Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
•1&7N5. ssopf. péwtefc ESZÄX-MW5VÄ«OSiSZ'ÄG 3-, A harmadik szektorban Izmos profig, eltért eredményesség Egyre több szó esik mostanában a lakossági, a kommunális szolgál tatásokról. Az úgynevezett harmadik szektorról és arról, hogy az itteni tevékenységek színvonala még nagyon távol van az igényektől. Az érdekelt vállalatok képviselői, vezetői, gyakran elmondják, hogy kicsi a kapacitás, rossz a munkaerő- helyzet, alacsonyak a munkabérek és gyenge a kisgépe- sít'és színvonala. Mindez együtt eredményezi a szolgáltatási tevékenység mérsékelt hatékonyságát. * Közismert, hogy napjainkban mindenkinek többet kell letennie az asztalra, ha többet akar levenni róla. A nehezebb gazdálkodási feltételek között jobban kell gazdálkodni a megdrágult nyersanyaggal. a munkaerővel és egyre kevésbé lehet számítani — csupán valóban indokolt esetben — az itt-ott korábban szinte állandósult állami dotációkra. Az azonos gazdasági feltételek között működnek jól, kevésbé jól és rosszul gazdálkodó azonos profilú vállalatok. Az eltérő eredményesség oka a vállalati vezetés, szervezés és tervezés színvonalbeli különbségében is meglelhető. Egyik ,helyen szigorúbbak az anyagnormák, pontosabban meghatározottak a követelmények. Szervezettebb a munka, kisebbek az állásidők, növekszik a gépek kihasználtsága, egyszóval jobb a vállalat eredményessége. A másik helyen a termelési tényezőkkel lazábban gazdálkodnak, alacsony a termelékenység színvonala, magasabbak a fajlagos' költségek, így nem csoda, ha rosszabbak a vállalati és egyéni jövedelmek is. Látszólag nem nagy költségtényező a munkabér. Ám a munkabérhez más költségek is járulnak és munkaerő kell a termelőberendezések működtetéséhez is. Így nézve már nem közömbös a drága gépek, a termelőkapacitások kihasználtsága sem. Milyen jól tudják ezt a kisiparban dolgozók! Tudják és a gyakorlatban kamatoztatják is. Másképpen hogy lehetne, hogy sokszor alacsonyabb technikai felszereltséggel lényegesen magasabb jövedelemhez jutnak, mint az állami. illetve szövetkezeti szektorban dolgozók. Magasabb jövedelem csak értéken felül eladott termékből, szolgáltatásból. vagy az értéktöbblet- ' bői származik. Egyesek ezt is, azt is kihasználják. Az ingatlankezelő munkásai a felújításkor vagy egy vegyesipari vállalat szakmunkásai lakásfestéskor reggel megkezdik a munkát. Ügy, ahogy pontos Időben. Ám sokszor már a délelőtti órákban eltűnnek és az ellen- ■ őrzés következetes szigorúsága híján '— hisz oly „kevés" a munkaerő — a nap nagyrészében maszekmunkákat vállalnak. Így nem csoda, ha egy-egy lakás felújítása, vagy testese , jócskán elnyúlik. A festés esetleg két hétig is eltart. Ugyanezt a testést például a sajószentpéteri Puskás János szobafestő embereivel két nap alatt elvégezteti. Mert ö már dolgoztat! És ennek, eredményeként már 30 évesen Polski Fiatja.' háza és a kertben fürdőmedencéje van. Az már talán említést is alig érdemel, hogy heteket tölt el a jugoszláv tengerparton — míg munkásai dolgoznak —, hisz ilyen üdülésre, ha nehezebben is, de másnak is van lehetősége.-*• Az 1972-es központi bizottsági határozat óta meg nem mindenütt történték megfelelő intézkedések ■ az*' üzem- és munkaszervezés javítására. Különösen kevés eredmény született a kommunális szolgáltatások, a szolgáltatóipar területén. Lényegesen több a telepített iparban, ahol azután viszonylag kevesebb szó is esik a munkaerőgondok szorító voltáról és arról, hogy alacsony a szakképzettség, nagy a fluktuáció. Nem lehét magasabb a munkabér sem ott, ahol alacsony a munka termelékenysége. És nem is lenne indokolt a munkabérek közös zsebből való kifizetése, megfelelő termelés, mint ..fedezet" nélkül. Ez ellentmondana a szocialista bérezés, a munka szerinti elosztás elvének A közelmúltban egy. a vá-‘ rosgazdálkodás fejlesztéséről tartott tanácskozáson az is szóba került, hogy érdemes lenn,e legalább kísérletképpen bevezetni a kommunális szolgáltatás területén a bértömeg-gazdálkodást. VoV- ellenvélemény is. ám m! i- képpen az előző felvetés érdemel nagyobb figyelmet, hiszen a bértömeg-gazdálkodás a létszámmal való hatékony gazdálkodásra, a munkaerővel való takarékosságra ösztönöz és akkor, amikor oly kevés van belőle, erre van szükség. A viszonylag kevés létszámmal elért; nagyobb teljesítményre. És kevésbé, sőt korántsem a megemelt átlagbérekre, a népgazdaság más ágazataiból elvont mun- ^’.duzzasztott apparátusra. Mert ez nem szolgálja a munkafegyelem javulását. a munkaerőmérleg stabilitását. Elsősorban a színvonalasabb munka. a mindenütt magasabb teljesít- méiv.követelmények és nem a növekvő létszám jelenti a szolgáltatások fejlesztését! így várható, hogy, a következetesebb tervező, vezető és szervezői munkával az V. ötéves tervek minden áeaz.at- ban 1980-ra reális ténnyé válnak. A munkaerő ésszerű felhasználásával régi gondokat csökkenthetünk egyéni és társadalmi • érdékeket étégít- hé’ünk ki. Ügy. hogy megszűntének. illetve egyre csökken ienek a jövedelemkülönbségek és ne legyen folytonosan égető gond a muokaern- hiánv. A salát kárunkon, de a más néldáián is tanulhatunk olyat, ami a fejlődést előbbre visz1 Bnchcrt Miklós Szedik az őszibarackot a borsodi gyümölcsösökben Fagyfeiztos betonacélok A földön előforduló legnagyobb hidegnek is ellenáll a Nyugat-szibériai Kohászati Müvek által kibocsátott betonacél. A gyár a kiváló minőséget a legújabb olvasztási, hengerlési és acélmegmunkálási technológiával biztosítja. Az újfajta betonacélt elsősorban hideg- bíró vasbeton konstrukciók készítéséhez kívánják alkalmazni, melyekre igen nagy szükség van szibériai, távolkeleti és messzi északi területeken folyó építkezéseken. A 'tervek szerint az ilyen fagybiztos acélból készült vasbetonelemekből építik majd fel a Bajkál—Amur vasúti fővonal mentén az új gyárakat és településeket. Ehhez a nyugat-szibériai gyár évente több mnit 120 ezer tonna betonacélt fog leszállítani a Ifi Az egész .világon a vegyipar rohamos fejlődését figyelhetjük meg. Ezen belül is elsősorban a szénhidrogéneken alapuló fejlesztés került előtérbe. Mindez döntően meghatározza a műanyag- alapanyaggyártás, a műanyag-feldolgozás és a csomagolóipar fejlődését. Hazánkban az utóbbi tíz évre tehető a műanyagipar intenzív fejlesztése. A műanyagok ma már gazdasági életünk minden területén megtalálhatók. Előnyös tulajdonságuk továbbá az a tény, hogy alkalmazkodásukkal lehetővé válik számos szerkezeti anyag helyettesítése, zöld utat biztosított, elterjedésüknek. A Tiszai Vegyikombinát- \ ban a műanyag-feldolgozásnak mindössze egyévtizedcs múltja van. Tíz évvel ezelőtt, 1 966. szeptember 9-én kezdte meg a termelést az egykori kis üzem; a zsákgyár, hogy kielégítse a kombinát műtrágyagyárának csomagolóanyag-igényét. — Az alapítás évében mindössze 150 tonna műanyagterméket, döntően nagynyomású polietilénből készült párnazsákokat állított elő — emlékszik vissza Kucsma János gyárvezető. — A műanyag-feldolgozás létrejötte egyben új termelési profil meghonosítását is jelentette a TVK-ban. Az évek során a sítését. Négy évvel ezelőtt helyezték üzembe Az importból beszerzett szélesíólia- gyártó berendezést, amely az időközben elvégzett átalakítás eredményeképpen ma már 10 méter szélességű polietilénfóliát is elő tud állítani. Ennek a terméknek a megjelenése nagymértékben hozzájárult a kormány által meghirdetett zöldségtermesztési program megvalósításához. A legnagyobb fejlesztés a IV. ötéves tervben valósult meg. Erre az időszakra esik a légpárnás fóliagyártó gépsor üzembe helyezése is. A két- és háromrétegű légpárnás fólia korszerű csomagolási lehetőséget teremt a műszeripar, valamint a laboratóriumi felszereléseket gyártó iparág számára. A műanyaggyárnak a kombinát életében es gazdálkodásában elfoglalt helyét, szerepéi jól érzékelteti, hogy az ötödik ötéves terv első esztendejében kereken 1,2 milliárd forint értékű műanyagterméket, csomagolóeszközt ad a népgazdaságnak. ,; A mii any agg var vezetősége — a 10 éves évforduló alkalmából — kiállítást rendezett a gvár egyévtizedes fejlődéséről. Sólya László, a kombinát termelési igazgató'li el vetítse szólott róla, hogy az ötödik ötéves tervben újabb fejlesztéseket valósítanak meg. Ennek eredményeképpen 1980-ig további 20 ezer tonnával bővül a műanyaggyár évi kapacitása. Elmondta.azt is, hogy az ebben a tervidőszakban felépülő polinropi- léngvár termékének jelentős részét a Tiszai Vegyikombi- nátbah dolgozzák lel értékes műanyagnak. lu L. hajdani kis üzem hatalmas gyárra szerveződött, amely hazánk egyik legnagyobb műanyag-feldolgozó létesítménye. Az elmúlt tíz év alatt közel egymilliárd forintot költöttek a műanyaggyár és a műanyag-feldolgozás fejlesztésére. Egy sor új üzemmel bővült a gyár. ahol a korszerű berendezések, gépsorok tucatjai gyártják a poliole- íin alapú műanyagtermékeket, Az elmúlt évben 32 ezer tonna árut bocsátott a népgazdaság, a lakovsság rendelkezésére, az idén várhatóan mintegy 6 ezer tonnával növeli a termelést. A műanvag- gyár közel 800 dolgozót foglalkoztat s a nők arán'\ meghaladja az 50 százalékot. Népgazdasági szinten is igeit jelentősnek számít, a tejtömlő gyártásának bevezetése. amely lehetővé tette a tej csomagolásának korszerűTízéves ■fíaoyaggyára fii fSMÉ A miskolci fonónők híresek kezdeményezőkészségükről. újítási kedvükről. A fonodában aligha található olyan kollektíva, amelynek nevéhez, ne fűződne egy-két hasznos, bevezetett újítás. Hasonló a helyzet az egyéni kezdeményezésekkel is. hiszen mindenkinek érdeke a munkát könnyítő javaslatok megvalósítása. Hogyan születnek ezek az ötletek, mi. a sorsa a felvetett javaslatoknak? Erről beszélgetünk az 1. műszak dolgozóival. * Takács Katalin és. Eszterhai Sándorné a gyűrűsfonóban dolgozik. Kati hét. Esz- terhainé pedig 21 éve dolgozik a fonodában. IVIind- ketten ügyes kezű munkások. gyakori újítok hírében állnak. — Nem dicsekvésképpen mondom, de a fonónők általában kedvelik, s keresik is az újszerű megoldásokat — mondja Takács Katalin. — Az elfogadott javaslatok valóban jók. könnyítik a munkánkat. Eleinte — természetesen — kissé idegenkedünk az új módszertől, ám egy-két nap múlva már el sem tudnánk képzelni másképp a munkát. A munka közben felvetődött elgondolásokkal nem vá*uk meg a termelési tanácskozást — javaslatainkkal az üzemvezetőhöz. vagy a művezetőhöz fordulunk. — Így aztán rögtön választ is kapunk arra, hogy ésszerűek-e, megvalósítha- tók-e elképzeléseink — veszi át a szót Eszterhai Sándorné. — Válasz nélkül hagyott javaslatra a mi üzemrészünkben még nem volt példa. Ez valamennyiünket az új keresésére serkent. Számos jó elgondolás született már itt. Régebben gondot okozott például, hogy a gépek tisztításához nem volt elegendő szerszámunk, s a leszedőkeret, illetve a gépeknél a sin sem volt megfelelő. Egy ügyes újítás nyomán a gyűrűsfonóban egységesítették a síneket — ennek előnyét egykettőre tapasztaltuk. Eszterhai Sándorné maga is többszörös újító. Ebben az az évben két javaslatot nyújtott be elbírálásra? — Az egyik elgondolásom az anyagtakarékosságra, illetve a sei ej tcsökken tésre vonatkozik. A gépeken ugyanis gyakran előfordul, hogy megakad a gyűrűpad. Ilyenkor az anyag sem egyenletes az orsón, s selejtes termék készül. A javaslatom a következő: az előfonók, ha ilyen hibákat észlelnek. írják be ezt azonnal a művezetői könyvbe. A bejegyzést pedig lattamozza az előfonó, művezető és a hibát kijavító lakatos is. Így aztán a hiba ismétlődésekor köny- nyen ellenőrizhető, hogy melyik lakatos nem végezte kellő alapossággal munkáját. Más jellegű, bár nem kevésbé hasznos Eszterliainé másik elgondolása sem. Ennek kivitelezése az orsózó- üzem térbővítését szolgálná. * Pongrácz Anna, az orsózóüzemrész dolgozója — immár 12 esztendeje. Azt vallja: itt érdemes keresni az újat, a jobbat — az üzemvezetők azonnal reagálnak minden javaslatra. — Erről a legutóbbi ötletről igazán nincs mit beszélni — szerénykedik —, hiszen csak egy praktikus, egyszerű javaslatról van szó. Az orsózógépekre szerelt szálelhú- zók ugyanis mindig elfújták azokat a kis cédulákat, amelyeket az előmunkások az or- sózók tájékoztatására a gépekre helyeztek. Ezért javasoltam, hogy minden gépre rögzítsenek egy cédulatartó dobozkát. Hasonló apróság a másik elgondolásom is. Az anyagokat itt krétával jelölik meg — előfordul, hogy tévesen. Ilyenkor aztán az egész anyagot újból át kell orsózni. Az elképzelésem, hogy helyezzünk el egy úgynevezett szortiment táblát a gép melle, amelyről leolvasható, hogy éppen milyen anyagot orsózunk, az anyag milyen gyűrűshüvelyen található, illetve, hogy a kész keresztcsévéket milyen krétával kell megjelölni. A táblácskára ugyancsak felkerülhetne az adott gép fordulat- száma — így nem fordulhatna elő, hogy a fonó nem tudja, milyen norma szerint dolgozik. * Molnár Mária előfonó hét éve dolgozik a fonodában. A hét esztendő alatt négy újítást nyújtott be. örömmel mondja: ezek közül kettőt már be is vezettek. — Igaz. hosszú az idő az újítási pénz keszhezvételéig — mondja —, de az is igaz, hogy az eszmei észrevételt alaposan kell mérlegelni, s aztán ki is kell vitelezni. A kisebb változtatásokkal —- természetesen — más a helyzet: az ilyen észrevételeket rugalmasan, azonnal megvalósítják. Mint ahogy egy héten belül megoldották például a kannák alatti görgők kijavítását és tisztítását, hogy a nyújtóknak könnyebb legyen az anyag szállítása. A munka megkönnyítéséhez. a termelés gazdaságosabbá tételéhez Molnár Mária is jelentőseit hozzájárult. Az. ó kezdeményezésére szerelték fel például az előfonó gépekre a leállítószerke- /,etet. Ennek segítségével, ha egy szál elszakad, a fonónő azonnal le tudja állítani a gépet. Ez. könnyíti az előfonók munkáját, s egyben anyagtakarékosságot is eredményez, mivel ily módon több szál már nem megy kárba. Mária másik javaslata. hogy minden gépre szereljék fel az úgynevezett felső tisstítólapokat. E tisztítóberendezéseket folyamatosan szerelik fel majd a gépekre. Déváid Hedvig t Mire keltik a pénz!? Megyénk üzemeiben jelentős beruházási, fejlesztési feladatok végrehajtásán munkálkodnak. Az Észak-magyarországi Vegyiművekben már megkezdték a poliure- tán-habot gyártó üzem bővítését, amire nagy szükség van. hiszen az itt gyártott termék iránt országosan nag\ a kereslet. Sor került a Borsodi Vegyikombinátban az, R—20 - as szá in í tógépközp on t megvalósítására és egyéb fejlesztési feladatok megoldására. A Tiszai Vegyikombinátban befejezés előtt áll a polimerüzem építése, de nagyarányú fejlesztési feladatokat oldottak meg a Borsodi Szénbányáknál is. E fejlesztésekhez a vállala- • tok a szükséges mértékben hiteleket is igénybe vesznek. Az így rendelkezésükre álló pénzeszközöket — a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósagának értékelése szerint — mindenekelőtt gépbeszerzésre fordítják. A tapasztalatok szerint a gépbeszer- z.eseken belül erőteljesen növekedett a szocialista országokból származó gépimport. A belföld; gépbeszerzés — az elégtelen kínálat miatt — nem kielégítő, alul maradt a múlt évi színvonalnak. A gépi beruházások üteme mindenekelőtt a megye mezőgazdaságában volt igen erőteljes. ahol főképp a géni kapacitások bővítésére törekednek.
