Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

1976. szcpt. 15., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 I Mi várható ebben a tervidőszakban? A jövő biztosítóberendezése Az V. ötéves terv során a mezőgazdaság munkaerő- állománya 12—13 százalékkal csökken, és ezzel együtt ki­sebb lesz a termőterület is. A kieső élő munkaerőt je­lentős részben az anyagi- műszaki bázis bővítésével, korszerűsítésével lehel és kell pótolni. A mezőgazdasági ágazat­ban a termelés mennyis Sgé- rc — a biológiai adottságok mellett — a legnagyobb ha­tást a kémiai anyagok és a gépek gyakorolják. Mivel azonban a vegyszerek fel­használásához is gépek kel­lenek, jogos a. megállapítás, hogy az élelmiszertermelés növelésének legdöntőbb té­nyezője a gép, illetve a gé­pesítés. Éppen ezért a korszerű műszaki bázis, a megjelelő ipari háttér megteremtése a mostani tervidőszaknak eyvik legfontosabb feladata. A me­zőgazdaság összes beruházá­sából mezőgépekre 43 mil­liárd forint jut. A gépi be­ruházások aránya 42 száza­lékról 49,2 százalékra emel­kedik az előző tervidőszak­hoz viszonyítva. Gépforgalmazásban a cél: a komplex ágazati géprend­szerek elterjesztése, a nagy teljesítményű gépek széle­sebb körű bevezetése, a be­takarítási veszteségek csök­kentését eredményező gép­park kialakítása. Cél. az el­avult konstrukció korszerű típusokkal történő lecserélé­se, a kiemelt ágazati progra­mok és termelési rendszerek továbbfejlesztése. A traktorállomány össze­tételében szerkezeti változás következik be. A mérleg nyelve a nagy teljesítményű, nehéztraktorok javára bil­len. A jelenlegi 63 ezer trak­tor helyett 1980-ban „csak” 56 ezer lesz. Az. Agrotröszt gépbeszerzési terveiben eb­ben az ötéves tervben 33 ezer traktor importjával szá­mol. Ebből mintegy 7006 da­rab lesz 100 lóerőnél na­gyobb kapacitású. Mar ez év IV. negyedévében forgalom­ba kerül 400 darab Zelor Crystal 12 045. 500 daran Rá- ba-Sleiger, 200 darao T 156 K és százötven K—700-as traktor. . Az óriás traktorok terület­tel jasitPié: lye lalajmüvelés­nél a hagyományos művelés többszöröse. Szántásnál órán­ként 3 hektár, tárcsázásnál 8. kombinálorozástiál 14 hek­tár is elvégezhető, ami 2x10 órás kihasználással napi 60, 160. 200 hektár területet je­lenthet. Az alapvető talajmunkák zöme az új nagytraktorok­kal és a hozzájuk megfele­lően kialakított főbb talaj­művelő gépekkel elvégezhe­tő. Kiegészítő talajművelés­re azonban a nagygépek jó kihasználása érdekében ki­sebb traktorokkal is sói ke­rülhet. Célszerűnek látszik, hogy a jövőben egy 200 ló­erős erőgép mellé 50—S0 ló­erős seaédtraklort is beter­vezzenek a gazdaságok, pél­dául a forgók felszántására. Egy-egy gépet megfelelő nagyságú területegységre szá­mítva. Egy dologról nem szabad megfeledkeznünk. Itt nem egyszerűen csak méretválto­zásról van szó. Ezekhez a gépekhez szemlélelváltozásra is szükség van. A drána gép beruházása csak megfelelő kihasználással lesz megté­rülő. A szántóföldi növényter­mesztésen belül csaknem tíz­ezer új gabonakombájnt kap a mezőgazdaság. Elsősorban a Szovjetunióból, az NDK- ból és részben Lengyelor­szágból. A beszerzésre kerü­lő arató-cséplőgépek áteresz­tőképessége 5—10 kg sec. közölt változik. A nagy tel­jesítményű lengyel Bizon- Gigant és a német E—516-os kombájnokból ebben az öt­éves tervben viszonylag még kevés érkezik. A kukorieabetakuritás 00 ■százalékos gépesítésévei szá­molhatunk 19ílU-ig. Tovább­ra is a gabonakombájnnal történő, morzsolásos betaka­rítás lesz a meghatározó. A gabonakombájnokhoz kiala­kítóit 4, 6 és 8 soros adap­terekkel a kukorica és nap­raforgó betakarítása gyakor­latilag megoldódott.. A szú last a ka rmány-ierm esz- lés gépesítése a .fehérjeprog­ram megvalósítását célozza. E kultúrák gépesítése során a hagyományos vetőgépek helyett modernebb (TÁV—3 jelű) speciális aprómagveíö- gépek kerülnek forgalomba. A betakarítást mintegy 5000 NDK- és csehszlovák gyárt­mányú önjáró gép segíti. Ilyen az NDK-ban gyártott E—281-es típusú szántóföldi szecskázó, amely variálható üzemel látású. rendfelszedő­vel, kukoricavágóval, szántó­földi takarmány vágóval egy­aránt üzemeltethető. Az SPS—420 csehszlovák önjá­ró betakarító szeletelőgép alacsony- és magasszárú ta­karmánynövények. hervadt takarmány és szalma sorok­ból való betakarítására is kiválóan alkalmas. A lejtö- leküzdö képessége 16 száza­lékos. A magyar mezőgazdaság gépszükségletéi kielégítő áru­alap megteremtése növekvő feladatokat jelent népgazda­ságunk számára. .4 célok el­érése érdekében az eddiginél is nagyobb mértékben van szükség a szocialista integrá­cióra. a KGST-ben megvaló­suló hatékony együttműkö­désre, valamint a hazai me­zőgépgyártás erejének mara- d c k tálán k ihasználására. Csak így érhető el a mező­gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának ter­vünkben elhatározott 40 szá­zalékos emelkedése. Hajdú Imre Tiszta lépcsőháziak KmMiíis - tiíszeiii riiszerákel A Kazincbarcikai Város­gazdálkodási Vállalat egy­idős a várossal. Tennivaló­ja volt és van bőven. Az alapítólevélben foglalt fel­adatok nagysága és minősé­ge az évek során egyre nőtt. Az ingatlankezelési, a lakó­házjavítási, a távhő- és me- legvízszolgáltatási. a köztisz­tasági, a parkfenntartási és kertészeti, az egyéb építési és építéstervezési tevékeny­ség mind azt bizonyítják, mennyire szerteágazó es sok­rétű a vállalat munkája. Ezekről a tevékenységek­ről, a vállalat utóbbi években elért eredményeiről és a közeljövő terveiről beszél­gettünk Jászay Dénes igaz­gatóval és Kovács György főkönyvelővel. A lakóház telújítási mun­kákat idegen kivitelezővel kezdték meg lí!70-ben, A munkák elhúzódása és a fel­újítás utáni hiányosságok arra ösztönözték a vállalat és a városi tanács vezetőit, hogy új formákat keresse­nek a felújítási tevékenység hatékonyabb elvégzésére. A városi tanács ezérL 1971-től a vállalat rendelkezéseit bo­csátott 32 darab átmeneti lakást. így a lakók „zakla­tása” nélkül megoldható es szervezettebb, gyorsabb a lakások felújítása. A vállalat igazgatója sze­rint az eddigi íizhónapos át­futási idő helyett 3—4 hóna­pot tesz ki a felújítások át­lagos időtartama. Az átme­neti lakásokat fertőtlenítik, festik és időnként a parkett- csiszolást is elvégzik így felszereltségük, komfort fo­kozatuk, esztétikai megjele­nésük azonos a felújított, korszerűsített lakásokéval. A felújítást végző építési részleg kialakításával a szét­szórtan működő kis részle­gek összevonásával már komplex építési, tevékenysé­get végezhetnek. Idegen ki­vitelezőt csak a legszüksége­sebb esetben, például gáztűz­hely beszereléshez vesznek igénybe. A technikai felsze­reltség fokozódott, és mivel a berendezések egy kézben összpontosultak, gyorsan ki­derült, hogy milyen eszkö­zökre van még szükség a felújítások színvonalának emeléséhez. Keretes csőál iványt. üt ve­lúrokat, gyorsfelvonókat, szögbelövőket, tíívibi klóro­kat, sőt legújabban mar au­tódarut is beszereztek. Ezek­kel az eszközökkel a hagyo­mányos módszerekkel, el­avult technológiákkal vég­zett munkákat korszerűsíte­ni lehetett és a szobafestési, mázolási, villanyszerelési munkáknál, a parkettás és csőszerelési tevékenységeknél új technológiákat vezetlek be. Előtérbe került az elöre- gyárlás is. A távfűtéses lakások épí­tése 1965-ben kezdődött meg. A szükséges melegvizet a Borsodi Hőerőmű Vállalat szolgáltatja a vállalátnak, közvetetten a lakosságnak, illetve az intézmények és vállalatok részére így bizto­sítják a fűtési és használati melegvíz-ellátást. A távfűté­si 'üzemág egyenletes telje- síimén,ve a korszerű lakás­üzemeltetés szükséges felté­tele. ugyanakkor a vállalat költségcsökkentésének jelen­tős forrása. A parkfenntartás már évek óta fontos helyet foglal cl a vállalat tevékenységei közölt. A parkok igazán széppé, vonzóbbá akkor kezdtek vál­ni és a parki tevékenység akkor bontakozott ki egyre jobban, amikor a megyei ve­zető szervek meghirdették a „Tiszta, viragos város” moz­galmat. A városképet ter­mészetesen emeli a sok-sok köztér, szobor es dbmbor- mű is. A köztisztasági üzemag fej­lődésének során felvetődött a konténeres szemétszállítás gondolata. A közeljövőben szeptembertől novemberig 190 darab konténer érkezik a szemétszállítás korszerűsí­tésére, több mint 2 millió forint értékben, amelyeknek elhelyezése, a fejlesztés első lépcsőjében, az óváros terü­letén. illetve az intézmények mellett történik. A szükséges tárgyi feltételeket, ézáliíto ko­csik vásárlását a vállalat szintén megoldotta, össz­hangban azzal a támogatás­sal. amelynek eredménye­képpen a vállalat állóesz­köz-értéke: gépi felszereltség es épület vonatkozásában — a lakásállomány nélkül — az 1974-beni 21 millió 329 ezer forintról 1976 végére 29 millió forintra emelkedik. Említést érdemel az a tény, ami talán nem min­denütt, így Miskolcon sem általános, hogy minden év­iben meghirdetik a tiszta lép­csőhöz mozgalmat a házfel­ügyelők részére. Bár igaz az is, hogy a házfelügyelőknek — ha ..nem vesznek részt” a mozgalomban, akkor is le kell naponta seperniük és hetente fel kell mosniuk a lépcsőházit... Buciiért Miklós Elszállításra várnak a pajzs biztosítóberendezések Fotó: Kozák Péter AZ ERDŐ BORÍTOTTA hegyek között megbúvó Farkaslyuki Bányaüzem ud­varán olt sorakoznak az el­szállításra váró ónjáró pajzs-biztosító berendezések. Festett vastestük vakítóan fehérük a szeptemberi nap­fényben. A 95 darab, egyen­ként majd hattonnás gép- mönslrumot a lyukói akná­ban helyezik majd üzembe. A műhely cseng-bong a munka zajától. Nagy kala­pács táncol az acéllemezen, az autogén vágópisztoly gáz­lángot fúj. a köszörű alól szikrák szökellnek. A kézi, félautomata Sneidfix vágó- berendezéssel Bartók. Lajos brigádvezetö darabolja a töbo centiméter vastag viistáblái. — Az elmúlt év Közepé­id] készítjük a biztosító egy­ségeket. Az indulás nehéz­kes volt. Jóformán minden munkát kézi erővel végez­tünk. Ilyen körülmények kö­zött gyártottunk le huszon- öl egységei. Nagy könnyebb­séget jelentett, amikor ok­tóberben és novemberben megkaptuk az öt forgatóusz- talt. az SCH-hegeSZlöl és ezt a féiautomatikus lángvágót. — Akkor minden rend­ben Homlokára tolja a sötét védőszemüveget. — Azt azért nem monda­nám ... Ez a munka most sem leányalom. Igaz, vál­laltuk. tesszük a dolgunkat. Olykor azonban elfog a mé­reg, ha kellene, es nincs oxi­gén ... Nem zavarjuk tovább a 10 főnyi Béke szocialista bri­gád fejét, elköszönünk, s llavikusz Ödön üzemviteli csoportvezetővel folytatjuk a beszélgetést. — Hogyan kezdték el gyár­tani a VOB-HP—102/c típu­sú pajzsokat? — A pajzsok «előállításá­val foglalkozó várpalotaiak nem győztek eleget tenni a megrendeléseknek, így bíz­ták ránk a feladatot Előtte tanulmányokat folytattunk, s dokumentációkat is kap­tunk Várpalotáról. Az igaz­sághoz tartozik, hogy kapóra is jött nekünk a munka, mert a kooperációs üzemet átvette a budapesti Villamos Berendezés és Készülék Mü­vek. ötvennégy ember tért- ál a szekrénygyártásról az önjáró, biztosítóberendezé­sek készítésére, mondhatom, igazán kezdetleges techniká­val. Abban viszont bíztak, hogy .nem vallanak szégyent. Vasszerkezet i gyártmánya­iknak jó Ilire van szerte a világban. A nyolc év alatt, amíg a bánya szakemberei dolgoztak a VBKM-nek, el­ismerést vívtak ki maguk­nak. Minden bizonnyal a hírnév is közrejátszott ab­ban, hogy rájuk esett a vá­lasztás. — Tavaly negyven beren­dezést gyártottunk le. A 95 egység átadására a oam ász­nap előtt, augusztus 31-én került sor. Itt voltak a vál­lalat. a Borsodi Szénbányák és az átvevő Lyukóbánya vezetői. — A véleményük ? — Elégedettek voltak. Az egysegeket már tehergépko­csikkal fuvarozzák az akná­hoz. Egy kétszárnyú front­fejtésen kell majd bizonyí­taniuk. hogy gyakorlatban is kifogástalanul működnek. A még hiányzó hatvan darab, úgynevezett bölcső alkatré­szeket októberre elkészítjük. A magyar gyártmányú paj­zsot nyugodtan nevezhetjük a jövő biztosítóberendezé­sének. Megyénk szénbánya vállalatánál ugyanis tipizál­ják a gépeket, s a jelenleg üzemelő hétféle biztosítóbe­rendezésből mindössze kettő marad az ötéves terv végé­re. Az egyik a pajzs, melyet a középvas,tag .széntelepek­ben alkalmaznak, 1.6—2.5 méter magasság között — A hidraulikus darabo­kat a nyugatnémet Glöckner eég szállítja. Nem titok: elő­nyös számunkra a kooperá­ció. Az igazi haszon azon­ban majd tonnákban jelent­kezik. Határidőben kezdheti meg a termelést a munka­hely, s naponta 140U—1500 tonna szenet küld a fel­színre. A vállalat beruházási osz­tályának műszaki előadója, Bánki Ferenc még elmond­ta: a 95 egység költsége 27— 28 millió forint lesz. Bár még nincsenek ponfos ada­taik, az már bizonyos, hogy olcsóbb, mintha Várpalotá­ról vásárolnák. A megtaka­rítás darabonként 8—10 ezer forint körül alakul. — Mi lesz ezután? Foly­tatják-e a pajzsgyártást? — Igen. s ezzel kapcsolat­ban ötéves tervet dolgoz­tunk ki. Elképzeléseink sze­rint évente 95—100 berende­zést készít a farkaslyuki műhely kollektívája. — Kifizetödö-e á vállalko­zás a gyártóknak? — Nem panaszkodunk — hangzott a dipiomatikus fe­lelet. — Egy egység vas­szerkezeiét 158 ezerért állít­juk elő. A munkások óra­bérben dolgoznak, de ösztö­nözzük őket a gyorsabb, mi­nőségileg jobb munkára — Elképzelhető-e. hogy egyszer a farkaslyuki paj­zsok megyénk határain túl is eljutnak? — TALÁN... — válaszol­ta Hankusz Ödön. —Amenv- nyiben a várapoltaiakhoz be­futó megrendelések megha­ladják a kapacitásukat, mi szívesen besegít ünk. Kolaj László Szilán! ziapkts éppé barátság Számvetést készített a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság leninvárosi és a TVK üzemi tagcsoportja. Mindkét küldöttértekezleten eredmé­nyes munkáról esett szó. Leninváresban szép hagyo­mánya van a magyar—szov­jet barátságnak. A város és üzemeinek létrejötte a szün­telenül erősödő szovjet—ma­gyar gazdasági kapcsolatok­nak. a KGST-integráció gya­korlati megvalósításának az eredménye. Az üzemi tagcsoport külö­nösen nagy súlyt helyezett a szocialista brigádokkal va­ló kapcsolat elmélyítésére. Az eredmény: továbo nőtt azoknak a vállalati dolgo­zóknak a száma, akik aktí­van részt vesznek a baráti társaság munkájában. Na­gyon sok, jól sikerült ren­dezvényre került -sor az , el­múlt néhány év alatt. Töb­bek között megemlíthetjük azt az ankétot. amelyen a szocialista brigád vezetők ta­lálkoztak a Szovjetunió című folvóiral magyarországi szer­kesztőjével. A hatása azon is lemérhető, hogy az anké­tot követően, 176 új üzemi előfizetővel gyarapodott a szovjet nép/életét, minden­napi munkáját bemutató fo­lyóirat olvasóinak tábora. Külön fejezetet érdemel a TVK termelési igazgatósagán dolgozó Magyar—Szovjet Ba­rátság szocialista brigád ne­mes cselekedete. Ennek lé­nyege, hogy a brigád tagjai felkutatták egy, a hazánk felszabadításáért vívott har­cokban elesett szovjet ka­tona sírját és ebből az al­kalomból vendégül látták a hős családtagjait Leninvá- rosban. Az. MSZBT városi tagcso­portja — egyedül az ország­ban — Leninváros egesz la­kosságút magába tömöríti. Ez a sajátos jelleg egyben azt is jelenti, hogy a taceso- porl munkájába bevonják a lakosság minden rétegét és minden korosztályát; az óvo­dás 1 kordáktól egészen a nyugdíjasokig. A tagcsoport közel ötéves tevékenységében kiemelkedő helyet foglaltak el azok a rendezvénysorozatok. ame­lyeket évenként a magyar— szovjet barátsági hét során, jelentősebb történelmi év­fordulókon, hazánk felszaba­dulásának ünnepén és egyéb alkalmakkor tartottak Le- ninvárosban. Ezek a rendez­vények — kiállítások, irodal­mi és zenei estek, szellemi vetélkedők, filmankétok stb. — jól szolgálták azoknak a céloknak a valóra váltását, hogy minél több emberrel megismertessék a Szovjet­unió népeinek életét, gazda­sági, politikai, tudományos­műszaki es kulturális téren elért gazdag eredményeit. Ehhez a'munkához nagy segítséget kaptak a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zától. amely egy ízben ott­hont adott a Lennivaros be­mutatkozik című fotó- és dokumentum-ki állításnak. Sok-sok helyi kezdeménye­zés valósult meg Leninvá- rosban a tagcsoportok meg­alakulása óta. Legutóob pél­dául a városi és az üzemi tagcsoport jóvoltából életre hívtak a Magyar—Szovjet Barátság klubot, amelyben a leninvárosi beruházásokon dolgozó szovjet szakemberek es a Szovjetunióban végzett magyar ösztöndíjasok ápol­ják. erősítik a két nép ba­rátságát.

Next

/
Thumbnails
Contents