Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

T976. Jöíius TI., wsámap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Egészségvédelmi tanácsok Nyári veszélyek Az alkalmazkodóképesség olyan tulajdonság, amely a külvilág hatásai ellen védi a szervezetet. Hazánkban elég szélsőséges az időjárás, a hő­mérséklet-ingadozás, a be­tegségek zöme minden év­szakban eléri az embert, mégis beszélnünk kell külön a nyár néhány egészségügyi kérdéséről. A test hőszabályozása, mint 3 legpontosabban működő gépezet, biztosítja, hogy a testhőmérséklet állandó le­gyen. A napsütésre kitett tárgy, egy lavór víz, sőt a talaj is felmelegszik, az át­forrósodott levegőtől. Ugyan­úgy melegednének fel az élő szervezetek, köztük az em­ber is, ha nem rendelkezné­nek a hőszabályozás csodá­latos képességével. Elpusz­tulna a testszövetek, sejtek egy része, megszűnnének az anyagcsere-folyamatok, egy­szóval elpusztulna az ember. Hogyan védekezik a szer­vezet a hőség ellen? Ahogy egy meleg kályha, vagy bármely, a levegőnél melegebb tárgy hőt sugároz (nem kell megfognunk, köze­lébe jutva érezzük), úgy su­gározza ki az emberi test is a tápanyagok elégetése során keletkezett felesleges hőt. Nyáron, amikor a 'környező levegő meleg, vagy olyankor, amikor megerőltető munkát végzünk, és ehhez mérten megsokszorozódik az energia- termelés, ez a hőleadás nem elegendő. Ha a szervezet másképp nem tudna a feles­leges hőmennyiségtől meg­szabadulni, elpusztulna. Ezért ilyenkor „bekapcsolódnak” a verejtékmirigyek, izzadni kezdünk. Az izzadással, a testünk felszínére kicsapódó verej­tékkel, mely párolog, újabb hőt von el a szervezettől. Tudjuk, hogy ha vizes test­tel jövünk ki a fürdőből, többnyire fázunk, olyankor is, amikor egyébként mele­günk volna. Az izzadással kapcsolatos kérdés: nyáron szükséges a gyakori mosakodás, tisztál­kodás. Nemcsak a jó közér­zet miatt van erre szükség, hanem így bőrünket, testün­ket mégvédjük a porban, szennyező anyagokban talál­ható baktériumoktól és kór­okozóktól. Ezért figyeljék különös gonddal a szülők a gyerme­kek öltözködését. Nem lehet elintézni azzal, hogy „azért izzadsz, mert folyton szalad­gálsz”. A nyári melegben a gyer­meket öltöztessük könnyű, ritka szövésű, szellős, világos színű anyagból készült ru­hába. Viseljenek könnyű, le­hetőleg nyitott szandált. így megakadályozhatjuk a gom­básodást, sőt a sérüléseket is. Ha hosszabb ideig erős na­pon tartózkodunk, védjük fejünket világos színű ken­dővel, szalmakalappal. A napozás is sokféle ve­szélyt rejt: ismert jelenség, hogy például rövidebb, hosz- szabb napozás, szabadban tartózkodás után a bőr pi­ros lesz, esetleg felhólyago- sodik, sőt magas láz is fel­léphet. Ezért csak fokozato­san napozzunk. Keservesen megbánják a könnyelműsé­güket azok a szülők, akik elnézik, hogy gyermekük az első napos időben elővigyá­zatlanul hosszabb ideig ját­szik a tűző napfényben. Éb­ren tölthetik a gyermekkel az éjszakái. A napszúrás leggyakrab­ban kánikula idején fordul elő. Napszúrássaí járhat, ha a gyerek fedetlen fejét, tar­kóját hosszú ideig éri erős napfény. A tünetek: fejfájás, hányinger, hányás és néha fáradtság, hőemelkedés, néha súlyos idegrendszeri pana­szok. Tehát gondoskodni kell arról, hogy — főleg a kis­gyermekek — árnyékos he- ilyen játsszanak. A nyári meleg kedvez szá­mos fertőző betegségnek is. Jó körülményeket teremt a kórokozók számára, gyako­ribbá teszi a tápcsatorna fer­tőző megbetegedését. A vérhas, a hastífusz, to­vábbá néhány hasmenéssel járó h umtos megbetegedés különösen gyakori a nyári melegben. A fertőzést, rossz i ivóvíz, szennyezett tej. cuk­rászsütemények és más élel­miszerek is okozhatják. Ezek a betegségek megelőzhetők, ha betartjuk a már korábban ismertetett szabályokat. Fő­leg a csecsemők és a kisgye­rekek szervezete érzékeny. Ölt olyan enyhe fertőzéstől is megbetegedhetnek, amit a felnőtt ember szervezete ki­véd. Különös gonddal óvjuk élelmiszereinket a légytől. Csecsemők edényeit, cuclit, teás, tápszeres üvegeit főz­zük ki használat előtt. Súlyos, sokszor tömeges ételmérgezést okoz nyáron a rosszul megfőzött vagy túl hosszú ideig tárolt étel. Is­meretesek a sok embert megbetegítő fagylaltmérgezé­sek. A városi lakások többsége egész nyáron meleg. Gondos­kodni kell az állandó ven- Ullációról. s a hűtőszekrény­ből ne hiányozzanak a hűsítő italok. Nevető nagyvilág EZ LONDON Magas rangú angol kato­natiszt 12 évi külhoni szol­gálatából tér haza. Meghívják egy fényes coctail-partyra. A terem sarkában elegáns hölgyre lesz figyelmes, aki valami módon ismerősnek tűnik. Szóba elegyedik vele, igyekszik kipuhatolni, honnét az ismeretség. — Well, és hogy van az édesapja, asszonyom? — Az édesapám, sajnos, meghalt. — Oh, mennyire sajná­lom. És mit csinál a kedves bátyja? — Nincs bátyám, csak nő­vérem. — Persze, persze, no és mi lett akkor a nővérével? —- Még mindig ő a király­nő, uram . .. EZ MOSZKVA — Marna! Biztosan tu­dom, hogy lvan Ivanovics (engem szeret. Mikor átölel, hallom, hogy ver a szíve! — Igen. kislányom, apád­nak is erősen vert a szíve, mikor fiatal voltam. Később megtudtam, hogy a bal ol­dalán a belső zsebében hord­ja az óráját. EZ PÁRIZS — Engem mindenki utal az iskolában, mama — pa­naszkodik a fiú. — Utálnak a tanárok, utálnak a gyere­kek, még a pedellus is utál. Elegem van, mama, nem aka­rok többé oda menni! — Ne mondj ilyet, fiacs­kám — inti a mama. — Menned kell! Egészséges vagy, nincs semmi bajod. Az iskolában még sok mindent tanulhatsz, amire az életben szükséged lesz. Végtére nem vagy már gyerek. 48 éves vagy, és te vagy az iskola igazgatója! Menj csak szépen be, fiacskám!. .. EZ VARSÓ A vendég már hazafelé készülődik. A háziasszony azonban még marasztalja. — Most nagyon esik. Vár­jon még egy kicsit, mert bő­rig ázik. Addig Zofia zon­gorázik magának valamit... — Köszönöm, köszönöm, annyira talán mégsem esik... EZ HAMBURG Hirschhorn hosszú autótú­ráról érkezik haza. — Milyen volt, Hans? — kérdezi a barátja. — Csodás. Paul! Ahogy délebbre mentünk, mind per- zselőbben sütött a nap. Ami­kor a feleségem megkért, hogy nyissam ki a kocsi te­tejét. jó öt órát piszmogtam vele. — Öt órát? Nekem ez öt percig sem tart! — Könnyű neked, a le ko­csidnak nyitható teteje van... EZ BELGRAD — Hallom, hogy leégett nálatok a gyufagyár. Igaz? — Igaz. — S minden porig égett? — Minden. Kivéve a gyű fákat. .. EZ SZÓFIA — Tudja, szomszédasszony, éli igazán nem panaszkodha­tott) a férjemre. Nem kár­tyázik, nem iszik ... — Nem is dohányzik? — Ritkán. Egy-egy jó elled után persze rágyújt, de ilyes­mi legfeljebb kétszer fordul elő egy évben ... EZ MILÁNÓ A féltékeny feleség' meg­bízást ad egy magándetek­tívnek: figyelje meg a fér­jét, és naponta adjon róla részletes jelentést. — Köszönöm a bizalmát, asszonyom. Es mire kíváncsi, asszonyom? — Arra vagyok kíváncsi — feleli a megbízó —. hogy az a másik nő mit eszik a férjemen ... EZ NEW YORK A kis Jimmy érdeklődik: — Mondd. anyu. engem a gólya hozott? — Igen. kisfiam. — És a szomszédék szep­lős kislányát, a Maryt? — Azt is, kisfiam. — És a harmadikon a mér­nökék vízfejű kisfiát? — Azt is. Jimmy hihetetlenül csóvál­ja a leiét: — Hát ebben az egész nagy felhőkarcolóban senki sem nősült szerelemből?... Heti postánkból hírek a szakkörből .. Eszperantó szakkörünk éle­tében három jelentős ese­mény is történt az elmúlt hónapban. Ebből kettő a 26. magyarországi eszperantó kongresszushoz fűződik, ame­lyet Komlón rendeztek meg, s itt szakkörünket üzemünk dolgozója Serbán Julianna képviselte. Június 27-én a borsodi rádióban egy barát­sági műsor keretében üze­münk klubvezetője beszélt az eszperantó nyelv útján létre­hozott baráti találkozókról. A harmadik eszperantó hír pedig, amelynek mindannyi­an nagyon örültünk: a Ma­gyar Eszperantó Szövetség vasutas szakosztálya álial ne­gyedévenként kiadott folyó­irat üzemtörléneii könyvünk­ről képes kéziratot kért. Az ismertetés elkészült, s ha megjelenik, elkerül a világ minden olyan országába, ahol vasutas eszperantó szervezet működik. Pál István MÁV Miskolci Járműjavító Üzem ÉJSZAKA SINCS NYUGALMUNK ... Az Észak-Magyarország július hó 4-i lapszámában „Emberi kis környezetünk védelme'’ című írásában Be­nedek Miklós újságíró né­hány igen közérdekű kérdést tett fel a körülöttünk levő zaj- és ‘szennyártalmakról. Ezekhez csatlakozva szeret­nék én is néhány észrevételt lenni. A Széchenyi utcai Capri cukrászdába miért éjszaka 1—2 óra között szállítják a tejet? A teherautó hosszas túrázása, a járdára dobóit kannák éles csaitanása, álmá­ból veri fel a környék lakóit, s reggel fáradtan, idegesen in­dulnak munkába. A cukrász­da közelében levő zöldségbolt a kapu alatt tárolja az üres ládákat és azokat szintén az éjszakai órákban szállítják el, nagy zajjal dobálva a te­herautóra. Lehet, hogy az éj­szakai szállítók azt gondol­ják; ha már ők nem alsza­nak, ne aludjon más sem, de én úgy tudom, hogy van egy csendrendelet, ami vállala­tokra. azok dolgozóira is vo­natkozik. Ezt figyelembe tartva jó lenne, ha nem fosz­tanák meg a környék lakóit éjszakai nyugalmuktól és at­tól a lehetőségtől, hogy ha már napközben a por és zaj miatt mindent csukva kell tartani, legalább éjszaka nyi­tott ablaknál pihenjenek. Falvi M.-né Miskolc, Széchenyi u. 15. A HÁZFELÜGYELŐNEK KÖTELESSÉGE Fiam júnjus 3-án éjfél kö­rül érkezett haza a Balaton­ról, s a házfelügyelőhöz csöngetett be. A házfelügye­lőnő férje azonban kiszólt, hogy nem nyitja ki az ajtót, mert nem akar megfázni. Így aztán kénytelen volt fiam a szomszéd lakásba becsönget­ni, hogy be tudjon jönni a házba. Egy kapukulcsunk van, amiért havi öt forintot fizetünk, ezért úgy gondo­lom, hogy a házfelügyelőnek nem kötelessége éjszaka aj­tót nyitni. Ezért is tiltottam meg a fiamnak, hogy más­nap vitatkozzon a házfel­ügyelővel. hiszen el lehet ezt szépen is intézni. Én azonban szeretném pontosan tudni, hogy helyesen járt-e el a házfelügyelő, hiszen bárki­vel, bármikor előfordulhat, hogy éjszaka ér haza, vagy vendégként érkezik a házban lakókhoz és valahogyan, csak be kell jutnia, de semmi eset­re sem azon az áron, hogy valamelyik lakótársat költse fel. Özv. Tóth Ferencnc Miskolc II., Futó u. 25. IV 2. * Kapuzárás után a házba bejelentett személyeket, a házban lakókhoz érkezőket köteles a házfelügyelő been­gedni, hiszen ez munkaköri kötelességéhez tartozik. A kapunyitásért úgynevezett kapupénzt keli fizetni. Egy­értelmű tehát, ltogy az ön fiát, aki kapuzárás után ér­kezett. minden kifogás vagy vita nélkül be kelleti volna engednie a házfelügyelőnek. (Szerk. megjegyzése.) SZERETNÉNK ELKERÜLNI A FERTŐZÉST... Ormosbányán a 2S-as szá­mú italbolt elolt van egy víz­csap, s a környék lakói in­nen hordjak az ivóvizet, bar az utóbbi időben félve, nem nagy bizalommal. El van du­gulva a szennyvízcsatorna, s nem tudni, hogy ezért-e vagy másért, de szinte bűzlik a csap környéke. Az italboltba nincs bevezetve a viz. kis edényben öblögetik a sörös, boros poharakat. Egy jó íz­lésű, a higiéniára valamit is adó ember bármennyire szí­vesen Így oltaná szomját egy pohár sörrel — bizony meg­gondolja, hogy itt fogyassza-e el. vagy inkább a boltban vásároljon egy üreggel. Jó lenne, ha oz illetékesek az utcai kút környékén és az italboltban is körülnéznének, s mielőbb intézkednének, ad­dig, amíg tömeges fertőzés nem történik — kérik Or­mosbányáról. KOMMUNISTA MŰSZAK A TÉGLAGYÁRBAN Kommunista műszakot tar­tottak a Putnoki Téglagyár dolgozói. A bevétel, a mun­kabér értéke 46 216 forint volt, amelyből a megyei számlára 5000 forintot fizet­tek be, 22 ezer forintot jut­tattak a putnoki és serény* falvai iskolák, úttörőcsapa­tok támogatására, 3000 forin­tot az általános iskolai kol­légium könyvtárának fejlesz­tésére, 6212 forintot a se- rényfalvai óvodának játékok vásárlására és 10 ezer forin­tot az üzemi fiatalok támo­gatására. Tóth László Putnok Idős férfi érkezett Amikor a fiatal férfi ha­zaérkezett, és a kulcsot a zárba illesztette, egy idős ember áilt meg az ajtó előtt. — Hozzánk? — kérdezte a fiatal férfi. — Igen. Remélem, nem jöttem rosszkor? — Tessék bejönni. Miről van szó? — Családlátogatás. Segíte­ni szeretnék. — ön nekünk? — hülede- zelt a fiatalember. — Hogy érti ezt? — Kérem, bizonyára hal­lottak már arról, hogy a iia- talabb korosztály tagjai, ta­nácsi kezdeményezésre, meg­látogatják az öregeket, meg­hallgatják panaszukat, igye­keznek segíteni rajtuk: kita­karítanak, megmelegítik az ételt és így tovább. Bementek a lakásba. A fiatalember bemutatta a fe­leségét. Az öregúr lelkesen tovább magyarázott: — Arra viszont senki sem gondolt, hogy olykor a fia­taloknak is segítségre van szükségük. Szükségük van valakire, aki tanácsokat tud adni az új élet startjánál. — ön a tanácstól jött? — kérdezte a térj. 1 — Nem, kérem, nem hiva­talosan jöttem, önzetlenül szeretné}*, segíteni a fiatal házasokon. — De miért? — Hogy miért csinálom? Örömet szerez nekem, ha segíthetek — Hány éves ön? — Nyolcvankettő. — És nem lárasztó az ilyen látogatás? Az a sok lépcső. — Meg elég jó kondíció­ban vagyok. Tehát miben segíthetek, kérem? — Igazán nem tudjuk, hogy miben. — Sok hasznos dolgot ta­pasztaltam életemben, tálán átadhatok belőle nehányat maguknak, fiatal barátaim. — Nagyon kedves, de mi harmonikus házasságban elünk. Rendes állásunk van, nem hinném, hogy most szükségünk lenne az ön se­gítségére. Az öreg elkomorodott. — Mindenütt ugyanezt hallom. Senki se kér taná­csot tőlem. Udvariasan el­küldenek. Van, aki viccel velem. Tegnap például egy fiatalember megkért, hogy mondjam meg neki a lottó nyerőszámait. Pedig úgy sze­retnék segíteni! A házaspár összené- zett, a'z asszony vállat vont. a férfi szemében felvillant a megértés fénye. Az öreghez fordult: — Kérem, nekem van egy problémám. Az igazgatóm­mal kapcsolatos. — Jó helyre fordult, ked­ves barátom. Voltam én fő­nök is. alkalmazott is Mi a probléma ? — Rideg ember az igazga­tóm. Az ötleteimet, javasla­taimat e] sem merem mon­dani neki Mintha egy fal lenne körülöttem. A családlátogató elmoso- lvodott. — Ismerem ezt a típust. Tud valamilyen szenvedőivé röl ? — Horgászás. — No, akkor horgásszon maga is. Tudja meg, hogy hova jár, menjen oda es vé­letlenül találkozzanak. Régi bevált módszer. Meglátja, le­omlik körülötte az a fal. Ha az igazgató gyomorbajos lenne, akkor azt kellene mondania, hogy ugyanaz a baj kínozza. — Értem. Köszönöm a ta­nácsot. — Szívesen — válaszolta jókedvűen az öreg. Amikor elment, az asszony megkérdezte: — Mi a csodát találtál ki? Az igazgatód nem rideg es mindig meghallgat bennete­ket — Persze, persze, de nem vetted észre, hogy az öreg­nek mennyire fáj. hogy nem hasznosíthatja magát? Kita­lálta ezt a családlátogatást, hogy egv kicsit tevékeny le­gyen. Az ö korában ez a legjobb orvosság Megsajnál­tam. Az asszony kinézett a fo­lyosóra. — Most csenget be a Ke­lemenekhez A férj nyomban felemelte a telefonkasvlöt és tárcsá­zott ■ — Kelemen? Szervusz! Ugye ott ül nálad az a szim- oatikps bácsi? Az istenért, nehogy elküldiéiek Kértetek tőle tanácsol' Mindesv hoey mit Minél komplikáltabb, annál több! Hadd örüljön a kisöree Palitóli Lászlé V í

Next

/
Thumbnails
Contents