Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1976. október 31., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

I

A beruházásra vonatkozó döntések megalapozásához beruházási javaslatra van szükség. A javaslat tartalmáért, s a döntések meghozataláért beruházási kategóriától függően más és más szerv felelős. Lényeges alapelv, hogg a jóváhagyott beruházási javaslatot csak a kor-, many módosíthatja. Ennek ismeretében érthetetlennek tűnik, ha a tervező arra hivatkozik, hogy azért nem tud határidőre megbízható tervet szolgáltatni, mert a beruházó vem adja meg a szükséges adatokat. Ha ez így van. ak-, kor ennek oka leginkább az lehet, hogy a beruházó szakembereinek felkészültsége nem megfelelő, vagy nem ismerve a beruházási célt maguk sem tudják, hogy mit akarnak, milyen technológiával, milyen színvonalon megvalósítani.

Felmerülhet a kérdés, hogy a beruházási programot, amely részletesen ismerteti a beruházást, még annak indokolását is, ki, illetve kik és milyen szempontok alapján engedélyezik, illetve engedélyezték az eddigiekben. A jóváhagyott mutatókat és a kezdési időpontokat illetően ugyanis a leninvárosi olefin , beruházásait kivéve talán nem is volt olyan létesítmény, amely a beruházási program szempontjait kielégítette volna.

Általánosítás

nélkül

Joggal ' tételezhetjük fel, hogy a megye kivitelező vállalatainak dolgozói és vezetői erejük megfeszítésével dolgoznak a kivitelezések gyorsításáért. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy közülük nagyon sokan, legtöbbször kedvezőtlen munkakörülmények között, jóval az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtanak. Az építőipar jelentős hányadát a kivitelező vállalatok adják. Ezt az is jól érzékelteti, ligoy míg az építőipari ágazat társadalmi termelése az l!)7(j—íil)-as években 6.3 százalékkal nő, addig uz országos építőipar építési- szerelési tevékenysége 5,7 százalékos fejlődési ütemet mutat. Az előrehaladás lényeges láncszeme tehát, hogy a kivitelező vállalatok igényeit, véleményeit jobban figyelembe vegyük, mert nagy részt ezek megoldása jelenti ezen vállalatok s dk keresztmetszetének feloldását.

A tervezés hibái

Azon tényezők, amelyek közismertek, s amelyek minden beruházásban más-más aránnyal ugyan, de károsan éreztetik hatásukat. Mint a hibás, illetve kellően nem egyeztetett tervek, amelyek nyomán esetenként több száz pótáttörést kell a technológiai vezetékek elhelyezésére létesíteni, — mint a Miskolci Húskombinátnál —. ezekhez új, és új állványzatot felépíteni, vagy új, most már végleges gépalapot megépíteni. Akad olyan példa is. ÖKÜ acélműépítés, amikor, a tartóoszlopok között nem elegendő a hely a vasúti „űrszelvény” számára és a kivitelezőnek le kell bontani és újra felépíteni azokat, most már megfelelő távolságra.

Ilyen esetekben ugyan a kivitelező élhetne a kötbérezés jogával, ezt azonban mégsem teszi. Áz is igaz, hogy ilyenkor inkább — nagy kárt okozó gondatlanság miatt—- büntetésre lenne szükség, amely a tervező vállalatot és arányosait az irányító tervezőt is sújtaná. A hasonló hibákat, csakúgy mint a tervhiányokat nem, vagy nem minden esetben lehet a beruházók számlájára írni. A tervezőnek -n amint ezzel a Legfelsőbb Bíróság egyik emlékezetes döntésében is foglalkozott — viselnie kell a rossz tervezés köve Ikezményei t.

A tervhiány, (ózdi acélmű pótlások építése, BVK. illetve PVC—111; Avas fűtőmű gerincvezeték), illetve a tervek késői szolgáltatása a kivitelezőnek sok esetben nemhogy a munka elvégzésére, de még az előkészítésre sem hagy elegendő időt, és a vállalatokat gazdasági és műszaki szempontból kritikus helyzetbe hozza. Arra kényszeríti, hogy ha a kormány által előírt határidőt tartani akarja, más, esetleg épp oly fontos munkaterületekről kell embereket és gépeket átirányítani.

Emberek és gépek

Az V. ötéves tervben a műszaki fejlesztés célkitűzései között sok vállalatnál szerepel a komplex gépesítés. Elsősorban a gépláncok alkalmazása az előnyös, meri alkalmazásukkor nem a munkástól függ, hányszor nyomja le az ásót, hanem a termelőberendezés diktálja az ütemet. Az ilyen gépek azon túl, hogy jelentősen növelik az építőipar termelékenységét, hozzájárulnak a munkaerő- hiány enyhítéséhez is. A munkakörülmények javításával a dolgozók közérzete és fizikai igénybevételére is kedvező hatással vannak. Ami nem csupán a munkaerő-állomány kívánatos növelésének, hanem megtartásának is eszköze lghet.A mennyiségi és minőségi hibák csökkentéséért természetesen a szakmunkásképzést is fokozni kell. Hiszen ma már tarthatatlan, hogy a magasan iparosodott építőiparban nagyon rossz a szak- és segédmunkások aránya. Kevés a megyében a közép- és felsövégzeitségü épitész-szak- ember is. Ez a gond a megye valamennyi építőipari vállalatánál (ÉAÉV, BÁEV. BmTEV) fennáll, „szűkös” a választék, ezért nincs elegendő számú és kellő végzettségű épitésvezelö, művezető, sót épitéselökész.ítő sem.

Van, aki azt mondja, hogy elegendő számú építész végez. évente az iskolákban. És arra hivatkozik, hogy a hiányra panaszkodó vállalatoknál rossz a „fogadási készség”. Például nem adnak azonnal lakást a frissen végzett diplomásoknak. Ha attól el is tekintünk, hogy társadalmilag mennyire igazságtalan lenne, hogy egyesek a szakma monopol helyzetéből adódóan mór akkor jócskán levehessenek a közös asztalról, amikor még rá semmit nem tettek. még akkor is valószínűbbnek tűnik, hogy másról van szó. Nem csupán a lakásról. a fizetésről, a „Kulturáltabb” hangról. Hanem arról, hogy a kivitelező vállalatoknál az iskolából épphogy kikerült fiatalember rögtön a „tűzvonalba” jut és nehezebben tud a szakma nehézségeivel, a hétköznapok gondjaival és az „érvénvesü- lés” akadályaival megbirkózni. Egyszerűbb a „fiatalok jelentős hányadának” a köny- nyebb pályát választani és ezért igyekeznek az államigazgatásban. a tervezövál- lalatoknál, vagv más hasonló jellegű szervnél elhelyezkedni.

Az építőipar előtt álló V. ötéves tervi feladatok szükségessé teszik az építőiparnak — mint a népgazdaság igen jelentős ágazatának mennyiségi és minőségi fejlődését. A hatékonyság javításához, okvetlenül szükséges a termelőerők — gépek és emberek —. koncentrálása, korszerű és tartós termékek gyártása, az ipari háttér kialakítása. az eddiginél hatékonyabb irányítási és érdekeltségi rendszer. De ezek a feltételek kell. hogv érvényesüljenek a háromszög minden pontjára, a tervezőkre, a kivitelezőkre és beruházókra egyaránt.

Buciiért Miklós

A munkaerő-gazdálkodás érdekében

Vallatóra fonható

NEMCSAK HOSSZÚ, de

rövid távon is haladéktalan cselekvésre van szükség a munkaerő-gazdálkodásban. Késedelmet, időhúzást nem tűrő feladatról van szó, hiszen a munkaerővel való gazdálkodásban olyan helyzet, fordulópont alakult ki, amikor az exlen- zív módszerek lényegében már semmit sem érnek, eljárt felettük az idő. A korszerűség ugyanis nem tűri azt a szemléletmódot, amely szerint a járható út a létszám növelése. Ez a fajta magatartás semmit sem old ( meg, csak tetézi a gondokat, egy helyben való topogásra ítéli azokat a vállalatokat, munkahelyeket, ahol görcsösen ragaszkodnak ehhez a gyakorlathoz. A télien várakozás kerékkötője a gazdasági feladatok végrehajtásának, amelyek az V. ötéves tervben az előző tervidőszakhoz képest megnövekedtek.

