Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

1976. december 3., péntek

_ ESZÄK-WAGYARORSZAG 3

(Folytatás az 1. oldalról)

helellen feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az önálló állam létrehozásának jogát, és minden közel-keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendezés érdekében fel kell újítani a genfi közel-keléti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái Felszabadítási Szervezet teljes jogú részvételét.

3 A megváltozott nemzetközi erőviszo- ■ nyolc kedvező feltételeket teremtettek a dél-afrikai népek harcához függetlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Délafrikai Köztársaság kormánya bábállamok létrehozásával, és a jogaiért fellépő néger lakossággal szembeni kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe véve, továbbra is akadályozza Namíbia függetlenné válását. A törvénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenységét, és durva agressziót követ el a függetlenségét nemrég elnyert: szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manővereket és provokációkat; megerősíti szolidaritását Angola, Mozambik, Zimbabwe, Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával.

4 A Magyar Szocialista Munkáspárt, a • magyar nép szolidáris azokkal az országokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek.

Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekvését az ország békés, demokratikus, mindenféle külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére.

Az egész haladó emberiséggel együtt elítéljük a Chilében dúló fasiszta terrort, követeljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadon bocsátását; ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk a chilei népet.

Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok állam- és kormányfőinek colomból értekezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok.

A Központi Bizottság üdvözli a Béke-vi- lágtanács Budapesten megrendezett fejlődési világkonferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb céljaikat csak a szocialista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el.

5 A Központi Bizottság megállapította, ■ hogy az elmúlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemében tovább'erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártokkal.

Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól. szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink központi bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései.

A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkésországokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek1 sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni. sri-lankai, guatemalai c- uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban. |

A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgozlak ki a mo- bopóltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért, ■ a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében.

fi A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alapvető céljainak megfelelően fejlőd nek.

— A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését. • együttműködésünk további lehetőségeinek feltá- i'ását.

— A Laoszi Népi Demokratikus Közlársu- •ág part. és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet, az elmaradottság felszámolására és a szocialista épít ómunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben.

— Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként, a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta.

— A Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsa elnökének látogatása Venezuelában. Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal.

A Központi Bizottság a külpolitikai ' • tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét.

11.

■j A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építómunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 197(1. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán.

A gazdasági munkát nehezítette a világ- gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 197(1. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága. fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásában.

Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termlés növekszik, s ha szerény mértékben is. de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei.

Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: A nemzeti jövedelem termelése 1976Gj ban várhatóan 4%-kal emelkedik, fel- használása mégfelel a tervezett arányoknak.

— Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében üzembe helyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsítéséhez. Á munka termelékenysége a tervezett mértékben nő. azonban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképességének növekedésében.

— Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok.

— A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1973. évivel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés.

Kenyérgabonából a tervezettnél több termett. az őszi betakarítású növények termés- eredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget: és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett.

— A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait.

L\ Beruházásokra a tervezettnek meg- felelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet. az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes exoort áru-alaook termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás.

pA A foglalkoztatottak száma összességé- ben nem változik, a népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött.

_)N A lakosság életszínvonala — összhang'-V ban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1,3 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit.

A lakosság áruellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. az árukínálat nőtt. bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — "a zöldség és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket.

Az életkörülmények javításához hozzájárul. hogy az év folyamán a tervezettnél több. kereken 85 ezer lakás épül. 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása.

p\ Szélesedtek hazánk nemzetközi gazda- '■'/ sági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárullak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is.

■f\ A gazdaságpolitikai célok megvalósí') fását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetke- , zetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal.

O Á Központi Bizottság figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja:

— 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala.

— A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termékek előállítása.

A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá:

Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi fölhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény

Mezőgazdasági termékek termelése

(az 1975. évihez képest)

A tervezett

növekedés.

é-ees előirányzat-;

€.5 százalék

4— 5 százalék « százalék

5— 5,5 százalék

7—8 százalék

Egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5—4 százalék E.gy keresőre jutó reálbér 2,5—3 százalék

Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,5—3 százalék

A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalék

Kiskereskedelmi áruforgalom 4—4,5 százalék

A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés Ebből: állami

164 milliárd forint SR ezer lakás 31 ezer

Állami költségvetés bevétele, kiadása

10.4 százalék lü,5 százalék

— \ Az iparban, az építőiparban és a ^) mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés:

— az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biz. tosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve cl kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a lermékek minősége és verseny- képessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése.

— Az épílési-szerelési tevékenység 3—5.5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni.

— A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi. anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használjak ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegvelem betartására, az állóeszközök. a műtrágya, a növényvédő sz.er és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is lámogahr kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszközellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni, kell a termelőmunkát.

A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az

anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányító szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az. üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az észszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljak. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el.

L\ Az áruszállítás teljesítményét 6 szá- zalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel. egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelővállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Üj létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala.

p't A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételeit annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3.5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5— 3 százalékkal növekedjék.

A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére. a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszakpótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell.

A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermek- gondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját.

A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon; a választék bővítésével, folyamatosan ki lehessen elégíteni.

A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977- ben nem haladhatja meg a 3.8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket.

A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200-zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni.

,J\ 1977-ben beruházásokra az ideinél 4

U/ —5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes exportárualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni.

p\ A népgazdasági tervben kijelölt felada- '■'/ tok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export.

Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. a tőkésországokkal és a fejlődő országokkal, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk.

A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése.

•A Az állami költségvetés kiadásai és bé') vételei a népgazdasági tervelőirányzataival összhangban alakuljanak. A költség- vetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra.

A gazdasági szabályozók alapjában yj nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára- a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját.

(Folytatás a 4. oldalon)