Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

m 1976. december 11., szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 a­a­n­á­az 50 új ás G­>s, 'a, a­is az d­e­e­D­m ri n, tt 365 nap Szerencsért Szerencsénk volt Szeren­csen — meglehet, hogy nem új ez a szójáték, ele most na­gyon találó. — A legjobbkor jöttek, van mondanivalónk bőven — fogadott a tanácselnök, es már kezdte is a felsorolást: holnap megnyitjuk a felújí­tott vasboltot, szomoatun a kenyérgyár sütőüzemének 25 éves jubileumát ünnepeljük, hétfőn pedig közel 500 álta­lános iskolás tanulónk bir­tokba veheti újra a széppé) korszerűvé varázsolt 16 tan­termes iskolaépületet. Hétfő, december tizenharmadika. a nagyközség felszabadulásá­nak az ünnepe. Mi úgy gon­doljuk. hogy ennél szebbet adni nem Is tudtunk volna a gyerekeknek, az itt tanító pedagógusoknak. Kettős öröm nekünk, hogy a mint­egy 5 millió forintért telje­sen felújított 80 éves épület­ben e napon, a nagyközség felszabadulásának 32. évfor­dulóján lesz az első tanítási nap. Természetesen nemcsak küllemében újult meg. szé­pült az iskola: korszerű be­rendezést, felszerelést is ka­pott ... — Ez igazán öröm le­het .. . — Büszkélkedünk is vele, mint hallotta, de ... — Nincs öröm de nélkül? — Nos, az a helyzet, hogy szerettük volna, ha ezzel a felújítással egyidöben meg­építhettük volna a tornater­met is. Ebben az iskolában ugyanis nem volt, s jelenleg sincs még helye a testneve­lési óráknak. — Számíthatnak valamifé­le segítségre? /— Terv van a megépítés­re, és ígéret a segítségre, de mi szeretnénk, ha ez a ter­vezettnél korábban jönne. Nem siránkozásként mond­juk mindezt, és nem várjuk ölbe tett kézzel semmilyen építés, községfejlesztési mun­ka során a segítséget. A ma­gunk erejét mozgósítjuk min­denekelőtt. Szerencsen sole Patrióta, segítőkész emberéi. Példának említhetem, akár az óvodaépítést az elmúlt évben. Hetvenöt apróságnak szántunk itt helvet, végül is a lakosság segítségével 100 férőhelyes intézményt adhat­tunk át. Igen hasznos és ha­tékony formája a társadalmi összefogásnak az ..Egy nap Szerencsért” mozgalom. Eb­ben az évben közel 200 ezer forintos gazdagodást jelen­tett ez a nagyközségben. Ha­sonlóan jó a kapcsolatunk, együttműködésünk az ipari üzemekkel, a termelőszövet- 'kezettel is. Még egv adalé­kért hadd térjek Vissza az, iskolásokhoz: a 118-as Szak­munkásképző Intézet fiatal­jai társadalmi munkában építették meg a járdát isko­lájuk előtt. Mi biztosítottuk az anyagot, ők a község A felújított iskolaépület. hasznára felhasználták — ezt más területen is értel­mes és követhető módszernek hisszük. Nem a „leg”-ek keresése mondatja, csak a tény ideki- vánkozása: nincs a megyé­ben még egy nagyközség, ahol ilyen nagy lenne az át­menő forgalom, mint e járá­si székhelyen. A MÄV hiva­talos menetrendje nyolcvan­nál töl,)b személyszállító vo­nat érkezését vagy indulását jelzi ezen az állomáson, és átmegy a nagyközségen a 37-es főközlekedési út. Sze­rencset a Hegyalja kapujá­nak is nevezik ... Az átutazók tapasztalhat­ják a nagvközspß arculatá­nak, önmagát új képre for­máló vajúdásának megunj-- nyi jelét. A vonattal utazó is láthatja, hogy milyen nagy az építkezési kedv. Lakóhá­zak sokasága állt össze lát­ványnak is szép együttes­sé... — Azt kérdezte — utal vissza a tanácselnök egy ko­rábban feltett kérdésre —. lehet-e szeretni ezt a nagy­községet? Nos hadd vála­szoljam erre azt: lassan szű­kében vagyunk a kijelölhető házhelyeknek, olyan nagy itt a leteleoedési kedv. . Évente hatvannál több magánlakás épül. Az előző tervidőszakban kezdődött el 60 célcsoportos lakás megépítése, ebből hu­szonnégyet a jövő év végére átadunk, a lakóházak föld­szintjén étterem, eszpresszó lesz; ugyanilyen megoldás­sal épül további 12 lakás 1878 júniusáig, ruházati áru­házzal. Lf jósáéi lakótelep építését tervezzük 96 lakás­sal. ennek kivitelezésére saj­nos nincs még építő: ez a terület egyébként közműve­sített. a lakásszövetkezet urgosen alkalmazunk — kőműveseket, — kubikosokat. — segédmunkásokat. — hegeszteni tudó lakatosokat. — villanyszerelőket Jelentkezni lehet llm. Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc. 1„ Jo/scl A.' ii. 57. azonban még az előbb emlí­tett gond miatt nem alakul­hatott meg. Címszavakban is sok len­ne felsorolni, mi mindenről készített még néhány mon­datos leltárt Mizser Sándor tanácselnök. — Szennyvízcsatornát épí­tettünk 6 millió forintért, és még így is 9 kilométer hát­rányban vagyunk. Csapadék- vízelvezetö-rendszer épült 1,2 millióért: ez ugyancsak „nagy témánk” mert a hegyről le­zúduló víz jelenleg úttalan utakon fut le a nagyközség­re. Jövőre ennek elhárítását is megkezdjük. A Rákóczi- vár átalakításának második ütemeként még ez évben 20- nól több férőhellyel bővül a szállodai rész. és kész már a terve a főépület átalakításá­nak : itt kapnak új környeze­tet művelődési intézménye­ink. Szeretnénk az egész­ségügyi alapellátásban is na­gyobb léptékkel haladni. Két orvosi lakást felújítottunk, két orvos jött hozzánk az idén. most központi ügyele­ti rendszer megvalósításán dolgozunk: ez a környező községek jobb ellátását is szolgálja majd . .. Beszélgetésünk végére a tanácstitkár is megérkezett. Még egyszer átfutottuk az előzetes leltárt, s a sürgős teendők három szóban fo­galmazódtak meg. Víz, utak, tornaterem ... Közeleg az év vége. Las­san már leltározunk ... Szöveg: Tcnagy Kép: Laczó Mikorra késsül el a Palotassálló? A fiatal fenyők alaü fa­kult padok áznak a lillafü­redi Palotaszálló főbejára­ta melleit a vaskos kőbo- xokbnn. Táblák jelzik ill is. ott is. hogy az illetéktele­neknek bemenni az építési területre tilos. Azoknak, akik a rendezett környezetű, tisz­ta palotára emlékeznek, va­lószínű nagv csalódást .okoz­na a tilalmi táblák mösötl feltáruló kép. Gépek, építő­anyagok. sáros. felszakadt burkoltéi utak. állványok. A homlokzat nagyrésze már megújult, bogácsi tufá­val cserélték ki a mállado­zó. porladozó sárga homok­kőtömböket. Ez. az. épület megjelenését, külsejét nem változtatta meg. Legfeljebb az. impregnáló artvattól kan egv árnyalattal élénkebb színt a homlokzat, ez az an vas viszont megvédi a Pa­lotát attól, hogy az. időiárás, az eső. a hó. a fa«v kikezd­hesse a kő anyagát. A külső burkolókövek cse­réiét átmenetileg abbahagj’- ták, a rossz idő miatt üresek a falhoz ácsolt állványok. Bent annál több munka adódik. Asztalosok, mázolok foglalnak el minden zugot, gittéinek, ablakokat illeszte­nek. Nem kell szakembernek lenni ahhoz hogy bárki meg­állapítsa: jócskán akad még tennivaló az épületen belül is. A most még elszürkültén, porosán ásító folyosókon ez­után kezdik meg a padozat cseréjét. Fent, az emelete­ken ragasztott pvc-szalag alá kell előkészíteni a még egye­netlen, elkopott felületeket. A földszinten, ahol jelenleg anyagot raktároznak, nemso­kára' tardosi vörös márvány csillog, míg a hatalmas te­raszokon és a tánctéren sül­től fehér márványborítás lesz. Az. alagsorban épül a tu- rislaétlerem konyhája. A ré­gi söröző helyett egy nagy forgalmúra tervezett élterem áll majd a turisták rendel­kezésére. Jól állnak az épí­tők a vízgépészeti munkák­kal is. A negyedik és a har­madik emelet szobáiban már valóban csak az utolsó si­mításokat (mázolás, festés, zárszerelés) kell elvégezni. Az alaoozó meszeléseket, mázolásokat már korábban befejezték. Járjuk az. emeleteket az építőkkel és egyre gyűlnek a kérdőjelek. Befejező munká­latokról, belső szerelésekről esik szó, de a leendő üdülők számára a leglényegesebbről, az. átadásról senki sem mer felelősséggel beszélni. Az al­vállalkozók sokrétű munká­ja. az egyébként valóban egyedi feladatok megnehezí­tik a helyzetet. Az üdülő- karbantartó váll-u at szak­emberei közül a Palotaszálló felújítására jobbára azok jöttek el a szomszédos me­gyékből. akiknek ebben a legnagyobb rutinjuk vau. s ezen túl még szeretettel, ra­gaszkodással is végzik mun­káinkat. A hornyolt, tagolt fai etiletek átcsiszolása, a fa­ragott famotívumok felújítá­sa valóban nem mindennapi munkát ad. Ahol nem segít az asztalosok kézügyessége sem, ott a felületeket vegyi utón varázsolják világos, na­túr színűre. Így szabadítják meg a rusztikus darabok mintázatát a barnás pácolt árnyalattól, az évek, és a füst okozta sötét rétegtől. Az építés vezetői a mun­kák ütemezésével is arra tö­rekedtek, hogy a különböző szakmák képviselői ne za­varjak egymást. A szakem­berek a határidők szorításá­ban is azt tartják a legfon­tosabbnak. hogy a Palota- szálló a felújítás után az el­képzeléseknek megfelelően a SZOT üdülőhálózatának egyik legszebb gyöngyszeme Legyen. Ezért csak annyiban tartja meg az épület a bel­ső térkialakítás eredeti tor­máit, amennyiben az még nem akadálya a pihenésre, üdülésre való berendezke­désnek. Ilyen okok miatt döntöttek amellett., hogy a szállót korszerű bútorokkal látják el. A téli időszakot belső mun­kálatokkal töltik ki az épí­tők. karbantartók, hogy ta­vasszal mielőbb befelezhes­sék a még hátralevő külső munkákat. A most elhanya­golt kertben tavasszal állít­ják majd fel a lámpákat, a rendezési terv alapján, ami még csak ezután készül el. Mikor érkezhetnek »z első üdülők a megújuló Palota- szállóba? Ha az építők meg- annyi szempontjait, a mun­kák jelenlegi állását figye­lembe vesszük, előrelátható­lag csak 1977 őszén fogadhat vendégeket a Palota. Nagy József Mesterek - ezrek javára Idejét múlta az a szemle­let, hogy a kisiparosok el­szigetelten élő es dolgozó emberek. Az utóbbi évek be­bizonyították: a műhelyébe bezárkózó, csak a maga hasz­nára dolgozó mester típusa már nem jellemző. Sokkal inkább tudunk a közösség felé forduló, a másokért is tenni akaró magániparosok­ról. Mi sem igazolja ezt job­ban, mint az a tény, hogy a helyi kisiparos szervezetek munkájának értékelésekor eg.vik fő szempont: a szer­vezel tagjai mit teltek lakó­helyükért. mennyit adtak a közösségnek? A társadalmi helytállásnak megyénkben is évek óta szép példáját adja a mesterem­berek népes táborai' A köz­ségekben. s a városokban egyaránt találkozunk olya­nokkal. akik sokat vállalnak lakóhelvük gazdagodásáért. •jF üstölve .4 tél — kellemetlenségei mellett — a disznóölések, disznótorok időszaka is. András nap óta hajnalon­ként egyszerre több portán is lel-fellobbannak a per­zselő lángol; a borsodi, aba- itji, zempléni falvakban. Aztán ínycsiklandóan pá- . rolog a. hagyományos orja- leves. zománcos tepsiben screen a pirosra sült hur­ka. kolbász, s az izek is összefutnak a szánkban, hacsak rágondolunk is a fi­nom toroskáposztára. Mert a magunkfajta, faluról el­szakadt városlakóknak már csak gyermekkori álmaik­ban él a hajdani disznóto­rok emléke, örülünk azért, ha a hentesnél ragu a csc- mcgeboltban valami házias ízűnek hirdetett, „disznóra' got” kaphatunk. Például kolbászt: riikd ,j legtöbbször füstölve. Ha az­tán megvesszük, és feltét­ként főzelékkel enni kezd­jük. sajnos, gyakran kiáb­rándítanak ta paszta lata ink az úgynevezett ..városi” disznótorból. Mert a kol­bászban összedarált porco­gok. nemritkán csontda­rabkák ropognál; a fogunk alatt, és az Ízesítés, fűsze­rezés sem üti meg mindig a „házi” kolbász kívánal­mait. Aztán a füstölés ... Éppen hogy megmutathat­ták a füstnek, de kellő ide­ig semmiképpen sem tart­hatták benne. Pedig ez pénzbe sem kerülne. Leg­alább a tűstől, ne sajnálják a ..húsosok” a bolti füstölt kolbásztól, hogy ne kell len a városi embernek még emiatt is — füstölögnie .. (hej) — Kisparosaink nagy több­sége érzi a társadalmi mun­ka politikai jelentőségét. — mondta Csatári Ernő. a KIOSZ Borsod megyei titká­ra. — Felajánlásaikkal, jó munkájukkal a közösséghez való tartozásukat fejezik ki. s ma már emberileg és szak- . mailag is szükségük van er­re a hovatartozásra. Nem vé­letlen hát, hogy szerte a me­gyében annyi példáját ta­láljuk önként és szívesen vállalt társadalmi munká­juknak. , Hogy mi mindent tehet egy mesterember lakóhelyé­ért. az ott élő emberekért? Tudunk olyan asztalosról, aki a falu iskolájában egy­maga ötezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A gesztelyi Tóth Gvörev munkakedvéböl a községi sportöltözö berendezésének elkészítésére is jutott; majd tízezer forint. De szép szám­mal vannak kőművesek is. — hogy csak a miskolci He­rényi Tibor és Deák Jenő nevét említsük —. akik óvo­dák építésében vették ki de­rekasan a részüket. Ebben az évben Onga nyolc kisipa­rosa összesen 36 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, de nem maradnak el az ónodi és a szerencsi szervezeti tagok sem. akik elismerő oklevelet is kaptak kiemelkedő munkáinkért. A sárospataki kisiparosok pe­dig — égvén! vállalásaikon lúl — egynapi keresetüket ajánlották fel a városért, legutóbbi taggyűlésükön. A példákat, s a neveket sorolhatnánk még. hiszen megyénkben ma már kevés olvan község van. ahol a he- Ivi szervezetek ne vennék ki részüket az iskolák, óvodák, szociális otthonok, s más in­tézmények patronálásban A tény bizonvít: az elmúlt 3 évben a me°re kisiparosai több mint két és fél millió forint érték" társnőn (mi munkát végeztek, s ebből 688 ezer intőit az. iskolákra. ben, a munkaszervezésben természetesen segít a me­gyei szervezet — folytatta a titkár. —A kisiparosok meg­kapják a munkát a községi tanácsoktól, s általában eh­hez ajánlják fel társadalmi munkájukat. Alapszervezete­ink minden esetben felelős­séget vállalnak a jó minősé­gért. hiszen fontos, hogy a társadalmi munkának rang­ja legyen. Idén a KIOSZ or­szágos választmánya ülésén felhívással fordultak áz or­szág kisiparosaihoz: adjanak mind többet a köz tavára, a népfront VI. kongresszusa tiszteletére. Megyénkben is szép eredmények születlek. Egyre inkább szorgalmazzuk, hogy a kőfaragó mesterek legyenek gazdái községük, városuk szobrainak emlék­műveinek. Mezőcsáton. vagy Miskolcon van is erre példa: a városi tanács a közelmúlt­ban köszönte meg Tarcsv Lajos munkáját, aki a ro­mán emlékművet újította fel. igen szépen. Jó munkájukért, vállalá­saikért a társadalom is elis­meri és megbecsüli a kis­iparosokat. Megyeszerte nagy­sikert aratott a pályaválasz­tási vándorkiállításuk, amely­re negyven szakma, közel 300 termékét küldték el a legjobb mesterek. E kiállítás szintén közösségi érdeket szolgált, hiszen a mester­munkák kedvet ébresztettek a gyerekekben egy-egy szak­ma iránt. A borsodi iparosok megta­lálják helyüket a közéletben: több mint százan közülük tanácstagi tisztséget viselnek, még többen a Hazafias Nép­frontban tevékenykednek, s sokukat ott találjuk az ön­kéntes rendőrök, a munkás- őrök soraiban. Mikes Mart*

Next

/
Thumbnails
Contents