Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

■SZAK-MAGYARORSZAG 4, 1976. november 19., péntek Lassan befejezéséhez, köze­ledik az ózdi kulturális he­tek színes, gazdag, változa­tos programokat kínáló ren­dezvénysorozata. A sok érde­kes és értékes rendezvény között is kiemelkedőnek ígér­kezik az éppen ma megnyíló munkán képzőművészeti kö­rök első országos találkozó­ja és kiállítása a Liszt Fe­renc Művelődési Központban, és most már bizton kiemel­kedőnek Ítélhetjük a szer­dán, a Kun Béla Művelődési Házban tartott filmbemuta­tót és vitát, amelyen az Óz- don forgatott Kilenc hónap című új magyar filmet te­kintették meg a nagyközön­ségnek történő bemutatás előtt az ózdiak, és vitáztak róla. Szerdán már csaknem tel­jesen készen állt a munkás képzőművészeti körök kiál­lítása. Amikor ott jártunk,. valamennyi kép ki volt már készítve a megfelelő helyére, serény kezek rakták helyük­re az alkotásokat, sőt a nagy­teremben már majdnem min­den darab a paravánokon volt. s így a látogató már képet alkothatott a kiállítás egészéről. Előre elmondható már a ma délutáni megnyi­tó előtt is, hogy igen hasz­nosnak mutatkozik ez az or­szágos felmérést jelentő ki- ■ állítás, minden bizonnyal az lesz a szombati tanácskozás is, mert a tárlat rendkívül sokszínűén mulatja meg a munkás képzőművészeti kö­rök mai törekvéseit, eredmé­nyeit. A tárlat anyagából ítéihetően a kiállítást rende­ző SZOT, borsodi SZMT, ÓKÜ vállalati szakszervezeti bizolt súg, Ózd város Taná­csa és az Ózdi Népművelési Intéz menyek, nem szűkítet- I ték le tematikailag a tárlat választékát, s így teljes szé­lességében megmutatkozhat a képzőművészeti körökben napjainkban jelenlevő min­denfajta hasznos törekvés és irányzat. A kiállítás bizo­nyára jó vitaalapul is szol­gál majd a holnapi tanács­kozásnak, de a nagyközön­ségnek is. igen érdekes, ta­nulságos. s ezért szívesen ajánlhatjuk. Mészáros Márta filmrende-. y,ő tavaly decemberben és ez év januárjában készítette Kilenc hónap című filmjét, amely a jövő csütörtöktől ke­rül országos programban a premiermozik vásznára. A film felvételeinek döntő többsége Úzdon a gyárban, illetve ózdi lakóterületeken készült, s a színészeken kí­vül igen sok ózdi arc is fel­bukkan hosszabb-rövidebb időre, mind az üzemi, mind az utcai képsorokban. Érthe­tő hát, hogy az országos be­mutatót megelőzően az ózdi közönséggel ismertették meg először ezt a filmet. A bemutatói p Kun Béla Művelődési Házban tartot­ták, zsúfolt, sőt pótszékekkel rakott nézőtér előtt, s azon részt vett Mészáros Márta rendező, Kóródi Ildikó, a forgatókönyv egyik írója, Jan Nowicki lengyel színművész, a film férfi főszereplője, to­vábbá Bajusz József gyártás- vezető és Ducsay Sándor fel­vételvezető. A napjainkban játszódó filmtörténet sok óz­di vonatkozást is tartalmaz, behelyettesíthető a teljes tör­ténet Ózdra. bár mondandó­ja ennél sokkal általánosabb, az ózdi nézők viszont igen nagy érdeklődéssel fogadták. Érdekes volt megfigyelni a nézőtér reagálását az egyes képsorokra, a meglehetősen komor film közben is felmo- rajló derűt, amikor egy-egy ismerős arcot láttak meg a vásznon, vagy akár éppen közvetlen munkahelyüket, vagy lakóhelyüket fedezték fel. A vetítés végén tapsolta nézőtér. Még a vetítés megkezdése előtt felszólították a nézőket, hogy akinek kedve van, a . film bemutatása után, ma­radjon még, ha észrevétele van, vagy kérdése, beszél­gessen az alkotókkal. Voltak persze, akik kétkedéssel fo­gadták már eleve a filmet. Anélkül, hogy ismerték vol­na. A magyar filmekkel szembeni megmagyarázha­tatlan ellenérzések okozták ezt. Volt aki a vetítés után is elmarasztaló következteté­seket vont le abból, hogy so­kan hazamentek. Holott ez természetes. Ankétra kisebb beszélgető csoportokat vár­nak és nem tömegeket. Még­is furcsa dolog történt. A be­szélgetést a klubhelyiségben akarlak megrendezni, de a négyszáz néző közül mind­össze legfeljebb százan men­tek el, háromszáz maradt. fgy a vetítőterein nézőterén folyt a kötetlen beszélgetés nézők és alkotók között. S hogy érdekelte az ózdiakat a téma, és hogy megértették a film mondandóját, nem­csak egye.s kiélezettnek vélt jelenetekre , figyeltek fel.. nemcsak á film szerelmi je­leneteire, vagy a végén lát­ható szülésre, azt a felszó­lalások, az okos észrevételek és logikus kérdések sora bi­zonyította. Tizenkilencen mondták el észrevételeiket, tették fel kérdéseiket, ez rendkívül nagy aktivitást je­lent. . A filmről kritikát a jövő héten közlünk, amikor az or­szágos bemutatójára sor ke­rül, de nem érdektelenek az ózdi kérdések, észrevételek. Például az a kérdés, hogy egyáltalán hogyan került ennek a filmnek a forgatása Ózd­ra. A rendező elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt hír­adót és dokumentumfilmet forgatott Ózdon. s már ak­kor megfogta a város. S ami­kor most egy olyan forgató- könyv kínálkozott, amelyet., itt lehetett megvalósítani, szívesen jött ide, bár szük­ségesnek tartja elmondani, hogy a film nem Ózdról szól, a hasonló ipartelepüléseken bárhol megtörténhet egy fér­állványokból és polcokból széles választékkal várja megrendelőit vállalatunk 11. sz. Vas-műszaki szakboltja Miskolc, Vásártér u. KJ—15. .Legdrágább kincsemet, édes hazámat...” fi és egy nö olyan találko­zása, mint a Kilenc hónap­ban, bárhol kifejtheti az al­kotó, máként viselkedik ilyen környezetben a magányos nő, viszont Ózd adta itt az ipari város hátterét. Igen sokféle kérdést .tet­tek fel a nézők, olyanokat is. amelyek már a filmtörténet továbbgondolása során szü­lettek bennük. Egy nő pél­dául — aki az égjük gyári jelenetben szerepelt is —azt ! kérdezte, miért hagyták a I filmbeli főszereplő nőt any- nyira magára, miért nem volt senki támasza, lehetsé­ges-e ebben a társadalom­ban ennyire magányosnak lenni. • Volt, aki kifejtette, hogy a két főszereplő tulaj­donképpen sosem tartozott egymáshoz. Találkozásuk nem lehetett hosszú életű, elválásuk a lehető legjobb megoldás. Szóba került a be­szélgetések során a rendező­nő több filmjéből kikövet­keztethető érdeklődése a ma­gányos nő témája iránt, a külföldi főszereplő szerepel­tetésének oka, miként értette meg a lengj’el színész a film­beli magyar társadalmi prob­lémát. Volt persze oij'an ki­fogás is, hogy miért oljfanok a szereplők, amilyennek a film mutatja. De voltak szin­te már szvperlalivuszokal emlegető dicséretei: is. Egyik felszólaló elmondta, hogy kö­szönet jár ezért a filmért, mert olyan társadalmi, er­kölcsi és politikai drámai ábrázolt, ami napjainkban nagyon is aktuális Magyar- országon. Sokan fejtegették a szereplők jellemét, konok- ságát. A legtöbb felszólalás­ból kitűnt, hogy értik a film mondandóját, azaz. hogy a filmbeli munkásnö és a mun­kásból lett mérnök tulajdon­képpen a munkásosztályon belül fellelhető kétféle, nap­jainkban ma qgymús mellett élő, és gyakran súrlódó fel­fogást képvisel, örömmel re­gisztrálható, hogy nem volt egyetlen egy oij’an kérdés sem. amely mellékútvonalra, lényegtelenségékre terelte volna a figyelmet, még a film végén látott valóságos szülési jelenei jogosságát sem kérdőjelezte meg senki, inkább. mint újszerűséget emlegették. Érdekes és tanulságos volt ez az ózdi filmvita. Az ózdi kulturális hetek szirtes prog­ramjában nagyon előkelő he­lyet foglal el. S ha ma dél­utántól már a bevezetőben említett országos tanácskozás és kiállítás is ' kerül az elő­térbe, néhány nap múlva, ezt a filmet réndes műsorban ve­títik Ózdon, és bizonyára újabb százak fognak majd, ha nem is hivatalos ankéton, beszélni róla. Ózdiak közölt készült a film, ózdiak között vitáztak az alkotók, és Bor­sod megyében elsőként óz­diak között lesz a Kilenc hó­nap gondolatcseréinek témája is. Benedek Miklós utolsó országgyűlése Patakon Vége felé közeledik a Rá- kóezi-év, de megj-énkben és az ország más tájain is még tartanak a megemlékezések a „felséges fejedelem” szüle­tésének 300. évfordulója al­kalmából. Különösen Sáros­patakon emlékeznek rá, ahol — az ország mai -területéi tekintve — utoljára tartóz­kodott Rákóczi, s ahol a vár „öregpalotájában” az utolsó kuruc országgyűlést tartot­ták 1708 novemberének vé­gén. A szabadságharc első évei­ben Rákóczi csak ritkán for- ' dúlhatott meg a család ősi fészkében, Sárospatakon. Annál többet tartózkodott a fejedelem Patakon a sza­badságharc utolsó éveiben, 1707-től kezdve. Ez év szep­tember 19-én Töketerebesröl érkezve. Újhelyben „az egész város elébe ment a gyemre- kekkel együtt, és szép latin beszéddel üdvözöltél— ol­vashatjuk az egykorú beszá­molóban. Hasonló fogadtatás­ban volt része Patakon is, ahol Csécsi János, u kollé­gium tudós professzora kö­szöntötte, aki egyébként a kuruc szabadságharc esemé­nyeiről naplót vezetett, s érthető részletességgel emlé­kezik meg a fejedelem pata­ki tartózkodásáról, és a pa­taki országgyűlés lefolyásá­ról.­A kuruc szabadságharcnak ebben a végső szakaszában Sárospatakon az 1708. évi országgyűlés volt a legneve­zetesebb esemény. Eredeti­leg november 20-ra Tállyára hívta össze a fejedelem a „szövetkezett rendeket és a vármegyei urakat”, akik oly nagy sokaságban jöttek, hogy — amint Csécsi János egy- korú kéziratos naplójában olvashatjuk — „a város alig képes befogadni őket... A városok és vármegyék köve­tei a szomszéd falukba és vá­rosokba rakatván, 2íí-án a gyű- ,1és a belső várbeli palotában megkezdetik”, de eleinte csak „magány ülés tartat!k”. Az érdemi tanácskozást no­vember 29-én kezdték, ami­kor is „a Felséges Fejedelem az országgyűlés elölt jeles szónoklatot mondott." A pa­taki országgyűlésen 14 sta­tútumot, vagyis határozatot hoztak, latin nyelven. Ezeket Eszterházy Antal, a dunán­túli hadak főparancsnoka, aki maga is ítészt vett a ta­nácskozásokon, Tábori könyv c. munkájában örökítette meg. „Először az adók be­szedéséről döntöttek, de eő Felsége, hogy a föld népe ne idegeníttessék, orvoslást tett azok erónt” — olvashatjuk a fejedelem titkárának, s egy­ben diplomatájának, Benicz- ky Gáspárnak a naplójában. A közteherviselés bevezeté­sénél is fontosabb a IX. sta­tútum, amely szerint a há­borúban részt vevő jobbágy­PÉBÉGÁZ FELHASZNÁLÓINK FIGYELMÉBE! Kérjük T. fogyasztóinkat—különösen a tartalékpalack­kal rendelkezőket — arra, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek előtt várható torlódások elkerülése érdekében, »res paiacpai Kti december 10-ig Tiszántúli Gázszolgáltató cs Szerelő Vállalat katonák családtagjaikkal együtt „a földesúri jogható­ság alól felszabadít lassúnak, örök és feltétlen szabadságot nyer jenele". Az országgyűlés ideje alatt négy ülést tartottak az áru­lással vádolt Bezerédy Imre és sógora, Bottka Ádám. va­lamint három kisebb rangú tiszt ügyében. „Bebjzonjml- ván árulásuk — emlékezik vissza önéletírásában Rákóczi — haditörvényszék által ha­lálra ítéltettek, s mások ret­tentő példájára fejők téte­tett.” Mindezt december ltj­án, délelőtt 10 órakor végez­te el „a tornai hóhér a külső túrban, temérdek népsoka­ság jelenlétében". December 19-én tartották az utolsó ülést, s ezen a 14 statútumot felolvasták és hi­telesítették. Az országgyűlés berekesztése után is Patakon maradt a fejedelem, de ellá­togatott Munkácsra, Sze­rencsre, Tállyára is. A kö­vetkező év május 27-én a vár udvarán zászlót avatott, amelyre egy századnyi ifjú esküdött fel. Beniczky napló­jában azt olvashatjuk, hogy a fejedelem az aratási egzá- men, azaz a nyári vizsgák idején is Sárospatakon tar­tózkodott, s 1709. június 29- én délután „a Reformátusok Collegiumába menvén, a Si- mándi Professzor által pro. ducált Mathézist nézte, ma­ga is eő Felsége vitatkozván vele ... Másnap ebéd után Simándit a maga instrumen­tumaival a várba híván, egész estig sok szép discur- susokban múlatta magát.” Ebben az időben Sárospa­takról irányította a szabad- ságharcot, mind több kese­rűséggel és mind kevesebb reménységgel. „Tisztek és katonák egyaránt csak a hí- j rek után kapkodnának..- Senki se gondolt többé el- : lenállásra, csak arra, hogy i miképp mentheti meg, amije ! legkedvesebb ...” — írja Em-1 lékirataiban. Rákóczi Sáros- j patakról indult a száműze­tésbe, 1710. október lli-án. i Előbb Ungvárra, majd Mun- j kacsra ment, aztán 1711. február 21-én övökre elhagy- j fa hazáját, s Lengyelorszá­gon, Franciaországon át a szultán kegyelemkenyerére — Rodostóba vezetett útja. „Legdrágább kincsemet, édes 1 hazámat Kegyelmedre ha- j gyom ... Bízom, hogy nem- i zetem boldogulása nélkül nem békélik ...” — írja Ká­rolyi Sándornak, amikor a : megígért külföldi segítségek j sürgetésére elhagyta az or­szágot és a hadakat Káro­lyira bízta. A szabadságharc elbukott, s a magyar urak — mint történelmünk folyamán oly i sokszor — „a nemzet boldo-: gulása nélkül békéitek". vagyis a népet Károlyiék is kihagyták a bécsi udvarral kötőit egyezségből. A magj'af nép életében, sőt még a ha­lála után is várta haza a fe-] jedelmet. A nemzeti függet­lenségért, a társadalmi hala­dásért küzdő politikusok, ha- j zafiak, költők, írók százado' j kon át Dózsa és Rákóczi ne' vében perellek a maradisági a feudális állapotok eile"• Rákóczi haladó szellemisége- erkölcsi nagyságai önzetlen hazaszeretete szocialista ha' zafiságunknak is éltető for­rása. Éppen ezért emléke 300 esztendő távolán át a mi ko­runkba is átragyog. Átra­gyog fénylőn, tündökölve. - Hegyi József A Könnvűbetonnvár értesíti vásárlóit, hogy az Észak-magyarországi TÉZÉP Vállalat, valamint a szövetkezetek Borsod megyei te­lepein kedvezményes rázszilikát­u értékesítést bonyolít ír. kézifalazónál 15,40 Ft/db helyett 14,20 Ft/dl n: ÉÉn 1970. november 22-töl 1970. december 15-ig I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents