Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

1976. november 28,, vasárnap

Magyar—román termelési kooperáció

eszak-magyarqRSZag

FF _

Az

termékeí£

A szelcepuszlai út mellet:

Munkásvéüeiem — munkavédelem?

A Tiszai Vegyikombinát olefingyárában a íö termékeken — mint az etilén es a propilén — kívül számos melléktermék is keletkezik így évenként mintegy 200 ezer tonna pirobenzinl is előállít az üzem. Ezt a terméket a benzin keverésére szolgáló komponensként használja a magyar kőolaj- feldolgozó ipar. A szakemberek véleménye szerint ennél lényegesen gazdaságosabb az a megoldás, ha a pi- robenzinben leve értékes komponenseket helyben, tehát maga a gyárió ' vállalat. Vagyis a TVK hasznosítja. A termelés vertikumának bővítése egyúttal fontos nép- gazdasági érdek is. Ezért döntöttek úgy' az érintett tárca vezetői, hogy bővíteni kell az olefinüzemet. Azaz olyan üzemet kel létrehozni, amely a nagy mennyiségű pirobenzinből ki tudja választani az olyan fontos vegyipari alapanyagot, mint az izoprén és a benzol. Az izoprénről különben tudni kell, hogy a természetes kau- csuk minőségéhez legköze- ! lebb álló műgumi-alapanyag.

— Mi lesz a sorsa ennek a két terméknek? — kérdeztük Balázs Lajostól, a TVK beruházási igazgatóhelyettesétől.

— A KGST keretén belül Magyarország es a Román Szocialista Köztársaság között létrejött egy államközi egyezmény, melynek értelmében a Tiszai Vegyikombinátban előállított izoprént Romániába szállítják, ahol egy nagy kapacitású mügu- migyárban dolgozzák fel. Ellentételként a Román Szocialista Köztársaság kész műgumit szállít hazánknak.

— És mi történik a másik termékkel, a benzollal?

— A tiszta benzolt jelenleg a Dunai Kőolajipari Vállalat gyártja. Ha a TVK-ban elkészül az új üzem, a DKV évenként 80 ezer tonna nagy tisztaságú, úgynevezett kristálybenzolt állít elő.

Az igazgatóhelyettes elmondta. hogy a vegyiparnak igen nagy a benzoligénye. Tehát az olefingyár bővítésével megoldódik ennek a fontos alapanyagnak a beszerzése. Másrészről, hazánk és a Román Szocialista Köztársaság között létezik egy benzol- egyezmény, amely kimondja, hogy az 1979—80-as években a magyar állam bizonyos mennyiséget ebbe a baráti országba exportál. Cserében olyan vegyipari termékeket kapunk, amelyeket hazánkban nem tudunk előállítani. A fennmaradó mennyiséget

Megyénk

77

Nemrégiben került sor a MEM-ben a XV. országos borverseny ünnepélyes díjkiosztására. A Magyar Mező- gazdaság című hetilap legutóbbi számának mellékletében megjelent a díjazott borok, illetve gazdaságok „jegyzéke”. Ebből kiderül, hogy az állami gazdaságok közül a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szerepelt a legeredményesebben, s szerezte a legtöbb, összesen 13

aranyérmet az országos borversenyen. Ezenkívül 6—ü ezüst- és bronzéremmel, valamint 2 oklevéllel díjazták a borkombinát legjobb nedűit. A kutatóintézetek borai közül is Tokaj-.Hegy alj a vitte el az elsőséget, az aranyérmek számát tekintve. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Tar. eali Kutató Állomása hat aranyérmet nyert boraival.

pedig tőkés piacon értékesítjük. évenként több mint 10 millió dollár értékben.

A közel félmilliárd forint költségráfordítást igénylő beruházás megvalósítására vonatkozó hitelszerződést a napokban írta alá dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Huszár Andor, a TVK igazgatója. A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet egy részét mintegy 300 millió forintot a konvertálható exportalap bővítését szolgáló hitelkeretből biztosítják, ugyanakkor a kombinát a saját fejlesztési alapjából több száz millió forinttal járul hozzá az üzem felépítéséhez..

A leendő üzem technológiai eljárására és a licencvásárlásra az ajánlatok már beérkeztek, és rövidesen sor kerül elbírálásukra. A technológiai bereendezések nagy részét magyar vállalatok készítik. A beruházás építészeti munkáit a jövő evben kezdik el. Mindössze két év áll a kivitelezők rendelkezésére, ugyanis 1979 végén már termelnie kell az üzemnek.

Lovas Lajos

s” borai

Jól szerepelt az országos borversenyen a Tokaji Szőlőtermelő Szakcsoport, amely egy aranyérmet nyert, továb- vá a tibolddaróci Rákóczi Tsz, am.ly bronzérmet nyert egyik borával és a Sályi Bükkalja Tsz, ahová három oklevél került.

Az, Eger—.Gyöngyös-vidéki Pincegazdaság is sok érmet nyeri a versenyen, köztük néhányat a bükkaljai szőlőkből érlelt boraival.

is „haldoklik” a természet A maradék, vörösben, sárgái ban játszó levélzetet az ága;’ kon már nem sokáig siratjj tatja a szél.

Így múlik cl az erdő dij csösége. u néhány hónappJ ezelőtt még díszeiben pom | pázó erdőé. De Iliit az ős | herdálta, nan mint nao key; tyavetyélte kincseit. Szereiig; cséré az ember sokat meg mentett belőle, s nem hag^ ta teljesen a természet pr« dójának.

A Szin környéki érdig termékeit is összegyűjtötte S ember. Gyűjtötte tavaly, s§|: annak előtte mindig, s volt ez az idei őszön Gombát. gyógynövények| nyír- és mogyoróiéra csipkebogyót, borókái, kényt, somot, galagonyát, j

Bajusz Lászlóné, az Termékeket Feldolgozó Értékesítő Vállalat kerüli vezetője mondotta, itt és| kon. ezen a színi tájon gyományai vannak az er| termékek gyűjtésének, itt olyan család, amelyr minden tagja részt vett p" dául a „somszüretben”. V ezö olyan bányász, aki erre ®tát. időszakra szabadságot vett Áv. a

Az idei őszön 3 vagon lbkü- kény, 3 vagon galagon^ez- csaknem 4 vagon som gyi^ek. össze az erdők rengelegé’o-'Dan Gomba kevesebb volt az idő tős az időjárás nem fogadta kián- gycibe ezt az ízletes csenVézs- gét. tög.

Munkát adott a vesszősepká- rü-készités is sok erre lakiénak. Vágták, kötözték a ves^s-^ szót. nyelet raktak az elkóc szült „seprűfejekbe”, 7.50-d- kaplak a kalodás seprő daig rabjáért, míg a vesszőcut a 3,50-nel fizetett. <sC

Egyszóval mentette az em bér az erdő termékeit, szór galommal, tudatosan, mer tudta, hogy kincset" talált, amit a természet rejtett el ;p ~ vadonban. A díszeiben pom-i pózó erdő értékeit nem her-, _ dúlhatta el teljesen az ösz^ , Közbelépett az ember...

(ha)

Korszerűsítik, a termelési feladatokhoz igazodva fejlesztik a borsodi medence Szénbányáit. Ámde . bányász is kell, aki leszáll a föld mélyébe termelni. Köztudott: egyre csökken a létszám, erőteljes az elöregedés. Éveken át nagyarányú volt 'a fluktuáció, kevés fiatal választotta a szakmát. Adódik a kérdés: lesznek-e fiatal bányászok?

Csökkent az elvándorlás

— A kormányhatározat nyomán megszűnt a korábbi létbizonytalanság, aminek Pozitív hatása a létszám alakulásában is megmutatkozik •— mondta Feldbauer Károly, a Borsodi Szénbányák Vállalat munkaerő-gazdálkodási csoportjának vezetője. — Csökkent az elvándorlás, egy- harmada a korábbi években tapasztaltnak. Az idén, a három negyedévben t038-an jelentkeztek felvételre. A htunkahelyet változtatók szánta ennél lényegesen kevesebb volt.

— Az öröm persze akkor lenne kétszeres, ha a fiatalok száma gyarapodna.

— Biztató adatokról szá- hiolhatok be. A munkára jelentkezők háromnegyede — ?9l — harminc éven aluli fiatal volt.' s csak 6U3 hasonló korú vette ki a munkakönyvét. Eddig a föld

alatti szállítóknál , és kiszolgálóknál különösen tetemes volt a lemorzsolódás, az idén megállt ez a folyamat.

— Bizonyára vizsgálták a ki- és belépés okait.

— Az elmúlt év januárjától végzünk kérdőíves felmérést, a munkaviszonyban eltöltött idő és az életkor megoszlásában. Mind a be- és kilépésnél legtöbben a keresetet jelölik meg okként, csak ellenkező előjellel. A tapasztalatokat megpróbáljuk hasznosítani.

— Van-e munkaerőhiány?

— A Bükkaljai, a Szúha- völgyi, a Miskolci Bányaüzemben és a Központi Osztályozó. Szállító és Gépjavító Üzemben a tervnél kevesebb a munkáskéz. A vagon- buktatásnál, az anyagmozgatásnál és a föld alatti szállításnál is több ember kellene. Fiatal vájárokat is felvennénk-.

Lehetőségek

Mit tesznek a vállalatnál a fiatalok „idecsalogatásáért” és megtartásáért?

— Megemlítem az ötéves honvédségi szerződést — válaszolta a munkaerő-gazdálkodási csoportvezető. — Ennek lényege, hogy ha a fiatal öt évre vállalja a föld alatti munkát, mentesül a katonai szolgálat alól Jelenleg 495 fiatallal állunk ilyen szerződésben.

— Az öt év letelte után a fiatalok elmennek vagy maradnak ?

— Szeptemberben 221 lőnek járt le a szerződése, s

csak öten távoztak el a vállalattól.

— A bányászlakás-építési akció szintén járható út a fiatalok letelepítésében — nyilatkozta Füzy Tiborné, a vállalat munkaerő-gazdálkodási és munkásellátási osztályának helyettes vezetője. — A vállalat területén felépítendő 1951 lakás jelentös»ré- szét fiataloknak szánjuk. Cserébe tíz évig kell föld alatti munkán dolgozniuk/

— Milyen kedvezmények illetik meg a szerződést kötő fiatalokat?

•— A telepszerű, többszintes iakóház vásárlásához — az állami támogatóssal és a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett — eladási ár 20 százalékát kölcsönzi meg a vállalat, s kifizeti az előtörlesztési összeget. Az aknák vonzási körzetében családi házat építő dolgozónak a vállalat százezer forint kamatmentes kölcsönt ad. Amennyiben a szerződést kötő fiatal teljesítette a kötelezettségeit, az említett kölcsönöket nem kell, visszafizetnie. A tanácsi bérlakáshoz juttatottaknál a la- káshasználabavételi díjat engedi el a munkáltató.

— Élnek-e a fiatalok e lehetőségekkel?

— Eddig a családi házat építők közül * 95-en kaptak százezer forint kölcsönt, öt család pedig miskolci tanácsi bérlakásba költözött. Az idén Miskolcon 120 telepszerű többszintes társasházat és 15 családi bérlakást. Óz- don 00 tanácsi bérlakást adnak át a jövendőbeli lakók-1 nak. ■ '

A fejlődő szénbányászat, a' '• modern gépek komoly ismereteket kívánnak. Csak' ’ egyetérteni lehet azzal a fia-, ta! vájárral, aki azt mond-, [ ta: nem az erős karrá, ha-7 7 nem a szaktudásra van szűk-’ 1 ség. Néhány évvel ezelőtt új17 határozat született a dolgozók oktatásáról. Mi történt c azóta? :

• i

Tanulni és tanulni! — A legkedveltebb a kap-,' csőit oktatás, ebben a for-, v mában 250-en tanultak az" - utóbbi három évben. Elő-' - nyös ez a dolgozók számára. _ ugyanis az általános iskola hiányzó osztályának pótlása a mellett szakmát szereznek. Az általános iskolát az em-' a lített időszakban 800-náf - többen végezték el. Az ál-* t talános iskola nélkülözhetet-í a len alap a szakmai képzés- - hez. Különféle szintű tanfo-l , lyamon két-háromezren vesz- - nek részt évente.

— A vájár iparitanuló-; 1 képzéssel viszont baj van. - 1

— Az idén a tervezett 90' 5 fővel szemben csak 27-en jelentkeztek. Ennek oka —’ ' többek között — a szénbá-. ' nyászat korábbi visszafej-' lesztése. illetve a hiányos propaganda. A közvélemény ugyanis nem ismeri eléggé a vájár szakmát. Elmaradott a , képzés, a gyerekek még a j hagyományos technológiát tanulják, holott a bányákban már modern gépek termelnek. Az élet szabta igény tehát a kétszakmás oktatás '

Egy szó print száz: képzett szakemberek kellenek a meg- újhodó szénbányászatba. A • lehetőség adott az ismeretek ~ bővítéséhez. *

Kolaj László

ÉRDEMES megvizsgálnunk, miért használjuk a munka- védelem kifejezést a gyakran használt „munkásvédelem ’ kifejezés helyett? Egyesek szerint, ugyanis az utóbbi lenne a helyes, s abból indulnak ki. hogy nri nem a munkát, hanem a munkást védjük. Nos, a munkásvé- delern az első hallásra valóban tetszetős szó, a valóságban azonban sokkal szélesebb fogalom annál, mint amit a munkavédelmen értünk. A munkásvédelem ugyanis nemcsak az üzemben realizálódik, hanem a munkáshatalom egészében valósul meg. Ugyanakkor bizonyos értelemben szükebb is, mint a munkavédelem kifejezés tartalma, mert a munkavédelem nemcsak a munkásokra, hanem a társadalom valamennyi dolgozójára érvényes követelményeket tartalmaz. Igazolják ezt a megállapítást az összes idevonatkozó jogszabályok is.

E megállapítás bizonyítására feltétlenül indokoltnak tűnik a munkavédelem tartalmát és fogalmát tovább részletezni. A dolgozók testi“ épségének, egészségének védelméhez, munkájuk megkönnyítéséhez megfelelő eszközökre és ezek szervezett alkalmazására, vagyis szervezett tevékenységre van szükség. A munkavédelem tehát, tartalmát tekintve, olyan szervezett tevékenység,

amelynek célja a dolgozók testi épségének, egészségének védelme, munkaerejük meg- kímélése. Ennek érdekében feladata olyan munkakörülmények megteremtése, amelyek a dolgozók számára kedvező feltételeket biztosítanak a munkához.

A munkavédelem fogalmának meghatározása előtt meg kell keresnünk azokat a fogalmi kritériumokat, amelyeket e fogalomnak ki kell elégítenie. Ezek a következők:

1. Meg kell határozni a célt, amelynek elérésére ez a szervezett tevékeny ség irányul.

2. Meg kell határozni a cél elérésének eszközeit, módjait.

3. Tisztázni kell a munka- védelem társadalmi összefüggéseit, amelyek meghatározzák az eszközökben adott lehetőségeknek a cél szolgálatába állítását.

Ennek megfelelően a munkavédelem elméleti fogalma a következőkben határozható meg:

A munkavédelem az adott termelési módtól függő mindazon követelmények, eszközök. intézkedések és intézz menyek összessége és szervezett alkalmazása, amelyek célja a biztonságos, egészséges, a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítása.

Vizsgáljuk meg, lcielégiti-e ez a megfogalmazás az előzőkben felsorolt fogalmi kritériumokat?

a) Amikor rögzíti, hogy feladata a biztonságos, egészséges. a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítása, egyértelműen választ ad a munkavédelem célját illetően.

b) A cél megvalósítására olyan követelmények, eszközök. intézkedések és intézmények összességét és szervezett alkalmazását jelöli meg, amelyek éppen a biztonságos. egészséges, a dolgozók munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítását szolgálják, ezzel meghatározza a cél elérésének módját, eszközeit. A szervezett alkalmazás e megfosal- mazásban külön hangsúlyt nyer, hiszen hiába vannak meg a követelmények, hiába állnak rendelkezésre eszközök. intézmények, ha ezeket nem alkalmazzák szervezetten. akkor a gyakorlatban nem beszélhetünk munkavédelmi tevékenység kialakításáról.

c) A társadalmi összefüggésekre ad feleletet a fogalom meghatározása akkor, amikor rögzíti, hogy ezek a

követelmények, eszközök és intézkedések társadalmi tartalmat kapnak, hiszen ezek, valamint az alkalmazás lehetőségei a társadalom fejlődésétől, az adott termelési módtól, annak két oldalától: a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségétől függenek. A megfogalmazás tehát kielégíti mindhárom kritériumot. így joggal fogadhatjuk el a munkavédelem elméleti fogalmának.

A FOGALOM ELMÉLETI

voltát azért kívántam kihangsúlyozni, mert — ahogy ez a megfogalmazásból kitűnik — a maga tömörségében és átfogó voltában túlságosan bonyolultnak tűnik ahhoz, hogy a társadalmi és a műszaki tudományokban kevésbé jártas személyek a jogszabályi kitétel alapján teljességében megértsék. Éppen ezért az Általános bal- eset-elhárító és egészségvédő óvó rendszabály (ÁBEÓ) függelékében a munkavédelem definícióját az elméleti megfogalmazással egyenértékűen. de más szövegezésben találjuk meg.

Eszerint: „A munkavédelem a dolgozók testi épségének és egészségének megóvása a munka során keletkező ártalmakkal szemben, a megfelelő műszaki, egészség- ügyi, jogi. szervezési, oktatási-nevelési eszközök útján, a dolgozók tevékeny részvételével.”

Az ÁBEÓ megfogalmazása egyfelől a társadalmi oldalt nem tárgyalja külön, mivel csak a szocialista munkavédelem fogalmát adja, másfelől gyakorlati, könnyebben érthető, a gyakorlat szántára megadja a szükséges útbaigazítást. A munkavédelem elméleti fogalmának tehát átfogónak, szabatosnak, egyértelműnek, és határozottnak, a gyakorlati definíciónak viszont — azért, hogy valamennyi dolgozó számara érthető legyen — használható, leszűkítettebb, és éppen ezért kevésbé átfogó, de gyakorlatilag egyenértékű megfogalmazásúnak kell lennie. Ez utóbbit tette az ÁBEÓ is, amikor 'függelékében megadta a munkavédelem gyakorlati fogalmát.

Másfelől a munkavédelem alkalmazott tudomány. Mint ilyen, igénybe veszi a műszaki, a természet- és lársa- daldmtudományok eredményeit, de azokat speciális ve- tületben, összefüggéseit tekintve pedig a termelő tevékenységgel szerves egységben alkalmazza.

A munkavédelemnek — mint alkalmazott tudománynak — a tanulmányozása nem szűkíthető le az ezen a téren egyébként igen lényeges szerepet játszó műszaki és természettudományokra. Fontos. hogy világosan lássuk a munkavédelem társadalmi összefüggéseit is. Ez nemcsak az elmúlt korok és időszakok értékelése, hanem a saját jelenünkből és jövőnkből következő feladatok helyes megértése és meghatározása \ szempontjából is alapvetően fontos. Másfelől, a munkavédelemnek — mint alkalmazott tudománynak — a természet- és műszaki tudományokkal való összefüggéseit a biztonságtechnika, (pl. elektromosság biztonságtechnikája stb.) és a munkaegészség- tan (munkahigiénia, munka- élettan, munkabiztonság lélektana stb.) tárgyalja. E tu-1 dománvágak igen magas fejlettségi színvonala következtében ma már a munkavédelemnek terjedelmes és színvonalas anyag áll rendelkezésére a feladatok mind eredményesebb megoldásához.

MINDEZEK ALAPJÁN leszögezhetjük. hogv a munkavédelem nem csupán szervezett tevékenység, hanem megfelelő elméleti alapokkal is rendelkezik, amely elméleti alapok a tudományos általánosítás módszereivel jöttek létre.

Nagy László