Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1976. október 31., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 Az új világ születésével, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével, gyökeresen megváltozott a magyar l'alu élete, életritmusa egyaránt. • A mezőgazdaság egyre in­kább nagyüzemi méreteket öltött — ennek előnyeit, de veszélyeit is magában hord­va. A mezőgazdasági dolgo­zók munkahelyi ártalmait megelőző egészségügyi fel­adatokat a mezőgazdasági üzemorvosi szolgálat látja el. Ennek megszervezésére azonban még kevés lehetőség van, ezért érezzük szükségét annak, hogy egészségügyi ta­nácsainkkal figyelmeztessük a' mezőgazdaságban dolgozó­kat a gyakori munkahelyi ártalmakra, és azok megelő­zésére. A gépesítési ágazat, a mű­hely sok helyen nem felel meg az üzembiztonsági köve­telményeknek, vagy baleset- védelmi előírások felületes kezelésével számos munkahe­lyi ártalom forrása lehet. A forgácsológépek, köszörűk. használata közben súlyos szemsérülések keletkezhetnek. A szembe jutott idegen test eltávolítása az orvos feladata, ne kísérletezzünk tehát vele! Az elektromos hegesztő ultraibolya fénye megfelelő védőpajzs használata nélkül, súlyos szemkötőhártya-gyul- ladást okozhat. Legtöbbször a hegesztőnek alkalmilag segí­tőket éri ilyen ártalom. Ök ugyanis úgy gondolkoznak; azt a pár percet kibírják vé­dőpajzs nélkül is, es'etleg el­fordítják a fénytől a fejüket. A következmény: a pár óra múlva jelentkező, égető fáj­dalom és gyulladás, amely néhány napi munkaképtelen­séggel* is járhat. A hegesztő­nél. de, egyéb munkagépeknél is fennáll, kellő szigetelés hiányában az áramütés ve­szélye, amelyet esős időben a szabadban vezetett sérült ká­belek okozhatnak. A munkagépek javításával, karban tartásával foglalkozók gyakran kézmosószerek és meleg víz hiányában gázolaj­jal, vagy benzinnel mossák a kezüket, és ez súlyos bőr- gyulladásnak, szőrtüsző gyul­ladásnak, . furunkulusoknak lehet az előidézője. A gáz­olajjal dolgozók lehetőleg gyakran váltsanak tiszta fe­hérneműt, mert az olajos ru­hadarabok is a bőr gennyes, gyulladásos megbetegedésé­hez vezetnek. Az állattenyésztési ágazat­ban dolgozók főleg az állat­ról emberre terjedő fertőző megbetegedéseknek vannak kitéve. Itt csak a legismer­tebbekről szólunk: A szarvasmarha gümökór elleni védekezés, mezőgazda­ságunkban már mind az em­bernél. mind a jószágnál megoldottnak tekinthető. Nem ilyen megnyugtató a helyzet azonban a brucellózis nevű állati megbetegedés esetében. Az állatoknál ez a megbete­gedés elvetéléshez vezet. Ez a fertőzés az embernél „súlyos lázas állapotot és mozgásszer­vi elváltozásokat okozhat. Ajánlatos tehát, az állatállo­mány gyakori vizsgálata bru­cellózis szempontjából, hogy a beteg állatokat, mint fertőző forrást kiiktassuk. A sok eset­ben fölös létszámban tartott pásztor-ebek bélférgességnek lehetnek terjesztői. A kutyák védőoltás hiányában a vadon élő állatoktól veszettséget kaphatnak. Fejők gyakran kaphatnak el tőgyhimlőt a beteg állat tő- gyéről. Ez a fejő kezén, duz­zadt himlőszerű elváltozást okoz. A betegség helyi keze­léssel gyógyítható, de ezzel egyidőben az újrafertőzés megelőzése érdekében, a te­henet is kezelni kell. Gyakori az állatgondozók­nál az úgynevezett tarlósö- mör nevű gombás megbete­gedés. aminek forrása szintén a beteg állat. Mint a gombás betegségeknél általában a gyulladás tartalma még szak­kezelések esetében is az egyéni érzékenység függvé­nye. Elég számottevő főleg a rideg tartású, tehát a szila- jabb állatok bekötésénél, szállításánál az állat rúgása, döfése, vagy esése következ­tében beálló sérülés. Ilyen sérülések véleményezése, gyó­gyítása. mindenképpen orvosi feladat! A fentiek miatt szükséges, hogy az állatgon­dozók a védőruházatot hasz­nálják, és rendszeresen tisz_ tilsak és váltsák. Az átható szagú ruhákat gyakran mos­suk, lakásunkon ne használ­juk. Biztosítani kellene min­denütt az állatgondozóknak melegvizes fürdőhelyiséget és ruhásszekrényeket. / Az izzadásra. gombásodás­ra hajlamos lábú egyének gumicsizmájukban ne hasz­náljanak műanyag zoknikat, csak cérna, pamut, vagy fla- nell zojini, illetve kapcát. — ez utóbbi használata mellett is a gumicsizmát bőven hin- tőporozzák. A termelőszövetkezetek harmadik fontos szakágazata a növényápolást ágazat. Itt különösen az őszi csa­padékos időjárásban végzett munkákra hívnám fel a fi­gyelmet. A szemerkélő eső­ben könnyen .megfázhatnak, ezért igyekezzenek egy-egy száraz tartalék ruhadarabot, vagy esőköpenyt vinni ma­gukkal. Időnként jól < átmele­gít egv bögre forró tea. amit víz helyett termoszban vi­gyenek magukkal. A növény­ápolással lernnKább az idő­sebb korosztály foglalkozik, ás éonen az idős emberek azo!' akiknél sokszor magasabb láz nélkül is s>'lvo= meebetegpdé1 alakulhat ki, és marad ész­revétlen. Az érzékenyebb ke- zűeknek különösen répatisztí­táskor, vagy kukoricatöréskor ajánlatos a kesztyű viselése Bármilyen viseltes kesztvű is védheti a kezet az apróbb sé­rülésektől és a kicserzéstől egyaránt. A kesztyű mellőzé­se esetén reggel és este szap­panos. melegvizes kézmosás után kenjük be a kezünkéi glicerines kézkenőccsel, ezzel megakadályozzuk a kéz bőré­nek kiszáradását, fájdalmas berepedezését. Bár a nővényvédőszerekke1 kapcsolatos óvintézkedésekről és esetleges környezeti ártal­makról később szólunk, már itt felhívnánk a figyelmet ar­ra, hogv az őszi vetések vegy­szerezésekor, az esős idő be­álltával szennyezhetjük fel­színi élővizeinket, kútjainkat. A mezőn ömlesztve tárolt műtrágyát az esetleg arra le­gelésző állatok felnyalhat.iák, és íay az, az állatok elhullá­sához vezethet. Dr. Czerödy Sándor ’ körzeti orvos ■ / ízes Minden újság tele volt a hirdetéssel, mondta a rádió is a reklámműsorokban, hogy ■jól járunk, ha októberben vásárolunk szódavíz készíté­séhez patront. Még azt is el­mondták a reklámszövegek, hogy a patronos dobozok egy hányadában ny eremény utal­vány 1 található, s a boldog nyertesek kétliteres autoszi- fonokat, meg patronokat nyerhetnek. Nem felejtendő. el, hogy ezek a kis fémpatronok sű­rített szénsavval töltöttek, ugyanis a házi szikvízgyár- táshoz is szénsav szükségel­telik, mégpedig oly módon, hogy azt kezünk szorításá­val. illetve egy becsavarha­tó szorító segítségével - a pat­ronból belepréseljük a víz­zel teli fémpalackba. Néha mellette jön 'ki. süvít, szi­szeg. de többnyire elkészül a szódavíz., Azért érdemes ezt így vé­giggondolni. mármint a há­zi szódavízkészítés folvama- tát. meg magát a sűrített szénsav vásárlásának reklá­mozását. mert kél-három hónappal ezelőtt jelent mer; egv rendelkezés, amelynek értelmében fokozatosan meg­szűnik a tanácsi vállalatok­nál ,a szódavízgyártás. A szódavízgyártás ugyanis — mint hírlik — nem kifizető­dő dolog. (Vajon akkor mi­ért fizethetett néhány évvel ezelőtt a miskolci üzem egy­millió forinton felüli gazda­sági bírságot a jogtalan ha­szonért?) Nem, érdemes vele bíbelődni, gépparkot felújí­tani stb. Meg , a szénsav töl­tése miatt életveszélyes. Az illetékes szakszervezet javaslatára határozott hát végül is úgy az országos fő­hatóság. hogy a tanácsi vál­lalatoknál fokozatosan meg- szüntíeti a szódavíz készíté­sét. és csak néhány maszek szódás csengős lova. vágy- triciklije hordja majd akis­városokban a förccshöz meg a málnaszörphöz elengedhe­tetlen ..oldószert”. A ven­déglők ballonos szódát kan­nak — hírlik. Ha a vendég kér egy palack bort, és azt aszlaltársával fröccs. vagy hosszúlépés formájában, sa­ját keverési aránnyal akar­ja elfogyasztani, bizonyára elegáns gumicsövet szerel­nek maid a ballonra, s ab­ból soriccel a poharába, mi­vel a vendéglős nem tehet majd asztalára szódásüve­get. Ballonban lesz a szóda, mert azt. lehel tölteni a ta­nácsi vállalatoknál is. csak a szódásüveget nem. mert az válhatnál vészé Íves munka. A mágánkisiparos- nál nem veszélyes. Ö nem taaia az illetékes szakszer­vezetnek. A literenként 1 forint 10 filléres szóda helyett lehet ásványvizet, szénsavval dú­sított forrásvizet inni. négy­ötszörös áron. ráadásul azokkal nem is olyan ió se ,a fröccs. se a szörp, mert kevesebb bennük a szénsav- meg nem lehet spriccelni a borba. Apropó, szénsav! A különböző szénsavval dúsí­tott forrásvizekbe is bele kell valami módon préselni a veszélyes, robbanékony szénsavat. Tudom, más mó­don történik, meg egyéb­ként is. drágább víznél már nem is olyan robbanásve­szélyes. mint az olcsó szó­dánál. Üjabb gépeket nem állí­tanak murfkába. úiabb szó­dásüvegeket nem szereznek be. Lassan eltűnik .a szóda­víz. S bár most reklámoz­zák a szifon Datront. nem biztos.. hogv később valami­lyen szerv nem állapítja meg. hogv a (i!) filléres pat­ron árusítása sem kifizető­dő. s innen már csak egv lépés, hogv a most ajánlott sűrített szénsavas kis pat­ron robbanásveszélyednek minősítessél^, Akkor maid lemondunk . italaink üdí'ő szénsavbuborék iáról. , és isszuk az alkoholos italokat tisztán, szóda néi'-'u (bcnedck) JO VILÁGÍTÁS KELL! Itt van az ősz, egyre ko­rábban sötétedik, s egyre ne­hezebb, balesetveszélyesebb a rosszul kivilágított úton köz­lekedni. Bizonyára elkerülte az illetékesek figyelmét, hogv Kazincbarcikán az Engels út. —Tardohai út kereszteződé­sétől Herbolya széléig terje­dő útszakasz is — ahol egyál­talán nincs világítás — ilyen balesetveszélyes részhez tar­tozik. A várost elhagyva, könnyen meglepődhet e kör­nyéket nem ismerő jármű­vezető. mert egy (áb)ával nem jelölt, erős lejtővel kez­dődik az útszakasz. Az út­test mindkét oldalán — sza­bálytalanul — sokszor cso­portosan haladó gyalogosok szinte a ..tőidből” bukkan­nak elő. A csodával határos módon, eddig még nem tör- 1ént baleset, de a sötét út­szakasz előbb-utóbb áldoza­tot követelhet, arról nem is szólva, hogy a munkából ké­ső este hazatérő asszonyok félve járnak itt. Jó lenne, ha mielőbb kivilágítanák ezt a forgalmas helyet. Dr. Erdei Sándor , Kazincbarcika, Szabó Lajos u. 10. ❖ A Kazincbarcikai városi Tanács elnöke, Takács Ist­ván válaszol: „Megvizsgáltat­tam, hogy a jelzett útszaka­szon milyen költséget igé­nyelne a közvilágítás létesí­tése. A számítások szerint ez mintegy 200 ezer . forint. A megvalósításhoz jelenleg nem rendelkezünk pénzügyi fede­zettel. de keresni fogjuk a megoldás lehetőségét, mivel a kérés valóban indokolt.” rias magatartásnak. Bizonyá­ra. ezért is keltett felháboro­dást a jó érzésű emberek­ben az a goromba, minősít­hetetlen viselkedés, amely a napokban zajlott le az uta­zóközönséggel leli autóbusz­ban. Szerencsről a 0 óra 5 perckor induló autóbusszal utaztam munkahelyemre, de a nagy köd miatt nem tud­tam kellően tájékozódni, és tévedésből a megállóhoz mintegy száz méterre levő feltételes megállóhelynél csengettem. Az autóbusz megállt, a ve­zetőjétől tévedésemért bo­csánatot kértem. Ö viszont a következőket mondta: „Ne játsszon velem, mert kivá­gom!” Hamarosan a meg­állóhelyre érkeztünk, s én a következőkkel távoztam: ..Az Udvariasságát mindenesetre köszönöm.” A válasz: ..Gyor­san szálljon le, mert kihá­nyom !”' Háromgyerekes családanya .vagyok, s munkahelyemre naponta a fenti időpontban és járattal utazom. A gépko­csivezető viselkedésén vala­mennyi utas megbotránko- zott, engem pedig teljesen lesújtott. Leszállásom után felírtam az autóbusz rend­számát, s megtudtam a gép­kocsivezető nevét is. A rend­szám: GC 90-5G. vezetője Ju­hász Géza. a Volán 3. sz. Vállalat dolgozója volt. Tóth Gczánc vb. titkár Üjcsanálos helynél a leszállást jelző csengőt megnyomta. A cseu- ffőjelzés olyan későn történt, hogy a ködös és kedvezőtlen útviszonyok- miatt gyors fé­kezésre kényszerítene a gépó járművezetőt. Miután tudo­mást szerzett róla. hogy Tóthné a jelzés ellenére nenj szállt le, s a visszapillantó-! tükörből megállapította, hogl őt kinevelte, „ne sJóm/co;[ zon. mept lezavarom” kije lenlést Lelte. Amikor a cél állomáson Tóthné leszállt, gépjárművezető ..szálljon minél, előbb, magát tie is Iá sam” megjegyzést telte. Bármi is történt, a gépiá művezetőnek néni volt jog megjegyzéseket tenni, s ezé öl elmarasztalta, és felelő ségre vonta a fegyelmi jor kör gyakorlója. Egyidejűié nevezettet kioktatta a jőve ben követendő fegyelmeze magatartásra, arra. hogy tat tózkodjon a hasonló kijelen lésektől. A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉSRŐL VOLT SZÓ A Hazafias Népfront vá GOROMBA VOLT A BUSZVEZETŐ Naponként tanúi lehetünk a .személyszállító közlekedési jármüveken tanúsított udva­A Volán 3. sz. Vállalat személyforgaImi föosztályvie- zelöjc, Nagy István többek között a kővetkezőkről tájé­koztatta a levélírót és szer­kesztőségünket: A panasszal kapcsolatban Juhász Géza autóbuszvezetőt a fegyelmi jogkör gyakorlója személye­sen meghallgatta, aki előad­ta, hogy október1 ll-én Tóth Gézámé a feltételes megálló- ­rosi bizottsága október 21 én ankétot tartott Mezőket vesden a művelődési köz pontban, a családi életre ne velősről. A mintegy 31)0 részt vevő előtt Gál. Erzsébet. OPI munkatársa tarlóit elő' adást a családi életre név lés időszerű iskolai és társa­dalmi feladatairól. Az anké­tot megelőző délután eszme­cserét folytatott az. oktatási intézmények osztályfőnöki munkaközösség vezetőivel, ahol kicserélték tapasztala­taikat, véleményüket e téma­körben. Az eszmecserét po­zitívan értékelte Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára, aki részt vett a tanácskozáson. Tusay Déncsnc tánfelügyelő,i Mezőkövesd R> sz ba d< ki: in el: Ve Pe ér .io ka hí: tu IVT kő CSi Pa a de ah ro re SZi be ve a l'O te lü Ee kő do Pe is tél vá l’ct hy KILIAN ESZAIC 3534.SZÍNYE! -MERSE U.11 TISZTELT VÁSÁRLÓNK! Ezúton közöljük, hogy a 200. sz. nyomtatványboltunk áj üzlethelyiségbe költözitt Boltunk új címe: Í534 Miskolc, Szinyei Merse Pál u. 11. Telefon: 51-583 VÉDELMI VÁLIALA' Vo ká gy a tel N{ tai tál ok dg i'/éi es Üt! Pi' la] bo es: ha he Pé »•ü Pu tál bá SZ( ba >-e ka •v.< de 0, ke 19 hy la iá ke ál: es be­dé tó

Next

/
Thumbnails
Contents