Észak-Magyarország, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

Í.í,?®, d®£:í»mbsr 15., szcsrda um ................... ■ ________________ ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ( Folytatás az í. oldalról) Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársitok! A mezőgazdasági (szövetke­zetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb sza­kaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, ami­kor hazánkban ezelőtt 15 év­vel végbement a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocia­lista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lé­pés, a lenini szövetkezeii esz­me megvalósítása, az önkén­tesség tiszteletben tartásá­val történt, és az átszervezés három éve »alatt a mezőgaz­dasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Né­pi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség új szocialista tar­talmat kapott, s ma a szo­cialista nemzeti összefogás­nak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gaz­dálkodó mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős ténye­zői, amelyeknek meghatáro­zó szerepük van a közellá­tásban. a dolgozók eléri élet- színvonalának megalapozásá­ban és további emelésében.' Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társa­dalmát érintő fontos politi­kai eseménynek színhelye ma ez a terem. A TOT beszámolójával, Szabó elvtárs szóbeli ki­egészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a tér­ni elősző vetkezeti mozgalom ’fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Mun­káspárt XT. kongresszusa ha­tározatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társada­lom építését, az. ötödik öt­éves népgazdasági terv fel­adatainak megoldását a ma­ga területén. Ez világos, hat- tározott és jó program. Sze­retnék eleget tenni megtisz­telő megbízatásomnak: át­adom önöknek, a kongresz- szus küldötteinek, minden részvevőjének, az önök sze­mélyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tag­ságának a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának elvtársi üd­vözletét és őszinte jókíván­ságait. s a magam részéről is minden jót. sikeres mun­kát kívánok kongresszusuk­nak. Kedves Elvtársak! Ami az ország belső hely­zetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pár­tunk egységes, vezető szere­pe érvényesül, a munkásosz­tály hatalma szilárd, a mun­kás-paraszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefo­gás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresz- szusa is meggyőzően tanúsi- totta — mind jobban kibon­takozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban n szövetke­zeti mozgalom nemcsak gaz­dasági, termelési Kérdés, ha­nem fontos politikai ténye­ző is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunk­ban. A/, egységes népgazda­ság részei, számottevően hoz­zájárulnak a nemzeti jöve­delemhez. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erköl­csi felfogása: forradalmi át­alakulások történtek a pa­raszti gondolkodásban, A közösségbén korszerű eszkö­zökkel. termelő mezőgazdasá­gi dolgozó már régen nem a kisárutermeléssel együttjá­ró individualista, egyéni, a falu határán alig lúl- látó, látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai paraszt­ság a szocializmus viszo­nyai között mind korsze­rűbben él, dolgozik és gon­dolkodik. mindinkább össze­forr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, vi­lágnézete egyre határozottab­ban szocialista. Ez megmu­tatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nem egyszer ta­núsított, s nem kevésbé ab­ban, hogy falun is egyre tö­megesebben követik a mun­kásosztály nagyszerű kezde­ményezését, a szocialista bri- gádmozgalmql, amely — több felszólaló révén— itt is hallat­ta hangját. Az is sokatmon­dó tény, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok közel egyti- zede pártunk tagja, és a pa­rasztság soraiból sokan ke­rültek és kerülnek a hata­lom. az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzetet most csak röviden érintve el­mondhatom, hogy hazai épí­tőmunkánk feltételei e te­kintetben is biztosítottak. A nemzetközi helyzet alakulá­sára mind nagyobb befolyása van korunk három nagy for­radalmi erejének, a szocia­lista világrendszernek, a tő­kés világ, munkásmozgalmá­nak és a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenysé­günk megfelel népünk szo­cialista törekvéseinek, nem­zeti érdekeinek. A szocialista országok ak­tiv, kezdeményező külpoliti­kát folytatnak. Ennek ki­emelkedő állomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően mi is igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Pártunk és kormányunk ak­tív nemzetközi tevékenysé­get folytat: a Magyar Nép­köztársaság államközi kap­csolatai kielégítően fejlőd­nek. Hogy csak a legutóbbi hetek, hónapok eseményei­re emlékezve említsek né­hány példái: jól szolgálta kapcsolataink erősítését Lo­sonc,::; Pál elvlársnak Vene­zuelában. Peruban, Pana­mában és most Indiá­ban. Lázár Győrön elv- társnak a Lengyel Népköz- társaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban tett látogatása. A békés egymás mellett .élés politikájának gyakorlati meg­nyilvánulásaként értékeljük Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök magyarországi látogatását, illetve a magyar— osztrák kapcsolatok erősíté­sét szolgáló legutóbbi bécsi tárgyalásainkat Kreisky kan­cellár úrral és az osztrák politika többi vezetőjével. Várakozással tekintünk az 1977-es belgrádi értekezlet elé. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy akkor töltheti be feladatát, ha nem kölcsönös reklamációk beterjesztésének színtere lesz, hanem ha fe­lelősen összegezi az elért, eredményeket, és a tovább­lépés útjait-módjait kutatja fel és jelöli meg. Kedves Elvtársakl Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pár­tunk Központi Bizottsága két héttel ezelótl megvonta az idei munka méUegét, és meghatározta a további leen­dőket. Országgyűlésünk csü­törtökön ugyanezekről a kér­désekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi terv­ben kitűzött fő mutatókat — ■előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve, eredményesen dolgozik. Igaz, munkánkat az utób­bi két-három évben nehezí­tette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok hatása, valamint az idén, a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a ne­hezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növek­szik. s ha szerényebb mér­tékben is, de emelkedik a la­kosság életszínvonala, javul­nak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre ter­vezett emlekedést, a ta­valyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétsze­ri fag5rot, az aszályt is fi­gyelembe véve. ez még így is nagy eredménynek te­kinthető. Kiváltképpen ak­kor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ez­előtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most vi­szont rekord búzatermést ta­karítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növeke­dett a sertésállomány, a te­henenként! tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti vi­szonyok között végzett nagy és eredményes munkáért tel­jes elismerés illeti meg a ter­melőszövetkezetek. az állami gazdaságok dolgozóit, mind­azokat. akik a mezőgazda­ság munkáját segítették. Kedves Elvtársak! A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év so­rán hét-nyolc százalékkal löbb terméket kell előállíta­ni. A feltételek a terv telje­sítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. Az őszi mezőgaz­dasági munkálatokat rend­ben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendel­kezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfe­lelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intéz­kedésekkel ösztönztük a zöld­ség- és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntö­zés fejlesztését, a kisáruter- melést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges mó­don elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladntok hlegvalósiIásót. A következő időszakban az egész népgazdaságban. Így a mezőgazdaságban is. leg­fontosabb . feladat a terme­lés hatékonyságának az ed­diginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk, így például az egy tőre jutó hústermelésben, a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve egyaránt elsők vagyunk. tojástermelésben másodikok, a búza- és a ku­koricatermesztés heklárhoza- mával is már az első har­madba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéste­nyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi nö­vény termésátlagát nézve is még bőven van behozni va­lón k. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésé­vel, a munka magasabb szín­vonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság ké­pes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglevő lehetőségeink jobb kihasználásával össze­függésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az el­vet. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogat­ni kell’a termelőszövetkeze­tek és tagjaik közölt azt az együttműködési, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban • szerződéses alapon elsősorban állatot ne­velnek és hizlalnak, zöldsé­get és gyümölcsöt termeinek, s ily módon, bővítik a szö­vetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok igyekezze­nek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt ki­vannak venni a lakosság el­látását is szolgáló mezőgaz­dasági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nemrégi hajtásai a szövet­kezeti melléküzemágak. Pár­tunk, kormányunk álláspont­ja ebben a kérdésben is vi­lágos. Ismeretes, nogy kez­detben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, elő­fordultak túlzások, nem kí­vánatos próbálkozások is, aligha lehetett, például, me­zőgazdasági eredetű üzemág­nak felfogni a parkettacsi­szolást és lakkozást, a go- lyóscsapágygyártást, a nyom­daipari munkát és a ha­sonlókat. Ezeket helytelení­tettük. Helyeselünk és támo­gatunk viszont minden olyan törekvést, amely szo­rosan a termelőszövetkeze­tek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari fel ad alól. ellátása,’ és legfőképpen a saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az ügyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgaz­daságban is mind fokozottabb szükség van az ember szak­ismereteire, szorgalmára, fe­gyelmére. Nagy tartalék rej­lik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége jó felkészültséggel, felelős­séggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — és ez egyaránt ér­deke a tsz-tagságnak. a nép­nek és népgazdaságnak —. hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új len­dületet a fejlődésnek. Tisztelt Kongresszus! A szocialista társadalom, további menete szempontjá­ból elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövő­je. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk sziláitól bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politi­kai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlő­dés évi növekedési üteme a szocial ista mezőgazdaság másfél évtizede során meg­duplázódott, megháromszoro­zódott. A fejlettebb agrotech­nika, az erősödő termelési kedv még a váratlan termé­szeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság el­lenállóképességél . Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ölvén százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalék­kal. zöldség és gyümölcsfé­lékből tizenöt-húsz százalék­kal többet - fogyaszt az or­szág lakossága, mint tizen­öt évvel ézelölt. az átszer­vezést megelőzően. Ez az új szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság te­hát hozzájárult, hozzájá­rul az életszínvonal eme­léséhez. Eközben . a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi hely­zetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasá­gi dolgozóké is: a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szak­mai ismeretek dolgában is kö­zelebb kerültek a munkás­osztályhoz. Ebben a teremben jelen vannak szép számban a szö­vetkezeti mozgalom veterán­jai, kipróbált harcosai és mai legjobb képviselői. Nagy do­log, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt veitek a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondolhat­nak arra. milyen rövid idő alatt, mekkorát emelkedett a hajdan annyira elmaradt ma­gyar falu, benne a szocializ­mus útjára lépett magyar pa­rasztság. A magyar kommu­nisták és legjobb szövetsé­geseik, mindazok, akik a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek létrehozását kezdemé­nyezték, és végbevitték, most emelt fővel és tiszta lelkiis­merettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjövendöl­tek. igaznak bizonyult! Tisztelt. Kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista ipa­rosodás előrehaladásával a mezőgazdaság aránya a nép­gazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájá­rulási, mind a.foglalkoztatot­tak számát tekintve, csökken. De hadd jelentsem ki e fóru­mon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. Folytatjuk jól bevált agrár- politikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fej­lesztését, a gazdálkodás bel- terjesítését, azoknak a voná­soknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a ta­gok érdekeit az össztársadal­mi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értéke­sítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvé­nyesítését. A parasztság jö­vedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törek­szünk, szociálpolitikai tekin­tetben pedig a teljes azonos­ság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség sze­rint a jövőben is megad min­den szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek szocialista jellegét. A szö­vetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdí­tása és fejlesztése fontos fel­adatunk, az 1967-ben .alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona.Ezt a hosszú ideig tartó és türelmet igénylő fo­lyamatot a jövőben is támo­gatjuk. A termelőszövetkezetek szo­cialista jellegének erősítése többirányú feladat. A szövet­kezeti földtulajdon részará­nyának növekedésén túl ki­fejezésre kell jutnia a válla­latszerű "azdálkodás erősödé­sében: a nagyobb tervszerű­ségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövet­kezeti demokrácia és ellen­őrzés teljesebbé tételében: a szocialista elosztási elvek kö­vetkezetes érvényesülésében: a szövetkezeti tagság szocia­lista tudatának fejlődésében egyaránt Most a fő feladat az, hogy a gazdasagok alaposan mér­jék fel adottságaikat, alakít­sál; ki hosszabb távra pro­finukat. éspedig úgy. hogy erőiket a legésszerűbben hasz­nosítsák. Az üzemi összevo­nások helyett a továbbiakban piegfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjed­jen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a tö­rekvés a szövetkezetek, az ál­lami gazdaságok, az élelmi- szeripari vállalatok közös vál­lalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fej­lődésében új szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azon­ban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a be­vált szövetkezetpolitikánk alapelveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. Kedves Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadal­mi rendszerünk kiteljesedé­sének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fej­lesztése az élet minden te­rületén. Ebben az összefüg­gésben kívánok szólni a szö­vetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti pa­rasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is sze­repük van abban, hogy a szö­vetkezetekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellen­őrzés, s ez itt-ott fegyelem- sértéshez, gazdálkodási hi­bákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratiz­must érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb fel­adat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a ter­melés megváltozott rendsze­re, a munka szervezeti rend­je, lakó- és munkahely sze­rinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli. Szocialista útra tért pa­rasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szer­veit, a területi szövetsé­geket. A tapasztalatok alap­ján megállapíthatjuk, hogy tevékenységük megfelel a part politikájának, az álla­mi rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érde­keinek. Szólni kell a termelőszö­vetkezetek és az állami szer­vek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándé­kainknak megfelelően az el­múlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A ta­pasztalat azonban azt mutat­ja. hogy a szövetkezetek erő­södésével nem mindenütt tar­tott lépést az állami irányí­tás. Ez a felelős irányító szer­vek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irá­nyító szervek, a tanácsok egy része sem él eléggé a meglevő jogkörével, nem végzik keilő következetes­séggel a területi összehango­lást. Ezen változtatni kell. Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a szocializmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmuta­tásait. Gáljaink ösztönzőéit, pár­tunkat követi népünk, a ha­talom megingathatatlan, a népgazdaság alapiai erősek. Az kell. hogv mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát ~enki se érezze é= ne tekintse szívességnek vagy áldozat­nak. hanem a haza. családja és önmaga iránti természe­tes kötelességének. Eredményes ty unkát kívá­nok a kongresszusnak. 5>tk sikert a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagságinak. min­den doToozniának. M"lv meg­győződésem. hogy szövetke­zeti parasztságunk biztos lép­tekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyaror­szág felépítését.

Next

/
Thumbnails
Contents