Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. szept. 4., szombat A műsortervről, a feladatokról sen a függöny, s 5—8 előadás kell, amíg megérlelődik a darab. Ami sajátos problémánk, hogy a két színház közötti műsoregyeztetés miatt, akár van közönségsiker, akár nincs, le kell vennünk a miskolci műsorról és átvinni Egerbe. A mostani színházi évadban szeretnénk remélni, a műhelymunka javítását segítjük azzal, hogy már az évadnyitón meghatároztuk nemcsak a bemutatók dátumát, hanem azt is megmondtuk, hogy ki rendezi a darabot. Sőt', a díszlettervezők is adottak. Így a rendezőnek az eddigi két hétnél lényegesen töbo idő áll rendelkezésére, hogy felkészüljön. S jövőre minden valószínűség szerint már azt is meg fogjuk tudni mondani, hogy kik jönnek számításba egy-egy darab főszerepeinél. Ezekre korábban nem volt példa nálunk. De hogy a kérdés másik részére is válaszoljak, jogos a vád, ha vádnak lehet nevezni. Persze a műsorpolitika és a színészi foglalkoztatottság egyeztetése, sohasem volt és sohasem lesz könnyű, különösen, ha arra is figyelnünk kell, hogy néha három különböző produkció is megy egy napon, és a közönséget nem becsülhetjük le azzal, hogy az egyikben csupa vezető színész játszik, a másikba pedig egyse jut. Törekedni szeretnénk egy arányosabb teherviselésre. Hogy nevet is említsek, Kovács Mária pél- | dául két főszerepet is kap a i görög, drámákban és a Viharban láthatja majd a közönség. És módot szeretnénk nyújtani az olyan sokat foglalkoztatott színészeinknek, mint például Blaskó Péter, hogy eleget tudjanak tenni film- vagy ív-felkéréseknek. Meggyőződésünk, hogy ez nemcsak az ó személyes érdekük, hanem a ■ színház és a város elismerése is. Persze elkerülhetetlen, lévén, hogy bizonyos szerepkörökre kevés a színész, vagy alig van, hogy a meglevők több feladatot is kapjanak. Lcnkey Zoltán munkája Szeptemberi Napjaink A kulisszák mögött már teljes a színházi nagyüzem: részben folytatódtak, részben pedig megkezdődtek három darab próbái. Moliére A botcsinálta doktor című tragikomédiáját — A mi Mo- liére-ünk címmel kerül bemutatásra tájelőadásokon és a Stúdiószínpadon — és Bu- kovcan A struccok estélye című tragédiáját már az elmúlt színilázi évad végén próbára tűzték, s az évadnyitó társulati ülés napján megkezdődtek A dohányon vett kapitány, a Scserbacsov- ooerett előkészületei is. A nagyszínházban szeptember 24-én a Bukovcan-darab'oal kezdődik meg a bemutatók sora, a Moliére-előadást pedig már alig két hét múlva, szeptember 16-án láthatja a sárospataki közönség. Sallós Gábortól, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójától, érthető módon, így először a legközelebbi feladatról, a sárospataki premierről érdeklődtünk. Hiszen a színház már az elmúlt évadban is tartott bemutatót Sárospatakon, akkor a Csapodár madárka került színre. — Azt hiszem, nem túlzás rendhagyó színházi vállalkozásnak nevezni a Moliére- bemulatót, hiszen nem pusztán a Moliére-darab színre- viteléről van szó. Úgy éreztük, hogy ez a darab alkalmas egy sajátos stílus, a vásári komédia — persze magasabb művészi formában, mint eredetileg —• kipróbálására, ami már a Csapodár madárkának is célja volt. Színpadtechnikai megoldása — egy ringlispilt vettünk meg, a díszlet — pedig alkalmassá teszi arra, hogy bárhol eljátszhatjuk. Nem titkoljuk, sokfelé szeretnénk játszani a megyében. — Megkoclcáztathatjuk-e kimondani azt, hogy az ilyesfajta előadásokkal a Miskolci Nemzeti Színház annak a sokszor megfogalmazott elvárásnak is eleget kíván tenni. hogy jobban jelen legyen a megyében? — Ne vegyék dicsekvésnek, ha elmondom, hogy tájkötelezettségeinknek idén nemcsak eleget teszünk, hanem túl is fogjuk teljesíteni. Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd és Lenínváros mellett Sárospatakon szeretnénk rendszeresen tájelőadásokat tartani, de az egész megyében jobban jelen kívánunk lenni. Természetesen, amellett, hogy a két színház —a Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház — megszabta a feladatokat, teljesítenünk kell. S nemcsak, mert elvárás, hanem belső igényünk is, elhatározásunk, hogy saját megyénk közművelődésében jobban hallatjuk a hangunkat, akár a hevesi tájelőadások rovására is. Persze, és megintcsak nem panaszként, nem hallgathatunk arról sem, amit az 540—550 kötelező előadás teherként ránk ró.' Hiszen ennek a műsortervben, a műhelymunkában egyaránt érezhető következményei. Egy 200 ezer és egy 50 ezer lakosú város elvárásaival állunk szemben, s olyan objektív feltételeink hiányoznak, mint egy mikrobusz, amellyel a kisebb szereplős darabokat mozgathatnánk. S ráadásul most még csak személygépkocsink sincs. Pedig a mozgékonyságunkat ezzel növelni tudnánk. — ön említette a műsortervet és a műhelymunkát is. Az elmúlt évadban jó néhányszor úgy éreztük, még nem, eléggé kiforrott előadásokhoz gördül fel a premiereken a függöny, és a színészek teherviselése sem volt arányos ... — Tagadhatatlan, hogy a sok bemutató következtében olykor csorbát szenved a műhelymunka. Mi viszont nem tehetjük meg azt, amit a pesti színházak, hogy évente 5—6 darabot mutatunk c*ak be. Gyakorlatilag négy hét alatt kell úgy elkészíteni a darabot, hogy felmehes— Az idei műsortervben több ősbemutató is szerepel és ismertté vált, hogy az évad végén a magyar dráma és vígjáték hetét újból megrendezi a Miskolci Nemzeti Színház ... — Előbb talán erről az utóbbiról. Megtisztelő kötelességünknek érezzük, hogy megrendezzük a magyar dráma és vígjáték hetét, mert úgy érezzük, hogy tartozunk is vele.. Május végén, június elején azonban elképzeléseink szerint nemcsak budapesti és vidéki színházak szerepelnének nálunk, hanem szeretnénk meghívni néhány országosan kiemelkedő amatőrszínpadot is. Ez a közelítésnek egyfajta módja lenne, de meggyőződésem, hogy a színészek okulására is szolgálhatna. Ami műsortervünket. illeti, azt hiszem, a színvonalnak és a szórakozási igénynek is eleget tudunk tenni vele. öt ősbemutatónk lesz. Mi mulatjuk be először Maeterling darabját, Szophoklész Philoktétészét és Bukovcan darabját. Reméljük, elkészül a Bertha Bul- csú-darab és büszkék vagyunk arra, hogy Benedek Andrást sikerült megnyernünk egy új magyar mesejáték megírására, A garabonciásra. Egyébként nem titkoljuk, hogy szeretnénk magunk köré egy alkotói kört felépíteni. S hadd mondjam el, hogy Serfőző Simonnal is kötöttünk szerződést 1977 májusi határidővel egy, a nagyszínházban bemutatandó darabra. Műsortervünkről végül is a közönség mondja majd ki a véleményt. De jólesik tudnunk, legalábbis erre utal a bérletvásárlások jelenlegi állása, hogy kedvező fogadtatásra lalálunk. Szeretnénk megfelelni majd ennek a várakozásnak.’ Csulorás Annamária A kelet-európai szocialista országok fiatal íróinak kőszegi találkozójához kapcsolódik szeptemberi számával Borsod megye irodalmi és kulturális lapja, a Napjaink, amely — saját íogalmaxá- sukkal élve — ,.a lap fennállásának tizenöt éve alatt következetesen feladatának vallotta, s tette is az irodalmi ,.hídépítést". Különösen az elmúlt két esztendőben erősödött fel jobban, érezhetően ez a törekvésük, amikor is a lap olvasói —, hogy csak néhány példát említsünk — a szovjet, a szlovák és a bolgár irodalom néhány képviselőjével, s néhány alkotásával. ha szerény körülmények között is, de közelebbi ismeretséget köthettek. E mostani számban, Varga Csaba interjúsorozatában alkotó-műfordítók szólalnak meg, hogy megfogalmazzák, mit jelent számukra Kelel- Európa, s mit jelent az alkotó számára a műfordítás. Tanulságos, elgondolkoztató vallomások sorakoznak egymás alatt, mintegy közrefogva a versösszeállításokat. Jóllehet a lap további irodalmi anyaga is elég gazdag választási lehetőséget kínál, ézúttal két pedagógiai témájú írásra hívnánk fel a figyelmet. Hermann István alapvető pedagógia-módszertani kérdéseket feszegető cikkére (Tanulás, tudás, irónia), amelyet szívünk szerint nemcsak a pályakezdők, hanem valamennyi pedagógus asztalára is letennénk, hiszen amiről szól, az valóban alfája és ómegája a pedagógiai munkának, a gondolkodó emberfők ki nevelésének. A másik cikk vitacikk, s bizonyára vitát is szül. Búr szerzője, Csalog Judit jómaga is megjegyzi; „nem panasznak szántam’’, szemelvényei végezetül eléggé egyoldalú megközelítésből sugallnak valamiféle választ arra, hogy Mit ér az ember? Mit ér a pedagógus? Bár realitása cáfolhatatlan, mégsem fogadhatjuk el teljes egészében igaznak. Ma már nem ... A magyar pedagógusok rangja — idézett véleményei is régebbi datálá- súak —, a pedagógusok társadalmi megbecsülése ennél a képnél ma már mindenféleképpen jobb. Ami persze nem jelenti, hogy még jobb nem lehetne. Mindenesetre kíváncsian várjuk a reagálásokat. (es. a.) Ax Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja — érettségizett, sorkatonai szolgálatot letöltött dolgozókat operátori munkakörbe « A keres felvételre. Jelentkezés: az ÉMÁSZ Vállalat számítástechnikai főosztályán Miskolc, Dózsa György u. 13. szám alatt. Bányásznapi nyitva tartás 1976. szeptember 5-cn a Bizományi Áruház Vállalat, Miskolc, Tanácsház lér 22. alatti ruhaboltja, és a Hunyadi utca 2. alatti műszaki és bútorüzlete 8 órától 13 óráig bö áruválasztékkal várja a kedves vásárlókat. ) ——. ......................................... ........-i „ Ez (lenne) a mi rádiónk”? A feltehetően több milliónyi rádióhallgató egyikeként; ismertem meg az idei nyár rádiókabarés „újítását”, az Ez a mi rádiónk című sorozatot, vagy ahogyan hirdették. a nem budapesti rádiók műsorát. Ezelőtt négy évvel már volt hasonló, amelyben a nem budapesti színházak próbálták megmutatni, hogy tudnálöle is olyan sablonokba merevedett kabarémiisorokat produkálni, mint a budapestiek. Hát most ezt megismételték a tíz vidéki színház helyett uz öt nem budapesti rádióstúdióval, de a színházak sem maradtak ki belőle, mert ahol a stúdió székhelyén színház is működik, ott természetesen színészek bevonásával folyt a kabarécsinálás. Lehet, hogy nyüglődásnek hat. de bizonyára nemcsak engem zavar a következetes disztinkció a budapesti és nem budapesti valami között. Van budapesti rádió, budapesti színház, budapesti újság, budapesti pucerá.i és suszteráj. és van mindez nem budapestiben is. Azt már nem mondjuk, hogy vidéki, mert annak ugyebár olyan pejoratív kicsengése van. Meg vita Iható, mi is az a vidék. Attól függ, honnan nézzük. Ha Budapestről telefonon hívom Miskolcot, az vidéki hívás. De ha Budapestet hívják Miskolcról, akkor Budapest jelenti a vidéket. meg akkor is. ha I-Ialmajugráról érkezik távirat Budapestre, akkor is Budapest a vidék. Az meg. hogy nem budapesti, cáfollialatlanul igaz. ugyanis például a budapesti Pacsirta telepi vagy királyerdei mozi az budapesti, tehát valami nagy, mivelhogy a főváros közigazgatási határán belül van. a leninvárosi mozi. az pedig amolyan vidéki, merthogy Budapest határán kívül van. Mindezeket végiggondoltam, mert a hallott kabaréműsorok elég sok idői aíltak a töprengésre, a gondolatok elkalandozására. Miben is különböztek ezek a nem budapesti rádiókabarék az egyébként minden hónap első hétfőjén jelentkező, ciklusosán visszatérő budapesti kabarétól? Legfőképpen abban, hogy nem Budapesten rögzítették hangszalagra, hanem valamelyik vidéki színházban, vagy művelődési házban. Szerkezeti felépítése mindegyiknek nagyjából azonos volt, az évek. vagy évtizedek során már-már megkövesedett rádiókabaré-vázra olyan díszítményeket aggattak, amelyekre harsány színekkel ráütötték olykor a nem budapesti stúdió székhelyét kiállító bélyegzőt. Igaz. ettől még a műsor nem lelt miskolci, pécsi, nyíregyházi, szolnoki, győri. S ahogy haladtunk előre az időben, Miskolciéi Győrig, egyre fogylak a helyi szerzők és közreműködők, meg szerkesztők, egyre nőtt a hasonlóság a nem budapesti és a budapesti rádiókabaré között, egyre többet, írtak budapesti szerzők, a rádiókabaré rendszeres bedolgozói, egyre több lett az importált előadóművész, s íme újra bebizonyosodott. hogy eltűnőben van a különbség a főváros és a rádióval rendelkező vidéki városuk közölt, mert alig-alig lehetett valami különbséget felfedezni a különböző helyeken csinált kabarék között. Egyes motívumok, mint például a hírek gyors kommentálása, s egyebek, nyíltan átnyúltak egyik műsorból a másikba, legfeljebb egyik-másik vidéki helyen kevesebb rutinnal csinálták ezt, mint Budapesten. Olyannyira, hogy a végén már az alaphirdetéseket is alig tudta felolvasni valaki, és kicsit csikorogva ment a „spontán módon, hirtelen kiagyalt” válaszok, illetve reflexiók felolvasása a gépírásos papírlapról. A liéi elején végei éri ez az akció is. Ez a mi rádióul>; — hirdette a sorozat címe. Nem volt felkiáltójel, nem volt. kérdőjel, egyszerű állító mondat. Nem lelkesedett érle. aki megfogalmazta, gyanakvással sein fogadta, egyszerűen kijelentette. Ki. kik — nem tudni. De azt hiszem, akad néhány rádióhallgató az ország nem budapesti részein, aki a cím után kérdőjelet tesz, vagy egyszerűen azt mondja, amit én: Ez a mi rádiónk? Magam részéről nem vállalom. (benedek) KÉNYELMESEN GYORSAN ' 'Ö ÁRON ADHATJA EL HASZNÁLT KOCSIJÁT A MERKUR-NÁL Nem kell naphosszat a piacon állnia, vagy apró- hirdetéseket feladnia. A MERKUR várja az ön használt kocsiját. Tapasztalt szakemberek vizsgálják át autóját, és reális árat állapítanak meg. A vételárat azonnal kézhez kapja. Amennyiben ön kívánja megszabni a kocsija árát, a MERKUR bizományba is átveszi a kocsit. Keresse fel Ma már nem a MERKUR érdemes Budapestre utaznia. miskolci telephelyét! Címe: Lorántffy Zsuzsanna u. 49. Nyitva: 8—15 óráig, szombaton: 13 óráig ön csal Mwmte® es elviszi az *SSfi*Kri8S'
