Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

1976. szept. 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 MI történt a beszélgetések óta? A párttagsági könyvek év, végén esedékes cseréje elölt — mint ismeretes — (március és július között) a kommu­nisták széles körű eszmecse­rét folytatlak a pártszerve­zetekben. Ennek során a megbízott csoportok minden egyes párttaggal személyesen beszélgettek a párt politiká­jának végrehajtásából adódó feladatokrór, az alapszerve­zetek tevékenységéről, a párttagok munkájáról, köz­életi tevékenységéről és ma­gatartásáról — a párthatá­rozatok és pártmegbízatások teljesítéséről. Ezek a beszélgetések min­denütt a munka és a maga­tartás' felülvizsgálatára ösz­tönözték pártunk tagjait és szervezeteit, fokozták a kom­munisták eszmei, politikai és cselekvési egységét — a ha­tékonyabb politikai munka nagy „tartalékait'’ tártak fel. Egyebek közt a konstruktív észrevételek és javaslatok egész sorával járultak hozzá a vezetés színvonalának és hatékonyságának növelésé­hez, a gazdasági, az ideoló­giai és kulturális munka, az állami és társadalmi szerve­zetek tevékenységének javí­tásához, A párt belső életé­nek és munkájának javításá­ra, vezető szerepének és lö- megkapcsolatainak erősítésé­re irányuló észrevételekről és javaslatokról nem is szólva! Mint cseppben a tenger... Mezőkövesden például a város 139 alapszervezetében 1065 párttag mondta el vé­leményét, észrevételeit, ja­vaslatait az említett kérdé­sekről. A városi párt-vb augusztus 26-i ülése, amelyen a beszél­getések és az ezt követő ösz- yzegező taggyűlések tapasz­talatait értékelték — többek között megállapította, hogy a város párttagsága felelősség­teljesen erősítette meg a párthoz való tartozását, azo­nosulását pártunk politikai célkitűzéseivel, és kifejezett igénye, hogy a jövőben még aktívabban, tevékenyebben vegyen részt e politika helyi megvalósításában. A mezőkövesdi kommunis­ták — a vb megállapítása szerint — önkritikusan érté­kelték saját tevékenységüket, de őszintén rámutattak az alapszervezetükben, munka­helyükön fellelhető hiányos­ságokra is, és sok hasznos javaslatot tettek a hibák megszüntetésére, a munka színvonalának és hatékony­ságának megjavítására. A Ruhaipari Szövetkezet­ben például többen bírálták a munka- és üzemszervezés, a folyamatos munka feltéte­leinek hiányosságait; több helyen — Matyó Háziipari Szövetkezel, Kismotor- és Gépgyár, Matyó Mg. Tsz stb. — szóvá tették a város egész­ségügyi ellátásában tapasz­talt fogyatékosságokat; a vá­rosiasodás lassú ütemét, a külső városrészek elhanyagolt tisztaságát, útviszonyait, a ..szegényes” sportolási lehe­tőségeket, ,a gyermekjátszó­terek, s a városi uszoda hiá­nyát is. A városi költségvetési üzemnél és a helyi áfész-nél bizonyos bérezési arányta­lanságokra; a dohánybevál­tónál egyes kormányrendele­tek végrehajtása során ta­pasztalt rendellenességre, ne­vezetesen arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyéni és csoportérdekeket, olykor a népgazdasági érdekek fölé helyezik... Az Építőipari Szövetkezet­ben és a Cipész Szövetke­zetben a kommunisták bí­rálták a vezetők magatartá­sában tapasztalt negatív je­lenségeket (példamutatás, hangnem, laza kapcsolat a dolgozókkal); a városi tanács, az áfész és a Matyó Mg. Tsz (élapszervezetében a -kollek­tív vezetés fogyatékosságaira hívták fel a figyelmei; az áfésznél és másutt is kérték, hogy problémáik megoldásá­hoz a városi pártbizottság nyújtson több helyszíni se­gítséget. Az említett példák —ame­lyek itt korántsem teljesek — mint cseppben a tenger tükrözik, s érzékeltetik a párttagokkal folytatott be­szélgetések, a kommunisták eszmecseréjének lényegéi, előremutató konstruktiv jel­legéi. Válaszoltak — intézkedtek Mi lett az észrevételek, ja­vaslatok sorsa? — ezt kér­deztem a napokban Juhász Pétertől, a Mezőkövesd vá­rosi Pártbizottság első titká­ra lói. — A beszélgető csoportok és az alapszervezetek veze­tősége az elhangzott észrevé­teleket és javaslatokat folya­matosan értékelték, megvá­laszolták, a hatáskörükbe tartozó problémák egy ré­szét helyi intézkedésekkel késedelem nélkül megoldot­ták, a beszélgetések legálta­lánosabb tapasztalatait és ta­nulságait: — mint mindenütt — taggyűlésen is megtárgyal­ták. — A hosszabb időt, vagy folyamatos munkát igénylő ésszerű javaslatok megvaló­sítására az alapszervezetek többsége íeladattervet készí­teti ; az alapszervezetek lehe­tőségeit, vagy hatáskörét meghaladó kérdésekről pedig tájékoztatták a városi párt- bizottságot. Az utóbbiakat már „menet közben” gondo­san elemeztük, később vb- ülésen is értékeltük, az álta­lánosabban felmerült kérdé­sekre titkári értekezleteken, másokra helyben, az érdekelt alapszervezelek vezetőségé­nek válaszoltunk, ismét má­sokat továbbítottunk az il­letékes párt-, állami, gazda­sági, társadalmi szervek fe­lé. — A Ruhaipari Szövetke­zetben felmerült problémák­kal például Budapesten fel­kerestük a RUSZÖV veze­tőit. Azóta a szövetkezetben megerősítették a szakmai ve­zetést... A várospolitikát és városgazdálkodást általáno­sabban érintő kérdésekről tájékoztattuk a városi taná­csot... Az egészségügyi el­látás javítása érdekében pél­dául ennek nyomán a városi tanács augusztusban három új orvosi lakás kialakításá­val biztosította a hiányzó or­vosi státuszok betöltésének legfontosabb feltételeit, négy orvosi állást azóta már be is töltöttek ... Az érdekeit alapszervezetekben intézked­tünk a pártélet belső kérdé­seinek megoldására (a kol­lektív vezetés erősítése stb.) ...Tájékoztattuk az alapszer­vezeteket arról is, hogy a városi tanács tervében sze­repel a sportpálya felújítása, a későbbiek során — az anyagi erőforrásoktól függő­en — felépül a város uj sportkombinálja is ... — Megszívlelve a felénk elhangzott kritikát, a párt- bizottság' megteremti annak lehetőségét is — elsősorban a területi és reszortmunka jobb összehangolásával —, hogy a választott vezető tes­tületek tagjai és az appará­tus kis létszámú dolgozói a helyszínen is több segítsé- ,get nyújtsanak az alapszer­vezetek munkájához — so­rolta a tett és tervezett in­tézkedéseket a pártbizottság első titkára. Hosszabb távon... Arról is tájékoztatott, hogy a párttagokkal folytatott be­szélgetések tapasztalatait, ta­nulságait, az elhangzott' ész­revételeket és javaslatokat az alapszervezetekben és a pártbizottságon egyaránt „hosszabb távon” gyümöl- csöztetni akarják'; hogy egyetlen ésszerű ja vaslat sem sikkadhat el; a légiont,osabj} és legáltalánosabb tapaszta­latokat, észrevételeket mé­lyebb összefüggéseiben is elemzik és hasznosítják a mezőkövesdi pártszervezetek .— és néni is csak a párt- szervezetek — munkájában. Meg arról is, hogy a kom­munisták vélerhényére, ja- vaslataira folyamatosan „oda­figyelve” cs építve, a mező­kövesdi pártszervezetek min­den tőlük telhetőt megtesz­nek a XI. kongresszus hatá­rozatainak következetes he­lyi végrehajtásáért. Csépányi Lajos Ivopácsolas hangja árad szét a hatalmas csarnokban. Izmos munkáskezek revétle- nítik az abroncsokat. Azéles, acélos hangot tompa;» mély ülések szaggatják meg. Dol­gozik a la tonnás pöröly. Ütései meg-megremegtetik a nagyikovácsolóműhely min­den sejtjét. Felnyílik a ke- menceajtó, izzó anyag csú­szik a kiskocsira, s egyszerre négy ember hákkal, fogókkal kormányozza a pöröly acél­ökle alá az anyagot. Mély, gyors ütések, s az előková­csoló szocialista brigád veze­tője. Bihari József, kézmoz­dulattal jelzi: — Kész! Jöhet a követ­kező ! — Most a MÁV-nak készí­tünk abroncsokat — mondja a nyúlánk, vékony Bihari Jó­zsef. — Még pár száz tétel van hátra, aztán Indiának készítünk néhány ezer dara­bot. Bihari egy diósgyőri ko­vácsnál tanulta a tűzi mes­terséget. Huszonhárom éve került ide. — Szerelem ezt a mester­séget. Igaz. nehéz a munka, meleg van itt, minden egyes darab odaadó munkál kíván. A szobrász a kőből, mi az izzó acélból alkotunk. Az anyagot újabb felme­legítés után — a kerékab­roncs hengerlő szocialista- brigád formálja tovább. A Önjáró, aeéltámos fronifej- lcsztés Tervtáron. Faipari fcsrszerisítés Az arlói Nádasvölgye Tsz melléküzemágában, a kis fa­ipari üzemben jelentős kor­szerűsítésekre és bővítésre kerül sor. A faipari rekonst­rukcióhoz több mint 1.6 mil­lió forint fejlesztési támoga­tást kap a kedvezőtlen adott­ságú gazdaság. brigádvezető Breitenbach Jó­zsef — ö az alapszervezelTit­kára is — jó 60 éve munkál­kodik itt. Azt mondja, hogy a két brigád igen jól össze­dolgozik. A brigád 11 tagú. Egy fia­tal kivételével törzstagok, többen a nyugdíj előtt áll­nak. Az egyik e hónapban, a másik decemberben, a har­madik jövőre válik meg • a kohászattól. Ez egyre szoron- gatóbb gondot okoz: új, és új ember kellene. És a munka? — Az idei nyár nagyon meleg volt. Naponta megit­tam öt liter szódavizet, s a brigád elfogyasztott két kan­na teát is. Hivatalosan reggel 7-re kellett volna bent lennie, de dr. Mészáros István egykori önlőmunkás, az öntödei gyár­egység főmérnöke már hat órakor az LKM-ben volt. Mi hajtotta? A Tisza II. vízlép­csőhöz négy darab 215 mega­wattos turbinát telepítenek. Ebből három már készen van, a negyedikhez a diós­győri üzem most készíti az utolsó öntvénykomplexumot. .A turbinaház öntvényeit az izotÓD vizsgálat alapján a kit- készítőben most faragják, kö­szörülik, csiszolják. A kikészítőben pokoli zaj van. *A csiszolók, hegesztők, egyengetek védelmében hang- szigetelésű válaszfalak épité­TISZAI ERŐMŰ építé­sében érdekelt tárcák képvi­selői miniszterhelyetlesi szin­ten egyeztették a beruházás megvalósításával kapcsolatos legfontosabb határidőket. Eszerint a 860 megawattos erőmű első gépegységét még ebben az évben üzembe kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy a december 15-ig megvaló­suló párhuzamos kapcsolás eredményeképpen 1976. végén már villamos energiát termel az új leninvárosi erónüi. A beruházási programnak megfelelően a már épülő li­es számú gépnek 1977. má­jus 15-re kell elkészülnie. A 111. blokkot a jövő év októ­berében, a IV-et pedig 1978, tavaszán kell átadni rendel­tetésének. Éppen ezért az Erőmű Be­ruházási Vállalat vezetői szükségesnek látták, hogy havonként egy alkalommal igazgatói szintű tanácskozá­son koordinálják a tervező és a kivitelező Vállalatok mun­káját. tevékenységét. Az első megbeszélésre — mint arról lapunkban beszámoltunk — június végén került sor. Amint ez akkor kiderült, a beruházás jelenlegi helyzetéi figyelembe véve, rendkívül nagy szükség volt erre a megbeszélésre. A beruházó ugyanis távolról sem volt elégedett a kivitelezők mun­kájával. A legtöbb munkate­rületen kisebb-nagyobb el­maradást tapasztalt, ame­lyeknek felszámolása nem tűr halasztást. Már akkor feltűnt, hogy egy sor feladatot, ame­lyekben korábban megálla­podás született a beruházó és a kivitelező között, csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítették. Többen anyag­hiányra, és létszámgondokra, s egyéb objektív nehézségek­re hivatkoztak. Az ÉVM kép­viselője már akkor nagyon határozottan felhívta a tár­cához tartozó vállalatok fi­gyelmét. a részhatáridők pon­tos betartására. Nem véletle­nül. öt héttel ezelőjt, amikor a második igazgatói tanácsko­zást összehívták, és számon- kérték a kivitelezőktől az addig végzett munkát, elég sok kritika érte egyik-másik vállalat tevékenységét. Az I 1—1 .......... " I ■ .......... ig azsághoz tartozik, hogy sok esetben nem is elsősorban a nagyobb volumenű munkákra volt panasz, hanem az úgy­nevezett befejező jellegű munkák, hiánypótlások elhú­zódása. hátráltatta az építési és szerelési határidők teljesí­tését. Ezen a megbeszélésen egye­bek közöli elhatározták, hogv a kazán és a hozzá tartozó csőrendszer savazását a de­cemberi üzembe helyezésre való felkészülés érdekében augusztus 28-ig feltétlenül el kell végezni. Mint az, a na­pokban megtartóit, immár harmadik igazgatói tanács­kozáson kiderült: a kazán savazására mindezideig nem kerülhetett sor, mivel a ki­vitelezők az ehhez szükséges feltételeket csak részben tel­jesítették. Ezért csak messze­menően egyetérteni lehet Halasi Zoltánnal, az Erőmű Beruházási Vállalat igazgató­jával. aki — ki tudja há­nyadszor —, a vállalatok ve­zetőinek felelősségére hivat­kozott. amikor a beruházás határidőre történő megvaló­sításának gazdasági és politi­kai jelentőségét hangsúlyozta. Kétségtelen, előfordultak és még ezután is előfordulhat­nak objektív nehézségek — például bizonyos importké­szülékek, műszerek, vagy egyéb anyagok nem érkeznek be határidőre — azonban vannak olyan mulasztások, határidő eltolódások az egyes munkaterületeken, amelyek egyáltalán nem írhatók más vállalatok számlájára. AZ ADOTT SZÓ, a szerző­désekben foglalt kötelezett­ségvállalások komolyságára, azok maradéktalan teljesíté­sére kérte a legutóbbi ta­nácskozáson is a jelenlevő igazgatókat W’irtz László, a Tiszai Erőmű Vállalat üzemi pártbizottságának titkára is. Mert csak igy érhető el, hogy december 15-én áramot ter­meljen az erőmű I. gépegy­sége. Az ERBE igazgatója a legutóbbi tanácskozáson be­jelentette, hogy a kazán sa- vazására, amely az T-es szá­mú blokk üzembe helyezési munkáinak egyik igen fontos művelete, szeptember máso­dik felében keiül sor. Rend­kívül nagy figyelemmel várja mindenki az erről szóló hí­reket. bízva abban, hogy» a beruházók elképzeléseit si­ker koronázza. L. L. sét kezdték meg. Mindezt úgy kell csinálni, hogy a ter­melésben ne legyen kiesés. Hazánk mozdonyokat ké­szít szovjet megrendelésre. Természetesen a keréktárcsá­kat. itt készítik, Diósgyőrött. A kovácsolóüzemiek azt kér­ték, hogy segítsen az acélön­tődé. Intézkedés: szombat, vasárnap jöjjön be pár em­ber, s a pörgető berendezés­sel, sörét ezéssel veretik le sok-sok tárcsáról a révét. A durvahengerdében lát­szólag minden rendben van. Hatalmas daruk szállítják az izzó öntecseket, a blokksor hengerei recsegő nyögéssel nyelik el, formálják, aztán az anyag a bugasoron folytatja útját. A krónikás az első em­beriól. akivel itt összeakad, ezt kérdezi: — Mi van, mi történik itt egv ilven csörHes napon? A kérdezett, Kormos Károly főművezető szinte elképedve mered rám. — Ez csöndes nap?! Most éljük át a legizgalmasabb pillanatokat! Még aludni se tudok miatta nyugodtan. — Mi a baj? — Reméljük, hogy nem lesz haj — mondja mintegy ön­magát vigasztalva, aztán vá­zolja a nagy izgalom okát: Tavaly a durvahengerdei nagyjavításkor kivették a hengersorokat meghajtó mo­tort. Senki, más üzem nem vállalta, de itt a gyáriak, a tekercselöüzemben rendbe­szedtek. újratekercselték a monstrumot. Es a 16 500 ló­erős motort, amely egyaránt alkalmas a blokk- es a ge­rendasor hajtására. most akarják feszültség alá he­lyezni. •— Tele vagyunk a nagyja­vítás előtti gondokkal — foly­tatja a magyarázatot Gyapai Lajos, a durvahengermű gé­pészeti üzemvezetője. — Szeptember 20-án, hétfőn kezdjük meg a 12 napra ter­vezett riagy javítást. Tulajdonképpen a tavalyi javítás óta készülnek rá. Számbavették, hol. melyik al­katrészt kell Meséről«', uj­jal, felújítottal pótolni, s ezeket már elő is készítették. Most ott tartanak, hogy a gyári társüzemekkel, a gép­es az épületkarbantartókkal, a külső vállalatokkal a rész­feladatokat is összehangol­ják. A munka nagyságát jel­lemzi. hogy 160 ezer őrá mun­kát vesz igénybe. Többek kö­zött ki kell cserélniük a ge­rendasor két vezérgeneráto­rának forgórészét, a hlnkk- és gerendasor sorvonómotor­ját, új modern légkondicio­nált motorházat szerelnek a régi helyett. * Egy csöndes, munkával, töprengéssel teli nap a ko­hászatban. Mégis mennyi minden történik .. Csorba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents