Észak-Magyarország, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

.»ESZAK-MAGYARORSZÁG 4* 1976. október 2., szombat Lehetne-e „várkomédia”? TÖBB MINT két hete in­dult,el nagy sikerű útjára a vasári szórakoztató, kenyér­kereső ringlispíl, hogy most már' a Miskolci Nemzeti Színház tulajdonaként egy igen értékes, rendkívül szó­rakoztató, kornédiázó játék alapvető kellékeként, játék­tereként szolgálja a színház- kultúrát. Bizonyára sok olva­só hallott, vagy olvasott már róla, hogy a Miskolci Nem­zeti Színház idei évadát is­mét vidéki vendégszereplés­sel kezdte. Sárospatakon a termelőszövetkezet Apróho­mok-tanyán levő magtárjá- ban mutatta be —, mint ta­valy a Csapodár madárka című reneszánsz komédiát — A mi Moliére-ünk című ösz- szeállítását. Ennek a bővérű, Vaskos humorban gazdag, hajdani vásári komédiákat idéző, de tartalmi értékekei bőven hordozó előadásnak adott játékteret, illetve kere­tet a már említett ringlispíl.' Nem forgószínpadot, hanem igenis pergő, vásári ringii- spílt láttunk. Két hét alatt a megyében, többfelé bemutatták, igen nagy sikerrel. A színház is­mét megmutatta, hogy mű­vészi gárdájában van ilyen véna is. Hogy van rendező­je, színésze, műszaki gárdá­ja, amelyik ilyenfajta, nagy tömegek számára is minden­kor kedvező hatású, szóra­koztató, látványos és tartal­mas komédiákat tud produ­kálni. Ma este Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egye­temen látható e produkció, majd később még sokfelé, többek között magában a színházban is. Hihetőleg ez­rek és ezrek fogják még lát­ni, és örömmel, szeretettel fogadni, emlékét a kedves szórakoztató színházi élmé­nyek között megőrizni. Amíg néztem a nergő rine- lispílen folyó vidám komé- diázást, a sárospataki mag­tár ajtaiai felöl bejövő egyes szereplődet, a zene'-ari árok elválasztó hatásától mentes .'íőa'tást, a közvetlen kapcso­latot a nézők és a játszók között, eszembe jutott ecyné- /hány nappal korábbi tanács­kozás, a mellyen többek között a diósgyőri vár színházi jel­legű nyári hasznosításáról is szó esett. S míg Moliére já­téka fergeteges iramban so­dort magával, az jutott eszembe, milyen remekül hatna ugyanez a .játék a vár falai között. Nagyon kevés kiigazítással át lehetne kom­ponálni ezt a.'játékot a vár­udvarra és a, várfalakra. Ezt a játékot és a hasonló ko­médiákat. A DIÖSGYÖKI VÁR nyári kihasználása, művészeti pro­duktumokkal való megtölté­se nem új gond. A színház már kapott is megbízást, hogy dolgozzon ki tervet a vár nyári programjához. Hát nem komplett, a színházépü­letben bemutatott előadások, illetve produkciók egyszerű szabadtéri előadása, vagy ké­szülő színházi produkció ere­deti bemutatása a várfalak között a járható út, hanem az oda komponált, illetve át- komponált játék! Olyan, amelynek színre állításakor a rendező már számba vette a vár vizuális és auditív adott­ságait, azaz azt a nagyszerű akusztikát, amely lehetővé teszi, hogy mindenféle gépi hangerősítés nélkül, a várud­var bármely pontján elhang­zó szöveg érthető, és azt a látványt is, amit a vár bás­tyái, falai, vagy éppen a kör­nyezete, például a várárok nyújtanak. Mindez a játékba belekomponálható, egy-egy erre alkalmas mű pedig ily módon átkomponálható. Erre ieen jó példával szolgált im­már két nyáron is éppen a diósgyőri várban a Huszon­ötödik Színház, amely a kis kamaraszínpadi produkció­ját, a Szerelmem, Elektrát a vár adottságaihoz transzpo­nálta át, és teremtett gondo­latgazdag, s ugyanakkor na­gyon látványos előadást, sőt rtem is előadást, hanem olyan pogány ünnepet, amelyben a néző is résztvevővé vált. Az ábrázolt ünnep tömegjének tagjává. A Miskolci Nemzeti Szín­ház. mint említettük, tavalv a Csapodár madárkával, az idén A mi Moliére-ünk bemuta­tásával cáfolhatatlanul bebi­zonyította, hogy igenis jó előadásokat tud produkálni múlt századokat idéző komé­diák színre vitelével. Egyben megmutatta azt is, hogy tud színpadon kívül is gondol­kozni, tervezni és játszani. Nagyszerű előadásokat tud produkálni, báisonyíüggöny, páholysor, forgószínpad és sok egyen színházi berende­zés nélkül is. Nagyonis jó­kat tud. Ezt kellene folytat­nia a színháznak, a sárospa­taki magtárban kezdett sort követve, a diósgyőri várban. Akár ezzel a Moliére-össze- állíiással, akár' más, a var keretei között az említett mó­don bemutatható .játékkal. BIZTOSAK lehetünk ben­ne, hogy az ilyenfajta har­sány kornédiázó játék, amely ráadásul gondolatgazdag is,- igen széles közönségrétegeket vonzana, egyben pedig egy kialakuló egységes miskolci nyári művészeti programnak egyik igen fontos alapössze­tevője lehetne. Egy ilyen jel­legű miskolci színházi bemu­tatósorozat és a Huszonötö­dik Színház vendégszereplé­se a diósgyőri várban min­den bizonnyal alapos lendü­letet adhatna egy későbbi na­gyobb szabású diósgyőri vár­színházi sorozat megterem­tésének. Hogy mindez a szín­háznak az évi kötelezettsé­gén belül történne, vagy mi­ként, az természetesen még néhány szervezeti kérdés megoldását kívánják. Elsőd­leges dolog azonban az len­ne, hogy mind a színház, mind a városvezetők részé­ről szülessen o’-an elhatáro­zás, amely — a szükséges műszaki-technikai intézkedé­sek után — már az elkövet­kező nyárra ilyenfajta elő­adásokat teremtene a diós­győri várudvarra. S akkor majd beszélhetünk arról, hogy a miskolci egységes nyári művészeti programnak megteremtődött — a már meglevő filmfesztiválon és egyebeken kívül — az egyik igen vonzó programot kínáló tartópillére. Benedek Miklós Dolgozókat alkalmaznak Szeptember 29-én, 65 évesen tragikus hirtelenséggel távozott közülünk Lajos Árpád néprajz­kutató. Az egész életét jellem­ző mozgékonyság, az egészsé­ge, frissessége érdekében tuda­tosan végzett kerékpározás hozta számára a végzetet. Párizsban, 1911-ben születeti, ahol szülei, a miskolci szűcsök mesterségbeli tudásukat gyara­pították. Hazatérve, tanulmá­nyait Miskolcon, majd a buda­pesti tudományegyetemen vé­gezte. 1935-töl egyetemi gya­kornokként, majd miskolci ta­nárként széles körű néprajzi kutatómunkái folytatott. Nagy anekdotázó kedvvel mesélt ne­künk, fiatalabb kollégáinak ezekről az évekről. Gyalog be­járta az Alföldet és Észak-Ma- gyarországoi, ahol gyakran vél ­ték garabonciás diáknak. A néprajzi gyűjtőmunka közepet­te élelmét és szállását sokszor a szülőktől tanult foltozó-javító szficsmunkákkal hálálta meg pa­rasztember házigazdáinak. Töb- bükkel egészen haláláig barát­sággá mélyült kapcsolatot tar­tott. A Herman Ottó Múzeumnak 1952-től volt munkatársa'. Igen sok kiváló kvalitású néprajzi tárgy múzeumba kerülése fű­ződik nevéhez. Tudományos \ munkáját a számos tanulmány, i újságcikk és rádióelőadás mel- i lett olyan kötetek fémjelzik, i mint ,,A magyar nép játékai” « (megjelent 1910-ben), vagy a i „Borsodi fonó” (1965), amely- » nek második kiadása 1974-bcii • jelent i meg. Munkássága na- 1 gyobbik felét a népművelői- J közművelői tevékenység jelen- j tette. Életcéljának tekintette, § hogy a népi kultúra összegvüj- f lőtt hagyományait visszajut- , lássa oda, ahonnan azokat me- j rítette. Ennek a gondolatnak | a jegyében bábáskodott olyan i kötetek megszületésénél, mint i a „Borsodi népdalok” (1955). a i „Borsodi játékok” (1957), vagy i a „Borsodi balladajátékok és i táncok” (1959). Ezt a célt kö- * vette, amikor óvodásokat, is- * kolásökat lapított népi játé- 1 kokra és dalokra, s legutóbb J aktív részvételével támogatta a ! i á n e h áz m ozg almai. Életerős és az 1973-as nyug- , díjba vonulása után is tudó- , mán.yos és közművelői tervek- , kel teli néprajzkutatótól kell j búcsúznunk.’ Emlékét — tervei j valóra váltásával is — megőriz- i ziik. i i Bodó Sándor i Az A ba újszántói Mg. Szak­munkásképző iskola, Béke út 90. felvesz Miskolc, Szentpétcri kapu 105. szám alatt levő dísz­növény-kertész kihelyezett osz­tályához 1 fő takarítónői és 1 fő, traktorvc/etéshcz értő ker­tész szakmunkást. Fizetés a ?12 1971. MM—MŰM sz. rendelet szerint. Felvesz továbbá Abaíi.t- szántóra 1 fő kertészmérnök vagy legalább üzemmérnök képesí­téssel rendelkező tanári. Fizetés a 210/1971. MM—MŰM sz. rende­let alapján A Nehézipari Műszaki Egye­tem automatikai tanszéke mű­szaki egyetemi végzettségű. —5 éves gyakorlattal rendelkező mérnököt keres tanszéki mérnö­ki feladatok ellátására. Jelentke­zés a tanszéken. A II. sz. Lakásszövetkezet ház­felügyelőt keres a Katowice u. 2—4—6. számú épületbe. A mun­kaviszony megkötéséhez 1 12 szobás cserelakás szükséges. Ér­deklődni; minden hétfőn és csü­törtökön 18—20 óra között; Kato­wice 7. sz. fszt. 4. Telefon: 17-010. Betanított munkakörbe férfi- és női dolgozókat, villanyszerelő szakmunkásokat felvesz a BVM Alsózsoleai Gvára. Alsózsolra. A felsőzsolcai MEZŐGÉP Vál­lalat felvételre keres gépészmér­nököt gyártmányfejlesztés! cso­portvezető munkakör ellátására, miskolci munkahelyre. Jelentke­zés: a vállalat miskolci gyárá­ban — Miskolc, Besenyői út 10. — a vállalat műszaki fejlesztési osztályán. Az Állami Fejlesztési Bank Területi Fiókja, Miskolc (I. kér., Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz.) pénzügyi revizori állásra pá­lyázatot hirdet. Feltételek: köz­gazdaság! egyetemi. Illetve főis­kolai végzettség (revizori, vagy beruházási gyakorlattal rendel­kezők előnyben). A pályázat be­nyújtásának határideje: 1976. ok­tóber 16. (3501 Miskolc, postafiók: 47. címre). i \ BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT felvesz könnyű fizikai betanított munkára női munka- vállalókat. a/, expediálóba csomagotokat, az IBM üzemrészbe 1 fő, jó helyesírási kész­séggel és nagy gyakorlattal- rendelkező gépírónőt beírói munkakörbe, fizikai állománycsoportba, valamint I fő mechanikai műszerészt, legalább 4 éves gyakorlattal. Jelentkezés . a vállaiat munkaügyi csoportjánál: Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 1. em. 109, sz. Szabadidős programok szabadidős tervek A leninvárosiak úgy tárt­ján, hogy az újonnan meg­hirdeteti Ki mit tud jótéko­nyan éreztéti hatását az amatör művészeti mozgalom­ban. A pávakör, a citeraze- nekar (a közelmúltban rádi­ós felvételüket is hallhatta ország-világ) és a népitánc- csoport is erőteljesebben te­vékenykedik. No persze ez az erőteljesebb fellendülés álta­lánosabban is érződik a kü­lönböző szakkörök tevékeny­ségében. S erre jó példaként szolgálhat a díszítőművésze­ti szakkör is. Sokáig úgy tartották, hogy Leninvárosban nincs „talaja’’ a díszítőművészetnek. Két éven át viszont nagy érdek­lődéstől kísérve működtették a szabás-varrás tanfolyamot. Tavaly azután — a gyere­keknek — első ízben díszí­tőművészeti szakkört is indí­tottak. Ebben az évben pe­dig már a felnőtteket is be­vonták a díszítőművészeti szakkör munkájába. A tagok jó része azok közül kerül iki, akik korábban a szabás-var­rás tanfolyamon vettek részt. Nos, a részvételi okok között bizonyára nemcsak az van, hogy sokan költöztek be fa­luról a fiatal városba. A dí­szítőművészet új reneszánsza, a lakáskultúra fejlődése ugyancsak szerepet játszhat az érdeklődésben. S a műve­lődési központ munkájában —, ahogyan azt Gyulai La­jos igazgató elmondta —, az egyik központi helyet éppen a lakáskultúra fejlesztése foglalja el. Nem is véletle­nül. Hiszen a városban az el­múlt évben például 570-en kaptak új lakást, s a gyer­mekgondozási szabadságon le­vő kismamák hasznos és kel­lemes elfoglaltsága többek között közvetlen környeze­tük, életterük esztétikus ki­alakítása. Ehhez egyébként egyéb módon is hozzá kíván­ja őket segíteni a művelő­dési központ. A népművé­szeti és az iparművészeti ki­állítások sok hasznos ötletei adhatnak. Most például egy népművészeti kiállításra ké­szülnek, az országosan is el­ismert szerencsi díszítőmű­vészeti szakkör kiállítását rendezik meg októberben a művelődési központban. S mintegy buzdításként saját szakköri tagjaik legjobb mun­káit is „közszemlére” állítják. A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ tevékenysé­géről szólva feltétlenül em­lítést érdemelnek a szakkö­rök és a klubok. Csaknem negyven féle szakkör, kör működik a házban, s közü­lük igen sok a szabad idő hasznos eltöltését segíti elő. S nemcsak a városlakókét. A város építkezésein dolgozók, a munkásszállásokon élők kultúrprogramjairól is meg­próbálnak gondoskodni. Jó példa erre, hogy az úgyne­vezett 2-es telepen —, ahol csaknem háromezer ember él és dolgozik — letéti könyv­tárat létesítettek. Az egyik munkatársuk vállalta el a könyvtáros megbízatást. Most egy klub kialakítását is ter­vezik, s ha elkészül, akkora klubban szabadpolcos könyv­tár működhet majd. De az itt élő emberek művelődését más módon is segíteni kí­vánják. Például azzal, hogy itt külön konzultációs köz­pontot hoztak létre a Min­denki iskolájának program­jába bekapcsolódók részére. Nyolcvanan jelentkeztek a Mindenki iskolájára, segíté­süket már el is vállalta az egyik leninvárosi iskola. S a felkészülést úgy is segítik, hogy már kölcsönzik a köny­vet, és beszerezték a teljes hangdokumentációt. S ha már a tanulásnál tar- tunki Gyulai Lajos arról is számot adott, hogy rendkí­vül népszerűnek bizonyult a gyors- és gépíró tanfolyamuk. Az egyszer kiragasztott pla­kátokra csaknem kétszázan jelentkeztek a városban. El­sősorban a gyermekgondozá­si szabadságon levők. S ugyancsak nagy népszerű­ségnek örvendenek a nyelv- tanfolyamaik is. Mint álta­lában minden, ami okosan- haszriosnak ígérkezik. A szabad idő kulturált el­töltését szolgálják kiállí­tásaik is. Idén például már tizenhat kiállítást rendeztek a városban, s a közelmúlt­ban először nyílt kiállítás üzemen belül, a TVK-ban. A kiállítások rendszeresebbé válásának azonban van egy feltétele. Jelenleg ugyanis a művelődési központ egyetlen nagyterme sokféle célt szol­gál, s olykor épp a rendez­vények miatt idő előtt kell lebontaniuk egy-egy tárlatot- Egy városi kiállítóteremre lenne szükség, s már meg­vannak az elképzeléseik. Ta­lán jövőre el is készülhet. Mindenesetre nagy előrelé­pést jelentene. (csa.) Közülietek, intézmények figyelem! Az ÉTEX közületi ajánlata! VÁSÁROLJON NÁLUNK NAGYKERESKEDELMI ÁRON! 50 000 Ft-on felüli tételnél díjtalan szállítást biztosítunk. Saját szállítás esetén szállítási költséget térítünk! Kapható: kétrészes munkaruha, férfi munkanadrág, szerelőöltöny, férfi szintetikus és pamutköpenyek több színben. A SZÉP KÖPENY NEM LUXUS! Női munkaköpenyek: díszített és sima, szintetikus és pamutanyagból, több színben, ízléses fazonokban, nagy választékban kaphatók. TÉLI VÉDŐRUHÁZAT: megrendelést azonnali szállításra felveszünk. Továbbá: ágynemüféleségek és egyéb méter-, konfekció-, lakberendezési cikkek nagykereskedelmi áron! Megrendelést felveszünk: ÉTEX, Miskolc, Szeles u, 71. Telefon: 14-801 - Telex: 62200 ÉTEX egri lerakató Eger, dr. Münnich F. u. 4. — Telefon: 29-60 — Telex: 6333S

Next

/
Thumbnails
Contents