Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

\ f 1976. aug. 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Percnyi pontossággá Hajnali negv óra. Pál Fe­renc gépkocsivezető még egyszer körüljárja a házgyári elemeket szállító trélert, el­lenőrzi a tartóköteleket, az elemek fekvését. E munka szinte mindennapos, ez a szállítás azonban' még az „öreg” gépkocsivezetőkből is izgalmat vált ki. Az eleme­ket az alsózsolcai házgyár­ból kell Mándokig szállíta­ni, ez pedig 170 kilométer. A távolságot általában há­rom és fél óra alatt teszik meg. A szállításról Farkas László, a házgyári kirendeltség veze­tője ezt mondja: — Több mint hat éve szál­lítjuk a házgyári terméke­ket. így ebben . megfelelő gyakorlatot szereztünk. A mostani szállítás azonban még nagyobb szervezettséget, pontosságot igényel minden dolgozótól. Programozott szállítást végzünk. Lényege, hogy éjféltől kezdődően percnyi pontossággal indít­juk a szerelvényeket útba, így naponta 28 trélert kül­dünk Mándokra. Az elmondottak után kí­váncsian követem a rako­mány útját. Mándokon már javában folyik a rakodás. A hatalmas daru árnyékában törpének tűnik az ÉPFU ra­kodógépe, mely a házgyári 'termékek tartozékait rakja vagonba. Itt dolgozik Luterán Béla szocialista brigád vezető is. Miskolcon lakik és csalt a hét végén utazik haza. a családhoz. Társaival Mándó- kop vannak elszállásolva. Míg szót váltunk, a fürdő­szobák is vagonokba kerül­nek, ahol Sváb Imre rakodó illeszti, irányítja, hogy az elemek megfelelő biztonság­gal legyenek rögzítve. — Mándokon május 3-tól dolgozom. Korán kezdjük a munkát. A szállóról már Cél 4-kor elindulunk, hogy a jár­ni ü veket zökken ómen les en tudjuk fogadni. Arra törek­szünk, hogy minél kevesebb ideig várakozzon a gépkocsi. Naponta nyolc vagont ra­kunk- meg, és mire befejez­zük, délután 3 óra. A gépkocsivezetők és - ra­kodók mellett a szakmun­kások is részt vesznek a ra­kodásban. Farkas László és Paszternák Sándor asztalo­sok az . elemeket rögzítik, „ágyazzák”. A megfelelő mé­retű fa darabolását motoros fűrészgép segíti. A folyama­tos munka megköveteli, hogy az elemek berakása időre meg­történjen. Úgy látszik, ezzel nincs probléma. Ezt igazol­ják Lehoczky Imre kiren­deltségvezető szavai is. — Programozott szállítást végzünk. A szerelvények meghatározott időközönként érkeznek. Akkor legsikere­sebb a munkánk, ha az ér­kező járműről azonnal el­kezdhetjük a rakodást. Na­ponta három lakáshoz szük­séges elemet indítunk útba Guszjatyinba. Ebbe a város­ba 140, ezt követően Bogo- rodcsánvba szállítunk továb­bi 140 lakásnak megfelelően elemet. A lakásokon túlme­nően iskolák és kulturális létesítmények megépítéséhez is küldünk elemeket. Külön érdekesség, iiogy a borsodi termékekét a Szovjetunióban a Borsod megyei AÉV dol­gozói építik be. Naponta ' átlagosan hat köbméter faanyagot haszná­lunk fel a szállításhoz, melynek értéke több mint 24 ezer forint. A szállítást biz­tonságosan úgy lehetett megszervezni, mintha köz­úton, tréleren szállítanánk. Ezért, iáit szükségessé 40, úgynevezett kaloda megépí­tése, amelynek darabja 190 ezer forint. Az értékekből is kitűnik, milyen felelősségtel­jes munkát végzünk. A rakodás időközben befe­jeződött. A szerelvény ösz- szeállt. Az elemek mozdu­latlanul állják, amint indu­láskor a mozdony kissé megrántja a vagonokat. A munkások elégedetlen sóhaj­tanak fel. A szállítmány pe­dig elindul Eperjesiedre, hogy onnan folytassa útját: Gusz- jatyinba. Molnár Lajos Az ■ elmúlt napokban az LKM szakszervezeti bizottsá­ga az acélmű gyáregységben dolgozó nők helyzetével fog­lalkozott. Jung János gyár- egvségvezetö és Balajti Jó­zsef, az üzemi szakszervezeti bizottság titkárának beszá­molójából megtudtuk, hogy a gyár társadalmi, szakszerve­zeti és gazdasági vezetősége az elmúlt időszakban számos határozatot hozott a mun­kásnők helyzetének javításá­ra. A női káderfejlesztés érde­kében az elmúlt két év alatt több politikai es szakmai jellegű továbbképzést tartót-1- lak, amelyen az acélműben dolgozó 214 nődolgozónak mintegy 10 százaléka vett részt. A végrehajtott bérfej­lesztések hatására ez évben sikerült elérni, hogy meg­szűnt. a női és a férfidolgo­zók bérezése közötti különb­ség. A gyáregység adottsá­gainál fogva esetenként elő­fordul, iiogy nem tudják a gyáregységen belül teljesíte­ni a dolgozó anyák kérését, az egy műszakban való mun­kavégzést, de amennyiben vállalják, más gyáregység­be való átcsoportosítással, bércsökkenés nélkül, meg tudják oldani. A nődolgozók egészségi ártalmainak meg- I előzése érdekében kötelező! szűrő- és hallásvizsgálatot j tartanak. A nagycsaládos és I a gyermeküket egyedül ne- j velő anyák térítésmentes üdülőjegyben, többszöri se­gélyben részesülnek, és vál­lalati lakásigénylés esetén pedig elsőbbséget élveznek a többi dolgozóval szemben. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eddigi ered­ményeiből megállapí thatjuk, hogy a nők mind nagyobb szerepet töltenek be a gyár­egység életében, és ennek to­vábbi kiterjesztésé érdekében a gyáregység vezetői egyre több hatékony intézkedést tesznek. N. É. Mindentudó csodajárgány Gyerekkocsik a tervezőasztalon Kezdetben minden gyerek­kocsi fehér volt, párnázott, alacsony és zárt. A 30-as evekben valakinek eszébe jutott, hogy magasabbra épít­se ja kocsit., így nem szívja be a kicsi a járókelők által felvert port és a mamának se kell hajlongania. ha iga­zítani valója akad a kis utas körül. Ám nem tartott soká­ig a magas kocsi divatja, s legközelebb csak a 60-as évek elején kezdtek nálunk ismét nagy kerekű gyerekkocsit gyártani. Most már úgy tű­nik, marad a magas, de hogy ezen belül hány válto­zat van. azt nehéz volna ösz- szeszámolni. A gyerekkocsi használati eszköz, de ma már divatcikk is, minden mama a legszebbet, a legtormúsab- bat választja. A divat néna túlzásokba bocsátkozik. fllagv kocsiban kisember A gyerekkocsidivaLot az olaszok diktálják. Amit Giordaniék vagy Chiccóék kitalálnak, azt majdnem va­kon követi Európa, még a gyerekkocsi-nagyhatalomnak számitól NDK-beli Zwelcowa gyár Is hallgat rájuk. Tiszta szerencse, hogy többnyire ügyesek az olaszok és való­ban szép, praktikus „jármü­veket” konstruálnak. A leg­utolsót megelőző irányzat szele még itt van. ezek azok a hatalmas, ringó bátorok, amelyek, ha találkoznak a járdán, há.t bizony centizni kell a mamáknak. A kisba­ba akár társbérlőt is fogad­hat maga mellé, akkora a hely. Ez még nem is lenne baj, de a keskeny bérházi lépcsőházakban,- a kislaká­sokban nehezen boldogulni velük. A legújabb divat már sikkesebb és — ez forradal­mi változás — összecsukha­tó, szétszedhető kocsik gyár­tásút szorgalmazza. A kocsik színe élénk, mintás, a ka­rosszéria nem műbőrből, ha­nem textilből készül. liaí tervező és a feleséinek A Miskolci Vasipari Vál­lalat gyártja a magyar gye­rekkocsiknak a felét. Nem elfogultság, idehaza a mis­kolciak a divatdiktátorok. Pillanatnyilag két mélykocsi­juk és egy sportkocsijuk van forgalomban. A megle­petések ezután következnek: a belső átszervezések hatása a közeljövőben már a pia­con is érezhetővé1 válik. Áp­rilisban újjáalakult a mű­szaki fejlesztési osztály és ennek lényege, Iiogy meg­alakult a fejlesztési csoport, amely kizárólag a gyerekko­csitémával foglalkozik a jö­vőben. Meglátogattuk őket. Major Áctáni osztályvezető mutatta be a csoportot: :— Fiatal gépészmérnökök valamennyien. Április előtt szinte csak magánszorga­lomból terveztek kocsikat, kedvtelésből, a saját munka­kör mellett. Kovács István, a fejlesztési csoport vezetője, aki öl lelkes fiatallal dol­gozik. Demeter íjászióné, Ba­logh Sándor. Bene István, Szabó László tervezi a ko­csikat és Király János pro­totípus-lakatos önti formába az elképzeléseket. Könnyíti a dolgukat, hogy egy kivételé­vel valamennyien gyakorló szülők, hat kisgyereke van a csoportnak. A gyerekek még benne vannak; vagy éppen- hogy kinőttek a gyerekko­csis korból. Az is kiderült róluk, hogy nem amolyan szemlélődő pa- pák, hanem „testközeli” ta­pasztalataik vannak a cse- csemőgondozásról. Ixnkes se­gítőtársaik a feleségek, .akik — több tapasztalat többet ér alapon — beleszólnak a ter­vekbe, kitűnő ötleteket ad­nak.' ftégv parancsolat A fejlesztési csoport — megalakulásakor — négy alapelvet határozott meg. El­határozták. hogy a jövőben kizárólag összecsukható, s/.et- bzedhetó termékeket tervez­nek. Megfogadták, hogy „pe­helysúlyban" gondolkodnak: minél könnyebb legyen a ko­csi. hiszen nem súlyemelők a kismamák. Azonos szerke­zeti elemekre tervezik az összes gyártmányt. így ru­galmas lesz a választékbőví­tés és olcsóbb is az áru. Vé­gül. de nem utolsósorban: csak csinos, üde kis holmi­kat engednek ki a kezük közül. 1 — Ezt az utóbbit megle­hetősen nehéz lesz megvaló­sítani hiszen az ízlések kü­lönbözők ... — Mire jók a viták? Mi nagyon szerelünk vitatkozni. — Van már valami ered­ményük? A kérdésre nem válaszol­nak, hanem a szoba sarká­ból egy dobozt vesznek elő.' A dobozból helyes kis kuli- j kocsi kerül elő. Egy moz­dulat es a kocsi hintaszék­ké alakul. Aztán nyugágy- . gyá. aztán fotellá, aztán ete- tószéfcké. aztán kézben vihe­tő székké, aztán lengőhintá­vá, aztán hátszéleké, aztán bevásárló szatyorrá, gokart­tá. Nem túlzás: 16 pozíció­ban alkalmazható a néhány kilónyi holmi. — Mind a négy parancso­latot megvalósítottuk benne. Ezzel debütálunk. Két hét múlva lesz a nagy vizsga, amikor a TRIÁL budapesti bemu tutótermében kismamak előtt mutatjuk be. Minden bizonnyal felesle­ges a vizsgadrukk: ez a ter­mék sláger, lesz a boltokban. — Mikor hozzák forgalom­ba? — Szeretnénk az utolsó negyedévben. legfeljebb a ; jövő év elején. Ugyancsak ' ez idő tájt jelenik meg a bql- 1 csikocsi is. anielv három kilójával, kis felületével a kisgyerekekkel vaió utazási könnyíti meg. Tervezőasztalon van még a farmeranyagból készítendő, összecsukható mélykocsi, va­lamint az a kollekció, amely mély-, sport- és kulikocsi­ként is használható lesz. Csak gratulálni lettet a vál­lalat e kis csoportjának, amely ötödik parancsolatként azt hirdeti, hogy feleslegessé kell tenni a drága, nyugati importból származó gyerek­kocsikat a hazai üzletekben. i Lévny Györgyi Zavartalan s ányátvétel Az elmúlt években nem mindig volt így, de az idén az aratás ütemével lépést tart megyénkben a termény átvétele. Annyira, hogy ed­dig egyetlen panasz sem ér­kezett a Gabonaforgalmi és Malomipari Vallalat központ­jába. Dr. Szabó József igazgató­tól megtudtuk: — Csak itt. Miskolcon 100 vagon felett fogadunk ke­nyérgabonát naponta. Két já­rás 19 mezőgazdasági üzeme szállítja a 2300 vagon befo­gadóképességű silóinkba fo­lyamatosan a kicsépelt, tisz­ta búzát. Van olyan gazda­ság, mint a hernádnémeti ■tsz, amely naponta 40—50 vagon közötti szemes ter­ményt ad át. A legkorszerűbbnek szá­mító miskolci silón kívül a megye többi átvevőhelye is kifogástalanul végzi felada­tát. A zavartalan termény- átvétel — amit végre sike­rűit mégtenemteni — egy. részletekig lebontott terv eredménye. — Jóval az aratás előtt megbeszéltük a termelőkkel az átvétel ütemét. Sőt, ezt tervbe is foglaltuk. így min­denki tudja, hová, mikor, mennyit szállít. A múlt évhez képest a vállalat magtárkapacitása nem változott. Az új, nagy befogadóképességű silók üzembe állításával, az el­avult, régi kis alapterületű magtárak egy részét megszün­tették. Az anyagmozgatásban szinte teljesen gépesített, minőségmérő műszerekkel, h i elméri egekk el ren d elkező raktárak viszont egymaguk- ban nem tudnák megoldani a gyors átvételt. — A szemléleten Is vál­toztatni kellett. A vezetés­ben minőségi cserére töre­kedtünk. Ma már felsőfokú technikumi végzettségű rak­tárosaink is vannak. Ök a gyakorlatból tudják, mi a termelőüzem érdeke, és a ta­pasztalataikat az átvételnél próbálják kamatoztatni. De átszerveztük a termény at vé­tel egész folyamatát. A kis befogadóképességű telepeket igyekeztünk egy helyre kon­centrálni, még akkor is. ha elegendő fedett tárolótér nem állt rendelkezésre. Eze­ket műszerekkel, mérlegek­kel szereltük fel, és kiépítet­tük a szükséges úthálózatot. A készletgazdálkodás gya­korlatán is módosítottunk. Ez annyit jelent, hogy a gyors átvételre képes tele­peken, a magtárakat május végéig kiürítették. Az ó- készlelet a feldolgozó helyek­re és kisebb magtárakba vitték. A silókat időben fer­tőtlenítették és ma már fo­lyamatosan töltődnek tel kenyérgabonával. — Idén minden apróságra figyeltünk. A sok éves, né­ha nein is kedvező tapasz­talatok alapján úgy érezzük, most jól megszerveztünk mindent. Megkötöttük a bértárolásokról a szerződé­seket, a megye 159 átvevő- helyén pedig zavartalan a munka. I-Iajnali fél négy­től fogadjuk a teherautókat « az átvétel addig tart, amíg kocsi érkezik. Csak pél­dának mondom: a gyors for­dulók érdekében külön gara­tot építettünk be a billenős, vagy fixplatós kocsiknak. Á megye legnagyobb mag­tára, a 2000 vagonos mis­kolci siló nagy része már megtelt. Az ütemterv szerint halad az átvétel, s most az aratás utolsó napjaiban is zavartalanul tudjuk fogadni a gabonát. A negyedik ötéves terv végéig a Tiszai Vegyikombi- nát termelte a legtöbb nit­rogén műtrágyái az egész or­szágban. Egészen addig, amíg Péten tel nem épült * napi ezer tonna kapacitású ammóniagyár es az ehhez kapcsolódó ammonnitrát üzem. A TVK nilrogénmütrá- gya-gyárát eredetileg évi 210 ezer tonna műtrágya előál­lítására tervezték. Időközben kiderült, hogy az ammónia­gyár és a savüzem bővíté­sével tovább lehet növelni a termelést. Az újabb termelő­egységek ittenibe helyeze.se után a mütrágyagyártó ka­pacitás több mint kelszere­sére növekedett, vagyis el­érte az évi félmillió tonnát. Ez azt jelentette, hogy a kombinát évenként 2—2,5 millió hektár földterületre elegendő nitrogén hatóanya­got adott a magyar mező­gazdaságnak. A fejlődés azon is lemérhető, hogy a műtrá­gyagyár termelési értéke ma már eléri az évi 1.4 milliárd forintot. Ennél többet csak a múlt évben üzembe helye­zet; olefingyár produkált. A TVK-t szoros szálak fű­zik a mezőgazdasághoz. Azonkívül, hogy biztosítja a korszerű növénytermesztés­hez nélkülözhetetlen nitro­génműtrágyát. egyéb terüle­ten is segíti a mezőgazda- tági üzemeket. A megrende­lők tíz év óta vásárolnak a kombináttól cseppfolyós nit­rogént, amit az állatok mes­terséges megtermékenyítésé­hez használnak fel. A TVK- ban termelt karbamidot ugyancsak széles körben al­kalmazzák a mezőgazdaság­ban. Amióta megoldottak a karbamid púderezését. kivá­lóan alkalmas takarmányo­zási célokra. A kristály ala­kú karbamidot számos mező­gazdasági üzemben a kérőd­ző állatok etetésénél fehérje- pótló anyagként adagolják az abi-akkeverékbe. Évenként több ezer tonnát vásárolnak belőle az AGROKER-vália- latok. A TVK műtrágyagyára az eltelt több mint tíz év so­rán igen jó együttműködést alakított ki több kutató­intézettel. A Keszthelyi Ag­rártudományi . Egyetem ké­miai tanszéke és a kombinát szakemberei között létrejött munkakapcsolat nagymérték­ben segítette a tudományos módszerek elterjedését a nitrogénműtrágya és a kar­bamid rendeltetésszerű fel­használásában. A Vetőmag- termeltető Vallalat Nyíregy­házi Kutató Intézete (régeb­bi nevén a Nyírségi Agro­technikai Kutató Intézeti ugyancsak jól hasznosítja a termelőüzem által a növény­termesztési kísérletekhez nyújtott támogatást, szakmai tanácsokat. A gyér szakemberei szinte valamennyi AGROKER-vál- lalattal kapcsolatban altnak. r Több esetben szerveztek an- kétokat, ahol szakmai taná­csokkal látták el a felhasz­nálókat és beszámoltak a nitrogénműtrágya és kar­bamid gyártásával kapcsola­tos további tervekről is. L. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents