Észak-Magyarország, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 1976. szept. 17., péntek 1 Az Arany Trombita tudósításával kezdődött Egy új forráskiadvány Mintegy fél esztendővel ez­előtt adtunk hírt róla, hogy Miskolc város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának kiadá­sában nagyszabású forróski­advány készül. A Források la borsodi és miskolci mun­kásmozgalom történetéhez című kiadvány első kötete 1869-től 1918-ig kíséri nyo­mon Borsod és Miskolc mun­kásmozgalmának történetét és 300 dokumentumot, ad közre, értékelő jegyzetekkel és természetesen nagyobb szabású tanulmány értékű be­vezetővel. A kötethez Tok Miklós, Miskolc város Taná­csának elnökhelyettese írt előszót, magát a kötetet Be- ránné Nemes Éva és Román János állította össze, s ők írták a már említett nagy­szabású bevezetést is. A nagy érdeklődéssel várt kö­tet a közelmúlt napokban hagyta el a nyomdát, és mindjárt itt említjük meg, hogy bár elsősorban szakem­bereknek. a munkásmozga­lom történetét kutatóknak, helyismereti adatokat gyűj­tőknek készült, minden bi­zonnyal a nagyközönség ér­deklődésére is nagymérték­ben tarthat számot, s ezért a későbbiekben nyilvános forgalomba is kerül, és Mis­kolcon a Kazinczy könyves-, boltban lesz megvásárolható. E kötet a borsodi és mis­kolci munkásmozgalom leg­fontosabb dokumentumait tartalmazó forráskiadvány- sorozat; első darabja. A to­vábbi kötetek várhatóan há­romévenként jelennek meg a mostanihoz hasonló szerkesz­tési elvek szerint. A követ­kező kötet az 1918 és 1929 közötti időszakot, a harmadik kötet az 1929 és 1944 közöt­ti. az utolsónak tervezeti ne­gyedik kötet pedig az 1944 és 1948 közötti időszak for­rásanyagait tartalmazza. A Tanácsköztársaság időszaka nem szerepet majd a köte­lekben, mivel arról korábban — 1969-ben — külön kötet jelent meg. Az első kötet bo­rítóját és tipográfiáját Bodó Sándor tervezte. © A Források, a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez most kézbe vett első kötete, mint említettük, 49 esztendőt ölel fel és 800 forrásanyagot közöl. Az első a Táncsics Mihály hetilapjá­ban. az Arany Trombitában 1869. március 6-án megjelent miskolci tudósítás az ország­gyűlési választásokra jelölt jobboldaliak mesterkedései­ről. Ebből azt tudjuk meg, hogy a választások előtt „a jobboldal annyira megy a vesztegetésekben, hogy Szom­bati vendéglőjében — csil­laghoz címezve — éj jel-nap­pal meg vannak az asztalok terítve, vendégszeretettel fo­gadandók azok polgártársa­kat, kik egy pohár bort meg­áhították, hanem az ilyene­ket azután kötelezni akarják még arra is, hogy a jobb­oldali , jelöltekre szavazza­nak”. Azt is megírja e tudó­sítás, „hogy az igazoló bizot- mány az olyan emberektől, kiknek baloldaliságükről meg van győződve, szavazati jo­gát is megtagadja". A tudó­sításhoz, illetve forrásanyag­hoz írt értelmező szövegből részletesebb képet kapunk a liberális miskolci baloldal választási küzdelmeiről, meg- ' tudjuk, hogy a munkásság önálló jelentkezésével elekor még Miskolcon, nem találko­zunk, de a liberális baloldal egyik szárnya igyekezett bá­zist teremteni a szavazati joggal nem rendelkező töme­gekben, s ezért a gyűlések szónokai követelték a vá­lasztójog kiterjesztését azok­ra az iparosokra is, akiknek nem volt segédjük, csak ina­sokat tartottak, továbbá minden nagyobb vagyontalan polgárra és parasztra, aki nemességét csupán kereszt-/ levéllel igazolni tudta. A vá­lasztási előkészületek során 1868 végére az addig csen­des közhangulat hirtelen megváltozott, az utcai tün­tetések mindennaposak let­tek. E tüntetésekbe a szava­zati joggal nem rendelkező tömegek is bekapcsolódlak. így tekinthető ez a tudósí­tás az első munkásmozgalmi dokumentumnak. A kötetben található to­vábbi, 299 dokumentum rendkívül színes, változatos képet nyújt. Már 1872-ből, az új ipartörvény végrehaj- tásávai kapcsolatos kérdé­sekről, a tanoncoktatásról, a gyárakban a munkásnyilván­tartás bevezetéséről, a gyári munkarend és belegsegélyzö egyleti alapszabály elfogadá­sáról olvashatunk dokumen­tumokat. Nehéz lenne 300 dokumentumot nem ismer­tetni, csak felsorolni is, vagy akár néhányat kiemelni kö­zülük. Az egymást követő 300 munkásmozgalom-történeti forrásanyag azonban igen jó válogatásnak tűnik, rendkí­vül plasztikusan érzékelteti egy fél évszázad történetét. 1918 novemberéből való do­kumentumok zárják a köte­tet, többek között a Nem­zeti Tanács felhívása Borsod vármegye közönségéhez, je­lentés a polgárőrség szerve­zéséről, a diósgyőri gyár munkásainak panaszáról. Az utolsó dokumentum 1918. november 7-ről való, egy jegyzőkönyvi feljegyzés Borsod vármegye törvényha­tósági bizottsága rendkívüli közgyűléséről. A feljegyzés­ben többek között az olvas­ható. hogy az elnöklő főispán bejelentette: Magyarország történelme históriai jellegű fordulathoz jutott, valóra vált az ország teljes függet­lensége és megalakult a. Nép­kormány. De szó volt a je­lentésben bizonyos rendbon­tásokról is. és arról, hogy a nemzetőrség szervezése fo­lyamatban van. Az Arany Trombita tudó­sításától e törvényhatósági bizottsági ülés jegyzőköny­véig nemcsak fél évszázad telt el, hanem" Magyarorszá­gon, Borsodban is megerősö­dött és meghatározó történel­mi tényezővé vált a mun­kásmozgalom. A 300 doku­mentum ezt a folyamatot ér­zékelteti igen jól. A kötetben a már említett bevezetőn és a dokumentu­mokon kívül a közölt iratok jegyzéke, a szövegekben és a jegyzetekben előforduló rö­vidítések jegyzéke, a felhasz­nált források és irodalom jegy­zéke, idegen szavak jegyzéke, helymutaló, névmutató és tárgymutató segíti a jobb tá­jékozódást. Nem szükségte­len még elmondani, hogy a forrásgyűjtemény nem a mai nagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, hanem csak a régi Borsodra és Mis­kolcra, s ennek különböző technikai okpi is vannak, de a hajdani közigazgatási ha­tárok a munkásmozgalom le­hetőségét is földrajzi hatá­rok közé szorították. A kö­tet összeállítói igen bő anyag­ból válogattak, s a 300 for­rásanyag mintegy fele a ki­válogatott munkáknak, s a szerkesztők szándékai szerint ezek a legjellemzőbbek a tárgyalt időszak megismer­tetésére. Mivel a munkás- mozgalom története szerves része a munkásosztály törté­netének, a munkások osztá­lyában döntő társadalmi és politikai erőire lelt nemzet történetének, helyet kaplak a kötetben az időszak általános gazdasági, társadalmi és po­litikai állapotaira jellemző forrásmunkák is. A kötet szerkesztésénél tudományos, oktatási ás közművelődési ér­dekeket egyaránt figyelembe vetlek, és különös tekintet­tel voltak, a tudományos igé­nyességre. Benedek Miklós > Tű! a premieren! Zökkenők nélkül MÉG AZ ELMÚLT hét szombatjának reggelén vol­tam fül és szemtanúja a je­lenetnek. Iskolatáskás kis­fiúval „civakodott” egy asz- szony, minden valószínűség szerint az édesanyja. — Hát nem megmondtam, hogy nem kell bemenned, ha én szabad szombatos va­gyok . .. — Dehát... — tiltakozott volna a gyerek, ám a „ha­zafelé” parancs ellen nem volt apelláta. Az asszony a közeli boltba, a gyerek meg visszafelé indult. Utánajártam: az 'skólá­ban, ahová a kisfiú igyeke­zett. valóban szabad szombat volt az alsó tagozatban. Akár­csak a legtöbb miskolci ál­talános iskola alsó tagozatá­ban. Hiszen —. s a külön­böző iskolákból begyűjtött tapasztalatok a jó választást igazolták — a legtöbb intéz­ményben a nagyüzemek sza­bad szombatjához igazították az iskolait. Ez pedig a pá­ratlan hét szombatjára esett. S bár az a kisfiú akkor is iskolába igyekezett volna, a i gyerekek és a szülőit öröm­mel fogadták a szabad szom­batot Ügy tűnik, nemcsak mondogatták: jó lenne, ha a hét végére együtt lehetne a család, kirándulásokat, közös programokat csinálhatnának, hanem éltek is a lehetőség­gel. A 40-es számú Általá­nos Iskola 480 alsó tagozatos napköziséből mindössze nyol­cán jelentek meg az iskolá­éi ban az elmúlt hét végén, jól­lehet a szülői értekezleten 35-en jelentették be, nekik ellentétesen esik a szabad szombat. Valószínűleg meg tudták oldani a felügyeletet. Ladányi Sándor igazgató leg­alábbis erre a következtetés­re jutott. Arról ugyanis tá­jékoztatták a szülőket az el-' ső. a tanévnyitót követően megtartott értekezleten, hogy akiknél szükséges, napközis felügyeletet biztosít az isko­la. Akárcsak a többi alsó ta­gozatban. Ám, úgy látszik, ezt a le­hetőséget — legalábbis a szeptember 11-i premier erre mutat — kevesen veszik igénybe. A melyem réti 8-as számú Általános Iskolában például csak 6 gyerek volt bent, négynek pedagógusok a .szülei. De kevesen vették igénybe a szabad szombati napközit a Ságvári utcai 30- as számú iskolában is. A Sze­les utcai 8-as számúban pe­dig tízen — egyébként nem napközisek — csatlakoztak a bent levő 17 napközishez. Ők azután a Sajó-partra kirán- ■ dúltak azon a déletőttön. S ahogy Kordos Lsázlóné igaz­gatónő elmondta, ha csak le­het, a „szabad szombatos naoközi” az 1 iskolaí'alakon kí­vül tölti majd el az időt. Ki­rándulnak, városnéző sétákon vesznek részt. Az iskolában csak akkor maradnak, ha az időjárás lehetetlenné teszi a kimozdulást. De szabad idős programokat szerveznek a gyerekeknek a többi intéz­ményben is. A pedagógus fel­ügyelet biztosított, A PEDAGÓGUSOKNAK ugyanis hivatalosan nincs szabad szombatjuk. S bár a premier jól sikerült, az, alsó tagozatosok % csak csekély .számban vették igénybe a felügyeletet, nyilvánvalóan csak több szabad szombat után lehet megbízhatóbb ta­pasztalatokat szerezni. Tart­hatunk ugyanis attól, hogy ólyan is előfordult, hogy a szülő nem akart „röstelked- ni” amiatt, hogy az ő gye­rekének a tanítás nélküli na­pon is be kell mennie. Leg­alábbis erre enged következ­tetni a 40-es számú iskola tapasztalata (a napközis fel­ügyeletre igényt tartó és azt ténylegesen igénybe vevő' gyerekek száma közötti kü­lönbség), , s hogy a József Attila úti 5-ös számú iskolá­ban néhány gyereket hoztak­vitlek a szülök. Mert ameny- nyire jó, hogy a család közös hét végi programot szervez­het, legalább annyira elfo­gadhatatlan lenne a nem sza­bad szombatos szülőnek ügy- gyel-bajjal megoldani a gye­rek felügyeletét. És nincs is rá szükség. Az egyébként nem napközis .gyerekeket is fogadják ugyanis ilyenkor (igaz,, étkezést nem biztosít­hatnak) és a csoportok fel­ügyeletét, a foglalkozásokat megszervezik. S bár most még az alsó ta­gozatos szabad szombat iga­zán gyerekcipőben jár, né­hány gondot — nem a szülő­ivel, és nem a gyerekeket érinti — már felvetett. Azt nevezetesen, hogy az alsó ta­gozatos nevelőknek nincs ki 'a kötelező, a 11 napos cik­lusra 50-ben imegállapíloit, óraszámuk. S bár ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy kevesebb lesz a túlórájuk —, ami viszont keresetcsökke­néssel jár — azt hisszük az az igazgatónő járt el helye­sen, aki hozzátette: több kor­repetálást kapnak. És ez alapvetően jó. Az alsó tago­zatban ugyanis nemcsak sza- badszombalos rendszer lépett életbe, hanem óraszám csök­kentés is. S a hátrányos hely­zetű gyermekekrlél minden bizonnyal megnő a korrepe­tálási igény. Ha ez viszont gondot okoz majd, nem ár­tana jobban odafigyelni rá. EZ A HÉTVÉGE tanítási nap lesz a legtöbb alsó ta­gozatban — bár néhány he­lyen most lesz a szabad szombat premierje is. De az elkövetkező hetekben, hóna­pokban még minden bizony- nyál fejtörést is ad majd a pedagógusoknak. Hiszen kel­lemes, hasznos időtöltést kell biztosítani azoknak a gyere­keknek is, akik nem tölthe­tik szüleikkel a szombat dél­előttöt. Csulorás Annamária Kiállítás a Szőnyi- teremben Művészházaspár — Gálffy Lola és Kántor Andor — kiál­lításával köszöntik a képzőinii- vészeti világhetet a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőiiyi István termében, ahol tegnap, szep­tember ib-án nyitotta meg ki­állításukat Tolnay Ferenc, a Miskolc városi Tanács művelő­désügyi osztályvezetője. A két művész —, akinek munkássá­gán mindmáig érezhető a nagy­bányai iskola hatása, s az el­múlt évtizedekben a szentend­rei alkotótelep inspirációja először jelentkezik önálló-közös tárlattal Miskolcon, noha a korábbi években viszonylag rendszeresen vetlek részt a vá­rosunkban megrendezett orszá­gos jellegű képzőművészeti ki­állításokon. 12 mostani bemutatkozásuk az elmúlt kél-három esztendő terméséből válogatta anyagát: Gálffy Lola 26. Kántor Andor 25 munkáját hozta cl a Szönyi- icrcmbc. A közös indíttatás —, s talán az egymás mellett mun­kálkodás is — teszi, hogy mű­vészetük sok rokonságot mu­tat. De Kántor Andor képei tónusokban gazdagabbak, míg Gálffy Lola színharmóniája ra­gadja meg elsősorban a láto­gatót. Élei korukból is adódhat — mindketten túljárnak már a hetvenedik életévükön —. hogy valamiféle bölcs megnyugvás, csak az. érett bölcsességgel együtt járó derűs harmónia . önti el képeiket; csendéletei- í két és tájképeiket. A szépre 1 kitárulkozó embcreket-alkotó- • kát érezzük az alkotások mö- ,* gött. akik képesek a gyönyör- 1 ködve-gyönyörködtetésre anél- 1 kül, hogy olcsó kábulatba ejle- J nének. Ihletűjük szükebb és tá- . gabb környezetük, Szentendre f házai, utcácskái. A szépet ke- , rcsik —, s megtalálják. Művé- t sz.i „kelléktáruk” legnagysze- ( rübb eszközével, színviláguk- i kai, pedig közel tudják hozni i hozzánk. Pasztellszíneik — i Gálffy Lolánál világosabb, i Kántor Andornál a sötétebb tó- • misok —. melyek ugyan „olaj- » ban kevésbé ragyogóak”, mint ' a pasztell műfajában, emberileg 1 is közelítenek a (árlalnczőhöz. 1 Művészi munkásságukat, pc- ] dagógtai tevékenységüket szá­mos díjjal ismerték el. Kántor , Andor a Míinkncsy-díjat is , megkapta 1067-ben. E mostani , miskolci kiállításukat jó szív- | vei ajánlhatjuk a kepzömüve- i szc.t barátai és a képzőművé- i szeti alkotásokat szívesen vá- i ■sárió nagyközönség figyelmébe, i I (CS. A.) ! A BORSOD MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT moziüzemvezetői és mozigépkezelői SZAKTANFOLYAMOT INDÍT AZ 1976-77. OKTATÁSI ÉVBEN Jelentkezni lehet Glósz Ferenc tanfolyamvezetönél 3501 Miskolc, Rákóczi u. 5. Pf.: 348. fai! inéi Gillian a fdzás? KERESSE FEL A HÁMOR ÉTTERMET, AHOL OLCSÓ, ÍZLETES ÉTELEKKEL VÁRJUK! Előfizetéses, kihordósos ebéd, vacsora (kétfogásos) 1 adag: 7,70 Ft Helyben fogyasztva: 1 adag: 8,50 Ft Három választékból álló kismenü: 1 adag 16,— Ft nagymenő: 1 adag 20,— Ft Utcán át történő értékesítésnél a menü árából 28%-os engedményt adunk. Előfizetéses gyermekétkeztetést biztosítunk éttermünkben iskolák részére, 1 adag: 8,50 Ft. Tikettes üzemi étkezésnél 10% engedményt adunk a tikett árából. Sörkertünkben különleges hal- és belsőségből készült ételeket szolgálunk fel. Jó étvágyat kíván a HÁMOR ÉTTEREM VEZETŐSÉGE Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy Fonoda u. 12. szám alatti NÜVENYVEDÖSZER-RAKTARUNKAT SZEPTEMBER 20-30-IG \ leltározás niatt tartjuk Sátoraljaújhelyi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. NOVENYVEDÖSZER OSZTÁLY Nehézgépek és berendézések hérfuvarozását 40 tonnás trailerünkkel vállaljuk. A szállítási igényeket kérjük a szállítás időpontja előtt 10 nappal az 52-818-as telefonszámon bejelenteni. Megrendelést felveszünk munkanapokon 8-tól 15 óráig. Cím: Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Lillafüredi Állami Erdei Vasútüzem, 3535 Miskolc, III., Erdész u. 24. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents