Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 .1376. szept. 11.4 szombat Kitekintés a szomszédba Felszámolják a lemaradást Szabolcs-Szatmár megyé­ben szeptember 12-én kez­dődik meg a Nyírségi ősz, IV76'. című gazdag rendez­vénysorozat. amely — mint arról korábban hírt adtunk — az őszi betakarítás ide­jén a megye gazdasági és .kulturális jellegű Jeliárulko- zása az ország előtt. A szep­tember 12-én vasárnap gyü­mölcskarnevállal kezdődő és másfél hónapig tartó soro­zatban sokféle előadás, ren­dezvény, kiállítás és egyéb szerepel, s mindegyikből kap­hat rátekintési, egy-egy ada­lékot a látogató Szabolcs- Szatmár egyre változó, ala­kuló és mindig jobb portré­ja hoz. . Ezt a megyét a köztudat is hajlamos volt sokáig a na­gyon hátul kullogok közé so­rolni, olyan helynek, ahol nemcsak a munkaalkalom kevés, hanem a . művelődési lehetőség is. Éppen ezért nem érdektelen áttekinte­nünk a szomszédba, vajon hol tart Szabolcs-Szatmár napjainkban, milyen a me­gye művelődési helyzete. Hírül adtuk már, hogy míg egy korábbi ötéves tervidő­szakban 12!) ezren hagyták el a megyét, ez az elvándor­lás megszűnt, ugyanakkor 35 ezer ember választotta szin­te örök életformául a me­gyén kívüli ingázást, és megnőtt a megyén belül is a bejáró dolgozók száma. Vi­szont megjelent a korábban szinte kizárólagosan mező- , gazdasági megyében a muri-' hásosztály, az iparban hely­ben foglalkoztatottak már 70 ezret meghaladó tömege. Ezek a tényezők is igen je­lentősen befolyásolják a me­gye lakosságának kulturális helyzetét, nem utolsósorban az a tényező is, hogy a la­kosságnak mindössze 17 szá­zaléka él a városokban, 30 .százaléka kistelepüléseken, 10 százaléka pedig tanyán. És azt is hozzá kell még tenni, hogy az emberek igen nagy hányadához nem ér el a munkahelyi ráhatás és a munkahelyi művelődés sem­milyen formája, mert ebben a megyében még szabad munkaerő-kapacitással is ta­lálkozunk. © Ila Szabolcs-Szatmár kul­turális fejlődését vizsgáljuk, vagy jelenlegi helyzetét fel­mérjük, semmiképpen sem feledkezhetünk meg a fel­szabaduláskor álveit súlyos örökségről, s arról, hogy bi­zonyos ágazatokban megle­hetősen lassan, későn indult meg e vidéken a fejlődés. A felszabadulás előtt a lakos­ság 14 százaléka analfabéta volt. Az érettségiig csupán 1,8 százalék jutott el, felső-' fokú végzettséggel pedig a népességnek mindössze 0.7 százaléka rendelkezett. És bármilyen nagyarányú, dina­mikus is volt a fejlődés, a jelentős hátrányt napjainkig sem lehetett minden terüle­ten felszámolni. Az ipartelepítést követő urbanizálódási folyamat Sza- boles-Szatmárban is felgyor­sult. A városok és egyes egyéb kiemelt szerepkörű te­lepülések kulturális feladata jelentősen megnőtt, ellátott­ságuk viszont nem fejlődött a kívánt mértékben. Mind­ezek ellenére, ha Szabolcs- Szatmár mai kulturális hely­zetét vizsgáljuk, a kulturális élet legfőbb mutatóit tekint­jük, úgy tűnik, igen gyors ütemben hozzák be a. lema­radást, és vannak olyan kul­turális ágazatok, amelyekben előbb járnak, mint például a mi megyénk. Ilyen például az óvodák kihasználtsága, a tanköteles életkoron belül az általános iskolai végzettség, a könyvtárak és a települé­sek, továbbá a mozik és a települések aránya. Az V. ötéves tervben a kulturális ágazat a megyei fejlesztési alapból 1 milliárd 310 mil­lió forinttal részesült, s eb­ből 5200 óvodai férőhelyet, 311 általános, 26 közép-, 16 szakmunkás iskolai tanter­met, 100 általános, 600 kö­zép- és 660 szakmunkás is­kolai diákotthoni férőhelyet létesítenek, Nyíregyházán felépítik a megyei művelő­dési központot, Kisvárdán a városi művelődési központot. Természetesen az impo­náló számadatok nem jelen­tik a gondnélküliséget. Nem kielégítő még a megye isko­lai szerkezete. Az általános iskolai hálózat a régi tele­pülésszerkezetnek megfelelő­nek alakult, viszonylag sok még az osztatlan, illetve részben osztott iskola, sok a szükségtanterem. A közéois- kolákban aránytalan a gim­náziumok és a szakközépis­kolák megoszlása. Ugyanak­kor a megyeszékhelyen két főiskola is működik, az egyik a megye fő termelési ága­zatának megfelelően mező- gazdasági és benne országos jellegű képzés folyik, a má­sik pedig a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely 3 ezer hallgatót nevel tanári pályára. Igen sok hátránnyal küzd még a közművelődési hálózat is, a könyvtárak el­helyezése sem megnyugtató. Nagy vonzerőt jelentenek vi­szont a megye idegenforgal­mában is a kulturális léte­sítmények, múzeumok és rendezvények. Csak példa­ként említjük a nyírbátori Koncertsorozatot, amely ma már országos vonzerejű. Átalakulóban van a me­gyeszékhely, Nyáregyháza is. A hangulatos .alföldi város anélkül, hogy belvárosának összképe megváltozna, nap­jaink igényeinek inkább meg­felelő, modern várossá ala­kul. s nemcsak az új Jósa- városban tűnnek fel a tíz­emeletes lakóépületek, ha­nem a város más pontjain is találkozunk a házgyári ele­mekből összerakott, de rop­pant változatos, színes, esz­tétikus kiképzésű lakóház- csoportokkal. Két és fél hol­don már látható, bár még a tervezettnek csak egy töre­déke, hiszen további kilenc hold beépítéséről van szó, a falumúzeum, a skanzen, amely a régi Szabolcs-Szat­már népi életének emlékeit hivatott átmenteni napjaink és az utókor számára. Szabolcs-Szatmár községei­ben is egyre több helyfen veti meg lábát a korszerű ipar. Fővárosi gyárak egész sora települt már ide és nemcsak termékeket állít elő szabol­csi munkaerővel, hanem je­lenlétével napról napra vál­toztatja a. szabolcsi emberek éleiét is. Erről a változó életről, Szabolcs-Szatmár mai helyzetéről ad majd igen sokszínűén számet a már említett Nyírségi ősz, 1976. gazdag és változatos prog­ramja, amelynek rendezvé­nyei között alighanem min­den látogató megtalálhatja a számára legérdekesebbet, leg- vonz.óbbat, s amely rendez­vények mindegyike egy-egy markáns vonást ad a mai szabolcs-szatmári képhez, bi­zonyítva, hogy ez északke­leti megye szorgos lakói be­hozzák . korábbi lemaradásu­kat. Benedek Miklós Kazincbarcikai diákok Fotó: Szabados György Munkásmozgalorr- történeti források Elkészült, s elhagyta a nyomdát a Források a bor­sodi és miskolci munkás- mozgalom történetéhez című forrásgyűjtemény első köte­te. A Miskolc város Tanácsa kiadásában megjelent, Bó­ráimé Nemes Éva és Román János összeállította első kö­tet, amelyet Román János szerkesztett, borítóját és ti­pográfiáját pedig Bodó Sán­dor tervezte, a borsodi és miskolci munkásmozgalom 1869-töl 1918-ig terjedő idő­szakának legfontosabb doku­mentumait tartalmazza. A forráskiadványt egyébként négy kötetre tervezték, és a további kötetek az 1918. és 1929., továbbá az 1929. és 1944., valamint az 1944 és 1948. közötti időszakot öle­lik fel. A forrássorozat újabb kö­tetei várhatóan hároméven­ként jelennek majd meg. Az első kötet részletesebb is­mertetésére a későbbiekben még visszatérünk, de azt már mot jelezzük, hogy a kiad­vány a nagyközönség számú ra is hozzáférhető lesz. 1 Kényelmesen, gyorson, jó áron adhatja el használt autóját a MERKUR-nál! A Miskolci Pamutfonó (József A. u. 74.) pótfelvételt hirdet 2 éves fonóipari szakmunkásta­nuló-képzésre. Szeptember 15-if: jelentkezhetnek a 14 évet, betöl­tött, leányok, 8 ált. iskolai vég­zettséggel, a gyár személyzeti osztályán, de. 8 órától 14 óráig. Budapesti Fűszer és . Édesség Nagykereskedelmi Vállalat a fő­város különböző kerületeiben le­vő telephelyeire felvesz 137.'"—tu­bán végzett fiatalokat az alábbi munkakörökbe: arukiado. árure­vizor, továbbá felveszünk szállít­mány kísérő két. t arg o ne a v «*. ze t ő ­két és raktári tizikui dolgozó­kat. Az elszállásolást biztosít­juk. .Jelentkezés: FÜSZÉIU Bp. VII., Dembinszky u. 26.. munka­ügyi osztály. Az Eszakmag.varországi Kő­bánya vállalat Tárcái felvételre keres bányaművel« mérnököt, vagy öt évnél hosszabb gya­korlattal rendelkező bányatech­nikust. Jelentkezni lehet a vál­lalat személyzeti osztályán sze­mélyesen, vagy írásban. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat felvételre keres mis­kolci munkahelyre pék, cuk­rász (férfi) szakmunkásokat, konyhalányokaf, kazincbarcikai munkahelyre vízvezeték-szerelő szakmunkást. Jelentkezés a munkaügyi osztályon: Miskolc. !., Zsolcai kapu I. sz. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz férfi munkaerőt üzem- gazdasági csoportvezetői állás betöltésére. Feltéterek: közgaz­dasági egyelem, vagy számvite­li főiskolai végzettség, valamint 10 éves szakmai gyakorlat. Je­lentkezni lehet a. vállalat s/e- T-nCiyzeti előadó őináv Miskolc, Partizán u. 2. sz. alatt. A Vasgyári Kórház felvételt Iliidet: 1 Jo mosodai alkalma­zottra, :i jő konyhai kisegítő fnö), i tő , szakképzett szakács, 2 lő osztályos takarítónő, 2 segédí’ütö állásokra. fő A Gárdonyi Géza Művelődési Ház (Miskolc, 11., Sütő J. 42. sz*, tel.: U-Böí)) ifjúsági klubjaiba klubvezetőket keres. Jelentke­zés személyesen szeptember 15- ig A Bodrogkeresztúr es Vidéke Afész liúsboitvezetői keres Boti- rogszegi I. községben üzemelő boitjába. Jelentkezni lehet az áíész bodrogkeresztúri központ­jában. Az IBUSZ Utazási Iroda nyug­díjas férfi munkavállalót keres kazánfűtői munkakör betöltésére. Feltétéi: széntüzelési kazánfűtői képesítés, a pályázat módja: írásbeli önéletrajz a korábbi munkaterület megjelölésével. Fi­zetés kollektív szerződés szerint. A pályázatot 1976. szeptember iá­ig az alábbi címre kérjük bekül­deni : IBUSZ Utazási Iroda, 3501 Miskolc, Széchenyi u. 56. A 31. sz. Állami Építőipari Vál­lalat 18. r>z. főépitésvezetőségc béreméi munkahelyre felvesz: nehézgépkezelőket, minősített ív­es lánghegesztőket, esztergá­lyost, csőszerelőt, építőgép-szere­lőt. ács-állványozó szakmunkáso­kat, valamint vasbetonszerelőket, bclonelcmgyártó betonozókat. — Munkahelyünk (PVC—Ili.). Kor­mány által kiemelt nagyberuhá­zás. Térítés ellenében — korsze­rű munkásszállást, napi kétszeri étkezést, — távoli helyre külön autóbusszal történő hazautazást biztosítunk — Jelentkezni lehet: a főépítésvezetőség munkaügyi csoportjánál, Berenlén. Miskolc. Lorántffy Zs. u. 49. 8-tói 15 óráig, szombaton: 8-tól 13 óráig könyvtárnyitás Júliusban bezárták az Ady Művelődési Otthonban mű­ködő könyvtárat. Ezzel a di­ósgyőri városközpont és a környék lakossága könyvtár, nélkül maradt. Igaz, akkor még azt hitték — rövid idő­re. A tervek szerint ugyanis augusztus 20-án meg kellett volna nyitni a Blaba Lujza Utcában a Pelőfi-emlék- könyvtárat, amelyet a mű­emléképületben levő. ..elha­gyott” iskolából alakítottak ki. De a könyvtárnyitás ké­sik ... A kezdet A könyvtár történeti kró­nikája 1973-ban kezdődőit, amikor — az akkor még — Művelődésügyi Minisztérium meghirdette a Petőfi-emlék- könyvlárakciót, Miskolc mű­velődési életének irányítói és a városi könyvtár vezetője jó alkalmat látott az akció­ban, hogy végre megoldód­jon a városküzpoilt és kör­nyéke könyvtárellátási gond­ja, hiszen az Ady-ban levő kis könyvtárhelyiség, u közel háromezer olvasóval csak ideiglenes megoldás lehetett. Kapóra jött, hogy a régi is­kolából átköltöztek az - újba a diákok: így átalakítással a könyvtárépület megnyugtató módon megoldhatóvá vált. Igaz —, hiszen műemléképü­letről van szó — nehézke­sebbé is, hiszen az átalakí­tásnál számolni kellett a mű­emlékjelleggel. De a műsza­ki átadás az elmúlt év vé­gén megtörtént, — s n mai napon, szeptember 10-én a Miskolci Építőipari Vállalat átadja az épületet a városi könyvtárnak. Ezzel azonban még nem zárul le az előtör­ténet. A tervek „zátonya” Amikor elhatározták a Pe­tőfi-emlékkönyvtárat, vala­mi szépet akartak csinálni. Mostanában azonban úgy tű­nik, hogy a szép terv amo­lyan zátonnyá vált, amin bi­zony fel-felakad a könyvtár­létesítés. Krencsey Iván bel­sőépítész tervezte egyedi bú­torok kivitelezését a Szikszói Asztalos és Cipész Kisipari Szövetkezet vállalta el az el­múlt év őszén — eredetileg erre a nyárra. Ezért is zár­ták be az Ady-ban levő könyvtárat. De a belső be­rendezés késik. A kisipari szövetkezet vezetői kedden jártak bent a városi könyv­tárban. hogy megpróbálják újra egybéhangolni a mun­kát. Mert az övékét bizony anyagbeszerzési gondok ne­hezítik. Látszólag apróságok — de nélkülözhetetlenek. Például az, hogy . nem kap­nak polctartó gyűszűt, fe­hér matt festéket, s a meg­felelő színű műbőrt sem si­került időben beszerezni. A polctartó gyüszűket például egyetlen vállalat gyártja Magyarországon, egyetlen gé­pen —, amely most elrom­lott. A szükséges nyolcvan méter négyzetcsőhöz sem jutnak hozzá, mert éppen az a méret hiányzik, amelyre szükségük lenne. Dunaújvá­rosnak meg — olt készül ez a Nógyzelcső, — .nem cikk nyolcvan métert legyártani. A szövetkezet vezetői min­denesetre ígérték; október 15-ig megpróbálják elkészí­teni a berendezéseket. Re­méljük, sikerül. De a bizonytalansági té­nyező bizony ott lebeg a könyvtárosok feje felett. Ha elkészül A könyvtár bizony „ku­tyaszorítóba” került. Az Ady- ban levő könyvtár újra ki­nyitására csak a legvégső esetben ’ kerülhet .sor, hiszen technikailag és szakmailag egyaránt majdnem megold­hatatlan helyzetbe hozná a könyvtárat. A régi helyen ugyanis már megkezdték az álleltározást, csomagolva-tor- nyozva van a könyv az alig pár négyzetméteres helyiség­ben. Jószerével úgy, ahogyan majd az új otthonban szét­osztásra kerül. A Petőfi-em- 1 ékkönyvtárban ugyanis a földszinten kap helyet a fel­nőtt részlég, s az, emeletre kerülnek a gyerekek. Herná­di Istvánná, a városi könyv­tár igazgatónője elmondta azt is, hogy, térbei lieg elvá­lasztják az olvasórészt a köl­csönzési részlegtől. S az Ady- könyvtár 23 éve gyűjtött anyaga és az új beszerzések egy igen jól felszerelt, B tí­pusú — kerületi jellegű — könyvtár létrehozását teszik lehetővé. Jó kézikönyvanyag­gal. kielégítő fonotékávnl. S talán az sem túlzás: esztéti­kailag is a várüs egyik leg­szebb könyvtára lesz. De egyelőre még mindig jövő- időben. S hol van már a Petőfi-évforduló . Az olvasók pedig — kö­zel háromezren jártak az Ady Művelődési Otthonban elhelyezett könyvtárba. — türelmetlenek. Érthetően. Aki olvasó, az olvasni szeretne. És hót a könyvtárosok sem tudják mindenkinek megma­gyarázni, hogy miért is tör­ténhetett így. De ha meg­tudnák is! Az olvasókat <* aligha érdekli. így hát a bi­zalom az egyetlen lehetőség, hogy a szikszóiak mégiscsak tartani tudják ezt a most rögzített határidőt! Csutorás Annamária

Next

/
Thumbnails
Contents