Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
£976. szept. Ti.; szombat ES2AK-MAGYARORSZÄG 3 A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta néhány vállalati beruházás előkészítésének és megvalósításának hatékonyságát. A borsodi vizsgálódás a KNEB országos jellegű vizsgálatának egy része volt. Azt célozta, hogy minél több jól megalapozott javaslat szülessék a beruházási tevékenység megjavításához. A népi ellenőrök négy beruházást vizsgállak meg megyénkben, köztük a miskolci 386 ágyas csecsemő- és gyermekkórház beruházásának történetét. A téma sok munkát adott, a népi ellenőröknek: végül is 10 év történetéről van szó. Tíz éve határozták el, hogy gyermekkórház épüljön Miskolcon, a cél-okmányt 1966. október 20-án keltezték. Akkor még 362 ágyas kórházról, volt szó, amelyre 45 millió forintot irányoztak elő. Az egy évvel később elkészült beruházási program már 370 ágyat és 55,8 millió forint bekerülési költséget irányoz elő. A kórház tervezése jó kezekbe került, a Típustervező Intézet jeles szakemberét, Farkasdy Zoltánt jelölték ki építéstervezőnek. Így ma korszerű, reprezentatív, minden igényt kielégítő gyermekkórházat mondhat magáénak Miskolc, illetve a megye. Mert reméljük, a legutolsónak megjelölt határidő, tényleg a legutolsó lesz és 1977. január 1-én megkezdődhet az épületben a gyógyító riiunka. Sok minden történt eközben. A beruházási engedélyokiratot öt ízben módosították, amelynek során a teljes előirányzat 55,4 millió forintról 165,2 millió forintra növekedett. E nagymérvű költségnövekedés csak részben magyarázható azzal, hogy időközben nőtt az ágy- férőhelyek száma, illetve növekedtek az építőipari anyagárak. A népi ellenőrök megállapították, hogy az engedélyokiratok alapadatainak változásait nem indokolták meg kellő részletességgel. A gyakori módosítások amiatt váltak szükségessé, lrogy a beruházás teljes előirányzatának meghatározása nem a reális költségigény figyelembe vételével történt, hanem a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek szabták meg. A felügyeleti szerv a beruházás fedezetét „csepegtető módszerrel” biztosította. A beruházás kivitelezése 1971-ben kezdődött meg és azt követően éves átlagban mindössze 21 millió forintot építettek be. Befolyásolta a beruházás költség- és időtényezőjét a gépek, műszerek, hosszan tartó orvosi zsűrizésével kapcsolatos eljárás is. Továbbá az, hogy módosultak időközben a beszerzési lehetőségek, dollárvonzatú importkorlátozások történtek. A gépek, műszerek beszerzésének nehézségei, a korszerűségi követelmények állandó figyelembe vétele néha az építési munkák folyamatosságát is zavarta. A népi ellenőrök megállapítása szerint csak részben indokolható a korszerűségi követelmények figyelembe vételével az a nagy különbség, amely az eredetileg tervezett és a tényleges gépműszer költségek között van. A gép-műszerteehnológia fő- vállalkozója MEDICOR Művek. Javasolják a vizsgálatot folytató népi ellenőrök, hogy vizsgálják felül a beruházó gép- és műszerigénye-, valamint a MEDICOR tényleges megrendelése, beszerzése közötti eltérés okait. A részletes vizsgálat célja végül is az volt, hogy ésszerű javaslatok szülessenek, amelyek a későbbiekben javítják a beruházási tevékenységeket. A Borsod megyei népi ellenőrök szerint „megfontolandó lenne a kórházak és nagyobb egészségügyi létesítmények beruházásainak megvalósítására egy országos, speciális szervezetet alapítani”.' Mert kórház ritkán épül egy városban, megyében. nincsenek kellő építési tapasztalatok ebben a vonatkozásban. Nemcsak Borsodban, hanem az ország többi kórházépítkezésén is hasonló problémákkal küszködnek a beruházók, mindenütt nagyobbak a tervezettnél a költségráfordítások. A koordináló szervnek valóban létjogosultsága van. >■ S.v. Ifjúsági patent Tiszahesziben Tiszakeszi községben a helyi termelőszövetkezet fontos eseményre készül. A közös gazdaságban örvendetesen sok a fiatal, s szeptember 18-án a 30 éven aluliak részére ifjúsági parlamentet rendeznek. Szó esik majd ezen a tanácskozáson a szövetkezet általános gazdasági helyzetéről, az V. ötéves terv megoldásra váró feladatairól és az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ez annál inkább is figyelemre méltó, mert ebben a tsz-ben a tanácskozás 250 liatal érdekében történik. Melleitek a doíiinypajíák Hejökeresztúron, a Hejő- menti Termelőszövetkezet tábláin nagyon jó a dohány- termés. A járás homokos területein az idei aszályos nyár kedvezőtlenül hatott a terméseredményekre. Ezért is örvendetes, hogy a 21 hektáron termelt dohány szép termést ad. A növény betakarítása mar a végéhez közeledik. Az eredményekben, a jó termésben nagy része van a tsz három női szocialista brigádjának. Jelenleg csak az a gond, hogy a dohánypajták szűknek bizonyulnak a nagy termés szárításához, tárolásához. tipizálják a káiyagépeket Korszerűsítéssel akarnak eleget tenni a Borsodi Szénbányáknál a következő termelési feladatoknak. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 1,8 milliardot fordítanak beruházásra, s ezen belül 1,3 milliárdért, vásárolnak a munkát gyorsító, könnyítő gépeket. Az elképzelések közé tartozik a gépek és berendezések tipizálása, elsődlegesen KGST keretén belül. A jelenleg üzemelő hétféle önjáró biztosító berendezésből csak a szovjet MK típus és a magyar pajzs marad, s a jövőben Eickhoff gyártmányú es lengyel maróhengerek fejtik a szenet. A válla- lat-szerte bevált F-típusú vágathajtó gépeket ezután is alkalmazzák a bányafolyosók készítésénél. Kombájn csapszegeket gyárt esztergagépén Bene Sándor, a sárospataki Kossuth Tsz. erögepjaviló üzemében Fotó: Lacző József Gyakori látvány Kazincbarcikán, az ózdi országút mellett, a rohamosan épülő, szépülő új városrészben, hogy kíváncsiskodó járókelők figyelnek működés közben egv hatalmas gépet. A deréknyi vastagságú acélcső belemélyed a talajba, majd a csaknem 20 méter magas daru felemeli, s a következő pillanatban hangos huppanással jókora földdugó röpül ki belőle. Utána kékes színű köd, sűrített levegő száll... — Hét éve végzünk alapozást helyben készíteti, fúrt cölöpözéssel. Ez idő alatt 70 ezer méter betoncölöpöt készítettünk — tájékoztat a Meile Bála építésvezetőség cölöpözés! csoport iának vezetője. Szarka István. Amikor 1069-ben megkezdte a termelést a Borsodi Állami Építőipari Vállalat alsó- zsolcai házgyára, szükség volt megfelelő alapozási technológiára. Megyénk építőipari vállalatát testvéri kapcsolat fűzi a kassai—pozsonyi VU1S építőipari céghez, s a csehszlovák partnertől vásárolt két darab, vibrációs cö- iöpözö gépet. — Laza talajviszonyok között elképzelhetetlen a panel- építkezés stabil alapot biztosító yölöpözés nélkül. Országszerte gyakorlat, hogy előregyártóit betoncölöpöket vernek le á földbe. A módszer hátránya: lehetetlen előre kiszámítani, milyen hosszú cölöpre van szükség a kemény talaj eléréséig. Előfordult például, hogy az a betoncölöp, ami jó az egyik helyen, pár méterrel \>débb már hosszú, tehát el kell vágni. Elképzelhető, mennyire nehéz ez a munka, s mennyi sok vesződ- séggel jár. A VU1S cölöpözési technológiát egyedül a BÁÉV alkalmazza. Nagy előnye, hogy kiküszöböli az előregyártóit cölöpöket alkalmazó rendszer negatívumait. Általa megfelelő méretű betoncölöp készíthető. 13 méteres hosszig. A cölöp 380 milliméter átmérőjű, általában 40—45 tonna teherbírású, de előállítottak már 60—70 tonna tartó- szilárdságút is. — A vídiaélben végződő cső üreges iúroberendezés- kén.t működik. Saját súlyánál fogva és egy 380 voltos, 50 kilowattos vibrációs motor segítségével belemélyed. a földbe, lyukat készít, ezt követően előre legyártott betonspiccet helyezünk a cső végére, lenyomjuk a lyukba, s a csövön, keresztül betonmasszát préselünk az üregbe. A maximálisan lefúrható 13 méteres lyuk 14—15 karolással, földdugo kiemeléssel készíthető el. A módszer rendkívül gyors. A művezető példaként elmondta: egy tízemeletes háznál két héttel hamarabb fejezték be a munkát. mint az előregyJVtott vasbetoncölöpöket alkalmazó csoport, s nekik 110-zel több .icölöpöt kellett készíteniük. Napjainkban pedig, amikor gomba módra nőnek ki az épületek a földből, a gyorsasa" fontos tényező. — A helyszínen előállított cölönök tökéletesen megfelelnek a követelményeknek. A minőségre nemcsak mi ügyelünk, hanem a csehszlovák partner is szívügyének tartja. Az ottani szakemberek jönnek el hozzánk, s végzik el a műszeres nyomáspróbákat. A gépet nyolc ember tize- ■ melteti: öt szakmunkás, há- I rom gépész és egy villanyszerelő. A kezdettől a cöföpöző csoportban dolgozó Szabó Ferenc darusnak és Köntös Lajos villanyszerelőnek jelentős szerepe van abban, hogy 12 óra alatt nyolc-tíz darab 11 méteres cölöpöt is elkészítenek. a talaj anyagától függően. — Az idén Kazincbarcikán dolgozunk, a jövő évben pedig Miskolcon lesz a munkahelyünk — mondta Szarka István, miközben végigkalauzolt a területen, s aprólékosan elmagyarázta a technológiát. Akárcsak töben levágott fatörzsek lennének, olyanok a földből kiálló, egymás mögött és mellett sorjázó betonoszlopok. — Mikorra várható, hogy országszerte elterjed az előnyös VUIS cölöpözési technológia? A művezető nem tudott rá válaszolni. A kérdés eldöntő- j se persze, már nem az ő fel- I adata. Népgazdaságunk érdé- j ke viszont megkívánná: te- j gyük közkinccsé azt, ami jó. j ami hasznos! (kolaj) 1 Jegyzetek egy hasznos tanácskozásról ■ r Az ózdi járás párt- és tanácsi vezetésének meghívására nagyon hasznos, minden „részletre”, elért eredményre, soron következő tennivalóra kiterjedő tanácskozásra, szinte tan .sztalaicsere jellegű beszélgetésre gyűllek össze ennek a mezőgazdasági termelés szempontjából legmostohább vidékünknek tsz-elnökei, párttitkárai, fö- agronómusai. A színhely a csokvaomá- nyi Hegyháti Tsz volt. Néhány határ-rész (Sajó völgye, Bán völgye) kivételével a nyolc „jelenlevő” gazdaságra egyaránt az olyan kedvezőtlen adottságok a jellemzőek. mint a vendéglátókra. Annál örvendetesebb, hogy a tanácskozáson, amelyet cír. Vodilla Barna, a járási hivatal elnöke nyitott meg Soós Ottó. a járási pártbizottság első titkára elismerő szavakkal, biztató eredmények sorolásával kezdhette beszámolóját. * Minden eddiginél sikeresebb nyári idényt, eredményesebb aratást értékelhetett. A járási pártbizottság első titkára elmondta, hogy a „mérce” magas volt: elérni kalászosokból az 1974- es termésátlagokat. Az egyre nagyobb hozzáértést, a jó munkaszervezést tükröző, az igyekezetnek, az egymást- segitésnek is köszönhető eredmény a vártnál is nagyobb volt. Búzából az 1974. évi 33,7 mázsáról 35,5 mázsára, tavaszárpaból 25,1- röl 31,4 mázsára nőtt a járás gazdaságainak hektáronkénti átlagtermése. Az elismerés jogosságát bizonyítja, hogy ennek a talán legészakibb, s legdimbe- sebb-dombosabb járásnak a búza átlagtermése jobb, mint a megyei átlag. Es ami a már elért eredménynél is biztatóbb: a tanácskozáson elhangzott vélemények azt fogalmazták meg, hogy többre is képesek. Mert a szóródás meg igen nagy. Hiszen akad olyan tsz a járás csücskében, ahol az alig félszáz hektárnyi kalászos termesztésére alkalmas területen csak 14 mázsát fizetett hektáronként a búza, de a putnokiak több. mint 700 hektáron már 46,1 mázsás, sőt a sajópüspökick 210 hektáron 54,1 mázsás átlagtermést takarítottak be. És élve a legolcsóbb „fejlesztési” lehetőséggel: a szakmai tapasztalatok átadásával-átvé- telével, járásszerte javíthatók az eredmények. lítA soron következő feladatokhoz, az őszi betakarításhoz és a jövő év termését megalapozó őszi vetésekhez már ez a tanácskozás is nagyszerű tapasztalatcserének bizonyult. Farkas Pál, a putnoki és Ribárszki Pál, a sajópüspöki tsz elnöke például saját példájukkal, eredményeikkel „győzte meg” a többi tsz-vezelőt arról. hogy az idejében, legkésőbbén október elején elvetett őszi búzáik adták a legjobb termést. Es szinte bizonyos, hogy nem marad fo- aadkozás az az ígéret: az ózdi janis mind a nyolc termelőszövetkezetében optimális időben kerül földbe a bá- za-vetömag! Elhangzott az is, hogy ennek érdekében gyorsítani kell a velőszántá- sokat. De siettetni kell a megrendelt búza-vetőmagot is. mert a hangonyi Han- gony-völgye Tsz például minden kenyérgabona vetőmagját „felújítja”, s mielőbb magtárba szeretnek tudni a minőségi magot.-fc Felmerült az a kérdés is: miért „mellőzik” a járás tsz-ei az őszi árpát, amikor az az idén is — igaz elenyészően kis területen — de 38.2 mázsás átlagterméssel fizetett? A sajópíispökiek válasza: valóban kár „megfeledkezni” erről a növényről, ők már el is határoztak, hogy a tervezett 20 helyett 50 hektáron termesztik, mégpedig a domboldalakon s szinte biztosak a 40 mázsa feletti átlagtermésben. Sok szó esett az őszi betakarítási munkákról, arról, hogy akár „könnyű’’, akár „nehéz” lesz az ősz, jó munkaszervezéssel, egymás segítésével, minden megtermelt értéket idejében be kell hozni a határból. * A termelőszövetkezeti vezetők sok mindenhez kaptak tájékoztatást, megszívlelendő tanácsokat a járás párt- és tanácsi vezetőitől. És részükről is elhangzottak olyan észrevételek, javaslatok. amelyek választ, intézkedéseket érdemelnek. így például több tsz vezetői — köztük a több, mint 300 vagon szalmát bekazlazó putnokiak — megkérdezték: mikor teremtenek értékesítési lehetőséget, mert rengeteg a szalma, két-hároméves kazlak is csak a „helvet foglalják” a táblák szélén. És azt is helytelenítették, a népgazdaság érdekeivel össze nem egyeztethetönek tartják a tsz-ek vezetői, hogy a takarmánybúzákért jobb árat lehet elérni, mint az étkezési búzáért. (p. s.) Nehézipari mérleg A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete pénteken a vállalatok félévi mérlegbeszámolóinak elemzése alapján megvizsgálta, hogyan dolgoztak az V. ötéves tervidőszakra meghatározott szabályozó rendszerrel kialakított gazdálkodási körülmények között. Megállaoították. hogy a gazdasági ösztönzők érvényesítésének megfelelően a vállalatok a korábbinál több befizetéssel járultak hozzá a népgazdasági költségvetéshez, és szerényebben merítettek az ország kasszájából. kevesebb központi támogatást kantak. Az idén a bér 8—12 százalékának megfelelő részesedési alauoal számolnak a NIM-vállala- lok. A nehézipar termelési mutatóinak értékeléséből kitűnik. hogy az ágazat az első félévben is az országos ipar átlagánál nagyobb ütemben, 8.2 százalékkal növelte termelését. és a mull év azonos időszakához viszonyítva az éves előirányzatot nagyobb arányban valósította meg. s ezzel kedvező feltételeket teremtett az 1976. évi terv teljesítésére is. A termelés bővítését teljes egészében a termelékenvség javításával fedezték. Az export előirányzat időarányos részét teljesítve jelentős fejlődést értek el az egv évvel ezelőttihez viszonyítva. Így a szocialista országokkal kötött niegálla- nodásnak megfelelően 18.5 százalékkal . jb terméket szállítottak, s a tőkés piacokon értékesített áruk volumenét 37.2 százalékkal bővítették. A Magyar Vegyipari Egyesülés vállalatai Mde* exporttervük nagyobb részét már az első félévben teljesítették.
