Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. november 11., csütörtök Benke Valéria látogatása Borsod megyében Benke Valéria megtekintette a most átadott gycrmeUcgészségügyi központot (Folytatás az 1. oldalról.) Velkey László helyettes fő­igazgató főorvos és dr. Dé­váid József. osztályvezető főorvos, az egészségügyi pártbizottság titkára fogadta és kalauzolta a vendégeket. A Politikai Bizottság tagja mint első vendég és látogató elismerő szavakat írt be a kórház vendégkönyvébe. Délután az ÉMÁSZ-szék- házban pártaktíva értekezle­ten találkozott a megyei és városi pártbizottság tagjai­val. a megye párt-, állami és tömegszervezeti. vezetőivel, munkatársaival. aktivisták­kal. propagandistákkal. Itt előadást tartott az időszerű ideológiai kérdésekről. a Központi Bizottság 1976. ok­tóber 2G-i ülésének előter­jesztéséről és határozatáról: a párttagság marxista—leninis­ta felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztala­tairól. Benke Valéria ma Sárospa­takra és Szerencsre látogat el. Magyar szalszmezeli atazoll Prágába A Csehszlovák Szakszer- a SZOT küldöttsége, A kül­vezetek Központi Tanácsá­nak meghívására Gáspár Sándornak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának veze­tésével szerdán a késő esti órákban hivatalos. baráti látogatásra Prágába utazott Az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság a függetlenség kiki­áltásának, a népi állam megteremtésének első év­fordulóján angolai partner- szervezeteinek szolidaritási üzenetet küldött. Az üzenet hangsúlyozza: nagyrá érté­keljük azt a hatalmas és áldozatos munkát, amit An­gola népe forradalmi élcsa­patának az MPLA-nak a vezetésével végez az impe­rialista intervenció által le­rombolt ország újjáépítése, dötlséget a Keleti pályaud­varon Földvári Aladár, a SZOT elnöke és a titkárság több tagja búcsúztatta. Je­len volt Stefan Bodnar, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. a nemzetgazdaság helyreál­lítása és fejlesztése terén. Az Országos Béketanács és a Szolidaritási Bizottság, a magyar nép meggyőződé­se, hogy a hős angolai nép, amely másfél évtizedes fegy­veres harcban vívta ki füg­getlenségét, a szocialista or­szágok, köztük hazánk, s a haladó erők támogatásával, meghiúsítja a külső és belső ellenség terveit, úrrá lesz a nehézségeken - következete­sen. magabiztosan építi to­vább szabad, független álla­mát. Háromnapos országos, to­vábbképzés kezdődött teg­nap Miskolcon a szakkö­zépiskolákban és szakmun­kásképző intézetekben taní­tó kertész tanárok részére. A MÉM Szakoktatási Fel­ügyelősége rendezésében, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya közreműködésével tartott szakmai továbbképzé­sen 515 mérnök-tanár vesz részt az ország minden ré­széből. Az első napon, tegnap „A feladatlapok alkalmazása a •kertészeti tantárgyak tanítá­sában”, valamint ..A szak- középiskolákban és ' szak­munkásképző intézetekben az 1975 7(>. tanév során vég­zett tudásszint felmérésének értékelése” címmel dr. Jan­kó Lajos, vezető szakfel­ügyelő tartott beszámolót. Ezt a ,, Gyümölcstermeszté­sünk helyzete és fejleszté­sének iránya” című előadás követte, amelyet Kovács Sándor, a Kertészeti Egye­tem docense tartott. Érdekes ‘és hasznos tudni­valókat, valamint rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot szűrhettek le a hallgatók dr. Túri Isvánnak, a Kertészeti Egyetem adjunktusának elő­adásából, amely a zöldség- haj tatás szerepével foglalko­zott, a hazai és a világ zöld­ségtermesztésén belül vizs­gálta a kérdést. Az első to­vábbképzési napot Szabó Attilának, a MÉM Szakok­tatási Felügyelőség főelő­adójának ismertetője zárta „Az oktatástechnikai eszkö­zök és anyagok komplex alr kalmazása” címmel. A Volán 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Szondi utcai szcmélykupunál) AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZETNÉL A KÖLTSÉGEKET A VÁLLALAT TÉRÍTI. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: — legalább 8 általános iskolai végzettség; — büntetlen előélet; — nőknél 18. férfiaknál 20 éves életkor, letöltött katonai szolgálat. Jelentkezés: 1978. november 18-án 7 órakor az cbédlőhclyiscgbcn. Üzenet Angolába MejjkezÉÉIt a II. Mizágis felnőttoktatási konferencia Négyszáz pedagógus, a fel­nőttoktatásban közreműködő aktivista részvételével a Szakszervezetek Or^záaos Ta­nácsának Székhazában szer­dán délután megkezdődött a II. országos felnőttoktatási konferencia. A tanácskozást Virizlay Gyula, a SZOT fő­titkára nyitotta meg. maid dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter mondott be­szédet. — A tanulás az egész tár­sadalom ügve. s ezen belül az iskolai felnőttoktatás is az — mondotta. — A ma­gvar felnőttoktatás, amely kereken három évtizeddel ezelőtt született mee — első országos fóruma már 1963- ban hangsúlyozta, hogy a dolgozók iskolái működését csak úgy lehet helyesnek megítélni és úgy lehet he­lyes következtetéseket le­vonni tennivalóinkra, ha az iskolai felnőttoktatás teen­dőit összekapcsoljuk a köz- művelődés, valamint a szak­mai képzés és továbbképzés teendőivel. — Társadalmunk érdeke nemcsak az általános isko­lát végzettek számának nö­velését kívánja meg, hanem azt is, hogy minél többen jussanak el a középiskolai végzettség megszerzéséhez. Ebben pedig eddig is fon­tos szerepe volt, s a jövő­ben még inkább fontos sze­repe lesz a dolgozók közép­iskoláinak. Az oktatásügy előtt ezért most az a feladat áll, hogy a párthatározat végrehajtása során az évti­zed végéig a rendes korúak iskoláival párhuzamosan korszerűsítse, majd a követ­kező évtizedben továbbfej­lessze a felnőttoktatás tar­talmát és szervezetét is. Ezután Garamvölgyi Jó­zsef kulturális miniszterhe­lyettes szólt a közművelődé­si intézmények felnőttokta­tásban betöltött szerepéről. Az elmúlt években a köz- művelődési intézmények fel­nőttoktatást segítő munkájá­nak középpontjába az ön­álló ismeretszerzés, az egyé­ni tanulás tervszerű, intéz­ményes támogatása került. Erőiket azoknak a törekvé­seknek a támogatására össz­pontosították, amelyek az általános iskolai és a szak­mai végzettség megszervezé­sét szolgálták. Nagy Imre munkaügyi; miniszterhelyettes azokról Bt erőfeszítésekről és eredmé­nyekről adott áttekintést.! amelyek a szocialista szak­munkásképzést az ' elmúl1 évizedekben jellemezték. A felnőtt szakmunkáskép­zés lényegében egyidős * szocialista szakmunkásképzés; kifejlődésével. Kialak u lóban; van a képzés olyan sajátos formája is, amelyet a mun-j kaviszonvban nem levők ré-| szere szerveznek. Énnek ke­retében a háztartásban éló; nők. kisgyermekes anyák szerezhetnek képesítést. Szűcs Istvánná, az Üttö- rőszövetség főtitkára. * KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagja hangsúlyozta, hogy a felnőttoktatás to­vábbfejlesztése fontos ff j ú-1 ságpolitikai kérdés is. é KISZ-szervezeteknek vilá­gos, egyértelmű és konkrétj feladataik vannak, a többi között a tankötelezettségi törvény végrehajtásának, 11 rádió és a televízió közmű­velődési akcióinak, általában; a fiatalok továbbtanulásá­nak, továbbképzésének és| önnevelésének segítésében. A konferencia pénteken szekciókban folytatja mun-; káját. Miskolc vízellátása Miskolcon 1931-ben 'na­ponta 6901) köbméter víz fo­gyott el. Előzetes számítá­sok szerint 1980-ban, esetle­ges kedvezőtlen időjárás esetén előfordulhat, hogy 60 ezer köbméter víz hiá­nyával kell majd szembe­néznünk ... A fenti adatokat azon a tegnapi ankélon hallhattuk, melyet a megye vízügyi szakembereinek részvételé­vel tartottak a MTESZ mis­kolci Technika Házában. Miskolc város Tanácsa 1974- ben bízta meg a VIZI- TERV-et, hogy készítse el, dolgozza ki a város vízellá­tásának közép- és távlati tervét. Erről a munkáról, az. eddigi eredményekről adott tájékoztatót Költő Gábor és Léczfalvi Sándor tervező. A várható vízigények szá­mításához a lakossági, a közületi es az ipari vízfel­használás méréseinek, a vízmű vállalat, számlázásá­nak adatait használták fel. Figyelembe vették termé­szetesen, a lakosság növeke­désének ütemét is. Az ez­redfordulón Miskolcon 250 ezer lakossal számolnak a vízellátási tervekben. A je­lenlegi ötéves tervben a vízigény meredek felfutása várható, a további számok pedig önmagukért beszél­nek: 1980-ban 134 ezer. 1990-ben 152 ezer, 2000-ben pedig 173 ezer köbméter vi­zet fogyaszt majd naponta a város. Felhívták a terve­zők a figyelmet arra, hogy az ipari üzemek a saját ma­guk által megjelölt igény szerint 1980-ban a négy év­vel ezelőtti vízfelhasználás két és félszeresére számíta­nak. Ez irreális, egyben ve­szélyes is a város vízigé­nyének kielégítését illetően. Nem áld tehát, ha már most több figyelemmel kísérjük az ipari vízgazdálkodást. Döntő kérdés, mint a teg­napi ankélon hangsúlyt is kapott, hogy honnan „szeret be” a város vizet, Hogy a», történjen a víz elosztása, ta­rozása. Az utóbbi években — a korlátozások elleném —: is voltak fennakadások a .vízszolgáltatásban. A terve-; zők szerint reálisan mindé-; nekelőtt a Hernád lehel sí vízszolgáltatás további bázH sa. Elképzelhető az is, hogfi a Tisza vizét, Tiszalúc—Tak-j taszada környékéről bekap­csolják a város' vízellátásá­ba. Egy ilyen vízvezeték és vízmű megépítése mintegy 500 millió forintos beruhá­zást jelentene, és természe­tesen csak Miskolc vízellá­tását szolgálná. A vízművek tározók megépítése éveket igényel, ezért mihamarabb el kellene dönteni, mit és hol szükséges csinálni épí­teni, üzemeltetni. Miközben különösebb beruházások nél­kül mindennapi feladatként meg kel] oldani a városban levő tartalékok feltárását 'és. hasznosítását is. Tájékoztató a mezőgazdasági vagyonbiztosításról Az Állami Biztosító 1976- ban uj mezőgazdasági va­gyonbiztosítási rendszert ve­zetett be. A növénybiztosí­tásban újszerű a hároméves átlaghozamon alapuló kárta­lanítási rendszer. Ennek ke­retében elvállalták a szőlők és gyümölcsösök tavaszi fagy­kárainak térítését, valamint az ár- és belvíz okozta károk 70 százalékának visszafizeté­sét. Ez az év Í9 igazolta, hogy a szőlők és gyümölcsö­sök tavaszi fagykárainak té- rítéséval reális igény kielégí­tését vállalta a biztosító. Fz ávben várhatóan 600 millió forint lesz a 'károsuló gazda­ságoknak kifizetendő összeg. A kár végleges nagyságát természetesen csak a tényle­ges terméseredmények is­meretében lehet majd meg­állapítani. A biztosító a jövő évtől a repcére veszélyes' téli fa­gyokra és a cikóriát károsító homokverésre is kiterjeszti a kockázatviselést. ’ A bogyós gyümölcsöt ter­mesztő gazdaságok eddig hiá­nyolták hogy ezeknek a gyü­mölcsöknek . tavaszi fagyká­rait nem téríti meg a bizto­sító. A jövőben ezek a károk is megtérülnek. Egyszerűsíti az Állami Biz­tosító az adatfelvételt: az évi kétszeri adatközlés helyett csak egy alkalommal, június 15-ig kell megadni a növé­nyek biztosítási adatait. Mó­dosul ; növények hároméves átlaghozamának meghatáro­zása is. Az idei aszályos nyár miatt várhatóan több gazdaságnál alacsonyabb lesz az utolsó három év alapján számított átlaghozam, mint az 1976-ban biztosított meny- nyis.ég volt. Ilven esetben az 1977-es évre az előző eszten­dőben biztosított hozam ma­rad érvényben. Az új állatbiztosítás alap­ján a biztosító a tényleges veszteséget megközelítő mér-; lékben téríti meg. A koráb-l bi alacsony, egységárak he­lyed, a tenyészállatok nyit' odatartott értékének 89 szó' zalékáig terjed a térítés mér­téke. Bevezették kísérleti jelleggel a zártrendszerű, szakosított sertéstelepek biz­tosítását és a száj- és kö­römfájás járványra érvényes! biztosítást. Az álló- és forgóeszköz*! biztosítás új rendszere már ai légi gépes növényvédelem ál­lal okozott felelősségi károk­ra is kiterjed. A kár 80 szá­zalékát a biztosító fizeti, de 20 százalék önrészesedést 0 kárt okozó gazdaságnak kell vállalnia. Ezzel naavobb kö­rültekintésre ösztönöz a biz­tosító. mert a -.népgazdaság számárai mindenképpen szá­mottevő az a terméskiesési amit a gondatlanság okoz. L

Next

/
Thumbnails
Contents