Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
Vi., wjémflp ESZAK-MAGYARORSZÄG 7 A FELTALÁLÓ A sima huzal áthalad egy bőrönd nagyságú szerkezeten és egyszeriben csavarbordássá válik. A csőszerű alkalmatosságot nem hajtja semmi, mégis forog. — Azok közé tartoztam, akik nem hittek benne. Ma, nyolc évvel később olyan pofonegyszerűnek tetszik, hogy csodálkozom akkori hitetlenségemen — mondja a gyáregységi üzemvezető. — Nagy dolog, nagy jelentőségű találmány. Szabadalom. A csavarbordas beton- acélhuzal-gyártás szabadalmának tulajdonosa a December 4. Drótművek. A feltalálók: Erdödi György, Zolnai Dezső és Kóthay József. Erdödi György kezdeményezte a témát. — Hogyan születik egy találmány? — Isteni szikrák nélkül. Sok munkával. Kollektiv munkával. Nagy akaraterővel, sok türelemmel, és kellő szakértelemmel. — Miért éppen a csavarbordás betonacélhuzallal kezdett foglalkozni? — Azt hiszem, erre a kérdésre tudom megfogalmazni feltalálói munkám lényegéi. a mozgatóerőt. Mert feltaláló az az ember is, aki — mint mondani szoktam — kifúrja a cipőfűzőt. Sok energiát fektet ő is a témába, de abszolút fölöslegesen dolgozik Én kizárólag gyakorlati hasznú. aktuális megoldásokkal foglalkozom. Betonacélt) Lizái gyártására készült éppen a drótgyár, amikor foglalkozni kezdtem a lemár val. Társaim elfogadták 'a gondolatomat és dolgozni kezdtünk. — Miként viszonyult ehhez a gyár kollektívája? — Minden próbálkozásnál három részre szakad a társaság, a semlegesekre, a biztatókra és azokra, akik kijelentik, hogy őrültség az egész. Én azon a véleményen vagyok, hogy egyetlen dolog dönti el a téma életképességét: a kor, amelyben született, illetve ennek a kornak a műszaki igényei. Ha például 1990- ben készül el a csavarbordás betonacél, biztos, hogy nem vált volna szabadalommá, én pedig biztos, hogy akkor mással foglalkozom. Az első szabadalom I960 óta milliókban merhető népgazdasági hasznot hajtott, Az alsózsolcai és a budapesti épületelemgyái az Erdőd i —Zol na i—K ó thay-íé- le acélhuzalt használja Mesélik, hogy a múltkoriban egy nehéz teherautó belc- rohant egy csavartcrdás huzallal készült betonoszlopba: a beton pozdorjává tori. de a huzal tartotta magát. — Mi volt a legnehezebb a szabadalomig? — Semmi sem volt nehéz. Egy ember életében csak egyszer jön össze eny- nyi jó körülmény. A találmány szabadalmaztatása simán ment, az ipar meg örömmel iogadla. — Megérte a ráfordított évek sokasága? — Jó érzéssel megyek mindenkor .a huzal mű 11- be. Természetesen anyagilag is megérte. A szabadalmi dijat a termeléssel arányosan kaptuk öl éven át. Kissé furcsa a szituáció: amíg dolgozik a feltaláló. legfeljebb biztatást kap évekig, aztán aláírjuk a megvalósítási szerződési, és anélkül, hogy belepnénk a lábunkat a termelőüzembe, folyamatosan kapjuk a honoráriumot. — Említést tett egy másik szabadalomról. Miről van szó? — Takács György, Kovács László, Gorondi István, Bodnár Béla kollégáimmal és Zolnai Dezső barátommal szabadalmaztattuk a közvetlen villamosel- látás-fűtésű sópalentirozó kemencét. Egy egész technológiai sor megváltoztatásáról van szó. A régi hőkezelés) technológia elavult már. Legnagyobb előnye, hogy kiküszöböli az egészségre oly ártalmas ólom alkalmazását. Mindemellett olcsóbb a technológia, könv- nyebb üzemvitelt tesz lehetővé, jobb energiafelhasználást ... — Azt mondta, költséges a beruházás. — Igen. Mondhatnánk úgy, hogy milliókat kell beleölnünk, hogy tízmilliókat kapjunk vissza. — Biztos benne, hogy az elmélet nem bukik meg a gyakorlatban? — Én igen. Kezdettől biztos vagyok, de ezt nem tudom, illetve nem tudjuk bizonyítani. Ezt csak elhitetni lehet. Akik pedig elhiszik. azok csupán azért; mert elhitték, sok-sok pénzt adnak a kísérletekhez. — Elhitték? — Csodálatos érzés: igen. Öt tápegység beszerzését engedélyezte a .gyár, pedig nagy rizikót vállai egy ilyen lépéssel. De megfordíthatom: GYÁR1GAZGA- TÖ kell ahhoz, hogy az elméleti szenzációból gyakorlati szenzáció válhassék. Mert mindén cél eléréséhez több megoldás kínálkozik. A gyár érdeke, hegy a lehető legjobb műszáléi és gazdasági megoldás érvényesüljön. Azonosak itt a gyári és feltalálói érdekek. Ilyenkor az emberismeret a legfontosabb. az, hogy mennyire ismert meg minket a gyár. Ha pedig megszavazták nekünk a bizalmat. a többi a mi dolgunk . . . — Ön most lebontat egy kemencesort, mert az x- edik kísérlet egy újabb megoldást kínál. Mit szólnak ehhez azok a munkások, akik filléres megtakarításokra törekszenek. —A December 4. Drót- müvekben nagyon eielké- pes a ’ Dolgozz Hibátlanul mozgalom. Ezzel kiegészítenem a kérdést, a válaszom pedig az. hogy sokak körében népszerűtlen vagyok mostanában. Természetesen mindenki ismeri a terveket, nem volna üzemi demokrácia, ha nem ismernék. de mindenkinek szuverén joga. hogy kételkedjék. Vigaszom, hogy 1977- ben már kalkulálható lesz. a kemencénk gazdasági eredménye. Erdödi György negyvenéves. Harmadik találmánya, amelyet egy harmadik csoporttal készített, az Országos Találmányi Hivatalban van már. Hogyan lehet a dróthúzást összekapcsolni a palentírozás műveletével ? Ez a témája. Álmatlan éjszakák. görn.vedés a rajzasztal mellett, száz kilométeres utazás egy parányi szerszámért, mindez a szabad idő rovására. Munkaidőben a gyár műszaki fejlesztésén töpreng. Főosztályvezető. Szakirodalmak mázsáit tanulmányozza, la- pasztalatgyűjtő körútra megy, keresi a jót. a korszerűt. Ez a feladata. 1-Ia pedig nem talál megfelelő gépet, hat kerít néhány társat és feltalálja. Esküszik, hogy a mai, szakosodott világban egyedül senki sem képes nagy alkotásokra. . Megmutatta a huzalgyártó gépel, a lebontandó kemencét. Jártunkban, keltünkben sok emberrel találkoztunk. „Ez az ember nagy tehetség, zseniális gondolatai vannak” — több alkalommal, több emberrel való találkozás után elismételte ezt a mondatot. — Tehetségesnek érzi magát? — Fanatikusnak. — Honnan a kísérletező kedve, az energiája? — Apám főkonstruktőr volt, örök kísérletező. Ügy látszik: örököltem a műszaki hajlamot. Lévay Györgyi Pékségek Császkálunk, lődörgünk, bóklászunk még egy kicsit ebben a szűkös helyiségben, pedig mái- láttunk, megnéztünk mindent, amit lehet. Keressük még az ürügyet: hátha itt maradhatnánk még egy ideig, ugyanis csodás szag — dehogyis szag, iilat! — marasztal bennünket — a frissen kisült kenyér semmihez sem hasonlítható, kellemes illata. Ráadásul nem is veknikből, hanem kerek kenyerekből, barnaropogós héjúra sültekből árad a marasztaló iilat, kerek kenyerekből, melyeken kibuggyant ..sercliik”, dúlnék kínálkoznak elsődleges kóstolásra. Ámbár sok látnivaló nincs ebben a kis műhelyben, ebben a kis pékségben. Itt van ugyan például a dagasztó, vagy a kiliiké- szítő szerkezet, de már bizony nem a legjobo állapotban. Elég szűkös minden. A lisztraktár is csak egy kis szobácskányi rész, nem sok férhet bele. Ráférne bizony a pékségre a felújítás, a korszerűsítés, erre a célra nyilván el tudnának költeni itt is kunv- nvedén néhány fönn tot. Ha 'enne. Lesz egyébként, valamennyi lesz majd itt is. Az „itt” a hejöbábai üzem, melyet a hejőpapi Új Élet Tsz működtet — egyszer már meg is akarták szüntetni, szerencsére mégsem tették —. de hasonlókat láthatnánk a megye számos, más termelőszövetkezeténél. vagy éppen áfész-nél is. Hasonló, kis pékségeket találhatnánk, melyek nincsenek ugyan korszerűen ellátva, felszerelve. de tisztességesen elkészített, jó kenyeret adnak. Néhány év óta munkálkodnak ilyen kis pékségek megyénkben. Milyen sikerrel? Gondoljunk tálán a miskolci Búza téri csarnokra. melyben például a mezőn,yárádi kenyér érkezését hosszú sorok várják. Vagy azokra a megyét járó, ismerő emberekre, akik az edelényi járási Utakat általában úgy igazítják, hogy a hangácsi kenyérből hozhassanak haza. És még sorolhatnánk, majd a végén soroljuk is. A lényeg az. hogy a faluban sütött kenver valahogy mindig jobban ízlik. Nem biztos, hogy iobb — bántódás ne érje a városi üzemeket, ezekben is mindent megtesznek, jól is teszik —. de valahogy mégis jobban ízlik. Most már van is miből válogatni, van is miből különbséget tenni. Az elmúlt ötéves tervidőszakban ugyanis tizenkét kis pékséget hoztak létre megyénkben, összességében megközelítően 45 tonna napi kapacitású pékséget. Viszonylag kevés pénzből. Kevés pénzből pedig úgy lehetett „kihozni” ezeket a termelőegységeket, hogy a korszerű feltételek megteremtésétől egyelőre eltekintettek. Kenyeret tudtak, tudnak sütni ezekben a kis műhelyekben, csak éppen nem valami ,ió feltételek között, tehát eléggé nehézkesen, sok munkával. De: a kis pékségek, így is vállalták. Mert szükség van a kenyérre, a .tó kenyérre, szükség van a válogatás lehetőségére, mert nálunk a kenyér mindig is fontosabb volt. minden másnál. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak e céltól vezéreltetve határozott úgy 1971-ben, hogy a tanácsi sütőipari vállalatok támogatásán túl a szövetkezeti szektorhoz tartozó sütőipari kapacitás fejlesztését is támogatja. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén az előterjesztések között ismét szerepelt ezeknek a kis pékségeknek a segítése. Állami segítség a szövetkezeti iparnak. Ugyanis ezekben a kis pékségekben a gépek, a felszerelés állapota elmaradt az állami vállalatok felszereltség! színvonalától. A jó kenyérre viszont szükség van, kár lenne ezeket a ' pékségeket magukra hagyni. Nem is maradnak magukra. A mégyei tanács vb legutóbbi ülésén ismét szerepeltek a szövetkezeti pékségek. számukra ismét jóvá hagylak bizonyos összegeket. Egyebek között a jegyzet elején említett hejöpa- pi t.sz üzemeként működő pékség is a listán szerepel. Talán nem érdemtelen felsorolni a többi, hasonló kis pékséget sem. A 'putnoki •á fesz sütőüzeme, a hangácsi, a bekeesi. a prü- gyi, a mezőnyárádi, az. izsóíalvi, a szentistváni, a monoki, a tiszakeszi, a cigán- di, a sajóhidvégi, a felső- vadászi, a nagybarcai tsz péksége kap támogatást a megyei tanácstól. Mire? Mindenekelőtt arra, hogy a már meglevő pékségek minél jobban tudjanak munkálkodni, miméi jobb, korszerűbb körülmények között dolgozzanak. Pénzt kapnak elsődlegesen dagasztógépek, zsemle- és kifligyártó, valamint egyéb gépek, berendezések megvásárlására, illetve n á gy j avítá.sára. Ezenkivü 1 kemencék, szociális helyiségek, utak' felújítására, korszerűsítésére, végül pedig a szállításhoz használatos gépkocsik felújítására. esetleg beszerzésére. Üi üzemek, sütőkemencék építését tanácsi pénzből nem támogatták. Csudős, kellemes illatok érződnek itt. ebben a heiö- babai pékségben, melyben itje-oda csalinsázunk, csak azért, hogv minél tovább érezzük ezt a semmi máshoz sem hasonlítható illatot. m°ly a frissen sii’f ke- nvérből árad. Mondani is fölösleges, hopv a meyvei tanács vb állásfoainlása. mely ezeknek a pékségeknek a támogatására, korszerűsítésére biztosít tisz- tessépes mennyiséqfí összeget. mennvire örvendetes. Jó lenne ugvmis ha minél több. ilven illái1’’ kenyeret p,-ezhe1 nénk. v '’'-o’hatnánk a megve különböző boltjaiban. Priska Tibor Ajándék a városnak — Jókedvemből és rosszkedvűmből születtek alkotásaim — mondta kedvesen az idős művész, amikor, még a ikiállítás rendezése közben beszélgettünk a Sárospataki Galériában. — A hangulat szülöttei. S miközben már-már önfeledten végigsimitolta kezével egyik szép szobrát, arról beszélt, hogy számára a: alkotás „veire menően komoly” játék, amelyben önmagával és az anyaggal kell megbirkóznia. Talán ezért is szereti olyan nagyon a követ — e kemény anyagból is legszívesebben mindig a legkeményebbeket választja ki —. mert azt igazán birtokba kell vennie. Andrássy Kurta János — bár elsősorban szobrászként tartjuk számon — otthon van a festészetben is. De akár a ceruzát veszi a kezébe, akár az ecsetet, akár a vésőt: nemeset alkot. Alkotásai az embert őrzik. .42 embert a maga sokszínűségében, gazdag érzelemvilágában, erejében és gyengeségeiben. Ezért erezhetjük mindvégig — a már-már örök témáknál is —. hogy valami újat, tud mondani nekünk. Mert alkotójuk azt vallja: a korszerűség nem más. mint saját korát észrevennie önnön életén belül... Ezt akarta megvalósítani életművében. Andrássy Kurta János munkáiból gyűjteményes kiállítás nyílik ma délelőtt. 11 órakor a Sárospataki Galériában. S ezen a napon írják alá az adományozó levelet is. ,4s elmúlt cv augusztusában ajánlotta fel a -művész: Sárospataknak ajándékozza a tulajdonában levő alkotásait. Sárospataknak, amelynek ugyan nem volt sem lakója, sem diákja — de amelyet oly közel érez magához. Ez a mostani kiállítás, amelyet dr. Király István akadémikus nyit meg; bemutatkozás. Mert a gazdag és értékes gyűjtemény önálló épületet kap majd. Egy régi épületet állíttat helyre erre a célra a város tanácsa. Abban lel majd végleges otthonra Andrássy Kurta János több mint kétszáz alkotása. S ezen a mai napon még egy munkáját. Móricz domborművel ajándékozza a városnak. .4 kiállítás megnyitása után avatják fel ugyanis alkotását a Móricz Zsig- mond nevet viselő szakmunkásképző kollégium falán. (cs. a.) Fotó: Lac'zó József Andrássy Kurta János szobrászművész és Janó Ákos múzeumigazgató az alkotások között. A miivesz részt vett gyűjteményes kiállítása rendezésen. Ez a szép munkája a Sárospataki Galéria bejáratánál látható. A ko érzelemmel telítődik keze munkája alatt. Szoborilézök. Már a megnyitás elölt is sokan szerettek volna bekéredzkedni a kiállításra. Hiszen a várnak naponta sok száz látogatója van.