A tpegnövckedell leendőket a jelenleg rendelkezésre álló létszámmal kell megoldani. hiszen nem titok: a munkaerő forrásai csaknem teljesen beszűküllek, a hagyományos módon már nincs utánpótlás. -Van viszont lehetőség. bőséges tartalék mindenütt ahhoz, hogy a hiányt pótolják a szorító gondokat leküzdjék. Azt mondhatná erre bárki: könnyű leírni, kimondani, hogy van ilyen tartalék, de hol, miben, milyen formában? . Lehel, hogy a/ ilven kérdés- feltevés csak rutinból, megszokásból fakad, leplezve egyfajta idegességet és türelmetlenséget, kimondva vagy

kimondatlanul bizonyos fokú bizonytalanságot is. Ami nem jelenti, hogy adott helyen ne tudnák, mit kell tenni, hol kell keresni, kutatni, intézkedni.. Mert a helyes irányok. a legfontosabb munkaerő-gazdálkodási célkitűzések, elvek és módszerek általánosan ismertek. Más kérdés, hogy ezeket az elveket a végrehajtás során is csak ismételgelik-e, vagy pedig konkrét tettekben érvényesítik.

A MUNKAERŐVEL való gazdálkodás összelell, sokirányú feladat. A helyes gyakorlat kialakításához körültekintő vizsgálódásokra, az objektív és szubjektív feltételek biztosítására, arra van szükség, hogy minden adatból. minden jelenségből helyes következtetés legyen a végeredményt jelentő gyakorlati cselekedet.

Gyakran leírjuk, kimondjuk, értekezleteken vagy egymás közötti beszélgetések sarán sokszor megvitatjuk a jelenlegi helyzetből adódó tényt, hogy alapvető feladat a kieseit munkaidő csökkentése. a megfelelő mennyiségű és minőségű munka megkövetelése. a munkafegyelem megszilárdítása. Amikor legutóbb a munkaerőhelyzettel kapcsolatos feladatokat, tárgyalta a megyei pártbizottság kibővített ülése, a téma előadója dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke így fogalmazott;

—- Nem szükséges külön tanulmányokat készíteni ahhoz, hogy megállapítsuk: hol, kinél, mennyi veszteség

tények

keletkezik a lelkiismeretlen, fegyelmezetlen munkavégzés, a munkából való indokolatlan távolmaradás, a munkahelyen történő lazítás és lógás miatt. Az igy kieseit órákat és napokat könnyű átszámítani úgy, hogy megjelöljék, személy szerint is kinek, vagy kiknek a számlájára írható a veszteség.

Megyénkben napi átlagban 10 ezer dolgozó marad távol

— különféle okok miatt *— a munkahelyétől. Ugyanakkor

— ez országos adat — az egész és úgynevezett törtnapi munkaidő-kieséseken túl a munkahelyen eltöltött időnek is 15—20 százaléka lelik el semmittevéssel, tehál produktív munka nélkül. S mindez csak átlag. A tényleges időveszteség mindenütt más és más. Van ahol több. van ahol kevesebb.

Elgondolkoztató adatok ezek. Nem ártana, ha a/ üzemekben, gyárakban, hivatalokban és intézményekben. a legkisebb munkahelyen is, vallatóra fognák ezeket a tényeket, s megszívlelnék tanulságait. Mini ahogy tették és teszik ezl a megye nagyüzemeiben, a Borsodi Vegyikombinátban, a Lenin Kohászati Müvekben, a DIGÉP-ben. a TVK-ban, Özdon és niásütl. Itt. ezeken a helyeken reális keretek között. árnyalt és sokoldalú intézkedésekkel igyekeznek tovább javítani a munka feltételeit. alkalmazni az anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszerét. igénylik és figyelembe veszik a munkások' véleményéi és javaslatait, egyszóval színvonalas munkahelyi vezetéssel, jó munkahelyi légkör kialakításával törekednék gondjaik megoldására. A kezdeti és figyelemreméltó eredmények ellenére azonban e helyeken is akad még elegendő tennivaló. Nem titkolják ugyanis, hogy előfordulnak még visszásságok, kialakulnak egy-egy kollektíva igazságérzetével ellenkező helyzetek és magatartás- formák. Olyasmi, hogy — a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is megsértve — főnöki engedéllyel — némelyek jegy-két órával kevesebbet dolgoznak, mint a többiek. Volt arra is példa, hogy elfogadható indokkal igazoltan távozott valaki a gyárból, s amíg mások helyette is dolgoztak, ő műszak alatt a vikendházát építette. Szélsőséges esetek ezek, nem is jellemzőek, de tanulságaik mindenképpen arra figyelmeztetnek: a fegyelmezetlenség, a túlzott engedékenység és jószívűség vakvágányra vezet, ahonnan van ugyan visszaút, de ez a kitérő meg is takarítható. S ez utóbbi a helyes.

Ne féljenek tehát seliol a szigorúságtól, a következetességtől — a munkahelyi közvélemény segítségével — vonják felelősségre azokat, akik nem tesznek eleget Kötelezettségeiknek. akik a munkában hanyagok, fegyelmezetlenek. de a fizetéshez az elsők közöli tartják a markukat. Nincs semmi érteimé annak, hogy bárhol is makacsul ragaszkodjanak — létszámhiányra való hivatkozással — azokhoz, akiknek a neve mellett gyakran több az igazolatlan hiányzás, mint a műszakban eltöltött idő

NEMRÉGIBEN a megyei gazdasági aklivaülésen fogalmazódott meg. hogy a becsületesen, szorgalmasan "dolgozó munkások szeretik a rendet, a fegyelmet macik körül. ’l’óth Ferenc

Energia és nyersanyagok... Földünkön mindenütt az érdeklődés előterében álló gazdasági tényezők ezek. Hiszen szerepüknek léi fontossága van a termelési folyamatokban és a magasabb életszínvonal elérését biztosító szükségletek kielégítésében. Hazánkban is egyre pontosabb. tudományosan megalapozót t prognózisok adnak megbízható képet az energiahordozók és az eevéb ásványi nyersanyagok — termelési alternatívákhoz viszo. »nyitott — szűkösségéről vagy bőségéiről, valamint a termelési költségek várható alakulásáról. Ez nagy mértékben segíthet bennünket abban. hogyan gazdálkodjunk saját erőforrásainkkal, hogyan válasszuk meg az import reális nagyságát, ,s hogy ez milyen terheket jelenthet számunkra. A tudományos- technikai forradalom, nem utolsósorban a gazdasági kényszerítő körülmények meggyorsították a geológiai kutatásokat és figyelmünk mindinkább a nem fémes ásványi anaygok iránt., különösen az utóbbi tíz. tizenöt évben erőteljesen megnö- vekedetl. A földfelszínen és a felszín alatti természeti kincs még óriási lehetőségeket rejt magában, a gazdasági felemelkedésünk mind nélkülözhetetlenebb forrásaivá válik.

A Hegyalja, a romantikus zempléni vidék történelmünkben, irodalmunkban elsősorban világhírű bora miatt szerepel. S mostanában, miközben ezrek és ezrek keresik fel ezt a tájat, hogy részt vegyenek, vagy gyönyörködjenek a szüretben, talán kevesen gondolnak rá, hogy amilyen kincsei hordoz itt a hátán -a löld, nem kisebb az a kincs sem. amely a vulkánikus hegység talajában. a föld mélyén húzódik meg. Szajkó József igazgató irodájában, az Országos Érc- és ÁS ványbányák módi üzemében egy jókora szekrény polcait megtöltik az itt bányászott ásványok és a belőlük. vagy felhasználásukkal készülő termékek. Az ötvenes évek közepétől komolyabb fejlődésnek indult hegyaljai ásványbányászat népgazdasági szempontból is kiemelt iparágak: kerámiai-, építő-, kőolajipar nélkülözhetetlen nyers-, illetve segédanyagait adja. A nem fémes ásványi nyersanyagok hazai felhasználásának nagyságát; és az irántuk való külföldi érdeklődést jól érzékelteti, hogy az ötvenes évek közepére jelleiíizó 50—60 ezer tonnás évi termelési kapacitás ma már meghaladja az évi 250 ezer tonnát és jelentősen megnövekedett az exporttevékenység is. Jelenleg hazánk — a pálházai üzem révén — a világ parlitterme- lésében az 5. helyen áll. s a termelt mennyiség 60 százalékát tőkés piacra exportálja a vállalat.

Beszélgetésünket Szajkó József igazgató nem véletlenül kezdte a hegyaljai ásványbányászat termékei közül éppen a perliltel. Mert jellemző példája annak, miként. lehet a világpiaci igények reális értékelése alánján a népgazdasági erőforrások helyes felhasználásával gyakorlatilag nulláról indulva, alig másfél évtized alatt a világ 5. termelőjévé előre- léoni Ugyanakkor a bel- és külföldi felhasználó iparágak további mennyiségi és minőségi követelményeket támasztanak- az ásványbányászattal szemben. Így fokozottan előtérbe kerül az előkészítési kapacitás bővítésének ’és a technológia fejlesztésének szükségessége. Ezt a tényt alapul véve. az Országos Érces Ásványbányák az V. ötéves tervidőszakra 160 mil- ' Hó forintos beruházási költséget tervezett a hegyaljai területre. Ebből is kiemelkedik az erdöbényei kalcinaló_ üzemük épilcse. ahol tulajdonképpen növény védőszer- hordozó anyagot, állítanak majd elő a gyöngy kovái öld kaleinálásával.

— A távlati hazai igények kielégítéséhez és az exportlehetőségek kihasználásához azonban további fejlesztések szükségesei; — mondja Szajkó József. — Így például a hazai papírgyártás nyersanyagéi látása szempontjából nélkülözhetetlen egy papíripari kaloinüzem létesítésé. A papíripari töltőkaolin ellátását. hosszú ideje a Bod- rogszegiben levő banyánk biztosítja, de az itteni ásványvagyon az ötéves terv végére kimerül. Ugyanakkor a papíripar töltőkaolin igénye 1985-re meghaladja a jelenlegi felhasználás kétszeresét, amit fejlesztés hiányában már csak importból lehetne biztosítani. Mi elvégeztük az üzemi kísérletekei és ennek alapján úgy látjuk, hogy a Mád környéki nyersanyagokra új üzemet lehel, és érdemes telepíteni, ahol a régi bánya kimerülésének idejére a termelést is megkezdhetjük és a mintegy 50 millió forintba kerülő beruházással már az 1983—85-ös években mintegy 60—80 millió forintos importmegtakarítás érhető el. Számos példa bizonyítja, hogy az ásványbányászati beruházások gyorsan megtérülnek és számos termékünk tart számot ma is világpiaci érdeklődésre, úgy mint: a bentonit, a ko- vaföldörlemények. vagy a fü- zerradvanyi illitkaolin.

Beszélgetésünk során többször is szóba került, az export-. illetve az importmeg- takarítás kérdése. .

— Ez természetes, hiszen napjainkban a nyersanyagokkal szemben támasztott követelmények, a felhasználó ipar fejlődése következtében, dinamikus változáson mennek át, s a gyors fejlődés újabb nyersanyagok iránt támaszt igényeket. Úgy vélem, nem engedhetjük meg magunknak. hogy drága költségen külföldről hozzuk be mindazt, ami megfelelő mennyiségben és minőségben itthon is megtalálható, csupán fel kell tárnunk, az előkészítésre kell • áldozatokat honunk, de ezek az áldozatok a hegyaljai nem fémes ásványkincs exportja útjár rövid idő alatt sokszorosan megtérülnek. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy az ásványbányászati export- képesség egyik döntő feltétele a világpiac állandó ismerete, s a jelentkező igényekre való gyors reagálás. Bizonyos ásványi anyagok felhasználása világszerte hirtelen fut fel, ugyanakkor ú.i anyagok, még fejlettebb technológiák más, vagy más minőségű anyagokat igényelnek, s az a termelő, aki nem képes követni az igényváltozásokat. elveszti világpiaci versenyképességéi. Az utóbbi évtizedben soha nem tapasztalt mértékben került a figyelem középpontjába a talaj termőképességének növelése, az ipari fejlődés ütemét fenntartó ásványi anyagok biztosítása. Milyen lehetőségeket kínál ebben a Hegyalja?

— Vállalatunk több mint 90 millió forintot költött kutató fúrásokra, bányászati kutatásokra, s azok laboratóriumi munkáira. Az eddig elvégzett munka a Hegyaljait megkutatott, illetve feltárt ásványvagyont többszörösére növelte és megteremtette a továbbfejlődés alapjait. Feltételeink adottak a világoiacon jelenleg igen keresett nyersanyagok forgalmazására. ha azokc't a kívánt minőségben, a vevő kívánsága szerinti választékban. korszerű csomagolási es szállítási eszközökkel tudjuk rendelkezésre bocsátani — mondta Szajkó Jót««»*

Ónodvári Miklós