Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

1976. október 19., kedd5 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ') Köztudott. hogy megyénk ütemei négymillióid forin- tot kaptáik az országosan ren­delkezésre álló pénzeszközök­ből — az exportárualapot nö­velő beruházások megvalósí­tásához. A felsőzsolcai ME­ZŐGÉP Vállalat egyike azok­nak a vállalatoknak, ame­lyek a közelmúltban meg­kapták a kért, jelentős össze­gű hitelt. Miért kérték, miré fordítják e pénzösszeget? Erről beszélgetünk Michel Józseffel, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével és Bú­zás Sándorral, a beruházási osztály vezetőjével. — Tavaly ősszel nyújtottuk be pályázatunkat a Magyar Nemzeti Bankhoz: a hidrau­likus munkahengerek gyár­tásához szükséges beruházás megvalósításához kértük a hitelt — kezdi beszélgelésün- Sret Michel József. — Éppen három hete érkezett meg a 27 millió forintos hitel. A -beruházás teljes bekerülési költsége 41 millió forintot tesz ki. Ehhez kapunk még fi millió forint értékű tröszti támogatást is — a többit saját fejlesztési alapból biz­tosítjuk. — A vállalat, mely gyár­egységében kerül sor a, be­ruházás meg valós Hasára? ■— Miskolcon ’ gyártjuk majd a hidraulikus munka- hengereket. — Miért pont a miskolci gyárra. esett a választás? — A beruházás megvalósí­tásához leginkább Miskolcon adottak a feltételek' •— vá­laszolja Búzás Sándor. —Ott ugyanis nagyrészt megvan­nak a szükséges épületek, s így viszonylag kevés újabb épületet kell kialakítanunk. A választás másik oka: a miskolciak jelentős forgácso­lási kultúrával rendelkeznek — igen sok a jól képzett, régi dolgozó, t ■ ...................................................... — Mikor kczdödilc a beru­házás? — A beruházás két ütem­ben valósul meg — mondja Michel József. — Az első szakasz a jövő év januárjá­ban veszi kezdetét, s az év végén zárul. Ebben az ütem­ben valósítjuk meg a hazai, s a szocialista export feltéte­leit, A második szakasz 1078. harmadik negyedében fejező­dik be — akkorra már adot­tak lesznek a tőkés export- termelés feltételei is. — Mennyi idő alatt térül­nek meg a költségek? — Nem egészen három év alatt —• válaszolja a beru­házási osztály vezetője. — A gyors megtérülés elsősorban a gépi beruházásból adódik. A gépeket folyamatosan sze­rezzük be, s érkezési sor­rendjük szerint állítjuk be a termelésbe. A jellemző tech­nológiai vonatkozásokról csak annyit: megvalósul például a korszerű hosszfurat-megmun- kálás — nagy felületpontos­sággal, jó felületminőség­ben. Ezenkívül bevezetjük az úgynevezett örvénylő menet- vágást, s a kiegészítő auto­matizálást, minit alkalmazott technológiát. — Korábban hol készültek a hidraulikus munkahenge­rek? — Hidraulikus muokahen- gerek gyártásával korábban négy-öt helyen foglalkoztak az országban — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. — ’ Ám ez a hazai igények ki­elégítésélé korántsem volt elegendő mennyiség. Ezért a hidraulikus elemeket nagy­részt importból szereztük be. A beruházást indokolja to­vábbá a hidraulikus munka- hengerek egyre növekvő ará­nyú felhasználása. A mis­kolciak termelése minden­képpen enyhít majd a hazai gondokon, sót exportot is le­hetővé tesz. Szocialista ex­portra most készítjük elő a szerződést az NDK-beli Orsfa Kombináttal. Részűikre nagy szériában szállítunk majd muntoahengert. — évente mintegy 10 ezer darabot. El­lenértékét. a német partner ugyancsak munkahengerek - kel és egyéb hidraulikus ele­mekkel viszonozza, de csak kis tételben. — Mikorra tcri'ezik az első tőkés export szállítmányt? — 1978-tól folyamatosan termelünk tőkés exportra is — mondja Búzás Sándor. — A szerződéskötéseket már most előkészítjük. Jelenleg Ausztriával folytatunk tár­gyalásokat. Az exportkapcso­latok kialakítását tervezzük továbbá az NSZK-val és Svédországgal is. A tőkés ex­port évente — a tervek sze­rint — 20—30 millió forintot tesz majd ki. — Az új termék gyártása milyen változtatásokat ered­ményez majd a miskolci gyár életében? — A hidraulikus munka­hengerek gyártásának beve­zetése jelentős szakosítási feladatként jelentkezik a vál­lalat ötéves tervében — vá­laszolja Michel József. — A miskolciak eddig pótalkatré­szeket és részegységeket ké­szítettek. Ebben az ötéves I er vi dőszak b u n t enne lés ük jelentős volumenét — csak­nem ötven százalékát — majd a munkahengerek gyártása adja. Az új gyártmány be­vezetésével fokozatosan ki­szorulnak innen a különböző, kisebb volument kitevő al­katrészek. Ezt a vállalat részben átcsoportosítással, ré­szint pedig a veszteséges ter­mékek elhagyásával oldja meg. A miskolci gyár ter­melési értéke a jelenlegi 220 millió forintról az V. ötéves terv végéig 277 millió forint­ra növekszik. E tervek való- raváltásához a gyár műszaki és szakmunkás kollektívájá­nak sokoldalú továbbképzé­se, önképzése szükséges ... IJcvald Hedvig fiz egész termés érték maradjon! Jártam az idei őszön sok­felé. Napraforgó- és dohány- földeken, cukorrépa- és ku­koricatáblákon, szőlő- és gyü­mölcsültetvényeken ... Láttam Herriau-gépsort és Claas Dominnlort. szőlőbe- takarílást segítő billenőtar­tályos magasemelőt és kiszu- perált SZK-kombájnra ötle­tesen felszerelt vetőgépet, szőlőt szedő piros kend'ős lá­nyokat, sarat dagasztó gumi­csizmás férfiakat... Tapasztaltam emberi helytállást és leleményt, a dolgozókkal való törődést és gondoskodást, az időjárással folytatott küzdelmet és az emberi munka .sikerét... Meggyőződtem termésátla­gokról, kimagasló eredmé­nyekről, aszály és eső okozta gondokról, szervezetlenségről, nemtörődömségekből adódó hiányosságokról ... És elgondolkoz.tam egy dolgon... az itt is, ott is lá­tott, tapasztalt mennyiségi és minőségi veszteségeken. Elgondolkoztam a vesztesé­gek okán. aztán azon. hogy ha mindaz, ami sárban, földre hullva, megrohadva a természet prédája lesz, szó­val mindaz ha érték marad­na. akkor . . . No és természe­tesen azon is töprengtem — az o,k okból, kiindulva —■, hogy van-e megoldás? Kiút. amely a veszteségek csök­kentéséhez vezet, vagv eset­leg meg is szünteti azokat. A károk okát kutatva min­denképp arra a következte­tésre jutottam — megvallom nem volt nehéz -, hogy azt elsősorban két tényező okoz­za. Az egyik az időjárás, amely' jelenleg még függet­len az embertől. A másik té­nyező azonban maga az em­ber. Illetve azok a hibák, amelyeket az ember követ el. Tervezéskor, vetéskor, a nö­vényápolás és a betakarítás során. Rossz szervezés, járat­lanság, nem kellő gyakorlati tudás és gyakran nemtörő­dömség, „ahogy esik, úgy puffan” szemlélet következ­tében. A szőlősorok között halad­va sárba taposott fürtöket láttam. Ott kettőt, amott hár­mat ... Nem ’túlzás, a sárba taposott, a tőkén hagyott fürtök mértékegysége összes­ségében sok mázsa, vagy hektoliter lehet. És azt hi­szem országosan nem egy-két mázsa, vagy hektoliter az ilyen veszteség ... Fizetség a földnek? Nyáron örök újságírói té­ma az országutak ..nyomjel­zője”, az elszórt gabona. Egy­általán nem vagyok benne biztos, hogy most ősszél — amikor majd ténylegesen be­indul a kukoricabetakarítás szezonja — nem találkozunk hasonló nyomokkal... A madaraknak? A cukorrépatáblán Herriau betakarílógép haladt méltó­ságteljesen. Néztem a felsze­dett répákat. Az egyiket majdnem derékban „fejezte le”, a másikon még a levél­ből is maradt. A realitáshoz tartozik, akadt előírás szerint „lefejezett” répa is. Megnéz­tem a még betakarítás előtt álló táblákat. Egyenetlen fel­színnek. Egyik répa maga- sabban, a másik mélvebben „ül” ... A gép egy magasság­ban vág ... A géni betakarí­tásra a talajelőkészítés során nem gondolnak? Járvaszecskázó araszolta a silókukoricát. A fúvójából a felaprított termék egy része nem a szállító pótkocsijára hullt, hanem le a talajra. Szépen elterítve ... Zöldtrá­gyának? Olvastam, hogy az egyik gazdaságunk betakarította a borsót, majd a területet ügy ahogy kell, felszántotta. Cso­dák csodájára a borsó újra kikelt, sőt termést is hozott... Üj agrotechnika? Vagy talán még a régi sem megy elég jól? Az országút ' mellett, ahol a minap eljöttünk több he­lyen láttunk szalmakazlakat. Valamikor a parasztember egyik „értékmérője” volt a portáján rakott kazal mi­lyensége. Amelyeket mi lát­tunk beszakadás előtti ház-' tetőkhöz hasonlítottak. Ha tartós őszi eső jön. beázik valamennyi. A látvány óta nyugtalanít egy kérdés; va­jon ezekben a gazdaságokban a szénakazlakat is így rak­ták? Mielőtt félrevernék valami­féle vészharangot, hadd je­gyezzem meg: az itt leírt ne­gatívumok szerencsére csak kevés táblára és gazdaságra jellemzőek. Éppen , ezért, ahogy a közmondás is mond­ja: akinek nem inge, ne ve­gye magára! Azon viszont mindenki elgondolkozhat. hogv ha . minden szőlőfürt a présbe, minden szem kuko­rica a magtárba, minden ré­pafej a cukorgyárba kerülne. akkor nemcsak a jól végzett munka tudatával lennénk gazdagabbak, hanem cukor­ból. húsból és a többi ter­mékből is több kerülne a népgazdaság asztalára. (hajdú) A NAPOKBAN a párt tö­megpropaganda tanfolyamo­kon is megkezdődött az 197fi/77-es pártoktatási év. A megyében mintegy 47 300 fő kezdte meg eszmei-politikai műveltségének gyarapítását a párt legnagyobb tömegeket érintő ideológiai fórumán. A pártszervek és szerve­zetek évek óta nagy figyel­met fordítanak e tanfolya­mok szervezésére, munkájuk segítésére* Ez a tevékenység a pártmunka szerves részé­vé vált. A tanfolyamok formáinak megválasztásakor a pártszer­vezetek kettős követelményt vesznek figyelembe: milyen általános és helyi politikai célt akarnak elérni, s milyen irányú a kollektíva érdeklő­dése. Az általános politikai célt a párt XI. kongresszusának határozatai, hosszabb távon a párt új programnyilatko­zata jelöli meg. A XI. kong­resszus dokumentumainak feldolgozása képezi a tanfo­lyamokon folyó oktatás fő tartalmát. Ennek feldolgozá­sa 10 különböző tematikájú tanfolyam keretében törté­nik. A párt stratégiai célja: a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ezt a célt a pro­paganda. a pártoktatás, a marxizmus—leninizmus ideo­lógiájának tömegméretű ter­jesztésével, elméleti alapo­zással segíti. Társadalmunk fejlődésének előttünk álló szakaszában az ideológiai tevékenység sze­repe megnő. Ez a követel­mény objektíve fakad társa­dalompolitikai céljainkból. A fejlett szocialista társadalom felépítése csak úgy lehetsé­ges, ha a társadalmi élet valamennyi területét össze­hangoltan fejlesztjük. A gaz­dasági, a politikai, az ideoló­giai és kulturáls élet komp­lex fejlesztésére van tehát szükség. Mi az, ami különö­sen szükségessé teszi ideoló­giai munkánk színvonalának emelését? Csak a legfonto­sabb okokat megemlítve: — A szocialista társadalom építésének jelenlegi szaka­szában jelentősen megnő a szubjektív faktor, az emberi tényezők, a személyiség sze­repe.' A tudományos terve­zés és társadalomirányítás, a tudományos-technikai forra­dalom vívmányainak alkal­mazása. a hatékonyabb gaz­dálkodás, a szocialista de­mokrácia, a szocialista élet­mód fejlesztése magas szín­vonalú általános és szakmai műveltséggel, tudományos ideológiai meggyőződéssel rendelkező embereket köve­tel. A politikai műveltség az általános műveltség elen­gedhetetlen elemévé válik. — A szocialista országok közös céljai, közös érdekei, közös eszméi, a gazdasági in­tegráció szükségessé teszik az ideológiai együttműködés fo­kozását. közös ideológiánk továbbfejlesztését, tömegmé­retű elterjesztését. — A szocializmus építésé­nek nemzetközi feltételei is parancsolóan követelik a tö­megek marxista—leninista műveltségének fokozását. A kommunista pártok nagy erőfeszítéseket tesznek a bé­kéért, . az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a társadalmi haladásért. A kapitalizmus és a szocializmus közötti harc egyre inkább a gazda­sági és ideológiai területre tevődik át. A burzsoá ideoló­gia elleni harc sikere nem csupán a hivatásos marxista ideológusok munkájától függ. E harc sikerének záloga a gazdasági építőmunka, a po­litikai gyakorlat eredményei mellett az, hogy mennyire sikerül a marxista—leninista ideológiát tömegméretűvé tenni. A PART AZ IDEOLÓGIAI munkában állandóan kettős feladatot tart szem előtt: egyrészt a cselekvés vezér­fonalául szolgáló elmélet to­vábbfejlesztését, másrészt ennek átvitelét a tömegek gondolkodásába. Nyilvánva­lóan elsődleges feladatunk a párttagság eszmei színvona­lának állandó emelése. Ha minden párttag magas esz­mei színvonalon áll, kiáll, védelmezi, terjeszti eszméin­ket. a párt politikáját, s en­nek megfelelő szellemben él, akkor ezek az eszmék a pár- tonkívüli dolgozók körében is elfogadást nyernek. Csak így tudjuk politikai céljain­kat sikeresen megoldani. Az eszmei-politikai neve­lés fő tennivalóit világosan megszabta az MSZMP XI. kongresszusa. A végrehajtás sikere döntően a helyi párt­szervek propaganda- és agitációs tevékenységén mú­lik. A helyes határozatok végrehajtása mindenekelőtt attól függ, hogyan tudják azt a helyi viszonyokra lebonta­ni, konkretizálni, alkalmaz­ni. Ez viszont ugyancsak függ a párttagság eszmei­politikai képzettségétől, szín­vonalától. A tömegpropaganda tan­folyamok munkája középtávú és éves tervek alapján terv­szerű keretek között folyik. A megyei párt-vb az 1976/77. pártoktatási évre vonatkozó intézkedési tervében kiemelt- tartalmi feladatként szabja meg a tömegpropaganda tan­folyamok számára: a gazda­ságpolitikai propagandatevé­kenység intenzívebbé téte­lét, a nemzetközi viszonyok új vonásainak bemutatását, a párttagság ideológiai álla­potának fejlesztésével és —a szocialista életmóddal össze­függő propagandafeladatokat. A gazdaságpolitikai tömeg- propaganda-munkának is hozzá kell járulnia az V. öt­éves terv országos és helyi célkitűzéseinek megvalósítá­sához, a termelés szubjektív feltételeinek megteremtésé­hez. Tovább kell mélyíteni a párttagság és a párton kí­vüliek közgazdasági gondol­kodásmódját. ismeretszintjét. Meg kell ismertetni a gaz­daságban ható objektív ösz- szefüggéseket, törvényszerű­ségeket, s ezek alapján or­szágunk reális gazdasági le­hetőségeit, pártunk követke­zetes életszínvonal-politiká­ját. Tudatosítani kell, hogy az életszínvonalnak számos összetevője van, s nem szű­kíthető le csak a bérekre és árakra, mert a jövőben éppen a társadalmi juttatá­sok növekedése lesz dinami­kusabb. Alaposabban kell magyarázni az árak funk­cióit, hogy azok nemcsak a fogyasztókat, de a termelő­ket is orientálják. Nem zár­kózhatunk el teljesen a vi­lágpiaci hatásokról, az árak tehát, nem szubjektív óha­jokon alapulnak. Bizonyítani kell, hogy hazánknak a nem­zetközi munkamegosztásban, a szocialista integrációban való részvétele milyen elő­nyöket biztosít. Tovább kell mélyíteni art a felismerést, hogy a fejlett szocialista társadalom épílé­n sének kulcskérdése, a gazda­sági hatékonyság javítása. A propaganda is mozgósítson a gazdasági hatékonyság helyi lehetőségeinek feltárására, a munkaszervezés, munkafe­gyelem javítására. Adjon választ a szocialista építés , gyakorlatában felmerülő problémákra. A nemzetközi élet új vo­násainak bemutatása ugyan­csak fontos feladata a párt propagandamunkájának. a nemzetközi erőviszonyok kedvező változása következ­tében a világpolitikában je­lentős fordulat ment végbe az enyhülés irányába. Tuda­tosítani kell az enyhülési fo­lyamat és a társadalmi ha­ladás. a békés egymás mel­lett élés és az osztályharc ösz- szefüggését, a szocialista vi­lágrendszer erősödését, a ka­pitalizmus általános válságá­nak mélyülését, a békéért, a biztonságért, az együttműkö­désért és a társadalmi hala­dásért folytatott harcnak az európai kommunista pártok által kidolgozott akcióprog­ram já. Sokoldalúbban kell bermu tatni a szocialista országok eredményeit, a fejlődő or­szágok sikereit, gondjait. Erősíteni kell a nemzetközi események megítélésében is az osztálvszemléletet. A FEJLETT SZOCIALIZ­MUS része a szocialista élet­mód, amelynek élen járó hor­dozója a párttagság. A szo­cialista életmód formálásá­ban az eszmei-politikai ne­velő munkának is fontos sze­repe van: mindenekelőtt a munkához való szocialista viszony, a sokoldalú műve- ' lödési igény, a közéletiség és a családi élet harmóniájá­nak, a hazafiság és a prole­tár internacionalizmus elvá­laszthat atlanságának propa­gálásával. A foglalkozásokon való részvételt, a rendszeres fel­készülést, az aktivitást a pártszervezetek megfelelő szervezéssel, ellenőrzéssel, számonkéréssel és a propa­gandisták jó kiválasztásával tudják biztosítani. Ezek a foglalkozások a pártszerve­zetek számára a politikai munkában nélkülözhetetlen információk tömegét szolgál­tatják, s a munkahelyi és a pártdemokrácia fórumai is. Az elméleti kérdések helyi adaptációja során a párttag­ság és a pártonkívüli részt­vevők véleményt nyilváníta­nak az üzem. a vállalat, a hivatal, a község, vagy a vá­ros, a megye dolgairól, prob­lémáiról. Az a tapasztala­tunk. hogy az emberek itt nyíltabban, bátrabban mon- í- danak véleményt, mint a nagyobb fórumokon. Ezek hasznosításáról a pártszerve­zetek nem mondhatnak le. s egyben orientálja agitációs munkájukat is. A foglalko­zásokon mód van a problé­mák megvitatására, és a té- ff vés nézetek leküzdésére. A tanfolyamokon folyó |l eszmei-politikai nevelő mun­ka sikerét nagymértékben ff meghatározza a propagan- , disták felkészültsége, mun- j kajának színvonala. Alapve­tő feladatuk az elméleti és gyakorlati kérdések egység- [ ben való áielyes láttatása. s |f ez nem oldható meg a dia- j lektikus gondolkodásmód tö- j megmérető elterjesztése nél­kül. A szocializmus építése j egyre bonyolultabb hazai és í| nemzetközi viszonyok között í| történik. Ebben a helvzetben az eseményeket, jelenségeket |{ csak az értelmezheti helye- j sen. aki összefüggéseiben, változásában. ellentmondó- r sósságában vizsgálja azokat. A MEGYÉBEN MINTEGY 3000 propagandista végzi ezt a nehéz, sok fáradtságot, ki- í tartást igénylő pártmunkát. Nagy szolgálatot tesznek -d" párt és az egész társadalom számára: munkájuk ered­ménye közvetetten a szocia­lista építőmunka gyakorla­tában kamatoz'!' i)r. Miklós Imre, az MSZMP B.-A.-Z. megyei Bizottságának munkatársa Kálmán Éva a kelemcri niűszcniizcnibon dolgozik, a Zsi- guii-programban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents