Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

[ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. október 5., kedd Közlemény az MSZMP KB küliittségéneli ausztriai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) és a fejlődő államok legfon­tosabb érdekei ezen a terü­leten alapjában véve egybe- É esnek. A szocialista államok t erőteljesen fellépnek a disz­i kriminációs politika min­denfajta megnyilvánulása el- si len, a fejlődő országok ki­i zsákmányolásával szemben 1 — állapítja meg a nyilat­i kozat. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a szocialista orszá- < gok, amelyek az ENSZ ke­í reskedelmi és fejlesztési ér­s lekezlete (UNCTÁD) összehi­i vasának kezdeményezői kö­zött voltak, előterjesztették ; a nemzetközi gazdasági i együttműködésre vonatkozó fő elveket. Ezeknek az el­it veknek az elfogadása meg­mutatta az utat ,,az állam- i közi gazdasági kapcsolatok radikális átalakítása” felé. A Szovjetunió nagy erőfeszíté- > sejtet tett és tesz annak ér­diekében, hogy ezek az elvek ne maradjanak holt betűk, i hanem a gyakorlatban meg­; valósuljanak. Valóban demokratikus el­vek alapján, az egyenjogú­ság és a kölcsönös segítség ’ alapján valósul meg a Köl­I csönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő szo- ( cialista országok egyiitlmű­j ködése. A nemzetközi gazda­sági kapcsolatok minden vo- ‘ natkozásában a Szovjetunió védelmezi az összes országok szuverenitását természeti kin- ~ cseík felett, valamennyi nép jogát arra, hogy akadályta­lanul megválaszthassák saját fejlődésük útját, síkraszáll azért, hogy szűnjék meg a a fejlődő országok népeinek ‘ kizsákmányolása a nemzet­közi tőke, a multinacionális társaságok részéről, hogy te­remtsék meg a lehető leg­kedvezőbb feltételeket a j nemzetközi munkamegosz­i lásnak az egész emberiség , javára való kihasználásához. i A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának kérdései jelentős helyet íog- 1 látták el az SZICP XXV. 1 kongresszusának határozatai­1 ban. Kitűzték azt a felada­1 tót. hogy törekedni kell a i hátrányos megkülönböztetés 1 és minden mesterséges aka­1 dál.v felszámolására a nem­zetközi kapcsolatokban, az c egyenlőtlenség, a diktátum. i a kizsákmányolás minden megnyilvánulásának meg- i szüntetésére a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A .1 Szovjetunió abból indul ki, } hogy ez megfelel minden or­szág, minden nép alapvető j érdekeinek, a társadalmi­í gazdasági haladás érdekei­nek. c A nyilatkozat megálapítja, y hogy a nemzetközi gazdasági r kapcsolatok átalakításáért ví­’ volt harcba tevékenyen be­c kapcsolódtak a fiatal füg­• getlen államok. c A Szovjetunió _ nemcsak l politikailag támogatja az ázsiai, afrikai, és latin-ame­> rikai országok megalapozott i követeléseit, hanem közvel­i lenül is segítséget nyújt gaz­» dasági problémáik megoldá,­sához, a nemzeti ipar —, a gazdasági függetlenség alap­ja — megteremtéséhez. r A Szovjetunió kifejezi kész­, ségéf arra, hogy a továbbiak­> ban is demokratikus és igaz­t ságos alapon fejlessze együtt­i működését a fejlődő orszá­i gokkal, erősítse velük gazda­i, sági és műszaki-tudományos l kapcsolatait, hosszú távú. szi­1 e lárd és kölcsönösen előnyös alapon, segítse őket termé- i: szeti kincseik kiaknázásában. növelje a fejlődő országoknak é nyújtandó műszaki támoga­j ‘ tása volumenét, í. Mint a nyilatkozat megái- : 5 lapítja, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok demokrati­> kus alapon való radikális át­f alakításának fő akadálya a kapitalista államok monopo- 3 lista köreinek álláspontja volt és maradt: Tényében nem • változott az az irányvonaluk, hogy folytassák és elmélyít­ik sék a fejlődő országok kizsák­mányolását. A kizsákmányoló politika igazolásának céljait szolgál­ják azok a kísérletek is, hogy teljesen alaptalanul be­vonják a szocialista világot abba a rendszerbe, amellyel az országokat szegényekre és gazdagokra osztják és ily módon egyenlőségjelet te­gyenek egyrészt a szocialista államok, másrészről az im­perialista hatalmak között a fejlődő országok gazdasági elmaradottságáért, a gyar­mati elnyomásuk következ­ményeiért. a neokolonialista kizsákmányolásukért való történelmi felelősség kérdé­sében. A szocialista országok nem felelősek a fejlődő országok gazdasági elmaradottságáért, amely azok gyarmati múltjá­nak öröksége. A szocialista országok sohasem zsákmá­nyoltak és nem zsákmányol­nak gazdaságilag ki semmi­lyen országot, semmi közük azokhoz a súlyos következ­ményekhez, ámeneket a gazdasági válságok, a valu­takrízisek és a kapitalista rendszer termelési anarchiá­jának más megnyilvánulásai okoznak a fejlődő országok­nak. A szocialista államok által a fejlődő országoknak nyúj­tott segítség nem az okozott kár megtérítése, nem a régi bűnökért való fizetség, ha­nem a barát és a szövetséges segítsége a közös ellenfél — az imperializmus, a gyarma­tosítás és a neokolondaliz- mus ellen vívott küzdelem­ben. Ha nem létezne a Szovjetunió, nem létezne a szocializmus és annak meg­bízható segítsége, akkor az imperializmus csírájában el­fojtaná a közelmúltban fel­szabadult államok minden kísérletét arra. hogy kivív­ják igazi nemzeti független­ségüket — hangsúlyozza a nyilatkozat. Magától értetődik azonban, hogy a Szovjetunió lehetősé­gei nem korlátlanok a gaz­dasági segítségnyújtás terü­letén. A szovjet állam ter­mészetesen köteles gondos­kodni saját népének jólété­ről. A Szovjetunió nagy ter­het visel a népek békéjének és biztonságának szavatolá­sában az agresszív imperia­lista körök kísérleteivel szemben, a többi szocialista országhoz hasonlóan gondos­kodik a világszocializmus gazdasági és műszaki-tudo­mányos potenciáljának erő­sítéséről, amely a népek sza­badságáért. békéért és hala­dásért vívott harcának tá­masza. és saját lehetőségei­ből kiindulva fordít eszkö­zöket a fejlődő országok gaz­dasági és műszaki megsegí­tésére. A fejlődő országoknak azt a jogos követelését, hogy bő­vítsék a számukra az elma­radottság leküzdéséhez ren­delkezésibe bocsátott tényle­ges erőforrásokat, elsősorban a kapitalista monopóliumok profitjainak és az imperia­lizmus állal kierőszakolt fegyverkezési hajsza nem termelő jellegű, kiadásainak terhére kell kielégíteni. Az ENSZ adatai szerint a katonai kiadások jelenleg vi­lágszerte mintegy 300 milli­árd dollárt emésztenek lel évente. Nem nehéz meglátni, hogy korunk legidőszerűbb gazdasági problémáinak megoldásához nfilyen távla­tokat nyitna a katonai ki­adások lényeges csökkentése, kezdetben 10 százalékkal, amint ezt a Szovjetunió ja­vasolta az ENSZ-ben. Ez vonatkozik a leszerelés és a katonai enyhülés kér­déseivel kapcsolatban elő­lerjesztett más javaslatok megvalósítására is. A nem­zetközi légkör általános ja­vítása. a nemzetközi bizton­ság erősítése lehetővé tenné az államoknak, hogy a fej­lesztés elősegítésére fordít­sák az . olyan erőforrások egyre nagyobb részét, ame­lyeket jelenleg a fegyverzet növelésére fordítanak — ál­lapítja meg a nyilatkozat. Ez azt 'jelenti, hogy jelen­tős a kölcsönhatás egyrészt a nemzetközi gazdasági kap­csolatok átalakítása, más­részt a fegyverkezési hajsza korlátozása, a leszerelés és a biztonság erősítése között. Az egyetemes béke erősítése szempontjából elsőrendű fon­tosságú politikai és katonai enyhülés területén a további haladás ugyanakkor elősegí­ti majd a világgazdasági helyzet normalizálását. Más­felől a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok átalakításá­nak szférájában tapasztalha­tó haladás hozzájárul majd a feszültség enyhülésének elmélyüléséhez. A Szovjetunió szüntelenül szem előtt tartja ezt a köl­csönös kapcsolatot és számol vele külpolitikai tevékenysé­gében. Mindkét vonatkozás­ban kész együttműködni mindenkivel, aki érdekelt a nemzetközi béke és bizton­ság erősítésében, az emberi­ség gazdasági és szociális haladásában. A szovjet kor­mány minden államtól azt várja, hogy hasonló jóakara­tot tanúsítson a kölcsönös megértés, az együttműködés, á történelmi jelentőségű nemzetközi eredmények együttes elérése iránt — ál­lapítja meg a nyilatkozat. Az üzemegészségügy, az üzemorvosi hálózat és a munkaegészségügy fejleszté­sével összefüggő kérdések és vizsgálódások szerepelnek a Magyar Munkahigiéniás Tár­saság és a Magyar Üzem­egészségügyi Tudományos Társaság hétfőn, az Orszá­gos Munka- és Üzemegész­ségügyi Intézetben megkez­dődött háromnapos kong­resszusának napirendjén. A tanácskozást dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár nyi­totta meg. A Volán 3. számú Vállalat kazincbarcikai üzemegységé­hez — »az ottani telepen kí­vül — az ormosbányai és az edelényi kirendeltség tarto­zik. Az utóbbi években a közüli közlekedés részará­nyának mind a személy-, mind az áruszállításban be­következett. a vártnál gyor­sabb ütemű, növekedése a Volán-vállalatok munkájá­val szemben is nagy köve­telményeket támasztott. Az utak korszerűsítésével, bekö­tő utak építésével újabb tele­pülések kapcsolódtak be a közúti közlekedés hálózatá­ba. A gépjárműparkot nö­velni. korszerűsíteni, az üze­meltetés és a folyamatos karbantartás feltételeit biz­tosítani kellett. Mi, utasok, mindezt termé­szetesen nem a műszaki fej­lesztés számadataiban, a be­ruházások „nágyságrendjé- ben” érzékeljük — és érté­keljük — elsősorban, hanem abban, ahogyan és amilyen körülmények közölt uta­zunk. Emberi tényezőkre hi­vatkoznék tehát, arra, hogy mi utazásunk során a közle­kedési vállalat dolgozóival „találkozunk”, velük va­gyunk „információ-kapcsolat­ban”. Nem mindegy tehát, mit kapunk tőlük; mint ahogy az sem mindegy, mit Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghívására 1976. szeptem­ber 29. és október 2. között látogatást tett Ausztriában a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége Gyenes András­nak, a KB titkárának a ve­zetésével. A küldöttség tag­ja volt Herczeg Károly, a KB tagja, a SZOT főtitkár­helyettese, Háry Béla, az MSZMP Gvőr-Sopron me­gyei Bizottságának első tit­kára és Jahoda Bajos, a KB munkatársa. Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának el­nöke fogadta a magyar párt- küldöttséget. Az MSZMP küldöttsége megbeszélést folytatott Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának küldöttségével, melyet Erwin Scharf, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetett, és tagjai voltak: Karl Reiter, a Politikai Bizottság tagja, Winzenz Böröcz, a KB tag­ja, Ausztria Kommunista Pártja burgenlandi szerveze­tének elnöke, Rudolf Strei­ter, a KB tagja, a Szakszer­vezeti Baloldali Blokk titká­ra és Hans Steiner, a KB Az államtitkárnő elemezte az üzemorvosi hálózat fej­lesztésének V. ötéves tervi feladatait is. Rámutatott, hogy elsősorban a nagyüze­mek, a munkásnőket nagy számban foglalkoztató válla­latok egészségügyi szolgála­tának fejlesztését kell elő­térbe helyezni. Megkezdődött a gyógyító-megelőző intéz­mények integrációjának ki­alakítása, ameb'nél fontos szempont az üzemegészség­ügy) célok érvényesítése. kapnak ők a vállalattól. Mi­lyen megbecsülést, törődést, figyelmet. Az utasok igénye nagy és növekszik — ha te­hát ennek eleget akar tenni egy közlekedési vállalat — jelen esetben a Volán — a már bevezetőben említett fejlesztésekkel egyidejűleg magasabb szintre kell emel­nie a dolgozók munkakörül­ményeinek javítását szolgáló tevékenységét is. Ez utóbbi témában tájé­kozódott brigádvizsgálat for­májában a Kazincbarcika városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a 3-as Volán oltani üzemegységénél. A vizsgálat­ról jelentés készült, mely sokrétűen tárja fel a dolgo­zók munkaügyi, egészségügyi, szociális és kulturális hely­zetét. Jól jelzik az üzemegy­ség megnövekedett feladatai­nak, a munkájukkal szem­ben támasztott igények ki­elégítésének eredményeit, erőfeszítéseit és gondjait a munkaerő-gazdálkodás, a munkaerőhelyzet több éves tapasztalatai. Az utóbbi hét év során hétszázalékos lét­számnövekedést értek el. Többet mond azonban ennél a számnál az, hogy az idei év első felében íll-en léptek be a vállalathoz, ugyanakkor 93-an leszámoltak. Az utóbbi tény okai között a fizetéssel tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. A magyar pártküldöttség látogatást tett az osztrák testvérpárt bécsi szervezeté­nek vezetőségénél, valamint a Szakszervezeti Baloldali Blokk központjában. A megbeszélések során a küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pultja­ik tevékenységéről, soron kö­vetkező feladatairól, s véle- ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről. Az MSZMP képviselői tol­mácsolták a magyar kom­munisták internacionalista szolidaritását és támogatását ahhoz a harchoz, amelyet az osztrák kommunisták a dol­gozók politikai és gazdasági érdekeiért, az anlimonopolis- la demokráciáért, a társa­dalmi haladásért folytatnak. A magyar kommunisták ei­5-én bányászszakemberek a BSZ vállalatához néhány na­pos tapasztalatcserére. A bolgár bányamérnökök tanulmányozni akarják a gé­pesített vágathajtást, s meg­ismerkednek azok működé­sével,. a tapasztalatokkal. Mi­vel, az Országos Bányagép- gyártó Vállalat által gyártott F-típusú bányagépeknek több mint 50 százaléka Borsod megyében üzemel. A vendé­gek megyénkben töltenek hosszabb időt. Október 5-én a BSZ székházában általános tájékoztatót kapnak az „F”- gépek technológiájáról, sze­relési módszereiről, majd 6- án Tervtáron a szén és med­dő vágathajtását tekintik meg, s végeznek helyszíni tanulmányozásokat. Csütör­tökön az Ormosi Bányaüzem Vll-es aknájára látogatnak a vendégek, ahol az országban való elégedetlenséget, csalá­di okokat, önkényes kilépé­seket és fegyelmi elbocsátá­sokat találunk. „A Kilépé­seknél valószínűleg szerepet játszik az is, hogy még min­dig magas a tényleges szol­gálatban töltött idő” — ol­vasható a jelentésben, és ez még akkor is igaz, ha az 1969-es évhez viszonyítva az autóbuszvezetők esetében 300 óráról 233-ra, a kalauzoké pedig 245 órára csökkeni. (A Volán vállalatok forgalmi dolgozóinak szolgálatban töl­tött ideje országos adatok szerint , 224 óra.) A fent jel­zett gond egyaránt érinti a dolgozókat, *a vállalatot — és ■ minket, utasokat. Az üzemegységben a további előrelépés kezdeteként meg­szabták a forgalmi dolgozók szolgálatban tölthető túl­órájának felső határát. Ter­veik szerint ez év végéig , a munkaidői 200 órárá. újabb egy év múlva pedig 192 órá­ra csökkentik. Szorosan ösz. szefügg ezzel a témával a munkaerő-utánpótlás, a szakemberképzés. Az üzem­egység jó eredménnyel vesz részt a szakmunkásképzés­ben, és gépkocsivezetői tan­folyamok szervezésével gon­doskodnak az utánpótlás biz­tosításáról. A nyugdíjas dol­gozókkal való rendszeres ismeréssel adóznak annak a tevékenységnek, amelyet az osztrák testvérpárt Ausztria örökös semlegességének kö­vetkezetes betartása érdeké­ben lejt ki. A két párt kül­döttsége kifejezte meggyőző­dését, hogy Ausztria semle­ges külpolitikája hozzájáru­lást jelent az európai eny­hüléshez. A szívélyes elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélések során kifejezésre jutott a két párt közötti teljes nézetazo­nosság./ A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és az osztrák kommunisták hagyo­mányos, testvéri kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus alapján tovább fejlőd­nek és jól szolgálják mind a magyar és osztrák kommu­nisták -céljait, mind a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységét és kö­zös ügyel. leti jellegű — működésével ismerkedhetnek meg a gya­korlatban. Szintén az MSZT meghívá­sára érkeztek a csehszlová­kiai Prievidzai Szénbányák- j tói szakemberek 5-én a J BSZ vállalatához, akik a vá- I gatok állékonyságára, a szelvények megtartására vo- j natkozó adatokkal, tudniva- ; lókkal kívánnak megismer­kedni. A tájékoztató után a ' ! Feketevölgyi Bányaüzemnél a i négyszögszelvényű biztosítás- I ról. Valamint a közetkikö- J lésről és eljárásról szerez- j nek majd tapasztalatokat, j Október 6-án pedig Lyukó- ; bányán megtekintik a nehéz ! TH-val hajtott F-gépes vá- , gatokat, majd ismertetést i kapnak az ottani vágatvisz- I szatartási kísérletek eretlmé­kapesolat részeként sokan járnak vissza dolgozni most } i.s az üzemegységhez. Az 1968-ban alakún rehabilita- ; ciós bizottság pedig folyama- ; tusán foglalkozik á csökkent f munkaképességű dolgozok , munkalehetőségének biztosí­tásával. Nagy figyelmet fordítanak: , a dolgozók biztonságos mun­kavégzését szolgáló feltételek megteremtésére. Ezt a mun- j kát reprezentálja az a tény i is, hogy az utóbbi egy évben ( számottevően csökkent az j üzemi balesetek száma. A ! dolgozók alapvető egészség- j ügyi ellátása a vállalatnál megoldott, a vállalati és SZOT-üdülőkben rendszerint j az igényeknek megfelelően tudják biztosítani a pihenést. ; A nagycsaládosok és az egye­dülálló nők támogatását, megbecsülését anyagiakban is kifejezésre juttatják. Még ebben az évben megoldják a forgalmi dolgozók üzemi ét­keztetését. Ha csak mondatokba sűrí- s tett gondolatokként is, ao azt érzékeltetik a fentiek: jó úton járnak a 3-as Volán . . kazincbarcikai üzemegységé­ben. A városi tanács végre­hajtó bizottsága — mely leg- J utóbbi ülésén tárgyalta u brigádvizsgálat alapján elő­terjesztett jelentést —, joggal . állapíthatta meg: az utóbbi években nagyobb súlyt ka- i nőtt a dolgozók jogos igé- j nyeinek kielégítése, erősödött az üzemvezetőség munkájú- i ban a dolgozókkal, az em- bérrel való törődés. Ezt mi, utasok, i> iólesöch | nyugtázhatjuk. (téliagy) Munkaegészségügyi kongresszus nyeiről; Érdekeink azonossága Külföld! bányászok a BSZ-nél Bulgáriából és Csehszlová- eddig az egyetlen F—7-es kiából érkeztek ma, október

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents