Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA "■»' ' ■- ■W»I..-IIWI.|,I — w. - .. . —....I.,,,,.., .iV-T,,.»».»,,.■ ■ I ............... X XXII. évfolyam, 197. szám Ara: 1,20 forint Péntek, 1976. augusztus 20. a szocializmus te Irta: Hegyi Imre, a Hazafias Népfront- megyei titkára a lkotmányunk — a törvények törvénye — ünnepén régi és új keletű hagyományt ápolunk, összehasonlítást teszünk a fel­szabadulás előtti idővel, emlé­kezünk és emlékeztetőül jogos büszkeséggel beszélünk 31 év eredmé­nyeiről, hogy új korszak kezdődött né­pünk történetében — hiszen itt már a mi kezünk épít ~: szólunk gondjainkról és együttes cselekvésre hívunk minden becsületes dolgozó hazánkfiát a szocia­lizmus teljes felépítésére. A felszabadulás előtt, augusztus 20- án uraink a szent istvani Magyaror­szágról szónokoltak. Az alkotmányt törvénybe iktatók nein véletlenül tel­ték augusztus 20-ra az alkotmány nap­ját. Az újjászülető ország népe a régi ünnepnek új tartalmat adott, hiszen a dolgozó magyar nép legnagyobb ünne­pei sorába került az alkotmány napja. Mi 1. István királyban az államalapító bölcs királyt tiszteljük, mert tőle ta­nultuk, hogy csak az a nemzet marad­hat fenn, amely képes túllépni a tör­ténelmileg időszerűtlenné vált életfor­máin, amelyik képes békében élni szomszédaival, s amelyik szorgos és közös munkával olyan erős országot épít magának, amely egyaránt helytáll a haladás belső és külső ellenzőivel szemben. Születésének ezredik, Dózsa György születésének 500., Petőfi Sán­dor születésének 150., az 1848-as pol­gári forradalom, szabadságharc és job­bágy-felszabadítás 125., és ez évben II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év­fordulója jó nevelő iskola volt nem­csak a hagyomány, múltunk tiszteleté­re, belőlük való erőgyűjtésre, hanem a helyes történetszemlélet alakítására is. Az új kenyér ünnepét ml avattuk igazán ünneppé. Az idősebb, nagyon sokat dolgozott és szenvedett honfitár­saink még ÉLET-nck mondják sokszor az1 aratást. Igazi szép népi, képi kife­jezése annak, hogy valóban a munká­val megszerzett kenyér jelentette az életet. Mi még ma is nagyon kenyeres nép vagyunk. Nem veszi ünneprontás­nak senki, ha erről szólunk, amióta a kenyér nem jár aludni — azóta mintha pazarlók volnánk a kenyérrel. A pazar­lás megszüntetésére való figyelemfelhí­vás nem valami szükségből hangzik. A pazarlás megszüntetése még nem taka­rékoskodás, csak a kenyérrel való tisz­teletlenségek megszüntetésének, vala­mint a velejáró nagy munkának — al­kotmányunk szerint társadalmunk alap­ja a munka — megbecsülése is. A mai faluban az aratást sokan „talán észre sem veszik. Korábban mindenki c kö­rül sürgölődött. Ma mégis többen fog­lalatoskodnak a kenyérrel. Tisztelnünk kell azokat a termelőszövetkezeti tago­kat, akik a munkások által gyártott gé­peken nagyszerű munkát végezlek, köz­tük egyre több fiatal, tiszteljük azo­kat a kutatókat, akik nagy hozamú ga­bonafajtákat kísérleteztek ki, akik a modern termelési technológiát és a kor­szerű munkaszervezést biztosítják. Jogos büszkeséggel mondjuk, hogy elődeink, a dicső 1919-esck kezdemé­nyezték az alkotmány megalkotását. Rá 3(1 évre, 1949-ben már a felszabadult magyar nép úgy alkotta meg az alkot­mányát. amellyel tudtul adta ország­világnak. volt urainknak, ellenfeleink­nek és ellenségeinknek, hogy itt. eb­ben az országban most már véglegesen mi vagyunk az ország gazdái. Az al­kotmány ezt a következőképpen fejezi ki: „A Magyar Népköztársaság szocia­lista állam." „A Magyar Népköztársa­ságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szö­vetkezetekbe tömörült parasztsággal, szövetségben az értelmiséggel és a tár­sadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” Gyorsuló ételünk, fejlődésünk, hogy uralkodóvá váltak a szocialista terme­lési viszonyok, igényelte az alkotmány módosítását, amelyet 1972. április Ifi­én végzett cl az akkori országgy űlés. Az alkotmány rögzíti az elért eredmé­nyeket. egyúttal utat mutat, illetve programot ad a további teendőkre. Ez pedig a szocializmus teljes felépítése. H ,agy nemzeti programunkat, a szocializmus teljes felépítését — amelyre az alkotmány is utal —, a munkásosztály vezetésé­vel, a Magyar Szocialista Mun­káspárttal összeforrva valósít­juk meg a munka hétköznapjain. Az ünnep számadásra is alkalmas. Gyak­ran hallottuk és halljuk, mit valósí­tottunk meg. Ennek mi voltunk a ré­szesei. Sikeresen teljesítettük a IV. öt­éves tervet. Ez időben különösen iga­zolódott az a helyes politika, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt csak­nem két évtizede folytat, ami össze­kapcsolódik a szövetségi politika meg­valósításával, a szocialista nemzeti egység erősítésével. A szocialista tervgazdálkodás erősí­tése. a tudomány és a kultúra segítsé­gévéi nagy ipari létesítményeket alkot­tunk a mezőgazdaságban, az iparszerú termelési rendszerek meggyorsították a növekedés ütemét, bővültek kereske­delmi kapcsolataink a különböző or­szágokkal, fokoztuk a termelési cgyiitt- nníködés} a szocialista országokkal. Gyarapodott a nemzeti vagyonunk. Mindezek lehetővé tették az életszínvo­nal emelését, az életkörülmények ja­vulását. Menet közben ugyan sok ne­hézséget le kellett küzdeni. Ezekre azonban nem hivatkozhatunk ötökké. Magunk előtt kell látni azt a nagy­szerű eélt, amelyet a NI. kongresszus a következő 15—20 esztendőre kialakí­tott. Ennek megvalósításához olyan nemzeti összefogásra van szükség, ame­lyet a XI. kongresszuson határozatban ekképp fogalmaztak meg: „A szocialista építés kiteljesedésével szélesedik, szo­cialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkivülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hívőt tömörítő társadalmi összefogás." Gyakran tapasztaltuk, hogy a nép támogatja a párt politikáját, A Haza­fias Népfront VI. kongresszusára ké- sziiiödöen a különböző népfrontbizoU- ságokat választó gyűléseken, a népfront­munkáról való beszámoló mellett az V. ötéves terv országos és helyi felada­tairól esett szó. A gazdasági kérdések­kel mind gyakrabban foglalkozunk, mert a nagyobb cs fejlettebb anyagi alap megteremtése és a gazdaság mi­nőségi átalakítása folytán hatókon)ab­ba válik a munka, sokszor a közösség iránt érzett felelősség, és így teremtőd­nek meg a jobb, teljesebb, a szocialista életmód számára a feltételek. Alkotó munkánkhoz nemcsak belső, hanem külső feltételekre is szükség van, népünk sajátjaként fogadja es tá­mogatja a párt és a kormány interna­cionalista külpolitikáját, amellyel erőnkhöz mérten hozzájárulunk a nem­zetközi problémák megoldásához, az enyhüléshez és a haladáshoz. Az al­kotmány bevezető soraiban találjuk, hogy hazánkat a Szovjetunió dicsősé­ges Vörös Hadserege szabadította fel. Lehetőség teremtődött a társadalmi ha­ladásra. Büszkén idetartozónak tudjuk magunkat, küzdünk mindenfajta elnyo­más ellen, a népek közötti cgyenlősc- gért cs a népek barátságáért. A szocia­lista országok testvéri közösségében jól érezzük magunkat, és ezért támogat­juk a Szovjetunió es a szocialista kö­zösség összefogását. T .' aga bit hazánkban, Európában, egy cvvcl ezelőtt új helyzet alakult ki, lezárult a 11. világháború utáni időszak, és kezdetét vet­te az európai államok békés l egymás mellett élésének ú.i sza­kasza. új lehetőséget teremtve a íöld- részmérctú népfronlprogram megvalósí­tására, amelynek alapján földrészünket a béke és a haladás Európájává kell tenni. A közelmúltban Berlinben két nagy jelentőségű tanácskozás volt. Az európai kommunista és munkáspártok vezetői hármas célt tűztek pártjaik elé; megőrizni a beket, szolgálni a tár­sadalmi haladást és a szocializmus ügyét. Az enyhülés folyamatát mélyí­teni kel!, és küzdeni keli a hatékony leszerelési intézkedésekért, és a fegy­verkezési verseny megszüntetéséért. Tartsuk kötelességünknek a fasizmus kiirtását, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédését. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy Európa fejlődése segíti más világrészek népeinek har­cát. A szocialista országok népeinek fejlődése, szocialista életmódja, ennek erősítése országon belül nemzeti feladat, példává lenni a világ előtt Pedig in­ternacionalista kötelesség. Alkotmányunk ünnepén gondoljunk arra, hogy mindazok az erőfeszítések, amelyeket népünk jólétéért, a társadal­mi haladásért, a békéért hozunk, bősé­gesen megtérülnek és tovább kamatoz­nak a mi nemzedékeink és a nyomunk­ban felnövekvő generációk életében. Nemcsak jog Horizontig ér a tenger (4. oldal) (5. oldal) Négyen a negyvenezerből Boldog emberek (6. oldal) (7. oldal) Csillagfényesítő évek Jo világ van ma... (1. oldal) (9, oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents