Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
ÉSZ A K - M AGYAÄÖ*S2Ä©»4 1376. 0ug, 31., kedd A képernyő előtt Egy játék, két beszélgetés Hübele Balázs csupa naiv lelkesedés. Sok mindent próbál, de semmi sem sikerül neki. Ügy tűnik, már csak őbenne lobog a forradalmi tűz, még jurátustársai is inkább csak jó heccnek tartják a Bach-világgal szembeni kisebb1 megmozdulásokat. A bukott szabadságharcra már nem is emlékezik más, a magyarság, a magyarkodás inkább csak kocsmázások. pincézések során kerül elő részeg virtuskodásban. Hübele Balázs mindent szerelne megváltoztatni, mindent szeretne jobbítani, s ezért mindent fel is áldoz: kis vagyonkáját, szerelmét, barátait, sőt hazáját is elhagyja, mert talán Garibaldi mellett' tehet valamit. Valamiféle sajátosan magyar Don Quijote ez a Hübele Balázs, aki a realitásokra keveset figyelve, szent megszállottsággal küzd egyedül. Tragédiát akar írni. hogy felrázza a magyarokat, modernizálni akarja a magyar falusi gazdálkodási. de itt is egyedül marad. Nem keli semmi új. nem kell a művészet, nem kell a tudomány a kisnemeseknek. a falusi uraknak, birtokosoknak, Jó evés. nagy ivászat. soha ki nem józanodva búsmagyarkodás a jellemző. Arany László — Arany János fia — egy évszázaddal ezelőtt írta meg négyrészes verses regényét A délibábok hősét. Hübele Balázs históriáját, hogy ezzel mutasson rá a múlt század hatvanas éveinek hazai állapotaira. A vesztes szabadságharc emléke kevesekben él, az első megtorlásos. kínkeserves esztendők is mólóban, s már talán hallani a várható elvtelen kiegyezésről is. Arany László felháborodott honi állapotainkon, a haladás visszautasításán, a maradiságon és begyepesedett- ségen, és művével fel akart háborítani, fel akart rázni, a haladás mellé állítani. Garai Gábor és Horváth Jenő — Zahora Mária dramaturgi közreműködésével — televízióra, adaptálta, Horváth meg is rendezte az Arany László műve nyomán született művet. A tévéjátékban elsősorban a magyar vidéki mulatozás, elmaradottság, butaság, ihaj-csuhaj kapta a legnagyobb szerepet. Olyan társadalmat láttunk, amelyben nemcsak el kellett buknia Hübele Balázs sokféle lelkes kezdeményezésének, de kár is volt ezekkel az emberekkel bármit is kezdenie. Az igen nagy számú szereplőgárda néhány ió kabinetalakítás emlékével ajándékozott meg — ezek közül is kiemelkedik Bessenyei Ferenc, öregedő ripaes színésze, meg Sarlai Imre Kálmán bácsija —. de vitatható, hogy ez elég-e ahhoz, hogy A délibábok hősének méltó tévéadaptálását érzékelhessük. Mert ez tévéjáték volt és nem ajánlott irodalmi mű dramatizált illusztrációja, s nem lehet elégséges feladat, ha az alapmű olvasásához kedvet csinál, mint azt a műsorújságban olvasható ajánlásában a játék dramaturgja oly rokonszenvesen reméli. Két emlékezetes beszélgetést is hozott az elmúlt hét. Az egyik a Play Strindberg színházi közvetítése előtt pergett a képernyőn Play Básti címmel. Básti Lajos tizenöt percben úgy foglalta össze a szerepértelmezés és -felépítés lényegét, úgy beszélt a Play Strlndberg-ben játszott Edgar-szerepről. hogy tanulmány értékű fejtegetései annak is érdekessé, izgalmassá és közelivé tették darabbeli alakját, aki talán egyébként nem is vonzódott Dürrenm.Ut darabjához. S a beszélgetés után a játék — amelyben Ronyecz Mária és Kálmán György voltak értékes és méltó partnerei — azt bizonyította, hogy Básti Lajos nemcsak kitűnő elméleti ismerője e szerepnek, hanem páratlan alakítója is (mint azt a miskolci színpadon is láthattuk két évvel ezelőtt). A másik beszélgetés jóval hosszabb volt. de nem kevésbé értékes. Vitray Tamást látta vendégül Dénes Zsófia. A kilenc- venegy esztendős örökifjú nő lenyűgöző volt. Amire emlékezett és ahogyan emlékezett, akikre emlékezett és ahogyan az emlékezéseket átförrósította személyének varázsa, felejthetetlen élményt adott. A magyar irodalom méltatlanul keveset emlegetett nagy alakja, aki a hazai és a haladó külföldi irodalom és művészet XX. századi nagyjainak tucatját idézte meg otthonainkba szerdán késő este. bizonyára százezreket hódított meg. A beszélgetésbe illesztett irodalmi illusztrációk megszólaltatói kitűnően oldották meg feladataikat. # A szomorú emlékű mohácsi csata 450. évfordulóján, vasárnap délután emlékezett az ország sorsát évszázadokra meghatározó tragédiára a Mohács, 1526 című egyórás dokumentumfilm. Történészek és hadtörténészek, más szakemberek segítségével rakódott össze a csata feltételezett lefolyása és oszlott szét egy-két tévhit. Tartalmas egy óra volt. Benedek Miklós A B.-A.-Z. megyei Vas- és Fémipari Vállalat 6. számú sárospataki telepe SZEMÉLY- ÉS KISTEHERGÉPKOCSIK — szervizmunkáit, alsó-felső mosás, zsírozás, olajcsere, belső tisztítás: — műszeres ellenőrzések, lényszóró-, futómű-, gyújtásbeállítás, kerék-kiegyensúlyozás: — javítások, alkatrészcsere, karambolos gépkocsik felújítása, fényezés, gumiszerelés, korrózióvédelem: 4 — hatósági vizsgára való előkészítés garanciával. Címünk: Sárospatak, Árpád u. 9—11. szám. Telefon: Sárospatak 145. Tíz százalék emberi sors A z 1976. szeptember 1- én életbe lépő új általános iskolai rendtartás értelmében iskolavállo- záskor a, tanuló bizonyítványát az elbocsátó iskola igazgatója a tanulót fogadó iskola visszaigazolásának megérkezéséig visszatartja és az irattárban őrzi. Az elbocsátó iskola igazgatója — a visszaigazolás megérkezése utón — záradékolja az eltávozott tanuló bizonyítványát, majd postán küldi el azt a fogadó iskolának. S a tanulót csak ekkor törölhetik az iskola nyilvántartásából . .. Mindmostanáig, ha a tanuló elköltözött valamelyik iskola körzetéből, elkérte a bizonyítványát, „ki jelentkezett”, törölték a tanulói nyilvántartásból. S a tanuló volt az, aki bizonyítványával a kezében bejelentkezett új iskolájába. Bejelentkezett —, ha akart! Ellenőrzésére semmiféle lehetőség nem volt, különösen akkor, ha netalán még falut vagy várost is változtatott. Majdnem reménytelen vállalkozás lenne, ha számszerű pontossággal. szeretnénk megválaszolni a kérdést, hány ilyen tanuló „rejtőzködik” szerte az országban, s akár ebben a megyében is. Nos, az új tanulói nyilvántartás rendszerének bevezetése —, amelynek része a fentebb ismertetett át,jelentkezési forma is — mindenesetre nemcsak a kép tisztázásához járulhat hozzá, hanem ahhoz is, hogy a tankötelezettségi törvény alól kevesebb kibúvó lehetőség adódjon, csökkenjen a „valahol elkallódás” veszélye, S ezért nincs, ezért nem lehet igazuk azoknak, akik az új rendelkezés ismeretében esetleg úgy fogalmaznak: na, megint egy újabb adminisztrációs feladat, bonyolítása a dolgoknak, tehertétel a pedagógusok vállán. M ert az adminisztráció ugyan valóban —, ha úgy tetszik — növekedett, de hát a tanulóért vállalt felelősséget egyetlen vérbeli, igazi pedagógus sem tartja, tarthatja tehertételnek. Itt pedig valóban arról a felelősségről van szó, amelyet — bár nem kizárólagosan, de — elsősorban pedagógusaink éreznek, s tartanak magukénak: a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról. Emberibb oldalról fogalmazva, arról, hogy az egészségesen fejlett gyermekek ne csak beiratkozzanak az általános iskola első osztályába, hanem, lehetőleg időben végigjárják mind a nyolc osztályt, elvégezzék az általános iskolát. Nem véletlen, hogy az új tanév feladatairól szólva, az oktatási miniszter éppen a tankötelezettségi törvény végrehajtásának szükségességéről intézett levelet valamennyi általános iskola igazgatójához, tanítójához és tanárához. A levél ugyan május 24-i keltezéssel íródott, de tartalmával ezekben a napokban ismerkednek részletesen általános iskolai pedagógusaink, s nyilvánvalóan a következtetéseknek is az új, az 1976— 77-es tanévben kell majd realizálódnia, aminek csak egyik módja lesz a kötöttebbé, áttekinthetőbbé és nyomon követhetővé váló nyilvántartás. Mert a tankötelezettségi törvény végrehajtásának, a törvény betartatásának számos más, realizálandó útja is van. A felmentések magas számának csökkentése, az igazolt és igazolatlan mulasztások magas számának visszaszorítása is egy-egy a sok feladat közül. De talán ezelc igénylik majd az iskolákat fenntartó tanácsok következetesebb szigorát, s a társadalmi figyelem hatékonyabb érvényesülését. Ám nemkevésbé jelentős — sőt! — az, hogy a beiskolázás következetesebben történjen. Megszívlelendő a miniszteri levélnek az a mondata, miszerint: „a komplex iskolaérettségi vizsgálatnak ... nem az a célja, hogy eldöntse: a gyermek iskolába léphet-e hatéves korában, vagy nem, hanem az, hogy segítséget adjon a differenciált beiskolázáshoz. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat eredményétől függően a normális fejlettségű gyermek az általános iskola első osztályában, a fejlődésben időlegesen elmaradottak az alacsonyabb létszámú, úgynevezett korrekciós osztályokban, a vitathatatlanul értelmi fogyatékosok pedig a kisegítő iskolákban kezdjék meg tanulmányaikat.” S nyilvánvalóan a tankötelezettségi törvény szellemében fogant az is, hogy, ameny- nyiben a differenciált beiskolázásra nincs mód, ott valamennyi, az első osztályba beírt tanulónak mindennap iskolába kell járnia. A felmentésre csak a rendtartásban előírtak alapján kerülhet sor. Ez a megszigorítás érvényes a 14. életévüket betöltött, de a nyolc általánost még el nem végzett tanulókra is. Mert —, s ebben egyet kell értenünk a miniszteri levéllel —, csak álhumanitás, látszatemberség, felszínes családi okok miatt veszni hagyni a tanulót. Részint a törvény szigorával, részint szociális segéllyel a tanulás folytatásához kell a feltételekhez segíteni a fiatalokat. Ezt kívánja egyéni érdekük, s ezt kívánja a társadalom érdeke is. I smertek azok a statisztikai adatok, hogy nyolc esztendő alatt a tanulók 81—82 százaléka végzi el az általános iskolát. A nyolcadikos tanulók 9 százaléka 16 éves korára szerzi meg az általános iskolai bizonyítványt. Az elsőbe beiratkozott tanulók 10 százaléka pedig a sorozatos osztályismétlésekre bukásokkal, a felmentésekkel, az el- kalíódással, az igazolatlan napok magas számával „terhelve” azok számát gyarapítja, akiket a felnőttoktatásba kell bevonnunk. Ez a „minden tizedik” statisztikát pedig nein annyira statisztikának, hanem emberi életeknek, sorsoknak kell tekintenünk. S akkor mindjárt érthetőbbé válik, miért áll az új tanév homlokterében a tankötelezettségi törvény következetesebb végrehajtása. Csutorás Annamária Filmajánlás gyermekeknek A MOKEP igazgatósága a magyar úttörőmozgalom megalakulásának harmincadik évfordulójához kapcsolódva régi adósságot törlesztett: közreadta azt a íilmtájékoz- tatót, amelyben óvodák, általános iskolák és úttörőházak, illetve e korosztályok táborozásai számára ajánl megfelelő filmeket. A filmajánlás több száz játék- es röv;dfilmet tartalmaz különböző csoportosításokban, s a filmek adatai mellett azok rövid tartalmi ismertetését is közli. Külön csoportokban találhatók az óvodásoknak, az alsó- és a felsőtagozatosoknak ajánlott művek, de találunk összeállítást a különböző évfordulók, politikai események, ünnepségek programjához kapcsolódó alkotásokról, többféle tematikai csoportosítást, a nagy hírű, s az említett korosztályoknak ajánlott irodalmi müvek filmváltozatainak jegyzékét, nem utolsósorban írók szerinti' ajánlásokat. Természetesen megtalálhatók az ajánló kiadványban a bemutatni kívánt filmek igénybevételének lehetőségeire vonatkozó tájékoztatások és egyéb gyakorlati tudnivalók is. Nagy volt a forgalom A verőfényes, utolsó augusztusi hét végén nagy volt a forgalom a Balatonon. Ví- kendezők ezrei igyekeztek kihasználni a kedvező időjárást: megteltek a strandok, tízezrek napoztak és íürdőz- lek. Vasárnap este még két ízben indult másfélórás útjára a zenés Beloiannisz hajó utasaival, hétfőtől már az utószezoni hajójárat lénett életbe. Szombaton és vasárnap a balatoni személvhajók és kompok több mint harmincezer utast, ezenkívül mintegy ötezer gépjárművet szállítottak a két part között. A „magyar tenger" mellett Somogy egyéb kiránduló- és fürdőhelyein is élénk volt a forgalom. A Gábor Áron Kohó- cs Öntőipari Szakközépiskola (3533 Miskolc 111,, Bolyai F. 10.) 1976. szeptember hóban megfelelő számú jelentkező esetén a következő indítja: Esti tanfolyamok: (14.40 órától) 1. Lánghegesztő 2. Akkumulátorkezelő 3. Laboráns I. (Középiskolát végzettek részére) 4. Műszaki rajz I. (Középiskolát végzettek részére) i 5. Műszaki rajz II. (haladó) 6. Környezetvédelmi (Ipari középiskolát végzettek részére) Intenzív tanfolyamok: (középfokú végzettségű szakemberek részére) Havonta 1 hét elméleti és gyakorlati foglalkozás (délelőtt és délután), kb 8 hónap időtartam. 1. Jjevegőtisztaság-védelmi 2. Vízminőség-védelmi 3. Környezetvédelmi Szállásról és étkezésről a hallgatók saját maguk gondoskodnak. Jelentkezés: 1976. szeptember 10-ig levélben, vagy személyesen az iskola I. em. 47. sz. helyiségében. Felvételnél a jelentkezés sorrendjét figyelembe vesszük. Telefonszám: 52-130. Az MKV értesíti a hogy az 1976—77 iskolai tanévre a érvényesítését, az új bérletigazolványok kiadását megkezdte. Részletes tájékoztatás a járművekben és a jegyárusító pavilonok ablakában megtalálható. A 14 éven aluli tanulók bérletigazolványát érvényesíttetni nem kell Torlódások elkerülése végett a jogosultság igazolása szeptember hó folyamán a jegy- és bérletpénztárakban folyamatosan eszközölhető, ez idő alatt a felül nem bélyegzett tanuló-bérletigazolványok is érvényesek. 1976. október hó 6-tól a 14 éves korhatáron felüli tanulók nem érvényesített bérletjegye bevonásra kerül. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT
