Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

11«... jü!'»n iummiarw 1976. december 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tonnákban mérhető emberi akarat Kohászokkal, hengerészek­kel, közgazdászokkal, veze­tőkkel beszélgettem, s most, a KB december 1-i üléséről kiadott közleményt tanulmá­nyozom. A téma pontosan Ugyanaz. A különbség any- nyi, hogy a diósgyőriek a brigádra, az egységre, a gyárra vonatkoztatva össze­gezték tapasztalataikat, a köz­lemény a népgazdaság egé­szére vonatkozóan elemzi az évi várható eredményeket, vázolja a jövő évi célkitű­zéseket. „Javult a gazdasági munka hatékonysága, foko­zódott a termelékenység, kez­deti eredmények születtek a. termelési szerkezet korszerű­sítésében, az anyag és ener­gia takarékosabb felhaszná­lásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehe­zebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növek­szik ..— olvashatjuk a köz­leményben. dr. Almássy Jó­zsef, az LKM közgazdasági igazgatóhelyettese így tömö­ríti a 18 ezer tagot szám­láló kollektíva munkájának eredményét: — 1976 hosszú időszak leg­sikeresebb esztendeje. Az V. , ötéves tervünk első évében a korábbi évek szintjét meg­haladó termelési, értékesítési és gazdasági eredményeket értünk el. Ez év végéig a lévaijától 6,7 százalékkal. 60 ezer tonnával ■ több terméket szállítunk ki, a nyereség 13,8 százalékkal nagyobb a múlt évitől, s 5 százalékkal emel­kedett a dolgozók jövedel­me, A leglényegesebb az, hogy az eredmények növelé­sét többtermeléssel, a több­termelést pedig teljes egé­szében a termelékenység nö­velésével értük el. Mik a sikerek főbb forrá­sai? Mindenekelőtt az. hogy nőtt a diósgyőri munkások és vezetők öntudata, erősödött az egész társadalomért való felelősségérzete. Ez már meg­mutatkozott az év elején. A szocialista brigádok, s to­vábbgyűrűzve az üzemek, gyáregységek kollektívái a belső tartalékokkal, lehető­ségekkel jobban élve, azt jobban számításba véve, a • vállalat tervénél nagyobb ütemű fejlődést vállaltak. Az ígéret, a vállalás megfontolt­ságára. a diósgyőriek követ­kezetességére utal, hogy| e vállalásokat nemcsak teljesí­tették, hanem többet adnak az ígértnél. Induljunk ki abból, hogy a hengerműi kollektívák az év elején 31 ezer tonnával több árut ígértek, mint a gyár eredeti terve volt. A hengersorokon rekordot . re­kord után óMek el. Kitűnően dolgozott a blokksor, a bu­gasor működése óta ez év­ben éri el a legnagyobb ered­ményt, s jól dolgozott a kö­zéphengermű is. Ebben ben­ne van, hogj' a brigádok a szó legteljesebb értelmében á másodperceket is igyekeztek kihasználni. Szemtanúja vol­tam a blokksoron, bogy a műszakváltáskor az anyag úgy futott tovább a henge­rek között, mintha nem is más ember ült volna az irá­nyító asztalhoz. A középhen­germűben az új műszak em­berei már ott sorakoztak, de a termelő brigád másodperc- nyi pontossággal csak a vál­tási időben adta át a munka- területei. Nagyszerű dolog, hog.y az egységek között kitűnő együttműködés van. A hen­gerészek azért tudtak többet adni, mert az acélmű is a számítás szerint 55 ezer ton­nával adott, illetve ad töb­bet. Az év elején erre a többletre még gondolni se mertek. Az új acélmű meg­építéséig az öreg martinnak dolgoznia kell. Ennek bizto­sítása végett 3 éven át tartó beruházást végeznek. A kivi­telezők — elsősorban az ÉÁÉV — úgy végzik a mun­kát, hogy az minél kevésbé zavarja a termelést. A mar­tinban jól szervezték a ter­melést, az anyagellátást, a brigádok mindent megtettek az óránkénti tonnakihozatal növelésére. Az acélműi föbblel legfőbb elősegitője a nagyolvasztó­műi kollektíva. E mű vár­hatóan 27 ezer tonnával adott, illetve ad több nyers- vasat a martinnak. Emellett az egyenletes kohójárattal is biztosították az SM jó ellá­tását. Ésszerűen végezték az elegyösszeállítást, aminek ki­hatása. hogy ugyanannyi anyagból több nyersvasat gyártottak. A gyár rugalmasan alkal­mazkodik a hazai és a vi­lágpiaci igényekhez; A válto­zás itt abban van, hogy a feldolgozóművek jobb kész­letgazdálkodásának kihalása­ként csökkent a hazai igény, s így, valamint a többter­melés eredményeként jelen­tősen növelték az exportot. Minden arra mutat, hogy ez évben terven felül 52 ezer tonna anyagot szállítottak, szállítanak a tőkés országok­ba. s növelték a szocialista exportot is. Mindez a nép- gazdasági cserearányok javu­lását segíti elő. A Központi Bizottság köz­leménye felhívja népünk fi­gyelmét: 1977-ben a gazda­sági fejlődés üteme az idei­nél gyorsabb Jegyen ... Ja­vuljon a termelési kapacitá­sok kihasználása, a munka­erő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék, az ésszerű taka­rékosság .. — Vállalatunk 1977. évi műszaki-gazdasági tervének alapszámait már az év kö­zepén kialakítottuk — tájé­koztat dr. Almássy József. —- A feladatok meghatározásá­nál elsődlegesen a népgaz­dasági érdekeket tartottuk szem- előtt. A jövő évre vonatkozóan tu­lajdonképpen „felborították” a középtávú tervben leírt, 1977 évre vonatkozó előírá­sokat. Így többek között nyersvasból 20 ezer tonnával több termelést írnak elő, mint az eredeti ötéves ter­vünkben szerepelt. Hengerelt áruban 32 ezer tonnával akarnak többet adni, mint a korábbi feladat előírta. Az ideitől 25 ezer tonnával többet szándékoznak adni a hazai feldolgozó iparnak, s a szocialista export növelése mellett erőteljesen fokozzák a tőkés exportot, elsősorban az értékesebb hengerelt kész­áruban. valamint az ötvözött termékekben. A nyereséget 10 százalékkal növelik, ön­költségben. anj’agban. ener­giában 100 milliós megtaka­rítással számolnak, s a vár­ható eredmények nyomán je­lentős bér- és jövedelemnö­velést terveznek. A nagyobb feladat minden vonatkozásban többet kíván. Gondolunk a termelés és a kiszállítás összhangjának még jobb megteremtésére, a ter­mékek átfutási idejének, ese­tenkénti indokolatlan hosszú idejének csökkentésére, a mi­nőség javítására, s némely területre vonatkozóan a mun­ka fegj’elem? javítására. Az új évre vonatkozó ten­nivalókból, számadatokból egyelőre ennyi is elég. Elég. hiszen ebben a döntő szót az egész diósgyőri kollektíva még nem mondta ki. A gyár Vezetőivel együtt az a meg­győződésünk, hogy a szociá­list^ kollektívák még „fel­boríthatják” a gyárvezetés elképzeléseit. Meggyőződé­sünk, hogy a szocialista bri­gádok, a gyár fizikai és mű­szaki dolgozói s.aját munka- területükön, s a gj’ár egé­szére vonatkozóan jelentős belső tartalékokat vehetnek számításba, s az 1977. évre esedékes szocialista szerző­désekben, vállalásaikban ezt nyilvánosságra is hozzák. 1976 jó alapot teremtett az új gazdasági évhez, s a fel­adatok végzésében számítani lehet a diósgyőri kohászat kollektívájának nyílt és még rejtett nagy -erejére. * Csorba Barnabás A MÁV Járműjavítóban végi ■ X Elmélyültél! beszélget két ember a MÁV Járműjavító Üzemének forgácsoló, meg­munkáló osztálj'án. Bizonj’á- ra fontos dologról lehet szó — szinte nem is érzékelik a körülöttük folyó, meglehető­sen zajos üzemi életet. Mint ahogy később kiderült: egy fontos beszélgetés kellős kö­zepébe csöppentünk. Tömöri Miklós kovács és Molnár Lajos, a marósok csoportvezetője mindkét üzemrészt közelről érintő szakmai kérdésről vitatko­zott. Éppen azt beszélték meg. bőgj' a Borsodi Érc- előkészítő Mű kocsijaihoz szükséges illesztőcsavarokat hogyan készítsék el. A ko­vácstól függ — mondták —, hogy a marósnak mennyit kell dolgoznia a leendő al­katrészen, a marósnak pedig milliméteres pontossággal kell dolgoznia ahhoz, hogj' ne menjen kárba a kovács munkája. Így már érthető, bőgj’ miért találkozik min­dennap a kovácsok és a ma­rósok csoportvezetője. Egy­mástól hasznos módszereket is tanulnak: a marósoknál jól bevált szokás például, hogy a dolgozók — ismerve az összes gépet — szükség esetén bármelj'ik berendezés kezeléséhez értenek. A kooperációnak különösen nagy jelentősége van a MÁV Járműjavító Üzemben. Tömöri Miklós így fogalmazta ezt meg: mindannjúunknak. az egész üzemnek része van ab­ban, bőgj' egy kocsi, szinte vadonatújként, ismét beke­rüljön a forgalomba. Vajon más üzemrészekben is ha­sonlóan jól értesülnek a dol­gozók egymás munkájáról? Gaál Rudolf, a 7. A osz­tály tíztagú, Csokonai Mihály szocialista brigádjának veze­tője: — Jelenleg bugacsilléket javítunk, a Lenin Kohászati Müvek számára. Ez a fel­adat foglalkoztatja most az egész osztályt. Nekünk a leg­többet a kovácsokkal és a cserejavitókkal kell koope­rálnunk. Majdnem úgy is­merjük már az ő /munkájú-' kai. terveiket, mint a sajá­tunkat. A három brigád munkája szorosan összekap­csolódik: mi végezzük a szek­rények szélvágását, majd következik a kovácsmunka, az alkatrészek cserejavítása lsedig a Márton brigád fel­adata. Ezután újból rajtunk a sor? ml szereljük össze a szekrénj’eket. Olj’an eset még nem fordult elő. hogy vala- melyikünk miatt csúszott volna a kocsik átfutási ide­je. Egy bugával általában három nap alatt készülünk el. .. ■ Az üzemben az a hír jár­ja. hogj' a leginformáltabbak, mindenről jól értesültek a tmk-műhelj'ben dolgozók. Érthető ez, hiszen a karban­tartó részleg dolgozói az üzem egész területén tevé­kenykednek. mindenütt gyak­ran megfordulnak. A leg­többen közülük korábban valamely kocsijavító részleg­ben dolgoztak: a régi mun­katársak, barátok gondjai, örömei most is foglalkoztat­ják őket. Faragó Lajos esz- tergálj'os 36 éve a járműja­vítóban — 8 éve pedig itt a tmk-műhelyben dolgozik:-— Ilj'en hosszú idő alatt nemcsak a mesterséget, de az egész üzemet is apróra megismeri az ember. A ter­melőegységekkel szoros kap­csolatban vagj'unk, hiszen mi javítjuk az állóeszközö­ket, azaz mindazt, amivel a tehmelő brigádok dolgoznak, Igj' aztán mindig frissiben értesülünk arról, ami az üzemrészekben történik. Itt mindig akad nem várt sürgős munka: most például égj' kocsiforgató berendezést ja­vítunk. Tudjuk, rajtunk is múlik, hogy a kocsijavítók tartani tudják a kocsik át­futási idejét... A kéttengelyű vasúti ko­csikat a 7. B osztály dolgo­zói javítják. A munkakörül- mények itt kevésbé korsze­rűek. mint a 7. A osztálj’on. Ezt már Dánkó János alvátj- lak^tos mondja, s hozzáte­szi: a másik osztálj’ dolgozói anj'aghoz is hamarabb jut­nak, mint az itteniek. Vala­mennyien ismerik a másik üzemrészben dolgozók mun­káját. Éppen ezért kicsit irigj'llk is őket. Itt meglehe­tősen szűk a helj’ a javítás­hoz, s az alacsonj' tetőszer- kezet miatt lehetetlen a da­ruk felszerelése is. A munka azonban a gondok ellenére is tervszerűbbé vált: a dolgo­zók már csak hírből ismerik a hó végi hajrát... D. H. Len in városban Napirenden a zöfösépellátás A zöldségellátás volt a lé­mája annak a tanácskozás­nak, amelyet a városi párt- bizottság és a városi tanács hívott egj'be Leninvárosban. A helyi párt- és tanácsi ve­zetők azért tűzték napirend­re ezt a fontos, a lakosság minden rétegét érintő kér­dést, hogy képet kapjanak a zöldségellátás jelenlegi hely­zetéről és az illetékesekkel egyeztessék a soron követ­kező legfontosabb tennivaló­kat. A megyei gazdasági ak­tívaértekezlet útmutatása alapján arra igyekeztek vá­laszt kapni, mit lehet és mit kell lenni itt helyben, saját erőből a város zöldségellátá­sának zavartalan biztosításá­ért. A tanácskozásra meghív­ták a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, va­Aotomaliküs vízügyi adatgyűjtő A Csepel-sziget északi csú- i csanál, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság telepén pénteken adta át Vincze Jó­zsef, az Országos Vízügyi Hi- Valal elnökhelj’ettese r. Zagy­va és a Tárná vízgyűjtőié­ben kiépített automatikus .vízügyi adatgyűjtő állomásai­nak hálózatát és távvezérlő központját. A csaknohi 5700 négj'z.et- kilométer vízgyűjtő területre telepített 18 automatikus ál­lomásnak mintegy '00 mérő­műszere naponta 6000—8000 adatot gyűjt össze és továb­bít a központba a csapadék- . ról, a talaj nedvességéről, a hőmérsékletről, a folj'ók víz­állásáról és a hóréteg víztar­talmáról. Ifjúsági szocialista brigád j £ / I A initnoki akna egyik elővájásún lakilkozíunk a Btáthy Oltó vijlanj’szerelő ifjúsági szo­cialista brigád szerelőcsoportjával. Képünkön egy F típusú vágathajtógep szállitósz,alag- jának bekötésen dolgoznak Fotó: Kozák Péter lamint a megyei Agrokon- zum ' Vállalat igazgatóját, a helyi áfész és a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövet­kezet elnökét, a , J'áros élel­miszer ABC-áruházainak ve­zetőik Hédi Ernő, a városi tanács osztálj’vezetője vitaindító elő­adásában elmondta, hogy az élelmiszerforgalmon belül a zöldségvásárlás aránya 17— 18 százalék. Súlya viszont ennél lényegesen nagj'obb, hiszen a lakosság nap mint nap igénj’t tart rá. Hangsú­lyozta, hogy a város zöldség­ellátása tovább javult, alap­vető ellátási probléma eddig nem fordult elő Leninváros- ban. A fejlődés részben tör­vényszerű folyamat, hiszen a IV. ötéves tervben jelentősen bővült a város kereskedelmi hálózata. Lényegesen nagj'obb mértékben, mint amilyen a lakosság számának emelke­dése volt. Másrészről tovább nőtt az árufelhozatal is: El­sősorban a Borsodi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat boltjai éltek a lehetőség­gel és vásárollak fel nagy mennj'iségű zöldárut a kis­termelőktől. Az idén például közel 2 millió forint értékű zöldség, illetve gyümölcs ke­rült ezen a csatornán a fo­gyasztókhoz: ez több mint kétszerese az 1975-ben felvá­sárolt mennj’iségnek. Ugyan­akkor az áfész és az Agro- konzum is fokozta a felho­zatalt. Az Agrokonzum le­ninvárosi boltjaiban az idén 58 százalékkal több zöldsé­get. burgonyát és gyümölcsöt kínáltak, mint egy évvel ez­előtt; a helj’i áfész 4 vagon­nal több burgonyát, zöldsé­get és almát tárol, mint az elmúlt esztendőben. Ennek nagy részét a Szőke Tisza Tsz-től szerezték be. Egyes áruféleségből (pél­dául vegyes zöldség, burgo­nya stb.) olj’an nagj’ meny- nj’iséggel rendelkeztek az élelmiszerüzletek, hogy — mivel tárolási lehetőségük erősen korlátozott — bizo- nj'os részét a megj'e más vá­rosaiban kellett értékesíteni. A nj'ári hónapokban több­ször előfordult, hogj' egyes kereskedelmi egj’ségek, töb­bek között az Agrokonzum nemrég megnyílt új zöldség­boltjában olyan nagy áru­készlet halmozódott fel, amit nem tudtak értékesíte­ni, s mert fogj'asztásra alkal­matlanná vált, meg kellett semmisíteni. Egybehangzó volt az a megállapítás, hogy ebben az évben sem volt és jelenleg sincs ok aggodalomra a zöld­ségellátást illetően. Az vi­szont tény, hogy egy-egv zöldségféléből, amely a me­zőgazdaságot sújtó rossz idő­járás miatt szinte az egész országban hiánycikknek szá­mított, esetenként minimális volt a kínálat, összességében, Lenin város zöldségellátása semmivel sem rosszabb, mint a hasonló ipari telepü­léseké. Az alapvető zöldség­félékből van elegendő tarta­lék: a leninvárosi áfész és a helj'beli termelőszövetke­zet több mint tíz vagon bur­gonyái. vegyes zöldséget, ká- t posztét és egyéb árut tárol. Nagy ^gondot okoz a lenin­városi párt- és állami veze­tésnek. hogy szinte az egj’ik hétről a másikra változik a lakosság kereslete a zöldáru, de egj’éb mezőgazdasági ter­mékek iránt is. Ebben köz­rejátszik, hogy sok városlakó rendelkezik kiskerttel, amely az év nagyrészében biztosítja a család szükségletét, Dr. Kovács Miklós, a vá­rosi« pártbizottság első titká­ra felszó1 al ásóban hangsú­hqsy zöldségellátását itt helj’ben kell biztosítani Ehhez rend­kívül jó szervezőmunkára, s a kormányprogram állal biz­tosított termelési és felvásár­lási lehetőségek messzemenő kiaknázására van szükség. Mint mondotta: feltétlenül előre kell lépni az áruvá- Jaszték bővítésében, jóllehet ez döntően a termelés függ­vénye. Ezért a kereskedelmi szerveknek közelebb kell ke­rülniük a termelőkhöz, min­denekelőtt a termelőszövet­kezetekhez. amelyek megfe­lelő perspektíva esetén egy sor áruféleségből az egész város igényét ki tudják elé­gíteni. L, L.

Next

/
Thumbnails
Contents