Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1976. október 1., péntek Zenei világnap Meditáció két tételben Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1075-ben zenei világnappá avatta október eisejét. Akárcsak tavaly e napon, az idén is az értékes művészi, az embert, s érzelmi éietét gazdagabbá levő muzsikára irányul a figyelem szerte a világon. Az idén is megemlékeznek iskolákban és énekkarokban, hangversenyeken és opera- előadásokon azokról a semmivel nem pótolható humanista értékekről, amelyeket az emberiség a zenének, csakis a zenének köszönhet. Tavaly igen gazdag volt a zenei világnap hazai eseményekben. és hihetőleg az idén az események sora még gazdagabbá válik. 1975-ben az első zenei világnapon országszerte több mint száz hangversenyt rendeztek október elsején és a közeli napokban. Nemzetközi versenyeken díjazott kórusaink két hangversenyt adtak. Iskolákban és ifjúsági klubokban. zenei könyvtárakban és művelődési otthonokban zenét hallgattak, s a zenéről beszéltek ezen az ünnepi napon. . A zenei világnap eszméje számunkra különösen kedves. Hiszen hány világhírű muzsikust adott hazánk a nagyvilágnak! Zenekultúránk ma is aktív részese a nemzetközi zenei életnek, ám 31 esztendő leforgása alatt merő- bén megváltoztak a hazai fejlődés és a nemzetközi zenei életben való részvétel feltételei és körülményei. Zene- történetünkben is a felszabadulás hozta meg azt a fordulatot, hogy muzsikus hírességeink immár nem kényszerülnek — hazai megélhetés híján — külföldre, hanem a magyar zenekultúra fejlesztésén munkálkodnak, a világhírüket éppen a hazai tevékenységükkel alapozzák meg. Mert minden zenekultúra homokra épül, ha nincs szilárd támasza abban az országban, amely a művészeket felnevelte. A zenei világnapon örömmel és tisztelettel gondolunk mindazokra, akik a muzsikában örömüket lelik és a zenét hivatásukul választották: a koncerteket és operáinkat érdeklődéssel befogadó közönségre. valamint azokra a zeneszerzőkre és előadóművészekre, akik e produkciók aktív részesei: az éneklő emberek sokaságára és azokra a karnagyokra, akik a kórusokat szép és igaz énekre tanítják: a kották, zenei könyvek és hanglemezek mind növekvő számú vásárlóira és e zenei javak megteremtőire; iskolai zenetanításunkra és a zenetanárok hadára, örömmel és tisztelettel tekintünk zenekultúránk azon eredményeire, amelyeket nagyra becsül az egész világ. De a zenei világnap nem az önteltség kínálkozó ünnepe. Gondoljunk a tennivalókra is. a zenekultúra még szélesebb demokratizmusának megteremtésére, a zenét aktívan befogadó közönség új, meg új rétegeinek meghódítására. E téren épp a közelmúltban sok minden történt, közönségünk valósággal megfiatalodott. Mind több vállalkozás szolgálja a dolgozó embert és a muzsika egymásra találását, a kodálvi jelszó megvalósítását: A zene mindenkié! i A fenti általános, az egész országra érvényes gondolatok után érdemes néhány borsodi és miskolci mozzanatot is feljegyezni a zenei világnapon. Borsodban és Miskolcon is kedvező zenei életünk mérlege. Az egész országhoz hasonlóan, itt is kilépett a zeneoktatás a hajdani szűkös k.retek közül, és nemcsak a megyeszékhelyen működik több zeneiskola, zeneművészeti szakközépiskola, sőt tanárképző főiskolai tagozat is, hanem szerte a megyében távoli városokba és nagyközségekbe is eljutott az állami zeneoktatás, a zeneoktatói munkaközösségek pedig szinte a legtávolabbi helyekre is eljuttatják a zene megismerésének és megszerelésének lehetőségeit. Felnövekvőben van hót egy olyan generáció, amelynek igen nagy hányada kapott már gyermekkorában alapfokú zenei képzést. Olyat, amely nem elsősorban a zene művelésére, hanem iá zene értő befogadására kívánta alkalmassá tenni, képezni őket. A zenei kínálat is igen nagy figyelmet érdemel. Éppen Miskolcon valósult meg 1963 novemberében először az országban az az elgondolás, hogy legyen önálló, függetlenített városi irányítású szimfonikus zenekar. A Miskolci Szimfonikus Zenekar ebben a minőségében immár 14 éve működik, és ha munkáját igen sok nehézség között is végzi — például mind a mai napig nem oldódott meg elhelyezésének rendkívül súlyos és már a művészi munkát is gátoló, korlátok közé szorító gondja —. eredményeinek. tevékenységének jó híre messze túlszárnyalt már nemcsak a varos, hanem a megye határain: gyakran szerepel országos fórumokon, a rádióban, de rendszeresek már külföldi koncertjei is. Tevékenységének előterében azonban a zenekultúra borsod—miskolci szolgálata áll. A zenekar egész,e és kisegyüttesei igen gyakori vendégek a borsodi üzemekben, munkásszállásokon. falvakban, a különböző szervek rendezte ^ kisebb-nagyobb hangversenyeken és természetesen oroszlánrészt látnak el az Országos Filharmónia borsodi és miskolci koncertjeinek szolgálatában. A Filharmónia miskolci és vidéki bérleti sorozatai évek óta /rendszeresen visszatérő zenei művelődési alkalmak, amelyek — a kialakult rend szerint — nem ritkán világhírességeket is bemutatnak a zenére vágyó közönségnek,de túl a nagy hírű művészek és a közönség találkozásain, a rendszeres koncertélet legbiztosabb bázisát is jelentik. De igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk ugyanitt a diósgyőri várkoncerteket, a Collegium Musicum, a Muzsikáló udvar rendszeresen jelentkező sorozatait, valamint a zeneoktatási intézniények hangversenyeit. lsen jelentősen fejlődött egyes vidéki gócpontok zenei élete is. Feltétlenül kiemelkedik ezek közül Kazincbarcika. ahol már évek óta rendszeres a bérleti hangversenysorozat. és különös figyelmet érdemel Leninváros. ahol a helyi zeneiskola megszületése óta — elsősorban az iskolaigazgató szervező-művészi munkájának eredményeként — roppant dinamikus fejlődés tapasztalható a hangversenyélet városi térhódításában. A megyében több figyelmet érdemlő folklór- együttes. pávakör szolgálja a zenekultúrát, parasztkórus és más egyéb vidéki énekkarok ápolják a magyar népdalkincset. • Sajnálatos módon bizonyos stagnálás . tapasztalható a munkászenekultűrában. a munkászenekarőknál és kórusoknál; Az elmúlt évtizedekben több nagy múltú zenekar megszűnt, vagy nagyon is nehézkesen működik, a fúvószenekarok tevékenysége nagyrészt ünnepségek Zenei szolgálatában merül ki. a munkáskórusoknál bizonyos elöregedés tapasztalható. Ezen változtatni kellene. És nem lehetünk elégedettek a koncertek felnőtt látogatói számának szaporodásával sem. A zenei alapképzésben résztvevők számához képest kevés ember jár rendszeresen hangversenyekre. A képzés hatékonyságában lenne a hiba? Nem oltódtak be eléggé a zene iránti érdeklődéssel? Nem tudni. De nyugtalanító kérdés, hová lesznek ezek az egykori zenetanulók felnőtt korukra a koncerttermek széksoraiból. A zenei világnapon eredményeink mellett e gondokat is felemlíteni nem ünneprontás. hanem, mert a világnap egyik célkitűzése, hogy gondoljunk a tennivalókra, a zenekultúra még szélesebb demokratizmusának megteremtésére is — paran- esolólag ítfja elő az ünnepnapon a feladatok és gondok számbavételét. Benedek Miklós L az ORASOK SZÖVETKEZETE boltjában Miskolc, Kossuth Lajos u. 4. szám o R L A D Á S Művészet a Művészetben Jegyzetek egy kísérleti kiállításról Miskolcon, a József Attila Klubkönyvtárban látható az a kiállítás, amelyet a Művészet című folyóirat 'rendezett 1975-ös évfolyamának anyagából. Sokan jól ismerik ezt a reprezentatív lapot, melynek egyik legfontosabb feladata a mai magyar képző, művészet kritikus prezentálása. A kiállítás kísérleti jellegű és első mozzanata annak a sorozatnak, amelyet a szerkesztők a továbbiakban a tanulságokat levonva folytatni akarnak. Céljuk, hogy a látogatók folyamatában is megismerkedjenek a magyar képzőművészetben és a folyóirat műhelyében zajló munkával. ezáltal a képzőművészet és a közönség egymás- ratalálását segítsék. A művészettörténetben elég régen, de hosszú ideig tartott, míg felmerült az a gondolat, hogy a művészetet, történelmi, vagy esztétikai megfontolások segítségével racionalizálják. kiállítások, könyvek, folyóiratok által népszerűsítsék. Ezek azok a rezonancia-terek, amelyeket a modern társadalom a műalkotások rendelkezésére bocsát. Jelen esetben egy folyóirat saját eszköztárát .párosítja egy másik kommunikációs kategóriával: a kiállítás megszokott lehetőségeivel. A kísérlet olyan cél érdekében történik, ami ma központi prob, léma minden művészetet pártoló ember vagy szerv munkájában. A kiállításon műalkotások, műalkotások reprodukciói, plasztikák térbeli fotói, á műalkotások mellett kinagyított szöveg- részletek (a folyóirat kritikáiból) alkotják a nyersanyagot. A kiállított alkotások rangos anyaggá állnak össze elsősorban a plasztikák, grafikai lapok révén (csak egyTörvém készül A közérdeKŰ bejelentésekről és javaslatokról, valamint a panaszokról készülő törvény tervezetét a Hazafias Népfront széles körű társadalmi vitára bocsátotta. Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok és panaszok száma — ebből mintegy 10—12 ezer a kifejezetten közérdekű, öl év óta változatlan a közérdekű bejelentések é.s javaslatok száma, a panaszoké kis mértékű csökkenést mutat. A megalkotandó törvénynek az a célja, hogy egységesen szabályozza a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok előterjesztését, alapos vizsgálatát és érdemi elintézését, hogy kiküszöböljék a panaszjoggal való visszaélést és tehermentesítsék a különféle szerveket attól, hogy az alaptalan panaszokkal ismételten foglalkozzanak. két nevet említsünk: Somogyi József, Kiss Nagy András, Deim Pál, Vígh Tamás, Bors István, Kő Pál, Kaszler Károly, Sziráki Endre, Tulipán László. Somogyi Győző, Szalay Ferenc, Karátson Gábor) és mint művészeti folyó, irat egy évfolyamának tartalmi bázisaként hasznos pillanatképet adnak a jelen magyar művészetének1 egy részéről. A nívós anyag ellenére, illetve talán ezek védelmére el kell mondani, hogy a kiállítás fő célkitűzéseivel egyet is értve, a formai. megoldások vegyes érzelmeket kelthetnek a szemlélőkben. amit. nem is a szokvány keretekből való kilépés, hanem annak módja okoz. A népszerűsítés folyamatában arra mindenkor ügyelni kell, hogy ne lépjünk túl azon a haláron, amin túl a műalkotás passzív módon , ki van szolgáltatva a nézőnek any- nyira, hogy bárki is azt hiheti márt kapcsolatba került vele. Azok a cikkek,. illetve cikkrészletek, melyek eredeti helyükön a folyóirat hasábjain értékes tanulmányok, ' kritikák, itt kinagyítva, a műalkotás közvetlenségében esetlen inlerpretátorokká válnak és bár tükrözik a folyóirat műhelyében zajló munkát, de a rendezés ilyen pár rosttásában az egyénnek a műalkotással való személyes kapcsolatteremtése közben zavaróan hatnak. A fotónagyi tások. amelyek szintén fontos kellékként vesznek , részt az anyagban, legtöbb esetben jói funkcionálnak. (Például: Makrisz Agamemnon pécsi felszabadulási emlékműve.) • A látogatót a kézhez kapott Katalógus segíti a még bővebb adatok szerzésében. E kis könyvecskében a műalkotásaikkal meghívott művészek rövid életrajzai taláiha. lók és kivonatok a munkásságukra reagáló tanulmányokból (talán ez elég is lelt volna didaktikus útmutatóként), és bár mem a Művészet szerkesztősége adta ki, xle arra a legközelebbi alkalommal ügyelni kellene, hogy a_ reklámotdalak legalább a könyvecske végére, egy csoportba kerüjenek, ne egy-egy művészt ismertető kivonat társaságában. Ezt a kísérleti kiállítást., amit Siófok után itt Miskolcon láthat az érdeklődő közönség. ezen észrevételek mellett is mindenki figyelmébe ajánljuk, s mielőtt a sorozat következő darabját látnánk, várjuk az október 18-i ankétot, a találkozást a rendezőkkel. Dobrik István I A MERKUR biztos vevő! KÉNYELMESEN GYORSAN ADHATJA EL HASZNÁLT KOCSIJÁT A MERKUR-NÁL JO ÁRON Nem kell naphosszat a piacon állnia, vagy apróhirdetéseket feladnia. A MERKUR várja az Ön használt kocsiját. Tapasztalt szakemberek vizsgálják át autóját, és reális árat állapítanak meg. A vételárat azonnal kézhez kapja. Amennyiben Ön kívánja megszabni a kocsija árát, a MERKÚR bizományba is átveszi a kocsit. Ma már nem érdemes Budapestre utaznia. Keresne fel a MERKUR miskolci telephelyét! Címe: Lorántffy Zsuzsanna u. 49. Nyitva: 8—15 óráig, szombaton: 13 óráig leiiozza és Elviszi az l p
