Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. aug, 4., szerda Lázár György hazaérkezett Varsóból Siieressii fejül magyar—lengyel egyiii A szóit iiiyyiiiisziíi oyMozala MJhHI ——»'*■' — I — JBBW’W.'MJHBU'l—MBUM «1?« ti?■——■—B—■BBW—CT M KV» (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfők tájékoztat­ták egymást országaik gaz­dasági fejlődéséről és meg­határozták a két ország munkamegosztása további bővítésének főbb irányait 1980-ig és az azt követő idő­szakra. A kormányfők megelége­déssel hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasági kapcso­latai eredményesen fejlőd­nek. A termelési szakosítás és a kooperáció részesedése az 1976—80-as évekre elő­irányzott árucsere-forgalom­ból mintegy harminc száza­lék. A termelési szakosítás és kooperáció legdinamiku­sabban a gépiparban és a vegyiparban fejlődik. A gép­iparban nagy jelentősége van a FIAT 12fi P személygép­kocsik kooperációs . gyártá­sáról szóló megállapodásnak, a közúti járműipari koope­rációnak., továbbá a szer­számgépek, egyes elektroni­kai termékek és orvosi be­rendezések gyártásszakosítá­sára kötött megállapodások­nak. A munkamegosztás fejlő­désének eredményeként rend­szeresen nő az áruforgalom a két ország között. Az 1976 —80-ra kötött hosszú lejára­tú árucsere;-forgalmi megál­lapodás a kölcsönös áruszál? lítások mintegy 60 százalé­kos növekedését irányozza elő a korábbi ötéves tervhez képest. A kormányfők, figyelembe r éve a két ország szükség­leteit és lehetőségeit, meg­bízták a központi tervező szerveket és a gazdasági mi­nisztériumokat, hogy dolgoz­zanak ki javaslatokat az 1980-ig terjedő együttműkö­dés továbbfejlesztésére. Kifejezték meggyőződésü­ket. hogy a két ország gaz­dasági együttműködése nagy­ban hozzájárul a KGST-tag- országok gazdasági integrá­ciója komplex programjának és a KGST XXX. ülése ajánlásainak megvalósításá­hoz. A két miniszterelnök em­lékeztetőt írt alá, amely ma­gában foglalja a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság gazda­sági együttműködésének idő­szerű feladatait és távlati elgondolásait. A kormányelnökök meg,- clégedéssel állapították meg, hogy a jelenlegi világhely­zet fő jellemzője változatla­nul az enyhülés, amelyben meghatározó szerepet játszik a Szovjetunió békepolitiká­ja, a szocialista országok és a világ haladó erőinek együt­tes erőfeszítése, A békés egymás mellett éléssel szem­ben álló erők létezése és te­vékenysége további erőfeszí­téseket tesz szükségessé, hogy az enyhülés tartós és visszafordíthatatlan legyen. Az európai béke és biz­tonság erősítésének érdeké­ben a kormányfők hangsú­lyozták a Helsinkiben egy évvel ezelőtt aláírt záróok­mány maradéktalan megva­lósításának jelentőségét mind a kétoldalú, mind a sokol­dalú együttműködésben. A miniszterelnökök hang­súlyozták, hogy az európai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezlete ki­emelkedő módon járult hoz­zá a béke és a biztonság megszilárdításához, a társa­dalmi haladáshoz. A miniszterelnökök hang­súlyozták a szocialista kö­zösség országai egységének, összeíorrottságának kiemel­kedő jelentőségét a marxiz­mus—leninizmus1 és a szocia­lista internacionalizmus alap­ján. Hangsúlyozták a Var­sói Szerződés és a KGST nagy szerepét a beke es biz­tonság szolgálatában, a szo­cialista integráció és együtt­működés sokoldalú fejlesz­tésében. • A kormányfők megbeszé­lései a hagyományosan ba­ráti és elvtársi légkörben," a teljes nézetazonosság jegyé­ben .folytak le és hasznosan járultak hozzá a két ország sokoldalú együttműködésé­nek és testvéri barátságának további elmélyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke hivatalos baráti láto­gatásra hívta meg Piotr Ja- roszevviezet, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökét, aki a meghiv’ást köszönettel elfogadta. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke kedden es­te, hivatalos baráti látoga­tása befejeztével hazautazott Varsóból. A vendéget a fő­város Okecie repülőterére kikísérte Piotr Jaroszewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke. Kazimierz Olszewski m i niszterelnök-h elyettes, Stanislaw Kowalczyk bel­ügyminiszter, Ryszard Fre- lek, a LEMP PB tagja, a KB titkára, és számos más vezető személyiség. Lázár György kedden ha­zaérkezett Varsóból. A Fe­rihegyi repülőtéren fogadá­sára megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Trombitás Dezső, a Minisz­tertanács titkárságának he­lyettes vezetője. Qtt volt Jerzy Zielinski,. Lengyelor- ! szág budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Bruno de Leüsse de Syon-t, Franciaország, Ho­ward Smith-t, Nagy-Bri- tannia és Walter Stoesselt, az Egyesült Államok nagy­követét kedden bekérették a Szovjetunió Külügyminiszté­riumába, s ott az alábbi nyi­latkozatot hozták tudomá­sukra ; A sajtó jelentései szerint az európai közösség orszá­gai ez év júliusi brüsszeli állam- és kormányfői talál­kozóján határozatot hoztak az úgynevezett európai par­lamentbe való közvetlen vá­lasztásokról. Ezzel kapcsolat­ban a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége be­jelentette. hogy a határoza­tot kiterjesztik Berlin nyu­gati szektoraira. A tanács­kozás résztvevői. köztük Nagy-Britannia és Francia- ország küldöttségének veze­tői is, ezt a bejelentést tu­domásul vették. Jelentették azt is, hogy a nyugat-berlini képviselőket bevonják az ..európai parla­ment” NSZK-képviselöinek soraiba és u többj képvise­lővel azonos jogkört kap­nak! Előirányozták, hogy az A nyugat-berlini csehszlo­vák katonai misszió ideigle­nes vezetője hétfőn tiltakozó jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok nyugat­berlini képviselete protokoll osztályának, mert a város rendőrsége jogtalan és bru­tális akciót hajtott végre egy csehszlovák kereskedelmi at­taséval szemben. A nyugat-berlini rendőr­Krakkó történelmi város, a királyok városa. Amerre jár itt az ember, megeleve­nednek a kövek, a házak, a tornyok és mesélnek. Mesél­nek bátor királyokról, har­cokról, szép királylányokról, titkos szerelmekről, örömök­ről. fájdalmakról. Lengyelor­szág egykori fővárosa elvá- - laszthatatlan a magyar tör­ténelemtől. Krakkóban nemcsak a szem talál látnivalót, a lé­lek is. A mondák, a regék világa ez. A krakkói éjszaká­ban sétálva úgy érzem, kí­sértelek vesznek körül. A Visztula felől párás levegőt hoz a nyáresti szél. A víz tükrében bámulom a város fényeit. A Wawel tornyai tisztán kirajzolódnak . . Egy motorcsónak rombolja össze a víz tükrén olyan szépen csillogó fényeket. Körülöt­tem fiatal párok sétálnak. A Wawel tövében láng csap a7 magasba. Egyszerre sikolyt hallok ... Egy fiatal lány. Ö még biztosan először látja ezt a krakkói érdekességet. A Wawel tövében egy szik­la tetején hataimas bronz­sárkány áll. Két-háromper- cenként szájából nagy ro­bajjal lángok csapnak a ma­gasba ... A város alapításá­ról szóló monda szeilemét idézi ez a szörny. „A Visztula melletti domb alatt van egy barlang Itt lakott a szörny, ami elrabol­ta a város szüzeit, aztán jött a vitéz Krák, aki megölte a szörnyet, és a dombon vá­rost alapított, melyet róla Krakkónak neveztek el." De a krakkóiaknak nem­csak régi történeteik van­nak. ..európai parlamentbe” való közvetlen választásokról szó­ló nyugatnémet törvényt ki­terjesztik Berlin nyugati szektoraira. Berlin nyugati szektoraiban már kijelölték a .,meghatalmazottakat” ezeknek a választásoknak uz előkészítésére. Mindez nem tekinthető másnak mint az 1971. szep­tember 3-i négyoldalú meg­állapodásnak nyíltan ellent­mondó kísérletnek arra, hogy Berlin nyugati szektorait be­vonják "a nyugat-európai ál­lami és politikai integráció folyamatába. Az európai kö­zösség országai, mint isme­retes, olyan egységes parla­mentet szándékoznak létre­hozni, amely idővel nem­zetek feletti törvénykezési felhatalmazást nyerne. Nyil­vánvaló. hogy Berlin nyu­gati szektorai képviselőinek részvétele ilyen szervben — méghozzá az NSZK képvi­selőcsoportján belül közvet­lenül érintené Berlin nyu­gati szektorai státusának kérdését. Berlin nyugati szektorai különleges státussal és igaz­gatási rendszerrel rendelkez­nek. A nyugati szektorok nem képezik a Német Szö­ség július 3t-én, a nemzet­közi jogot megsértve őrizet­be vett egy csehszlovák ke­reskedelmi attasét, aki dip­lomáciai útlevéllel ellátva, hivatalos úton volt a város­ban. A rendőrség erőszakot alkalmazott az attaséval szemben, megalázó motozás­nak vetette alá, és megaka­dályozta, hogy kapcsolatba lépjen Csehszlovákia nyugat­imé egy példa az újak közül: A második világhá­ború alatt a németek el akarták rabolni a Jagelló Egyetem könyvtárából a legértékesebb könyveket. Azokban a borzalmas idők­ben voltak lengyel hazafiak, akik életük kockáztatásával, fondorlatos módon megmen­tették a könyveket. A ládá­kat, melyekben! a németek a könyveket akarták elszállíta­ni, egyik napról a másikra kővel, téglával , iolcseréllék. Így a szállítmány más tarta­lommal érkezett meg Né­metországba. Háború után a könyvek természetesen visz- szakerültek a könyvtárba. Hatezer kódexet és nagyon sok kéziratot őriznek itt ma is. Sok más kincset érő könyv között. Krakkóban gyakorta lehet látni csodálkozva ácsorgó embereket, akik' szemmel láthatóan átengedik magukat a képzeletnek. Megcsodálják a középkorból épen fennma­radt körbástyát, a Barba- kánt, ami egykoron védelmi célokat szolgált... A város ékességét, a Mária templo­mot. felemás magasságú tor­nyával. Ügv mesélik, két testvér építette. Az egyik szorgalmas, igyekvő, a má­sik lusta, mihaszna ember „ volt. Mivel a szorgalmas testvér jobban haladt az építéssel, amaz orvul leszúr­ta. A király a gyilkost meg­ölette, a magasabb toronyra koronát tetetett emlékül, az esetnek. Az alacsonyabb tor­nyot nem építették tovább, úgy. ahogy volt, ráhelyezték a toronysisakot, ezért lett vetségi Köztársaság alkotó­részét és azokat nem az NSZK igazgatia. Ezek a szektorok nem lehetnek alá­rendelve az európai közös­ség szerveinek sem, bármi­vel is próbálnák ezt megin­dokolni. Az európai közös­ség illetékességének kiter­jesztése Berlin nyugati szek­toraira e városnak az 1971. szeptember 3-1 négyoldalú megállapodásban, valamint más négyoldalú döntésekben és egyezményekben rögzített helyzetének felülvizsgálatát jelentené. Ny ugat-Berlin közvetlen, vagy közvetett részvétele az. európai parlament” válasz­tásain a négyoldalú megál­lapodás durvp megsértését jelentené és összeegyeztet­hetetlen lenne a feleknek a megállapodásban rögzített törekvésével, hogy elhárít­sák a bonyodalmakat a meg­állapodás hatályosságí terü­letén. A szovjet fél elvárja, hogy a három nyugati ha­talom minden szükséges In­tézkedést megtesz annak ér« deliében, hogy megakadá­lyozza az események ilyen alakulását, amelyért a fele­lősség teljes egészében a nyugati felet terhelné. berlini missziójával.. Később az. attasét átadlak az Egye­sült Államok nyugat-berlini képviseletének, mely szaba­don bocsátotta. A" öséliszlovák ' katonai misszió jegyzékébe,n követeli 1e, hogy az üggyel kapcso­latban foganatosítsanak meg­felelő intézkedéseket a nyu­gat-berlini rendőrséggel szemben. alacsonyabb a másiknál. Az egész 'órákat megelőző per­cekben sokan várakoznak a főtéren. Tekintetüket az ég felé emelik... És pontban egész órakor a Mária temp­lom tornyának ablakán fel­hangzik a kürtszó: a hires krakkói „héjnál”. „Nagy Lajos uralkodása alatt ■— magyar szokás sze­rint — kürtszóval jelezték a napfelkeltét, a hajnalt, ugyanígy a napnyugtát. Ké­sőbb minden órában adtak kürtjeljzést, így jelezték a fenyegető veszélyt is.” „Egy legenda szerint a kürtös a templom tornyából észrevette, hogy tatárok kö­zelednek. Kürtjével Lel akar­ta ébreszteni az alvó várost, amikor egy nyílvessző a tor­kába fúródott... Félbesza­kadt a dallam. .. Ma is, amikor a világ négy tája fe­lé felhangzik a héjnál, úgy szakad félbe, ahogy az a le­genda szerint történt.” Krakkó főtere — ami szinte szabályos négyzet — kétszázszor kétszáz méteres, ezernyi színben pompázik. A tér egyik oldalán a Mária templom, vele szemben a kereskedők háza, a posztó­ház, vagy lengyelül a Su- kiennice. Olyan eredeti min­den, hogy nem is nehéz el­képzelni. milyen lehetett itt a középkorban ... A tér kö­zepén sorakoztak a posztó- kereskedők, a tér északnyu­gata részén volt a sóvásár, a délnyugati részén a szénvá- sár. odébb a baromfipiac. A posztóház vásárcsarnoka ma is olyan, mint régen. A ke­reskedők kis lakkokban” kézműiparban készült elnö­két, lakásdíszeket, bizsukat, Az NSZK határőrségének hal tagja 1976. augusztus 2- án, röviddel 14.00 óra után támadást hajtolt végre az NDK államhatára es határ­őrsége ellen, mintegy 30 mé­terre cfélre attól az úttól, amely a Heiligenstadt kör­zetben levő Grosstöpfer helységbe vezet. Az akció során a nyugat­német határőrök kézigráná­tot hajítottak az NDK terü­letére. Az NDK bonni állandó képviselete az NDK kormá­nyának megbízásából hatá­rozottan tiltakozott az ilyen jellegű provokációk ellen, es követelte, hogy az NSZK kormánya tegye meg a szük­séges intézkedéseket az NDK államhatára elleni támadá­sok végleges beszüntetésére. Jelentés lel! Zeaiarlél Hosszas előkészületek és a keresztény jobboldal soroza­tos szabotálasa után a Nem­zetközi Vöröskereszt csoport- ja^ltedden végre megkezdték a sebesültek elszállítását Teli Zaatar Palesztinái menekült­táborból. A Bejrút keleti pe­remén levő menekülttábort immár hat hete körülzárták és ostromolják a keresztény jobboldal erői. Becslések sze­rint mintegy négyezer sebe­sült palesztinai és libanoni vár elszállításra a táborból. Az első napon a mintegy 4 órás akció során 91 sebesül­tet szállítottak a Nemzetközi Vöröskereszt mentőautóin és tehergépkocsijain a város nyugati részén levő kórhá­zakba. Az első vörös keresztes kon- . voj útja nem volt zavarta­lan. A jobboldali nemzeti liberális párt milicistái a tű­ző napon <übb mint egy óra hosszat feltartóztatták a s'zál- litó jármű veket és elkoboztak a tábor lakóinak szánt gyógy­szereket, takarókat és vizet. A gépkocsikonvoj távozása után ismét ropogni kezdtek a fegyverek. tudja még mi mindent árul­nak. (Jelenleg felújítás alatt áll az épület.) A téren lép- len-nyomon virágárusok. Az egész tér olyan, mint egy nagy virágoskert. Ezernyi színű sokadalom. Az embe­rek, talán minden harmadik, negyedik más nyelven be­szél. Idősek és .fiatalok ül­dögélnek a téren. Nagyon sokan árulnak búzát, rozst, kis tasakokbun, amit szülök vásárolnak a gyerekeknek, s hogy a téren levő sok ezer­nyi galambot etethessék ... A galambok a gyereket? ke­zére, fejére szállnak, úgy etetik. Gyönyörű látvány. Krakkó ódon falai között i együtt él a múlt és a jelen. A valóság és a mondák vi­lága . .. Jól megférnek együtt. A hatszázéves Jagel­ló Egyetem a tudománv és a kultúra fellegvárává tette Krakkói. Itt járt iskolába Kopernikusz, a nagy tudós. Az egyetem épülete most múzeum. A 600 ezer lelkes Krakkóban ma 12 főiskola működik. A bányászati aka­démia, a műszaki egyetem a város legnagyobb főiskclái. Számos, tudományos intézet is működik a városban. Krakkó mellett épült, lel az 50-es évek elején a Lenin •Kohómű. az új várossal, amit Nowa-Hutának nevez­lek. ' Biztos sok város van még a világon, ami nagyon szép. Nekem a külföldi városok közül Krakkó a legszebb. Mondáival, a középkort idé­ző épületeivel és a kedves lengyel emberekkel. Takáctj József A földrengés epicentruma Peking fele tart, lehet, hogy a kínai fővárost olyan erős földmozgások rázkódtathatják meg, mint amelyek csaknem teljesen elpusztították Tangsan 1 városát. Peking lakóinak többsége az esős időjárás ellenére a szabadban felállított sátrakban lakik. A kínai külügymi­nisztérium munkatársa közölte, bogy a becslések szerint eddig egymillió ember vesztette életet, vagy sebesült meg a tangsani szörnyű erejű földrengés következtében. Csehszlovák tiltakozás Krakkói képeslap fafaragásokat és a jó ég

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents