Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1976. crag. T9., csütörtök Népművelőket tüntettek (Folytatás az 1. oldalról) tár vezetőjének. Földi György­nek, a Kazincbarcikai Bá­nyagépjavító Vállalat raktá­rosának, Fügeczky Róberlné- nak, a miskolci Ady Endre Művelődési Ház főelőadójá­nak, Hettmanek Lászlónak, a miskolci 9-es számú Alta­lanos Iskola tanárának, Hor­váth Lászlónak, a kazinc­barcikai alsóvárosi iskola ta­nárának, l-Iubay Ágnesnek, a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár főkönyvtárosának, lgó Istvánnak, a nekézsenyi általános iskola igazgatójá­nak, Ipacs Ilonának, a ka­zincbarcikai központi általá­nos iskola tanárának, Juhász Tibornak, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanárá­nak, Juza Károlynál;, az Észak-magyarországi Vegyi­művek igazgatójának, Koleszár Jánosnak, a harcsai általános • iskola tanárának, művelődési ház igazgatójá­nak, Lovas Albertnek, az Óz­di járási Hivatal népműve­lési felügyelőjének. Nagy Valériának, a miskolcj 100- as számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet tanárának, Páfrány Ferencnél;, a mis­kolci Kilián György Gimná­zium tanárának. Rónay Fe­rencnél;, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács pénz-, terv- és munkaügyi osztály csoport- vezetőjének, Solymosi Fe­re ncnének, az ongai könyv­tár vezetőjének, Szabó Ildi­kónak, a mezőkövesdi úttö­rőház igazgatójának, Szántó Gézánénak, a borsodszent- györgyi általános iskola ne­velőjének, Szatmári György­nek, a sátoraljaújhelyi Álla­mi Zeneiskola igazgatójának, Szegedi Pálnénak, a szeren­csi könyvtár igazgatójának, Szepesvári Lászlónénak, a szerencsi Helytörténeti Mú­zeum adminisztrátorának, Tamási Istvánnénak, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár főkönyvtárosának, dr. Tóth Sándornak, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatósága tanszékve­zetőjének, Vincze Jánosnak, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műszaki ellenőrének és Zelena Jánosnak, a Sa.ió- szentpéteri Pártbizottság tit­kárának. Húszán részesültek mi­niszteri dicséretben, míg né­gyen kiváló dolgozó kitünte­tést kaptak. A Budapesten megtartott központi ünnepségen vette át a Szabó Ervin emlékplaket­tet Papp Attila, a Kazincbar­cikai városi Könyvtár igaz­gatója. Az Ózdi városi Pártbizottság ülése m Élpztak Bzd üzemeiben? A republikánusok kongresszusán Csütörtökre virradóra dől el: Ford vagy Reagan lesz-e a republikánusok elnökjclöHje. Képünk: Gerald Ford válasz­tási körútját tartja Kansas Cityben A Köztársasági Párt kong­resszusa végül is szavazás nél­kül elfogadta a Reagan-féle jobbszárny javasolta kiegé­szítéseket a párt külpoliti­kai programjához. A Nixon— Ford—‘Kissinger által az el­múlt nyolc évben folytatott: amerikai külpolitikát jobb­ról bíráló kiegészítést a Ford mögött kialakult többség vé­gül is „tudomásul vette'’ az­zal, hogy a párt külpolitiká­ja „amúgy is ezeken az el­veken nyugszik”. amint Rockefeller alelnök megfo­galmazta. A helyi idő szerint a haj­nali órákba nyúlott tanács­kozás választ adott a lényegi kérdésre: Ford immár biz­tos lehet abban, hogy a szer­da éjjeli szavazáson a dele­gátusok többsége őt, s nem Ronald Reagant választja majd a párt elnökjelöltjévé. John Sears, Reagan kam­pányfőnöke még a szavazási vereség után is arról beszélt, hogy nem adják fel a har­cot, de Reagannak immár nem adnak esélyt. Ugyan­akkor a párt egyes körei a két ellenlábas összehozá­sán fáradoznak: szeretnék Reagant rábírni, vállalja el Ford mellett az alelnökje- löltséget. Reagan e terveket korábban ismételten vissza­utasította, s alig valószínű, hogy módosítana álláspont­ján. Ford csak később hozza nyilvánosságra, kit választ alelnökjelöltül. A republikánusok kong­resszusának napirendjén a közép-európai idő szerint csütörtökre virradó éjjel tar­tandó következő ülésén az elnökjelölt megválasztása sze­repel. Huszonnégy órával ké­sőbb a jelölt, azaz Gerald Ford, illetve az alelnökjelölt programadó beszédével ér majd véget a tanácskozás. it éve lesz hamarosan annak; hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Fran­ciaország nagykövetei aláírták azt a megállapo­dási. amely Nyugal-Berlin neve mellől eltörölte az „erőd” jelzőt. A német munkás-paraszt állam területének középpontjába ékelődött város a megelőző 25 évben nemegyszer volt világháborúval fenye­gető válság indoka, és az egyezmény megkötése akkor alapvetően rendezte a helyzetet. A megállapodás egyik fontos cikkelye a tranzit közlekedés vitás kérdéseit ren­dezte. kimondva, hogy „polgári személyek és javak átmenő forgalma Berlin nyugati szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság között közúton, vasúton és vízi utakon a Ne­met Demokratikus Köztársaság területén át megkönnyitle- tik és mentes lesz az akadályoktól'’. A szovjet kormány ezt a kijelentését az NDK miniszter- tanácsával egyetértésben tette meg. Természetes, hogy a megállapodásnak két oldala volt. s a nyugati fél az „adok” rovatban lemondott arról az igényéről, hogy a várost az NSZK részeként kezeljék» s hogy a szövetségi köztársaság hatóságai ott hivatalosan ténykedjenek. A négyhatalmú szerződés lépés volt a demokratikus német állam nemzet­közi jogi elismertetése, s a Bonn és Berlin közötti viszonyt rendező ún. alapszerződés felé. Ezt a szerződést még megelőzte és elő is segítette a négy­hatalmi megállapodás végrehajtásáról intézkedő „közleke­dési szerződés” megkötése. Ebben az NíjtZK elismerte az NDK jogait a tranzitutak felett, s az NDK kötelezettséget vállalt arra. hogy maximálisan hozzájárul a forgalom meg­könnyítéséhez. A bonni vezetés azóta számtalan alkalommal megsértette a szerződés szövegét és szíellemét, így például szövetségi, környezetvédelmi hivatalt állított fel Nyugat-Berlinben, támogatta a jobboldal provokációit. Néhány hete ezek a cselekmények megszaporodtak és az ősszel esedékes parlamenti választásokat megelőző poli­tikai kampányban a kormánykoalíció és a jobboldali ellen­zék egyaránt agresszív NDK-ellenes nyilatkozat- és sajtó- hadjáratot indított. A határprovdkációk után a hangulat- keltés betetőzése lett volna az ún. „csillagtúra.”, amit a CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union szervezett. Az NDK határőrsége nem engedte be az ország területére a tüntetőket szállító autóbuszokat és politikai figyelmeztetést intézett a nyugat-berlini szenátushoz is. Most a nyugat­német fél kérte a közlekedési közös bizottság összehívását. Az NDK kormányának jóakaratát bizonyítja, hogy a javas­latot azonnal elfogadta. Az MSZMP Ózd városi Bizottsága tegnap, szerdán ülést tartott. A pártbizo'tt- sági ülésen részt vet dr. Rit­ter Tibor, az MSZMP KB osztály vezető-helyettese, Ju­hász György, az MSZMP KB alosztályvezetője, Újhelyi Ti­bor. a megyei pártbizottság titkára. Első napirendként gz ötö­dik ötéves terv indításának és az 1976. évi gazdasági fel­adatok helyi végrehajtásá­nak első féléves tapasztala­tairól szóló .jelentést tárgyal­ta meg a politikai testület. A témát Vajda István, a pártbizottság első titkára ter­jesztette elő. A gazdasági feladatok he­lyi végrehajtását összegző jelentés megállapitotta. hogy az új középtávú tervbe va­ló átmenet zökkenőmentes volt, a gyárváros gazdálkodó egységének többsége eleget tudott tenni a magasabb kö­vetelményeknek. Az Ózdi Kohászati Üzemek folytatta a negyedik ötéves terv évei­re jellemző lendületes mun­kát. A kiegyensúlyozottságot és az egyenletességet tekintve figyelemre méltó a Kézmű­ipari Vállalat és a Kötőipari Szövetkezel ózdi egységeiben folyó tevékenység, ahol jó üzemi légkörben, munkaerő­gondok nélkül teljesítették a terveket. A termelőtevékeny, séget folytató vállalatok, szö­vetkezetek egv részénél vi­szont nem sikerült az első féléves terveket teljesíteni. A pártbizottság megállapí­totta, hogy a szolgáltatást végző vállalatok tervszerűen végzik tevékenységüket an­nak ellenére, hogy — objek­tív okok miatt — többször keletkezett zavSr a város víz-, villamosenergia- és táv. hőellátásában. Fejlődés jel­lemezte az építő-, szerelő- és asztalosipari szövetkezet munkáját is, amelynek ár­bevétele mintegy 20—25 szá­zalékkal haladja meg a bá­zisszintet. A közlekedési vállalatok közül a vasútállomás éves tervének időarányos részét — a kocsitartózkodási idő kivételével — teljesítette. Jól oldotta meg a személy- és áruszállítási feladatát a VOLÁN ózdi üzemegysége. Ózd város kiskereskedelmi forgalma 8—10 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz vi­szonyítva. Sajnos hús-, zöld­ség- és gyümölcsfélékből ki­egyensúlyozatlan volt a gyárváros ellátása. A város munkaerő-ellátási helyzete az országos tendenciákat tükrözi. A pártbizottság megállapította, hogy a lakos­ság életkörülményei Özdon is a tervezettnek megfelelően alakultak, összességében a gazdasági feladatok helyi végrehajtásának, a lakosság életkörülményei alakulásá­nak félévi tapasztalatai ked­vezőek. * A pártbizottsági ülés sze­mélyi kérdésekben is dön­tött. A felsőbb pártszervek egyetértésével Schneider Je­nöt, a pártbizottság titkárát, érdemei elismerése mellett, felmentették funkciójából, s a pártbizottság titkárává 'Tóth Jánost, az Ózdi Párt- bizottság politikai munka­társát választották meg. Schneider Jenő az MSZMP Központi Bizottsága politikai munkatársa lett. A pártbi­zottsági ülést megelőzően a végrehajtó bizottság Kovács Józsefet nevezte ki a párt- bizottság propaganda és mű­velődési referensévé. Arany homok, 197© (I.) ■ 88 BÁRMILYEN KALANDOS és izgalomteli volt, hogy Szozopolban öt percen belül elérjük az autóbuszt, ame!-' Burgaszba vitt minket — az utolsó pillanatban derűit ki, hogy az erős szél miatt nem megy visszafelé hajó —. s majd hatórás vonatozás állt előttünk Várnáig, a táj lát­ványa mindenért, kárpótolt. Zordan felfelé törő hegyek között sebes patakok siet­tek valahová a tenger felé, s gondosan művelt, szelíd dombok ékelődtek be a me­redek, erdőborílotla hegyek közé. Akkor már két hét volt mögöttünk az Aranyhomo­kon. feketésre égette bőrün­ket a napfény, s talpunkban séta közben is éreztük az iz­zó homokot, mely utánozta a tenger hullámzását. De még nem tudtuk, hogy né­hány nap múlva a várnai strandon, ahol egymást érik a íürdőzők pokrócai és tö­rülközői, tízezrekkel állunk maj'd a parton, s nézzük kutatva távolban a hullá­mokat, ahol a le-lecsapó si­rály-rajok jelezték az ooöl- be beúszó delfineket. Egy­más fölött ágaskodva szo­rongott az em bértömeg a parton, hogy meglesse, amint egyszer-egyszer felugranak, hacsak egy pillanatra is Iz­gatottan mutogattak a ten­ger felé, pedig jobbára csak a sirályok jelezték valahol a messzeségben a delfinek út­vonalát. És emlékezni fogok a si­rályokra is. Ezekre a hatal­mas ' testű, hófehér, vagy szürkéshasú madarakra, amelyek méltóságteljesen siklottak a kék égbolton, be­repültek a házak közé, s re­a védfalat. kedtes hangjukat alig pár méterre hallatták a sétáló emberek fölött. A glaruszok voltak, a nagy testű sirályok közül valók. Várnához úgy hozzá tartoznak, mint Rómá­hoz a galambok. A különb­ség talán csak annyi, hogy Rómában olykor-olykor meg akarnak szabadulni a túlon­túl elszaporodott galambok­tól, a glaruszok pedig vé­dett madarak. Az állomás melletti kis téren magam is láttam egy tört szárnyú madarat — úgy etették a já­rókelők. A várnaiak szere­tik őket. Pedig hát — fris­sen szerzett bolgár barátaink mesélték — jaj annak a há­ziasszonynak, aki kint felej­ti az erkélyen az ennivalót. Elég egy pillanat, és vala­Juliász P. felvétele honnan, valamelyik háztető­ről már lecsap egy madár ... Ók Várna takarítói és vám­szedői ... AKÁR ÓRÁT lehetne iga­zítani hozzájuk, olyan me­netrendszerűen jelennek meg fél ötkor a strand homok­ján. Jönnek a homokban fe­lejtett vagy elhagyott étel­maradványokért, nem zavar­tatva magukat a mindvégig kitartó fürdőzőktől. Csapa­tokban lepik el a Dartot, dühös csatát vívnak egy- egy kiadósabb falatért, sú­lyos csapásokkal emelked­nek a magasba, hogy néhány kecses körözés után lecsap­janak a vízre, vagy landol­janak a homokon. S amikor az utolsó íürdőzők is el­hagyják a partot, méltóság­teljesen birtokba veszik az egész homokot,, a kikötő kör­nyékét. ahol az esti lénnvel kivilágított nagy hajók tü­relmesen várnak bebocsá­tásra. • A tengerimádók persze ilyenkor is kizarándokolnak a kikötőbe, hogy gyönyör­ködjenek á szürkülő égbol­ton keringő madarakban, a hullámverésben, amely hol csendesebben, hol hangos robajjal visszaverődik a ki­kötő védfaláról. De ilyenkor a plage, a tengerpart szere­pét átveszi a 'centrum, ahol úgy hullámzik a sűrű em­bertömeg, mint pár száz méterrel arrébb a tenger. Megvallom, irigyeltem a várnaiakat. A kényelmesen elterülő, mindjobban nyúj­tózkodó város széles .sétáló utcáiért, ahol egymásba ér­nek a kerthelyiségek fehér székei, s ahol a centrumban este még fél 11-kor is nap­pali fényben látni mindent. Mindennapi program kisé­tálni ide, s nemcsak azért, mert itt mindenki minden­kivel találkozhat, hanem azért is, mert ilyenkorra mar felszáll a hőség az utca be­tonjából és a házak falából. A PROSPEKTUSOK 28« napfényes napot hirdetnek. Aki egyszer már járt a bol­gár tengerparton — Albéna- tól a Naoospartig, vagy még lejjebb Szozopolig, az azt mondja: garantált a jó idő. Olyannyira iaaz ez. hogy megkönnyebbülésnek számít, amikor- délutánonként végre valahára néhány felhő el­úszik a napkorong előtt. Mi legalábbis ígv éreztük. Pe­dig hát pár lépésre ott volt a tenger, hol csendesen si­mulva, loccsanva-verődve a mindig nedves narti homok­hoz, vagy mormolva-zúgva, lecsapódva, habzó-fehéren, hogy végül mégiscsak meg­szelídülve ütődjön a tajték, a homokvárakat építő gyere­kek lábához. Csutorás Annamária (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents