Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

áMgj;! rJTi.tr 1976. november 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9. A haliehtív védelem módszerei Heti raostGiiicbsl Potenciális ellenségeink célkitűzéseinek, valamint ka­tonai doktrínánk tételeinek tanulmányozása azt bizonyít­ja, hogy egy agresszió esetén a Varsói Szerződés tagálla­mai ellen minden fegyver- fajtát és rendszert felhasz­nálni terveznek. A legfonto­sabb szerepet természetesen a nukleáris fegyvereknek szánják. Ebből következik, hogy a Magyar Népköztár­saság polgári védelmi szer­vezetéi, technikai felszerelő-# sét valamint a lakosság kol­lektív és egyéni védelmi le­hetőségeit is ilyen irányban kell elsősorban fejleszteni. Emellett nem szabad a fel­készülés' során figyelmen kívül hagyni, hogy a háború kezdődhet csak hagyományos fegyverekkel, melyeknek pusztító hatása a II. világhá­ború óta jelentősen megnőtt. Napjaink háborús tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a lakosság nagy tömegeinek még a hagyományos fegyve­rek korszerűsített változatai elleni műszaki védelme is csak hosszú évek, sőt évtize­dek tervszerű és célirányos munkája révén oldható meg, az építési idő, az anyag- szükséglet, valamint a pénz­ügyi fedezet nagysága és an­nak népgazdasági kihatása miatt. A rakéta-atomfegyverek­kel és más tömegpusztító eszközökkel vívott háború­ban a hátország döntő jelen­tőségűvé, hadászati tényező­vé vált. Éppen ezért a fegy­veres erők felkészítésével egyidőben — azzal párhuza­mosan — napirenden kell tartani mindazon intézkedé­sek és rendszabályok meg­valósítását, amelyek poten­ciális ellenségeink rakéta- atomcsapásait követően is biztosítják a túlélést, a szer­vezett állami élet fenntartá­sát, > a gazdasági élei. a ter­melés folyamatos vitelét és nem utolsósorban a lakosság és az anyagi javak megóvá­sát. Minden intézkedés célja végsőfokon az emberi élet védelme. Nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy az országvédelem rendszerében rendkívül fontos helyet fog­lal el az anyagi javak és esz­közök védelme is. Egy eset­leges újabb világháború so­rán a rakéta-atomfegyverek, valamint a biológiai, vegyi fegyverek különböző hatásai által az egész ország területe veszélyeztetett, így gyakorla­tilag az egész ország lakossá­gának — köztük a kitelepí- tetteknék és a termelésben részt vevőknek védelméről gondoskodni kell. A műszaki védelem fokát a várható veszélyeztetettség mértékével arányosan, köz­pontilag kell meghatározni. Az ideális — maximális vé­delem biztosítására — gaz­dasági lehetőségek szabnak elég szűk határt. Éppen ezért a reálisan biztosítható véde­lem erősen differenciált es csak viszonylagos lehet. Az ország lakossága védel­ménél! biztosítása érdekében minden lehetséges eszközt és módot fel kell használni. Egy esetleges támadás során ter; mészetesen kialakulhatnak váratlan helyzetek, de a tö­megpusztító fegyverek Íratá­sai és a veszélyeztetettség mér­tékének mérlegelése aiapján meg lehet határozni a véde­lem alapvető módjait, ame­lyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a felkészültségei, olyan pozíciót teremtenek, amely alkalmassá teszi a lakosságot a polgári védelmi feladatok ellátására, képessé teszi az embereket az élet újraindítására, a legelemibb életfeltételek biztosítása út­ján. A védelem alapvető mód­jai : a távolsági védelem. A távolsági védelem alatt az el­sősorban veszélyezteteti vá­rosok dolgozóinak, lakosai­nak a városon kívüli helysé­gekbe telepítését érijük. Ez­által elérhető hogy kivon­juk ókét a nukleáris fegyve­rek közvetlen hallásai alól, s egyúttal bázist képezzenek a támadást szenvedett város megsegítésére. Ez a különö­sen fontos védelmi mód rendkívül bonyolult részfel­adatokból tevődik ÖK-.sze, többek között: az elhelye­zési körzetek megállapítása, a végrehajtáshoz bevonandó szállítóeszközök biztosítása, egészségügyi ellátás, élelme­zés, rendfenntartás, stb. A helyi óvóhely védelem: A kitelepítésre nem kerülő városok lakosainak és dol­gozóinak és a kitelepítésre kerülő városok — termelés folytatóiként — helyben ma­radó dolgozóinak a nukleá­ris fegyverek közvetlen ha­tásai elleni, a másodlagos hatások által veszélyeztetett területek — és az e terüle­tekre a ki- és széttelepítés során kerülő — lakosságá­nak és dolgozóinak rádioak- lív kiszóródás elleni védel­méről gondoskodni kell. A védelem életvédelmi létesít­ményekben történő elhelye­zéssel biztosítható. A távolsági és helyi véde­lem összefüggései: A tömeg- pusztító fegyverek hatásai el­leni védelem a polgári védel­met minőségileg új feladatok elé állítja mert a lakosság tömegméretű védelmét kell előkészítenie és megoldania. A lakosságvédelem módsze­reinek, vagyis az óvóhely­építés és a kitelepítés — amelyeket együttesen kollek­tív védelemnek nevezünk — alkalmazása a korszerű há­ború követelményei között lényegesen eltér a II. világ­háború gyakorlatától. < Az a reális feltételezés, hogy az ország egyes terü­leteit az atomcsapások köz­vetlenül, az ország egyéb te­rületeit pedig közvetett mó­don — másodlagos hatások útján — veszélyeztetik, a la­kosságvédelem — az egyes területek veszélyeztetettségé­nek megfelelő — differen­ciált védelmi követelmények alapján történő megvalósítá­sának szükségességét veti fel. A csapások által közvetle­nül veszélyeztetett területe­ken a korszerű támadófegy­verek romboló- erejének je­lenlegi színvonalán ma már a világ egyetlen országában sem lehet a lakosság védel­mét — elsősorban gazdasági lehetőségek hiányában —•' egyedül és kizárólagosan óvóhelyek építésével megol­dani. Bonyolítja a helyzetet =•' a világviszonylatban érvé- y nyesüiő urbanizációs folya- k\ mat is, amely a városi né- a; pesség számának állandó emelkedését eredményezi. \( Ilyen körülmények között ni a lakosság védelmének meg- yt‘ oldásánál szükségszerűen zi előtérbe kerül a veszélyez- >z« tetett területeken élő lakos­ságnak még a' csapások be- ne következése előtt végrehaj- e tandó — részleges, vagy tel­jes kitelepítése az alábbi in­dokok miatt: — a közvetlen csapásterü­leteken a jól megszervezett és kellő időben végrehajtott kitelepítéssel lényegesen na­gyobb számú emberélet menthető meg, mint a ren­delkezésre álló óvóhelyeken történő elrejtéssel; — az ország egyéb terüle­tein a csapások másodlagos hatásai — a radioaktív ki­szóródás — elleni védelem lényegesen egyszerűbb, ol­csóbb és viszonylag rövidebb idő alatt oldható még, mint az atomcsapás közvetlen csapásterületein szükséges, magas védőképességű óvóhe­lyek építése; — a kitelepítés megszerve­zésével egyúttal szervezett keretek közé szoríthatók azok a spontán, ösztönös tömeg­mozgások is, amelyek a há­ború közvetlen veszélye, vagy kitörése esetén a kite­lepítés elrendelésétől függet­lenül is kialakulhatnak. Ezek alapján tehát a nagy­városok, illetve a népesség és az ipar magas fokú kon­centrációját képviselő terü­letek lakosságvédelmében a kitelepítés előkészítésénél mint objektív szükségszerű­séggel kell számolni, annak ellenére, hogy a tömegek mozgásának, elhelyezésének, valamint ellátásának irányí­tása és ellenőrzése rendkívül bonyolult és nagyméretű szervező munkát igényel. A távolsági védelem mel­lett azonban —. miután az csak a nukleáris csapások közvetlen hatásai elleni vé­delmet biztosítja — nem nélkülözhető a radioaktiv ki­szóródás elleni védelmi in­tézkedésekre való felkészü­lés. a kitelepítés folyamatá­ban és a befogadási terüle­teken. A végrehajtás ered­ményessége tehát csakis a la­kosságvédelem módszereinek összehangolt alkalmazásával i érhető el. A lakosság kollektív vé­delme mellett szükséges az egyéni védőeszközökkel tör­ténő ellátás, az egyéni véde­lemről történő gondoskodás is. Az egyéni védőeszközök — a bőr- és légzésvédő-esz- jközök — az egyének életvé- védelmét biztosítják a nuk­leáris fegyverek közvetett hatásai, valamint a biológiai < és vegyi harcanyagok halá- ! sai ellen. A védelem kiegészítő té- i íyezöi: ■ Az üzemi dolgozók kollek- 1 ív — távolsági és helyi — ' védelmének megvalósítása a 1 polgári védelem minden f szakterületére kiterjedő és < összehangolt, előzetes intéz- 1 védések sorozatát követeli i meg. Ezen intézkedések ke­retében kell megvalósítani az alábbiakban felsorolt felada­tokat is, amelyek a védelem 'alapvető módjait kiegészítik, 'azok hatékonyságát növelik: a riasztás megszervezése, a lakosság oktatása, az egész­ségügyi ellátás, a különböző intézkedések, a mentési t munkák. , A helyi védelem jelentő­sége : A védelem megtervezése és kiépítése tekintetében elsöd- . legesen abból kel! kiindulni, í hogy a legkorszerűbben meg- * szervezett és felszerelt aktív védelem mellett, valamint a kellő időben végrehajtott vé­delmi intézkedések megvaló­sítása esetén is számolnunk kell az ellenség tömeges nukleáris csapásaival. Ezek alapján pedig teljesen nyil­vánvaló tény, hogy a csapá­sok elleni védelem megter­vezése és biztosítása is alap­vető feladatként jelentkezik, mert a védekezés elmulasz­tása a hátország szempontjá­ból katasztrofális következ­ményekkel járhat. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG SÁROSPATAKON Huszonöt évvel ezelőtt ti­zenhármán, az otthonról ho­zott gépeikkel és szerszáma­ikkal kezdték meg a munkál a Sárospataki Ruházati Szö­vetkezetben. Az eltelt ne­gyedszázad alatt azonban itt is nagy fejlődés, változás ta­pasztalható, új, modern üzem­mé nőtte ki magát a szövet­kezet. Jó minőségű termékeik belföldön és külföldön egy­aránt keresettek. A Szovjet­unióba például 145 IKK) darab bébi-, lányka- és női ruhát szállítottak a harmadik ne­gyedév 'végéig. Az NSZK- nak bérmunkában női. ruhák, kosztümök, nadrágok, farmer­öltönyük és blúzok készülnek, s ezekből ez évben már közel 1Í17 000 darabot adtak át. A szövetkezet 25 éves ju­bileuma alkalmából, novem­ber 7-én adták át azt az új üzemcsarnokot, ahol már nagy teljesítményű gépek­kel, s megfelelő körülmé­nyek között dolgozhatnak. Terveik között szerepel az elkövetkezendő évben,' hogy központi fűtésre térnek át. szociális létesítményt, öl­tözőt, fürdőt építenek, s ezek befejezése a jövő év végére várható. Napjainkban 420 fi­zikai dolgozója van a szö­vetkezetnek. Évenként har­minc ipari tanulót iskoláznak be, s ebből általában huszon- hatan itt is maradnak. Nem mindennap találkoz­hatunk olvan szövetkezettel, mint a sárospataki, ahol a megalakulástól a mai napig ugyanaz, név szerint Túrái András az elnök. Talán ez is hozzájárult ahhoz a. jó mun- kakapcsolatKoz és közösségi szellemhez, ami a dolgozókés vezetők köpött az évek során itt kialakult Hamms Zsóka Sárospatak PEDAGÓGUS KISZ-ALAPSZERVEZET ÓZDON Az ózdi 102. sz. Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben a közelmúltban K1SZ- alapszervezetet hozlak létre a tantestület fiatal dolgozói. Az alapszervezet létrehozásának célja, többek között, az inté­zeti KISZ-munka hatékony­ságának fokozása, a fiatal ta­nárok, szakoktatók bevonása a. KISZ-feladatainak eredmé­nyesebb végrehajtásába, s nem utolsósorban az iskola 28 KISZ-alavszervezetének patronálása, támogatása, hi­szen a fiatalok igénylik és szívesen veszik az idősebbek támogatását, a mozgalmi mun­kában. A 21 tagú alapszervezet, amely Makarenko nevét vet­te fel, titkárának Jakab Ist­vánná tanárt választotta, aki elmondotta, hogy fokozni ki­1 ......................... ...................................................................______ P ÉBÉGAZ-FELHASZNALÖINK FIGYELMÉBE! Kérjük T. fogyasztóinkat — különösen a tartalék palaek- , kai rendelkezőket — arra, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek előtt várható torlódások elkerülése érdekében, Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat r FELEJTHETETLEN ÜDÜLÉS VOLT A Borsodi Szénbányák Vál­lalat part. és szakszervezete több nyugdíjas bányásznak, és hozzátartozójának biztosí­tott két hét julalomiidülést október 6-tól 19-ig a hévízi bányászüdülöben. Az ország­ból mintegy 300 bányászcsa­lád jött itt össze, s az együtt töltött napok mindannyiunk számára felejthetetlen él­mény marad. A sok közös emlék, a bányászélel közel­hozott minket egymáshoz. így , beszélgetni is volt miről; a i szakmáról, közös harcainkról ! és örömeinkről sok szó esett, j Ottlétünk alatt ellátásunk kitűnő volt, Figyelmesek vol­tak a felszolgálók, az üdülő vezetője, s mondhatni; lesték gondolatainkat, kívánságain­kat. Külön köszönetét szeret- i nénlc mondani az üdülő fő- j orvosának, aki méltán érde­melte ki báv’ászaink tiszte­letét. s a kultúr felelősnek. aki fáradhatatlanul gondoskodott 1 a kollektíva változatos szó­rakozásáról. Feledi; etet len em lékkén t maradt bennünk az ismerke­dik'. est. amikor mi veteránok is táncra nerdl lü n!' maid asztalainknál felcsendültél; a munkásmozgalom legendás , dalai, s hácl"i-óid — termé­szetesen a bányászhimnuszt énekeltük el. Mindezl néni azért irtani meg az F.szak- Magyarországnak. mert csu­pán jól éreztük magunkat, s J az üdülés alatt szinte elfelej­tettük. hogy nu r megöreged­tünk, hiszen ez kevés tenne j ahhoz, hogy zz nyomtatásban j napvilágot lásson. Hirt akar- j tarn adni arról, '-ony az idős. j öreg bányászokról hogyan j gondoskodik szocialista álla­munk. A megérdemelt nyug­díj. a nyugalom azonban nem jelenti számunkra a semmit­tevést, hiszen mi nem élhe- , lünlc munka, elfoglaltság nél- j leül. éppen ezért nyugdíjas- j korunkban is mindent meg­teszünk szocialista társadul- | inunk erősítése érdelében. j Koics Flórián Miskolc, i llácz Ádám u. 36. I j BA—22-cs importált, kétszintes hétvégi ház Lakható terület: 20 m­1076. november 15-töl december 31-ig a BÁ-22~es faházat 2000 Ft árengedménnyel, 29 200 Ft'helyett 27 200 Ft-ért értékesítjük a MISKOLC. SAJÖ-PAKTI TUZÉP-TELEIMíN OTP-hitelre is megvásárolható. ÉSZAK-MAGYARORSZAGI TÜZÉR VALLALAT Miskolc, Zsolcai kapu 28. vnn,iák a közösségi nevelő­in unkát és közéleti aktivitá­sukat. A szocialista alapel- veknele megfelelően igyekez­nek kulturáltabbá tenni fia­taljaik társas kapcsolatait, s érdeklődésüknek megfelelően irányítják, segítik őket sza­bad idejük felhasználásában, s az elért eredményekről szeretnének mielőbb be is számolni. Kerékgyártó Mihály Ózd KÖZÖSEN A TERMÉSZETVÉDELEMÉRT A mezőkövesdi Petőfi Ál­talános Iskola lermészetkula- ló szakkörének vagyunk tag­jai. s így foglalkozásainkon többször beszélgetünk a ter­mészet- és környezetvédelem­ről. Sokat járunk túrázni, ke­rékpározni. a Blikktől a Ti­száig, amikor sajnos nemegy­szer olyan látványban van részünk, ami ellentmond a természet- és környezetvéde­lemnek. Az utak mellett sze­mét. döglött állatok, üvegek, konzervdobozok, vannak el­dobálva, és a szép erdőrészek szinte szemétdombhoz hason­lítanak. Az. erdőt iáró. az egészséges levegőn felüdülni vágyó felnőttek és gyerekek miért szennyezik környeze­tünket? Miért nem veszik fi­gyelembe a tiltó táblákat, s miért nem a kijelölt helyre viszik a szemetet? Mi, akik, a természetvédelemről tanu­lunk. és azt komolyan is akarjuk venni, bizony szomo­rú tapasztalatokkal térünk haza egy-egy kirándulásunk­ról. Sok rossz példát mond­hatnánk még, de inkább arra szeretnénk felhívni a figyel­met, hogy a pusztítás, szeme­telés helyett védjék, ápolják, gondozzák a növényeket és állatokat. Ez. mindannyiunk érdeke. Zclc Györgyi szakköri titkár Demeter Erzsébet krónikás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents