vizet szolgáltat majd. A hőközpont építése tehát most már megfelelően halad, s remélhetőleg nem jönnek közbe újabb határidő-módosítások. Ahhoz persze, hogy a város lakói ne panaszkodjanak a jövőben a fűtésre, még kevés a milliárdos nagyberuházás. Az illetékes vállalatoknak törekedniük kell a korszerűsítésre, a hiányosságok felszámolására. Természetesen a MIK-nek is javítania kell eddigi tevékenységén, elvégre sok múlik azon, hogyan üzemelteti a hőszolgáltató rendszert. Kolaj László A mezőkövesdi járásban Hysic százaiéi növelik a mezőgazdasági termelést A mezőkövesdi járásban — a terűiét jellegénél fogva — döntően mezőgazdasági termelést folytatnak. Ebből következik, hogy az illetékes párt és állami szervek elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését tekintik a legfontosabb feladatnak. így, a növénytermesztésben továbbra is a kenyérgabona termelése az elsődleges; a takarmány- félék közül a kukorica, az ipari növényeken belül pedig a cukorrépa- és a napraforgóhozamot igyekeznek növelni. Amikor a közelmúltban a járási pártbizottság az ez évi cselekvési programot elfogadta. világosan megszabta a mezőgazdasági üzemek feladatait. Eszerint — figre- lembevéve az ötödik ötéves terv első esztendejében elért termelési eredményeket — a mezőgazdasági termelés 8 százalékos növelését irányozta elő járási szinten. Szembetűnő, hogy a növénytermesztésben az idén magánabbak a követelmények, mint az állattenyésztésben. Ennek az a magyarázata, hogy az állattenyésztés tavaly gyorsabb ütemben fejlődött. Például a tehénállomány négy százalékkal gyarapodott; a vágómarha-értékesítési tervet 10 százalékkal teljesítették túl a közös gazdaságok. Emelkedett a tejtermelés is. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság egy tehénre jutó 4300 liter feletti'' fejési átlagát országosan is kiemelkedő eredménynek könyvelik el. Néhány termelőszövetkezetben (Tárd. Bonsodivánka. Bogács) viszont még mindig indokolatlanul alacsony a tej hozam. A kenyérgabona esetében 20 százalékos termésátlag- növekedéssel számolnak a kövesdi járásban. Több tényező indokolja a megemelt tervszámot. A legdöntőbb érv, hogy 1976rban a mezőkövesdi járás nem érte el az adottságainak megfelelő szintet a gabonatermelésben. Más részről, az őszi vetések minősége most lényegesen jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A pártbizottság úgy ítélte meg a jelenlegi helyzetet. hogy megfelelő talajerő-utánpótlással. illetve növényvédelemmel és jól szervezett betakarítással elérhető a kitűzött cél. Ezen túlmenően természetesen arra is szükség van, hogy azok a mezőgazdasági üzemek (tar- di. bükkábrányi és a bogácsi termelőszövetkezet, valamint a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság), amelyek az elmúlt évben a járási átlag alatt maradtak, az idén az átlagosnál nagyobb terméshozamot biztosítsanak. A nagyüzemi és a háztáji állatállomány szemes takarmánnyal való zavartalan ellátása érdekében mintegy 30 százalékkal növelik a kukorica vetésterületét a járásban. Ugyanakkor a hozamok növelését is előirányozták. Például a mezőkeresztesi, a szentistváni és a bükkábrányi termelőszövetkezetnek, toVábbá az állami gazdaságnak legalább 46 mázsa kukoricát kell hektáronként betakarítania. Az ipari növények közül a cukorrépát és a napraforgót A Szerszámgépipari Müvek, 1977-ben 25 db numerikus vezérlésű szerszámgépet készít, szovjet, NSZK-bcli. lengyel és csehszlovák partnerek megrendelésére. Az új programozható szerszámgépek gazdaságosabba n dolgoznak, mint elődeik. Képünkön: Az év első szerszámgépének szerelése. Pelrezseíyem és saláta Karácsony óla népiden a határ a sajóhidvégi Rákóczi Tsz-ben. Hó takarja az őszi vetéseket, amelynek fejtrágyázását is mintegy 90 százalékban elvégezték már. A ,,telelésről” beszélgettünk a tsz irodájában Gyüker Árpád fcsz-el nőkkel és Orosz Béla főagronómussal. — A téli időszak itt is a tanulás, a politikai, szakmai tanfolyamok időszaka, s természetesen a gépjavitási meg az üvegházi munkáé. — Körömi üvegházunkban túlzottan melegigényes növényeket az ingadozó hőmérséklet miatt nem tudunk termeszteni. A meleg vízzel fűtött négyszáz négyzetméternyi üvegházban petruskát. azaz petrezselymet és salátát ültettünk. Szépen fejlődnek s már meg is kezdhetjük hamarosan ,.szüretjükét”.. Petrezselyemből mintegy 25—30 ezer csomóra számítunk. Az üvegházban ezen kívül, folyamatosan készítjük elő a talajt a primőr paprika és paradicsom számára lényegében változatlan területen termelik 1977-ben is, de növelik a termésátlagot. Tavaly ugyanis indokolatlanul nagy volt az eltérés az egyes gazdaságok termés- eredményei között. A borsod- ivánkai tsz napraforgóból hat mázsával, a tardiak cukorrépából kétszáz mázsával termellek kevesebbet a járási hektáronkénti átlagnál. Az eddiginél gyorsabb előrehaladásra van szükség a szántóföldi zöldségtermesztésben is. Ezért, az idén kétszeresére növelik a zöldségtermelésre alkalmas területet, és nagyobb gondot fordítanak a biztonságos termelésre, az öntözőkapacitások teljes kihasználására. Az állattenyésztésben a mennyiségi növekedésen túl, a minőség javítása a cél. A tervek szerint tovább fokozzák a tejtermelést Tardon, Bogácson és Szentistvánon. Újabb szakosított tehenészeti telepekre is szükség lenne. A szarvasmarha-lpzlalásban a legfőbb tennivaló az exportra szánt állatok arányának növelése. Ami a sertéstenyésztést illeti: az anyakoca-nevelést a múlt évi szín ten kell tartani, viszont növelni kell a szaporulatot. A~ anyajuh-állomány az utóbb egy év alatt 21 százalékka gyarapodott. így ebben az ágazatban is döntően a minőségi munkát helyezik előtérbe. L. L. A VÁLLALKOZÁS nem idegen a szocialista vállalat céljától, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltételezi a piac létét és aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tartalmaz bizonytalansági elemeket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznek,. a kérdés csak az, hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom, vagy a gazdasági szervezetek. A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tudatosan vállalt, tervszerű tevékenység, amelynek számos gazdasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazdasági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállalni a Kockázatokat! S természetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is, amelyek támogatják a vállalkozást. Áz V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, a termelési és értékesítési szerkezet átalakítása, valamint a meglevő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetekben a vállalkozási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasági terv céljait időben megismerhették a vállalatok; jobbak. mert a vállalatok rendelkeznek középtávú tervekkel és fejlesztési koncepciókkal ; kedvezőbbek a feltété-' lek, mert a gazdasági szabályozórendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalan- sági elemet vinne a gaziál- kodásba, tehát bizonyos értelemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játékszabályai”, és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a ^gazdasági hatékonyságot javító akciókat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszerítő elemei a vállalkozás irányába terelik a gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat, korlátokat állított oé'- dául a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követeimén vek normatív előírásával, vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével. Számos vállalat és szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutinszerű cselekvés, a „kitaposott. úton” való haladás, a megkopott módszerek kényelmes alkalmazása már nem elegendő, sőt céljaink elérését veszélyeztetik. A ,,kitaposott út” folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást. Merőben újszerű vezetői magatartást követel a termelésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együttjáró növelése. S mivel gazdaságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követelményeket támaszt, ez azt jelenti, hogy aki lemond a hatékonyság javításáról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pedig egész gazdasági fejlődésünk ütemét fékezi. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata 1977-re a növekedés ütemének gyorsítását irányozta elő. Erre elengedhetetlenül szükség van társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításához. Ám nem minden áron elérhető növekedésre van szükség. Ebből következik, hogy a gazdasági hatékonyságot javító, aktív piaci munkával járó vállalkozói magatartás a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott politikai követelménynek minősül. A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, hogy ez a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkal kisebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Részben azzai függ össze az is, hogy az új gyártmányok bevezetése főleg az extenzív kapacitás- fejlesztés, és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés következménye. EZÉRT a vállalkozások irányát az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt — találóan — úgy fogalmazzák meg, hogy heteié is vállalkozni kell. Hozzá kell nyúlni a meglevő termelési szerkezethez, a meglevő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez; fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kihasználásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vállalatok tapasztalatai arra utalnak, hogy szoros összefüggés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. Mivel a vállalkozás kockázatokat, rejt mosóban, ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek kihasználni belső tartalékaikat, meri ez mérsékli a kockázatot, növeli az elérhető eredményt.
