Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
1976. november 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Egy díszszemle meghívója A múlt évben Moszkvában. a KGST-palo- tában levő dolgozószobájában fogadott Borisz Nyikolaj'evics Csernouszov. Ez a szerény, halk szuvu, alacsony férfi akkor (16 éves volt. Hosszan és sok mindenről elbeszélgettünk. A történelem tudósok ludasával, a pedagógusokra jellemző módszerességgel vallott életéről. Az Ulja- novszkban született egykori lakatos a moszkvai villamossági gyárban lett tudatos tagja szocializmust építő társadalmának, az ezért első vonalakban küzdő Komszomolnak és a pártnak. Munkája mellett elvégezte az egyetemet és mérnök lett. Kiváló emberi és szakmaismerete, politikai éleslátása révén választották meg elvtársai Moszkva egyik kerületének pártbizottsági első titkárává. A háború előtt röviddel lett a Moszkvai Területi Pártbizottság másodtitkára. Személyes emléktárgyai, levelek, fényképek, dokumentumok, kitüntetések között rábukkantunk egy dísztelen meghívóra. A kis kartonlapos nyomtatvány szűkszavúan közli, hogy 1041. november 7-én a Vörös téren a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 24. évfordulója alkalmából megtartják a díszszemlét. Ez. a történelemiben szinte példa nélküli díszszemle most 35 esztendeje zajlott le. Az emberiség történelmének legvéresebb háborúja idején, az ostromlott Moszkvában, amikor a német fasiszta csapatok már néhány tíz kilométerre megközelítették a Szovjetunió fővárosát. — A keserűség napjait éltük akkor — emlékezett Borisz Nyikolajevics. — Moszkva veszélyben volt. A pártbizottság kezdeményezésére hozzáláttunk a népfelkelő hadosztályon szervezéséhez. Akkoriban Moszkva megyében 330 ezer párttag volt, a Szovjetunió Kommunista Pártja lúgjainak 10 százaléka, közöttük sok olyan, aki részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a szovjet hatalom megteremtésében. megvédésében is. A veszély és a keserűség napjaiban 114 ezer kommunista ment a frontra. Az idősebb korosztályhoz tartozó bolsevikok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom részesei példát mutattak mindenben. A győztes forradalom és a polgárháború harcainak hagyományai. emlékei élénken és cselekvőén éltek bennük. Azok, akik egészségi álr laDotuk, vagy idős koruk miatt nem ragadhattak fegyvert, az ipari üzemekben a ..Mindent a frontnak!” jelszó alapján dolgoztak napi 16 órát. A megye lakossága sokat tett a főváros védelmi műveinek kiépítéséért: a város fával való tüzelöellátásá- nak biztosításáért. Moszkva védelmében nagy szerepük volt a partizánoknak. Azt hiszem, említenem som kell. hogy a kommunistáknak ezen a fontos harcterületen is nagy szerepük volt. Ezt a kérdést jól ismerem. hiszen a pártbizottság engem nevezett ki a partizánmozgalom területi vezetőjévé Az időben sokat dolgoztam együtt Zsu- kov marsallal, a partizánharc és a Vörös Hadsereg összehangolt akcióinak érdekében. Nehéz heteket éltünk át. hiszen a német fasiszta páncélosok és gáp- pisztolyosok már elérték azokat a gyönyörű helyeket. ahová a moszkvaiak a háború előtt hétvégi kirándulásokra, pihenőkre jártak. Éjszakánként, de sokszor nappal is. vadul bombázta az ellenséges légierő a várost. Száznegyven komoly légitámadás érte Moszkvát, százezer gyújtóbombát. nagyon sok repesz-' bombát dobtak le a légikalózok. Több mint 40 ezer tűzesetet regisztrált és oltott el a tűzoltóság ... Amodern KGST-palo- ta 18. emeleti szobájának hatalmas üvegablakaiból nézem az alattam elterülő bgkés, napsütötte, lüktető életét élő várost. Nehezen tudom elképzelni még Borisz Nyikolajevics érzékletes elbeszé lése alapján is az elsötétített várost, az ellenséges repülőgépek zúgását. a fényszórók százainak fénycsóváit. melyek mint világoskék török hasították ál a sötétséget, keresve az ellenséges légi célokat, a pirosán feliobbanó és az azonnal ki is hunyó légvédelmi agyúk tüzét, fenn, a magasban a légvédelmi lövedékek robbanását. a bombázás nyomán a város különféle színű tüzeit. — Október 29-én bombatalálat érte a megyei pártbizottság székházát is, ahol éppen tanácskozott: a pártbizottság. Halottunk voltak és sebesültjeink, én légnyomást kaptam — mondotta Borisz Nyikolaj'evics. — A város védelmi tervét vitattuk meg éppen akkor, fontos és sürgős intézkedéseket kellett tenni, és ekkor tettük meg az előkészületeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeire is. Miután a Nagy Színházat is bombatalálat érte. a moszkvai dolgozók november 6-i ünnepi nagygyűlését a Majakovszkij Metróállomás peronján tartottuk meg. Az ünnepi beszéd után engem ért az a megtiszteltetés, hogy felolvashattam pártunk Központi Bizottságának üdvözlő levelét. Akkor este csak nagyon kevesen tudtuk, hogy másnap, november 7-én reggel a hagyományoknak megfelelően, a fasiszta csapatok közelsége ellenére, a Vörös téren sor kerül a Vörös Hadsereg díszszemléjére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. A legnagyobb titokban készítettük elő, még a díszszemle részvevőivel sem közöltük előtte, milyen céllal gyakorolnak a Zu- bovszk-téren. Mint ilyenkor szokott, azonnal megkezdődtek a találgatások, de az érdeklődök végül is beértek azzal, hogy csupán az alegységek „összekovácsolása” folyik a közeli arcvonalra indulás előtt. A szigorú titoktartásra való tekintettel a meghívókat november 6-ról 7-re virradó éjszaka kézbesítették. Ekkor kaptam meg én is ezt a dísztelen belépőjegyet. Azon az éjszakán szinte alig aludtam. Hajnalban már az eget lestem és. örültem annak, hogy vastag felhőtakaró van nein is olyan magasan a város felett. amelyből csendesen hull a hó, s amely így nem teszi lehetővé az ellenséges légierők bevetését... Borisz Nyikolajevics csendes visszaemlékezését hallgatva. a várost néztem a 18. emeleti dolgozószobábol. Szikrázóan sütött a nap, a Ivalin.vin sugárút modern felhőkarcolóinak ablakrengetege, mint számtalan tükör verte vissza a fényt. Tudtam, nagyon jól tudtam, hogy nemcsak az időjárás volt azokban a nehéz időkben más. mint most. hanem a sugárút sem volt ilyen, nem is Kulinyin nevét viselte. Moszkva is más voll, a sok sebtől vérző Szovjetunió is más, csak a kommunisták hite. optimizmusa. állhatatossága. kitartása. önfeláldozáskészsége volt ugyanaz, mint most. — A díszszemle — folytatta Csernouszov elvtárs — a baavománvos tíz óra helyett két órával korábban, re°gel nyolc órakor kezdődött. A történelmi Vörös téren, a csendes hóesésben megkezdődött a katonai egységek felvonulása. A Lenin-mauzóleumnál álltam, néztem a fegyelmezett sorokat. Tudtam, hogy megerősített légvédelmi gyűrű óvja most ezt a fontos eseményt, hogy a tér körül levő mellékutcákban mentőautók százai várakoznak. Szerencsére nem volt szükség rájuk. A díszszemlét P. A. Artyemjev altábornagy vezényelte és a polgárháború egyik legendás hírű parancsnoka, és Bugvonij marsall fogadta. Ezen. a történelemben szinte példa nélküli díszszemlén. a legfelsőbb főparancsnok, I. V. Sztálin ezekkel a szavakkal üdvözölte a csapatokat: „Az egész világ rátok tekint, bennetek látja azt az erőt, amely a nemet területrablók haramiabandáját meg tudja semmisíteni. Európa a német hódítók igáját nyögi, leigázott népei rátok emeli tekintetéi, bennetek látja felszabadítóját. Nagy, felszabadító küldetés jutott osztályrészetekül. Legyetek hat méltók e küldetésre!... Vezéreljen benneteket a nagy Lenin győzedelmes zászlaja!” A beszéd alatt néztem az egyforma katonaruhába bújtatott embereket és tudtam, hogy közülük sokan nem térhetnek haza sohasem. A díszelgő csapatok a Vörös térről egyenesen a frontra mentek. A nagy októberre emlékező díszszemlék közül ez idáig egyiknek sem volt 1 olyan hatalmas jelentősége mindenféle — politikai, katonai — szempontból, mint annak. Akkor, 1941. november 7-én .. Ma már történelemkönyvek tanítják, hogy a moszkvai csata fordulatot hozott a háború menetében, a Vörös Hadsereg kiállta a kapitalista világ legerősebb hadseregének nyomását, megdöntötte a németek legyőzhetetlenségéről szóló legendát, bebizonyította a szovjet társadalom fölényei. A z előbb a keserűség napjairól beszéltem — mondotta elgondolkodva Borisz Nyikola.re vies —, de azt hiszem, nem voltam egészen ponto- Mert azok az idők nemcsak a keserűség, hanem a remény napjai is voltak. Mert mindnyájan bíztunk a győzelemben ... Oravcc Janus örök és megbonthatatlan a mi barátságunk. Ezer szállal szövi al életünk minden területei, teltekkel segíti a fejlett szocializmus építését. Pártunk és kormányunk vezetőinek hivatalos baráti látogatása egy-cgy mérföldkő kapcsolataink erősítésében. Képünkön: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát köszönti Moszkvában Leonyid Brezsnycv. az SZKP KB főtitkára Szovjet és magyar szakemberek együttműködésével határidő előtt készült el Moszkvában a XvGST tagállamok palotája Kézfogások — A leninvárosi olefinművet és a kalusi vegyi- üzemet összekötő csővezeték átadásánál készült ez az emlékezetes felvétel: Ihász László, magyar és I. V. Banov, szovjet hegesztő kézfogása a jól \ egzett munka alkalmából Szovjet házgyárakban készülnek azok az elemek, amelyek, hol összeszerelik a most készülő áj épületeket
