Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

ÉSZ A K - M AGYAÄÖ*S2Ä©»4 1376. 0ug, 31., kedd A képernyő előtt Egy játék, két beszélgetés Hübele Balázs csupa naiv lelkesedés. Sok mindent próbál, de semmi sem sikerül neki. Ügy tűnik, már csak őbenne lobog a forradalmi tűz, még jurátustársai is inkább csak jó heccnek tartják a Bach-világgal szembeni kisebb1 megmozdulásokat. A bukott szabadságharcra már nem is emlékezik más, a ma­gyarság, a magyarkodás inkább csak kocsmázások. pincézések során kerül elő részeg virtuskodásban. Hübele Balázs mindent szerelne megváltoztatni, mindent szeretne jobbítani, s ezért mindent fel is áldoz: kis vagyonkáját, szerelmét, barátait, sőt hazáját is elhagyja, mert talán Garibaldi mellett' tehet vala­mit. Valamiféle sajátosan magyar Don Quijote ez a Hübele Balázs, aki a realitásokra keveset figyelve, szent megszállott­sággal küzd egyedül. Tragédiát akar írni. hogy felrázza a magyarokat, modernizálni akarja a magyar falusi gazdálko­dási. de itt is egyedül marad. Nem keli semmi új. nem kell a művészet, nem kell a tudomány a kisnemeseknek. a falusi uraknak, birtokosoknak, Jó evés. nagy ivászat. soha ki nem józanodva búsmagyarkodás a jellemző. Arany László — Arany János fia — egy évszázaddal ezelőtt írta meg négyrészes verses regényét A délibábok hősét. Hübele Balázs históriáját, hogy ezzel mutasson rá a múlt század hat­vanas éveinek hazai állapotaira. A vesztes szabadságharc em­léke kevesekben él, az első megtorlásos. kínkeserves eszten­dők is mólóban, s már talán hallani a várható elvtelen ki­egyezésről is. Arany László felháborodott honi állapotainkon, a haladás visszautasításán, a maradiságon és begyepesedett- ségen, és művével fel akart háborítani, fel akart rázni, a hala­dás mellé állítani. Garai Gábor és Horváth Jenő — Zahora Mária dramaturgi közreműködésével — televízióra, adap­tálta, Horváth meg is rendezte az Arany László műve nyomán született művet. A tévéjátékban elsősorban a magyar vidéki mulatozás, elmaradottság, butaság, ihaj-csuhaj kapta a leg­nagyobb szerepet. Olyan társadalmat láttunk, amelyben nem­csak el kellett buknia Hübele Balázs sokféle lelkes kezdemé­nyezésének, de kár is volt ezekkel az emberekkel bármit is kezdenie. Az igen nagy számú szereplőgárda néhány ió kabi­netalakítás emlékével ajándékozott meg — ezek közül is ki­emelkedik Bessenyei Ferenc, öregedő ripaes színésze, meg Sarlai Imre Kálmán bácsija —. de vitatható, hogy ez elég-e ahhoz, hogy A délibábok hősének méltó tévéadaptálását érzé­kelhessük. Mert ez tévéjáték volt és nem ajánlott irodalmi mű dramatizált illusztrációja, s nem lehet elégséges feladat, ha az alapmű olvasásához kedvet csinál, mint azt a műsor­újságban olvasható ajánlásában a játék dramaturgja oly rokonszenvesen reméli. Két emlékezetes beszélgetést is hozott az elmúlt hét. Az egyik a Play Strindberg színházi közvetítése előtt pergett a képernyőn Play Básti címmel. Básti Lajos tizenöt percben úgy foglalta össze a szerepértelmezés és -felépítés lényegét, úgy beszélt a Play Strlndberg-ben játszott Edgar-szerepről. hogy tanulmány értékű fejtegetései annak is érdekessé, izgalmassá és közelivé tették darabbeli alakját, aki talán egyébként nem is vonzódott Dürrenm.Ut darabjához. S a beszélgetés után a játék — amelyben Ronyecz Mária és Kálmán György voltak értékes és méltó partnerei — azt bizonyította, hogy Básti Lajos nemcsak kitűnő elméleti ismerője e szerepnek, hanem páratlan alakítója is (mint azt a miskolci színpadon is láthat­tuk két évvel ezelőtt). A másik beszélgetés jóval hosszabb volt. de nem kevésbé értékes. Vitray Tamást látta vendégül Dénes Zsófia. A kilenc- venegy esztendős örökifjú nő lenyűgöző volt. Amire emléke­zett és ahogyan emlékezett, akikre emlékezett és ahogyan az emlékezéseket átförrósította személyének varázsa, felejthetet­len élményt adott. A magyar irodalom méltatlanul keveset emlegetett nagy alakja, aki a hazai és a haladó külföldi iro­dalom és művészet XX. századi nagyjainak tucatját idézte meg otthonainkba szerdán késő este. bizonyára százezreket hódított meg. A beszélgetésbe illesztett irodalmi illusztrációk megszólaltatói kitűnően oldották meg feladataikat. # A szomorú emlékű mohácsi csata 450. évfordulóján, vasár­nap délután emlékezett az ország sorsát évszázadokra meg­határozó tragédiára a Mohács, 1526 című egyórás dokumen­tumfilm. Történészek és hadtörténészek, más szakemberek segítségével rakódott össze a csata feltételezett lefolyása és oszlott szét egy-két tévhit. Tartalmas egy óra volt. Benedek Miklós A B.-A.-Z. megyei Vas- és Fémipari Vállalat 6. számú sárospataki telepe SZEMÉLY- ÉS KISTEHERGÉPKOCSIK — szervizmunkáit, alsó-felső mosás, zsírozás, olajcsere, belső tisztítás: — műszeres ellenőrzések, lényszóró-, futómű-, gyújtásbeállítás, kerék-kiegyensúlyozás: — javítások, alkatrészcsere, karambolos gép­kocsik felújítása, fényezés, gumiszerelés, korrózióvédelem: 4 — hatósági vizsgára való előkészítés garanciával. Címünk: Sárospatak, Árpád u. 9—11. szám. Telefon: Sárospatak 145. Tíz százalék emberi sors A z 1976. szeptember 1- én életbe lépő új álta­lános iskolai rendtar­tás értelmében iskolavállo- záskor a, tanuló bizonyítvá­nyát az elbocsátó iskola igazgatója a tanulót fogadó iskola visszaigazolásának megérkezéséig visszatartja és az irattárban őrzi. Az elbo­csátó iskola igazgatója — a visszaigazolás megérkezése utón — záradékolja az el­távozott tanuló bizonyítvá­nyát, majd postán küldi el azt a fogadó iskolának. S a tanulót csak ekkor törölhe­tik az iskola nyilvántartásá­ból . .. Mindmostanáig, ha a ta­nuló elköltözött valamelyik iskola körzetéből, elkérte a bizonyítványát, „ki jelentke­zett”, törölték a tanulói nyilvántartásból. S a tanuló volt az, aki bizonyítványá­val a kezében bejelentkezett új iskolájába. Bejelentkezett —, ha akart! Ellenőrzésére semmiféle lehetőség nem volt, különösen akkor, ha netalán még falut vagy vá­rost is változtatott. Majd­nem reménytelen vállalko­zás lenne, ha számszerű pontossággal. szeretnénk megválaszolni a kérdést, hány ilyen tanuló „rejtőzkö­dik” szerte az országban, s akár ebben a megyében is. Nos, az új tanulói nyilván­tartás rendszerének beveze­tése —, amelynek része a fentebb ismertetett át,jelent­kezési forma is — minden­esetre nemcsak a kép tisz­tázásához járulhat hozzá, hanem ahhoz is, hogy a tan­kötelezettségi törvény alól kevesebb kibúvó lehetőség adódjon, csökkenjen a „va­lahol elkallódás” veszélye, S ezért nincs, ezért nem lehet igazuk azoknak, akik az új rendelkezés ismeretében esetleg úgy fogalmaznak: na, megint egy újabb admi­nisztrációs feladat, bonyolí­tása a dolgoknak, tehertétel a pedagógusok vállán. M ert az adminisztráció ugyan valóban —, ha úgy tetszik — növe­kedett, de hát a tanulóért vállalt felelősséget egyetlen vérbeli, igazi pedagógus sem tartja, tarthatja tehertétel­nek. Itt pedig valóban arról a felelősségről van szó, ame­lyet — bár nem kizárólago­san, de — elsősorban peda­gógusaink éreznek, s tarta­nak magukénak: a tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tásáról. Emberibb oldalról fogalmazva, arról, hogy az egészségesen fejlett gyerme­kek ne csak beiratkozzanak az általános iskola első osz­tályába, hanem, lehetőleg időben végigjárják mind a nyolc osztályt, elvégezzék az általános iskolát. Nem véletlen, hogy az új tanév feladatairól szólva, az oktatási miniszter éppen a tankötelezettségi törvény végrehajtásának szükséges­ségéről intézett levelet va­lamennyi általános iskola igazgatójához, tanítójához és tanárához. A levél ugyan május 24-i keltezéssel író­dott, de tartalmával ezek­ben a napokban ismerked­nek részletesen általános is­kolai pedagógusaink, s nyil­vánvalóan a következteté­seknek is az új, az 1976— 77-es tanévben kell majd realizálódnia, aminek csak egyik módja lesz a kötöt­tebbé, áttekinthetőbbé és nyomon követhetővé váló nyilvántartás. Mert a tankö­telezettségi törvény végre­hajtásának, a törvény betar­tatásának számos más, reali­zálandó útja is van. A fel­mentések magas számának csökkentése, az igazolt és igazolatlan mulasztások ma­gas számának visszaszorítása is egy-egy a sok feladat kö­zül. De talán ezelc igénylik majd az iskolákat fenntartó tanácsok következetesebb szigorát, s a társadalmi fi­gyelem hatékonyabb érvé­nyesülését. Ám nemkevésbé jelentős — sőt! — az, hogy a beiskolázás következeteseb­ben történjen. Megszívlelen­dő a miniszteri levélnek az a mondata, miszerint: „a komplex iskolaérettségi vizs­gálatnak ... nem az a célja, hogy eldöntse: a gyermek iskolába léphet-e hatéves korában, vagy nem, hanem az, hogy segítséget adjon a differenciált beiskolázáshoz. Ez azt jelenti, hogy a vizs­gálat eredményétől függően a normális fejlettségű gyer­mek az általános iskola első osztályában, a fejlődésben időlegesen elmaradottak az alacsonyabb létszámú, úgy­nevezett korrekciós osztá­lyokban, a vitathatatlanul értelmi fogyatékosok pedig a kisegítő iskolákban kezdjék meg tanulmányaikat.” S nyilvánvalóan a tankötele­zettségi törvény szellemében fogant az is, hogy, ameny- nyiben a differenciált beis­kolázásra nincs mód, ott va­lamennyi, az első osztályba beírt tanulónak mindennap iskolába kell járnia. A fel­mentésre csak a rendtartás­ban előírtak alapján kerül­het sor. Ez a megszigorítás érvé­nyes a 14. életévüket betöl­tött, de a nyolc általánost még el nem végzett tanu­lókra is. Mert —, s ebben egyet kell értenünk a mi­niszteri levéllel —, csak ál­humanitás, látszatemberség, felszínes családi okok miatt veszni hagyni a tanulót. Ré­szint a törvény szigorával, részint szociális segéllyel a tanulás folytatásához kell a feltételekhez segíteni a fia­talokat. Ezt kívánja egyéni érdekük, s ezt kívánja a tár­sadalom érdeke is. I smertek azok a sta­tisztikai adatok, hogy nyolc esztendő alatt a tanulók 81—82 százaléka végzi el az általános isko­lát. A nyolcadikos tanulók 9 százaléka 16 éves korára szerzi meg az általános is­kolai bizonyítványt. Az el­sőbe beiratkozott tanulók 10 százaléka pedig a sorozatos osztályismétlésekre bukások­kal, a felmentésekkel, az el- kalíódással, az igazolatlan napok magas számával „ter­helve” azok számát gyara­pítja, akiket a felnőttokta­tásba kell bevonnunk. Ez a „minden tizedik” statiszti­kát pedig nein annyira sta­tisztikának, hanem emberi életeknek, sorsoknak kell te­kintenünk. S akkor mind­járt érthetőbbé válik, miért áll az új tanév homlokteré­ben a tankötelezettségi tör­vény következetesebb vég­rehajtása. Csutorás Annamária Filmajánlás gyermekeknek A MOKEP igazgatósága a magyar úttörőmozgalom meg­alakulásának harmincadik évfordulójához kapcsolódva régi adósságot törlesztett: közreadta azt a íilmtájékoz- tatót, amelyben óvodák, álta­lános iskolák és úttörőházak, illetve e korosztályok táboro­zásai számára ajánl megfele­lő filmeket. A filmajánlás több száz játék- es röv;dfil­met tartalmaz különböző cso­portosításokban, s a filmek adatai mellett azok rövid tartalmi ismertetését is közli. Külön csoportokban találha­tók az óvodásoknak, az alsó- és a felsőtagozatosoknak ajánlott művek, de találunk összeállítást a különböző év­fordulók, politikai esemé­nyek, ünnepségek program­jához kapcsolódó alkotások­ról, többféle tematikai cso­portosítást, a nagy hírű, s az említett korosztályoknak ajánlott irodalmi müvek filmváltozatainak jegyzékét, nem utolsósorban írók sze­rinti' ajánlásokat. Természe­tesen megtalálhatók az ajánló kiadványban a bemutatni kí­vánt filmek igénybevételének lehetőségeire vonatkozó tájé­koztatások és egyéb gyakor­lati tudnivalók is. Nagy volt a forgalom A verőfényes, utolsó au­gusztusi hét végén nagy volt a forgalom a Balatonon. Ví- kendezők ezrei igyekeztek kihasználni a kedvező időjá­rást: megteltek a strandok, tízezrek napoztak és íürdőz- lek. Vasárnap este még két ízben indult másfélórás út­jára a zenés Beloiannisz ha­jó utasaival, hétfőtől már az utószezoni hajójárat lénett életbe. Szombaton és vasár­nap a balatoni személvhajók és kompok több mint har­mincezer utast, ezenkívül mintegy ötezer gépjárművet szállítottak a két part kö­zött. A „magyar tenger" mel­lett Somogy egyéb kirándu­ló- és fürdőhelyein is élénk volt a forgalom. A Gábor Áron Kohó- cs Öntőipari Szakközépiskola (3533 Miskolc 111,, Bolyai F. 10.) 1976. szeptember hóban megfelelő számú jelentkező esetén a következő indítja: Esti tanfolyamok: (14.40 órától) 1. Lánghegesztő 2. Akkumulátorkezelő 3. Laboráns I. (Középiskolát végzettek részére) 4. Műszaki rajz I. (Középiskolát végzettek részére) i 5. Műszaki rajz II. (haladó) 6. Környezetvédelmi (Ipari középiskolát végzettek részére) Intenzív tanfolyamok: (középfokú végzettségű szakemberek részére) Havonta 1 hét elméleti és gyakorlati foglalkozás (dél­előtt és délután), kb 8 hónap időtartam. 1. Jjevegőtisztaság-védelmi 2. Vízminőség-védelmi 3. Környezetvédelmi Szállásról és étkezésről a hallgatók saját maguk gon­doskodnak. Jelentkezés: 1976. szeptember 10-ig levélben, vagy személyesen az iskola I. em. 47. sz. helyiségében. Felvételnél a jelentkezés sorrendjét figyelembe vesszük. Telefonszám: 52-130. Az MKV értesíti a hogy az 1976—77 iskolai tanévre a érvényesítését, az új bérletigazolványok kiadását meg­kezdte. Részletes tájékoztatás a járművekben és a jegyárusító pavilonok ablakában megtalálható. A 14 éven aluli tanulók bérletigazolványát érvényesíttetni nem kell Torlódások elkerülése végett a jogosultság igazolá­sa szeptember hó folyamán a jegy- és bérletpénztárak­ban folyamatosan eszközölhető, ez idő alatt a felül nem bélyegzett tanuló-bérletigazolványok is érvényesek. 1976. október hó 6-tól a 14 éves korhatáron felüli ta­nulók nem érvényesített bérletjegye bevonásra kerül. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents