Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

1976. december 16., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szénbányászok a munkaversenyben A munkaverseny, a mun­kaversenyben részt vevők te­vékenysége, eredménye elő­segíti népgazdasági céljaink teljesítését. Aligha üzemel az országban olyan gyár. bá­nya, termelőegység, ahol ne dolgoznának szocialista bri­gádok, s ahol ezek a kollek­tívák ne lennének a terme­lés élenjárói. Megyénk mélyművelésű szénbánya vállalatánál, a Borsodi Szénbányáknál az or­szágban elsőként alakultak meg a szocialista brigádok. A közösségek a tizenhét év alatt figyelemre méltó sike­reket értek el, az általuk képviselt erő egyre jelentő­sebb. Napjainkban már el­képzelhetetlen a termelés, a vágathajtás a brigádok mun­kája nélkül, de ugyanez mondható el a szállításról, a karbantartásról, az egyéb munkaterületekről. Az év elején 626 brigád 9150 tagja kötött éves szer­ződést. Valamennyi fonto­sabb munkahelyen szocialista kollektívák dolgoznak. Áldo­zatos munkájuknak köszön­hető az eddig elért több mint 200 ezer tonnás tervtúltelje­sítés, a kihajtott bányafo­lyosók kilométerei. Az utób­bi három évben számottevő minőségi fejlődés következett be a brigádok tevékenységé­ben. A januárban bevezetett új versenyszabályzat még csak magasabbra állítolta a mércét. A megszigorítások nem öncélúak, a kor igé­nyeihez igazítják a követel­ményeket. A nagyarányú korszerűsí­tés magasan szakképzett bá­nyászokat kíván, tehát első­rendű követelmény tanulni. Előtérbe került a gazdasá­gosság, a takarékosság, a biztonságosság, a munkafe­gyelem és a szervezettség. Továbbra is szükség van a brigádok társadalmi munka­végzésére, arra, hogy patro­nálják az iskolákat, az óvo­dákat, a bölcsődéket, a szo­ciális létesítményeket. A kö­zelmúltban lezajlott brigád- vezetői tanácskozásokon el­hangzóit vélemények arVol tanúskodnak, hogy a közös­ségek képesek eleget tenni a megnövekedett igényeknek. A legjobb kollektívák im­már második éve vesznek részt a Magyar Szénbányá­szati Tröszt iparági munka- versenyében. Tavaly a bor­sodi szénmedence dolgozói első helyezésekkel híyták fel magukra a figyelmet, s a vállalat is kiváló szinten ter­meli. A sikerek önbizalmat adtak a szénbányászoknak, ugyanakkor kötelezik is őket a további helytállásra. A közelmúltban megtör­tént háromnegyedévi érté­kelés alapján a Borsodi Szénbányák Vállalat a he­lyezések háromtizedét „gyűj­tötte be". Elismerés illeti a széncsaták hőseit, a még ma is nehéz munkát vál­lalókat. a szakma legki­válóbbjait. Jelentős részük van abban, hogy javult ha­zánk energiaellátása. Megyénk szénbánya válla­latától tíz akna. tizenöt frontfejtő brigád és 27 elő­vájó csapat nevezett be a hat kategóriában meghirde­tett tröszti munkaversenybe. Vállalkozó kedvük mellett szól, hogy az értékelt kol­lektívák több mint 40 száza­léka borsodi. Ez is csak pél­dázza, mennyire magas szin­tű u szocialista munka ver­seny a vállalatnál. A sikerre számító kollek­tíváknak rendkívül széles körű feltételeknek kell meg­felelniük. Csak a mindenna­pos munkában kitűnni ke­vés. A „versenybírák” aprólé­kosan számon kérik, ki, mit telt a hármas jelszó szabta követelmények teljesítéséért, Megyénk szénbánya vállala- . Iának új versenyszabályza­ta tulajdonképpen elébe ment a tröszti versenykiírásnak, mintegy igazolja, hogy he­lyes volt a bevezetése. Vannak kategóriák, ame­lyekben hagyományosan jól szerepelnek a borsodi szén­bányászok, de akadnak el­lenpéldák is. A komplex gé­pesítései frontfejtések verse­nyét mintha csak a fekete- völgyi Kiss Mii uily-brigád- nak találták volna ki, hiszen megszakítás nélkül ott áll­nak a tizes mezőny élén. Közrejátszik ebben természe­tesen a magas fokú terme­léskoncentráció, a mindenre kiterjedő szervezettség. A brigád a kilenc hónap alatt annyi szenet termelt, hogy ha tiztonnás vagonokba rak­nánk. a kocsisor Miskolctól csaknem Kazincbarcikáig ér­ne. Nem sokkal szorul a má­sodik helyre a tervtárói Né­meth István csapata, amely 1146 ezer tonna szenet küldött u felszínre. Az aknák vetélkedésében első a Szuhavölgyi Bánya­üzem Steles-aknája. A ter­melőegység minden bizony- nyal országos rekorder, mert már október végén teljesí­tette éves termelési tervét. A gépi jövesztés nélküli lrontbrigádok között harma­dik a rudoli telepi Székely István kollektívája. A terv­tárói Falkus István gépi elő­vájó brigád második a maga kategóriájában, a három ne­gyedév alatt elért 1300 mé­teres vágatkihajtással. A hozzá nem értő nehezen tud­ja elképzelni, mennyi szenet és meddőt kellett a brigád tagjainak gépükkel megmoz­gatni, amíg 1,3 kilométerre fúrták magukat előre a kő­zetekben. A tröszti szintű verseny­ben szereplő borsodiak kö­zül 18 közösség található a kategóriák első tíz helyezett­je között. Eredményük fel­tétlenül dicséretes, példa­mutató. Ívolaj László J Csomagolják a villanymoto­rok szénkeféit a kelemén miiszen üzemben. Rekordok, essél az Ill-lien A hét végén újabb mun­kasikereket érlek el a Lenin Kohászati Müvek hengerdé- jének különböző üzemeiben. A középhengermű szocialista brigádjai december 11-én 80 mm-es U tartót hengereltek. E szelvényméretből az eddi­gi legjobb: 1283,0 tonnás re­kordot értek cl a három-mű­szak alatt. Vasárnap a gerendasoron született csúcseredmény. A három hengerész szocialista brigád 545.4 tonnát gyártott a 200 mm-es 1 tartóból. Ezt a teljesítményt e szelvény- méretből először érték el a gerendasoron. Vfitéíkedés milÉn t tanulásban Befejezte évi tervét a Miskolci HISZ Negyedszázados működése óta a legkiemelkedőbb ével. a sikerek esztendejét zárja a Miskolci Háziipari Szövet­kezet. Az első napokban, hó­napokban gondterhes idő­szaknak mutatkozott 1076. i Pél évre is például alig 64 ezer pulóverrel készültek el. A szövetkezetben gépesí­tették a kőtödéket, k jó mun­kaszervezéssel lehetővé vált, hogy egy dolgozó két gépen Munkálkodhat. A kötött­áruk készítésébe bevonták a bedolgozókat is. Igen sokul segített, hogy két automata sík-körkötögépet szereztek be, amelyet a tervezettől négy hónappal korábban állítot­tak üzembe. Mindezek ered­ményeképpen a tavalyitól 16 ezerrel több. kétszázezer pu­lóvert készített exportra az 1500 tagot számláló kollek- j líva. A másik nagy feladat 620 ezer bébi- és lánykaruha Volt, amelyet a szovjet meg­rendelők igényeltek. E mun­kában a ..finisre” most ke­rült sor. szombaton, s va­sárnap. hétfőn hajnalig cso­magoltak, s így december 6-án öt kocsival az utolsó. 15 ezer darab ruhából álló ! szállítmány is útnak indul- hatott. A tervezettől nagyobb. » tavalyi 3 millióval szem­ben 7 millió forintos ered­ményt értek el a tőkés bér­munkában is. Mi lesz a várható ered­mény? Jambrik Gézáné, a szövetkezet elnöke elmondot­ta, hogy az éves tervet no­vember közepén teljesítet­ték. Árbevételben a terve­zettől 10 millióval többel, 80 millió forintot érnek el, s másfél millióval nagyobb, 9 millió forint körüli lesz a nyereség is. Az új évre vonatkozóan nőttek az igények. így töb­bek között már 700 ezer bé­bi- és lánykaruhára kötöt­tek szerződést, 70 ezer blúzt kér az NSZK megrendelő. A borsodi új. Hegyalja nevet viselő társulás nyomán elő­tétéiként 15 ezer ruhát ké­szítenek a holland lányok, asszonyok számára. Az igé­nyeket összevetve: 1977-ben 92 millió forint árbevétellel számolnak. Az elnökasszony elmondta, hogy ezek telje­sítésének legtöbb biztosí­téka az 1200 bedolgozó, s a 300, üzemben dolgozó, több szocialista brigád lelkesedé­se, kitűnő munkája, amely ez évben is bőven gyümöl­csözött. A Borsod megyei Beruhá­zást Vállalatnál 1975. február 25-től új szervezeti formá­ban dolgoznak. Az új. tormá­nak megfelelő szervezeti és működési szabályzatot 1975 májusában adták ki. Amint azt a vállalat illetékesei el­mondták. az tíj szervezeti és működési szabályzatban rész­letesen kidolgozták: adott esetben mi a teendő. Sőt, az egyes osztályok és az egyes dolgozók feladatköre, hatás­köre. felelőssége is írásban rögzített. Annyira alaposan, hogy a dolgozók egy része a sok leírt feladat láttán idegenkedett is azoktól. Annak ellenére, hogy lényegében eddig is ezeket a feladatokat látták el. Csak éppen nem ennyire tudato­san! Az idegenkedés leküz­désére. illetve feloldására a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetősége az új szervezeti és működési sza­bályzatból vetélkedőt, ver­senyt rendezeti. Közismert, hogy az egyes dolgozók munkakörüket, fel­adataikat annál jobban cl tudják látni, annál jobban megfelelnek a velük szentben támasztott követelmények­nek, minél inkább ismerik azokat. A saját munkakörük, tennivalójuk ismeretén kívül helves és még jobb. ha a vállalat egyéb — velük szo­ros kapcsolatban álló —. funkcionális szerveinek lel­ad Mait is ismerik. Bopen ezért a Borsod me­gyei Beruházási Vállalatnál a megrendezett „vizsgál”, a versenyt 23 kérdés alapján állították össze. Három kér­dés általános jellegű volt, és azokat a legfontosabb fel­adatokat foglalta össze, ame­lyek a műszaki ellenőrökre, az előkészítőkre és a. lebo­nyolítókra vonatkoznak. To­vábbi húsz kérdés teszl-jel- legü volt, és ezek' együtt tet­tek ki annyi pontot, mint a három általános feladat egvenkénti ■ megoldása. A közelmúltban megrende­zett versenyen a dolgozók 25 százaléka vett részt, bár a jelentkezés ennél lényegesen nagyobb arányú, 60 százalé­kot meghaladó volt. Idő hi­ányában a jelentkezők nagy része nem vehetett részt a vetélkedőn. A részvevőket, illetve a helyezetteket, az er­kölcsi elismerésen túl, jelen­tős pénzjutalomban is része- i sítették. Kétségtelenül ez is ösztönzőleg hatott a tanulás, ! a felkészülés során a vállalat minden egyes dolgozójára. Ez annál is inkább fontos, hiszen olyan iskola, ahol a beruházási tevékenységeket, az engedélyezést eljárások rendjét stb. tanítanák, jelen­leg nem működik. Pedig a jó beruházónak széles ..skálán" kell tudni játszania. Hiszen akkor jó egy beruházó szak- ember, ha megfelelő műsza­ki. közgazdasági, jogi ismere­tek birtokában van. emellett ó politikus és kellő tárgya­lóképességgel is rendelkezik. Ezeknek a célkitűzéseknek az érdekében a vállalat veze­tői mór új vetélkedő kiírásán fáradoznak, 'amivé 1077. első fél évében kerül sor. (Buciiért) A diákok mezőgazdasági munkájáról Sei i jé példa, de... A nehéz ősz végén lassan minden megtermelt érték magtárakba kerül. Jólesik ezt kimondani, mert bizony, pró, búra tett az idei ősz min­denkit. Az időjárás — mint már annyiszor — most sem logadta kegyeibe a növényt és az embert. Sietni kellelt a betakarítással. Össze is torlódott számos fontos mun­ka. Szükség volt minden gép­re. de még inkább minden kézre. A mezőgazdaságnak jól jött a külső segítség: a több ezer munkás-, katona-, diákkéz sok-sok milliónyi ér­ték „megmentéséhez” járul hozzá szerte az országban. * Megyénkben az ide* 1 ösr'jn több mint e — középis­kolás és mi egy 15 ezer 7 —8. osztályos általános is­kolás vett re r * a be' nka i- tási munkákban Az iskolák áltál beküldött jelentések alapján az idei tapasztala­tokról Lukacs Lászlóval, a megyei tanács művelődési osztályának tanulmányi fel­ügyelőjével beszélgetünk. — Kezdjük a beszélgetést a betakarítás gazdasági ol­dalával . .. Mennyi értéket takarított be ez év őszén a sok ezer diákkéz? — Az idei őszön a megye általános és középiskolás ta­nulói csaknem 382 ezer mun­kanapot dolgoztak. Ez alatt az idő alatt betakarítottak 167 ezer mázsa szőlőt, 141 ezer mázsa almát, 17 ezer mázsa burgonyát, 2.5 ezer mázsa zöldséget, 4.8 ezer má­zsa szilvát, 5.7 ezer mázsa kukoricát, 5.6 ezer mázsa cukorrépát. De részt veitek a diákók borsó-, dohány-, őszi­barack-, dió-, »uborka-, pa­radicsom-, napraforgó-beta­karításban. s emellett az a munka sem elhanyagolható, amelyet az egyes növények tisztításával, csomagolásával, válogatásával végeztek. Eze­kért a munkákért 11 millió 579 ezer forint munkabért kapott a diákság. Egy tanuló napi átlagos keresete 30 fo­rint körül alakult... — .4 30 forint átlagbér, de úgy tudom, nagy különbsé­gek adódtak az egyes isko­lák tanulóinak „keresete” közölt. — igén. voltak olyan is­kolák, mint például a sátor­aljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola, vagy az abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, ahol az egy tanulóra eső át­lagbér csaknem elérte a 75 forintot, viszont' a miskolci 101-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulói csak 8 forintot, a hernádvé- csei szakmunkások pedig 12 forintot kerestek egy nap alatt. A különbségek több tényezőre vezethetők vissza. Többek között az egyes gaz­daságokban eltérőek voltak a fizetést normatívák. A 101- es számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet esetében (a Nagy-miskolci Állami Gaz­daságban szedtek almát) az iskola vezetői azt állítják, nem kapták meg a megfe­lelő bért. a gazdaság veze­tői viszont azt hangoztatták a diákok nagyon rosszul dol­goztak. Utólag már nehéz igazságot tenni. Tény azon­ban, az elszámolás sok he­lyen nem úgy történt, ahogy arra felhívtuk a figyelmet. A teljesítményt mindennap a munka befejezése után a gazdaság, az iskola és. a ta­nulóifjúság egy-egy képvise­lőjének együttesen kellett volna összesítenie. Ahol ez így történt, ott nem panasz­kodott sem a gazdaság, sem az iskola ... — Milyen ■ tapasztalatokat hozott• az idei betakarítás a diákok m u n ka körű I menyei’ vizsgálva? — Sok az észrevétel, a ta " pasztalat. Több a jó példa és ez mindenképp biztató Nem kevés azoknak a gaz­daságoknak a száma, ame­lyek tényleg törődnek a se­gítő szándékkal érkező fia­talokkal. így kiemelném a tibolddaroci Rákóczi Terme­lőszövetkezetet : a Mezönagy- mihátyi Állami Gazdaságot, ahol még meleg ételt is szál­lítottak a gyerekeknek. A bogácsi Húrvölgye Tsz ha­sonlóképpen biztosilott ebé­det. sőt. reggelit, vacsorát, és szállást is. es jókat mond­hatunk el a borkombinát tarcali es újhelyi kerületé­től. Persze, negatív tapasz­talat is akad. olyan jelensé­gek. amelyek kiküszöbölésé­re mindent meg kell ten­niük — elsősorban — a gaz­daságoknak. de az iskolák, a MÁV is sokat tehet. Külö­nösen a törődés és a szer­vezés területén. — A gazdasagok egy ré­sze indokolatlanul magas tanulólétszámot kötött le. ugyanakkor a gyakorlatban munkájukra alig tartottak igényt. Egy példa A mis­kolci Kereskedelmi Szak­munkásképző Iskolával 8 na­pos szerződést kötött a bor­kombinát, de a valóságban á 3. nap után mar netn tud­tak a fiataloknak munkát adni. Ugyanakkor más gaz­daságok. csak nagy nehéz­ségek árán tudták biztosíta­ni a szükséges munkaerőt. Gondként merült lel. hogy a vonatok gyakran késtek (előfordult 60—90 perces ké­sés is) és az autóbuszok sem érkeztek pontosan. A mun­kaeszközöket nem mindenhol biztosították kellő számban. Voltak olyan iskolák, ame­lyeknek tanulói naponta csak 2—3 órát dolgoztak, ugyan-, akkor a miskolci indulás és érkezés között 10—12 óra telt el. Szólnom kell a be­járó tanulók helyzetéről, akik esetenként este 10 órára ér­tek csak haza és reggel 4— 5 órakor már kelniük kel­lett! Ugyancsak meg kellene vizsgálni azt a kérdést is: kényszeríthetjük-e a szülő­ket arra. hogy gyermekük részére az őszi munkákhoz gumicsizmát és munkaruhát vásároljanak? — A következő problémán csak átfogó szervezés segít­hetne. A megye északkeleti és déli részein nagy az igény a diákok munkájára, ugyan­akkor az Ózd környéki is­kolák — a távolság miatt — nem, vagy csak kis mérték­ben tudnak bekapcsolódni a mezőgazdasági munkába. Cél­szerű lenne, ha néhány nagy gazdaságunk úgy szervezné a betakarítást, hogy nem­csak a diákok munkájára tartana igényt, de a betaka­rítási munkák idejére szál­lást és étkezést is biztosíta­na nekik. Ennek megoldása mindenképpen a gazdaságok­nak érdeke kell hogy le­gyen. hiszen ezzel több diá­kot lehet bekapcsolni a be­takarítást munkába és ugyan­akkor az utaztatási idő he­lyett a termelésben haszno­san eltöltött órák száma nö­vekedne meg ... * Az idei betakarítás — a diákok munkáját, munkakö­rülményeit vizsgálva — sok pozitív példával szolgál, de... Az elmondottak tükrözik: tennivaló, javítanivaló akad még bőven. A diákok őszi munkavégzése már hagyo­mány. Gazdasági haszna mel­leti nem kisebb a pedagó­giai haszna. Ilyenkor ősszel :t szőlő, a kukorica-, a ré­paföld. az almáskert a ne­velés egyik legfontosabb s egy cseppet sem könnyű te­rülete. a munkára neve'és gyakorlati, színte'-e. S tniköz- oen a fizikai munka széo- ségét. nehézségét, de elsősor­ban értelmét saiát munká­inkon keresztül ismerik meg. közvetlen bepillantást kao- tak a mezőgazdaság min- iennapjaiba. az itt dolgozó emberek könnyűnek eaválta- án nem nevezhető életébe, izek a közvetlen taoasztala- ’ok pedig mindenféle peda­gógiai elméletnél 'gazabbak. Ezért fontos és érmen ezért nem mindegy milye­nek ezek a tapasztalatok. Hajdú Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents