Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

f VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! liiÉttlPllili IMIÉ A MAGYAR SZOCIALISTA MDNKASPÄRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA XXXII. évfolyam, 155. szám Ara: 80 fillér Pénlck, 1976. július 2. A berlini útmutatás K ét napon ál nagy fi­gyelemmel tekintett a világ a német munkás-paraszt állam fő­városára. Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői ta­nácskoztak. Ahogy a ta­nácskozás minden mozza­natát a tévéképernyőről figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapve­tőbb vonása világunk rea­litásainak teljes tisztelet­ben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjtemé­nye, hanem élő. fejlődő tudomány. Leonyid Brezs- nyev beszédében kiemel­te: ..Maga az élet is ál­landóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszó­dó objektív társadalmi, politikai és gazdasági fo­lyamától'; fejlődése, a kö- y.üs céljaink eléréséért fo­lyó harc terén.-’ Vagyis a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fej­lődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselek­véseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megvál­tozott Európa arculata, uj pemzedékek élnek mai', amelyek nem ismerik sem a forró, sőt a hideghábo­rút sem. Amikor a berlini konfe­rencia a nemzetközi hely­zetben végbement alapve­tő pozitív változásokról szólva említi, hogy vilá­gunk és földrészünk ..a feszültség és a konfron­táció politikájáról az eny­hülésnek, továbbá az ál­lamok és népek közötti új kapcsolatok és együtt­működés normalizálásá­nak és minden oldaiú itj-’ lesztésének irányvonalá­ra” tért át. együtt említet­te a változásokat segítő folyamatok között a szo­cialista országok eredmé­nyeiből sugárzó tekin­télyt. a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osz­tályharcával. Jó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Hel­sinki neve a berlini kon­ferencián. Az európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára tör­vény. és földrészünk szó. cialista fele azt várja a tő­kés országoktól, hogy ná­luk is így legyen. A ber­lini dokumentum beveze­tő mondataiban ott áll az a megállapítás: a békás egymás mellett élés politi­kája valamennyi nép ér­dekeivel. az emberiség ha­ladásának ügyével teljes összhangban van és egy­úttal megteremti a leg­jobb feltételeket a mun­kásosztály és valamennyi demokratikus erő harcá­nak további kibontakoz­tatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum meg­mutatta Európának és a világnak, hogy földré­szünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapaszta­latcsere teljességével küz­denek Európa és az egész világ békéjéért, biztonsá­gáért. A szocialista épí­tés közös törvényszerűsé­gei és a legkülönbözőbb feltételek közötti építésé­nek tapasztalatai elem­zést cs általánosítást kö­vetelnek. ..Minden egyes testvérpárt tapasztalatá­ban a nemzeti sajátossá­gokkal összefüggő, meg­ismételhetetlen specifikum mellett változatlanul je­len vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésé­re számot tartanak” — indokolta Leonyid Brezs- nyév, A dokumentum pe. dig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidaritás fontosságát hangsúlyozza „szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást. tiszteletben tartva a haladó társadal­mi átalakulásért és szo­cializmusért vívott harc különböző, útjai megvá­lasztásának szabadságát”. Kádár János, amikor en­nek a témakörnek elem­zésére tért rá. azt mond­ta: ,.Ma. amikor a kom­munista világmozgalom­nak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktiká­jukat és\ stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmé­let tisztaságának megőr­zése. a gyakorlat tapasz­talatainak elméleti hasz­nosítása és a proletár in­ternacionalizmus elvének érvényesülése.” S zó esett Berlinben arról is, hogy le­hetnek. voltak, van­nak és lesznek is véle­ményeltérések és viták egyes kérdésekben a kom­munista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előre- visz a béke és a bizton­ság megszilárdítása. a társadalmi haladás érvé­nyesülése felé. A berlini tanácskozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval a bé­kés egymás mellett élés politikájának történelmi korszakot nyitó győzelmé­ről. hogy azt sem hallgat­ta el: ez nem változtatja meg a kapitalizmus ter­mészetét és minket sem térít el szocialista esz­méinktől. céljainktól. A berlini konferencia doku­mentuma a béke. a de­mokrácia. a nemzeti fel­szabadítás. a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszo­nyokról szól. Minden fel­szólaló elmondotta: ezek­nek az erőviszonyoknak az állandósításáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. Tájékoztató külgazdasági kapcsolatainkról — Külgazdasági kapcsola­taink alapvető bázisai a szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió, de bőví­teni akarjuk kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján Török István külkereskedlmi mi­niszterhelyettes. 1970. és 75. között megkétszereződött kül­kereskedelmi forgalmunk a fejlett tőkés országokkal, jól­lehet 1975-ben a forgalom 1974-hez képest visszaesett. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a nyugati orszá­gokban a külkereskedelem! liberalizációs folyamata meg­torpant, ezért fokozottan har­colunk a diszkriminációk fel­számolásáért. A képen: Győri Imre. Óvári Miklós, Németh Károly és Kádár János az érkezés után Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével csü­törtökön hazaérkezett Ber­linből az MSZMP küldött­sége. amely részt vett az eu­rópai kommunista és mun­káspártok konferenciáján. A küldöttség tagjai voltak: Gyenes András, a KB titká­ra, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB osz­tályvezető-helyettese. A pártküldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Győri Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese jelentést tett dr. Jakov Szirotkovicsnak, a Horvát Szocialista Köztársaság- Vég­rehajtó Tanácsa elnökének június 17—19. között hazánk­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—bol­gár gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság június 28—20-án Szófiában tartott XIV. ülés­szakáról. A kormány a je­lentést elfogadta. Megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát a tár­gyalásokból eredő intézkedé­sek megtételével. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az állami sze­mélyzeti munkáról szóló kor­mányhatározat végrehajtásá­ról szóló jelentést, es hatá­rozatot hozott a további teen­dőkre. A kormány megtárgyalt és elfogadott több, az V. öteves j terv időszakára vonatkozó j beruházási javaslatot. Jóvá­hagyta többek között a szén­hidrogénipar, a rádió és a televízió műsorszóró hálózat, a vasúti hálózat, a vasúti (Folytatás a 2. oldalon) A II. félév küszöbén az LKM-ben Példamutató eredmények, növekvő kapacitás Az első negyedév kimagas­ló eredményei és a népgaz­daság szükségleteinek kielégi, tése indokolta, hogy meg­emelt tervvel folytassák a termelést a Lenin Kohászati Művek dolgozói. A döntés megalapozottságát bizonyít­ja. hogy a tervet példamu­tató munkával és helytállás­sal túlteljesítették.» Hat hó­nap alatt nyersvasból 18 ezer, acélból közel 30 ezer. henge­relt áruból pedig 15 ezer ton­na többletet gyártottak Diós­győrött. E három nagy gyár­egység példája és eredmé­nyessége hatotta többi üzem­re is: valamennyien teljesí­tették időarányos terveiket. A késztermékekben reali­zálódott többlet kiszállítása több-kevesebb nehézséget je­lentett. A gondot elsősorban a tőkés exportpiac fizető- és árufogadóképességének na­ponkénti ingadozása jelentet­te. s ezzel összefüggően .az. hogy gyakran veszélyeztette az exportterv teljesítését a rendeléshiány is. A belföldi és a szocialista országokba irányuló megren­deléseket a terveknek megfe­lelően teljesítették. A MÁV- val az évek óta kialakult jó kapcsolat eredményeként a félév során 10 ezer tonnával több késztermék hagyta cl a gyárat, az előirányzottal szemben, amelyből csupán a hengerelt áru — a gyár leg­sajátosabb terméke — mint­egy 9 ezer tonnát képvisel. A termelőtevékenység mel­lett — kaptuk a tájékoztatást Juhász János termelési fő­osztályvezetőtől — megoldot­ták bizonyos acélíajták kí­sérleti gyártását is, amelyek a gépipar számára biztosíta­nak jobb alapanyagot. Ezáltal csökkenthető a gazdaságtalan termékek részaránya. A megrendelők igénye nem egyszer olyan termékek előállítására késztette a ko­hászokat, amelyek nem sze­lepeitek a gyártási profilban. Éppen ezért, a hazai es a kül­földi vásárlók igényeinek a kielégítése érdekében a jövő­ben bővíteni fogják a szel­vényválasztékot. és megte­remtik a feltételeit az egv szelvényméret több soron tör­ténő g’yárthatóságának. Ezál­tal növekszik a termelékeny­ség. csökken a gyártásra for­dított idő. következésképpen növekszik a kapacitás. E 11. félévben megvalósuló gyártásszerkezet változás mel­lett elsőrendű a termelés szín­vonalának tartása. A feladat nem kis jelentőségű, ha arra gondolunk, hosv az elkövet­kező negyedévben is kedve­zőtlenül befolyásolja a me­legüzemi dolgozók munkáját a kánikulai időjárás. A ha­marabb jelentkező fáradé­konyság több hibát, selejtet eredményezhet, aminek foko­zott- ellenőrzéssel, védőétel, -ital ellátással veszik elejét. Ugyancsak itt említhetjük meg, hogy a II. félévben nö­velni kívánják a kohászok a jó minőségit, szállítható áruk aranyát: csökkenteni a termelés önköltségét és a sa­ját, illetve a beszerzett kész­leteket. E reális tervek végrehajtá­sához kellő alapot biztosíta­nak az első félév kimagasló eredményei. A termelési szint­tartás közben nem feledkez­nek meg a 18 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem gaz­dasági. tömegszervezeti veze­tői azokról sem. akik a milli­ós-milliárdos értékeket meg­termelik. Az emberről való gondoskodás konkrét bizonyí­tékaként említhetjük a közel­múltban aláirt kollektív szer­ződést, amely a tudás és ké­pesség szerint végzett munka megbecsülésével, a különbö­ző anyagi és természetbeni juttatások kiszélesítésével igyekszik enuhiteni a gyár­egységek legtöbbjében jelent­kező létszámhiányt. Az év második felében ad­ják ki a dióssvöri nagyüzem új. 5 évre szóló munkaver- >senv-szabályzatát, amely a jól ismert, és a gyárban nép­szerű szocalista briaádmozga- lomban rejlő tartalékok ki­használásához ad útmutatást. Sz. J. Imre. Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkárai. Bru- tyó János, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke es Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője fogadta. Jelen volt Gerhard Rei- Tier!, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- k ővele. az országos 5t Csütörtökön a Parlament Vadasztermében ülést tarlón a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezeté­sével. Az országos elnökség tag­jait Nagy Mária főtitkár tá­jékoztatta a társaság előtt alio feladatokról. Részletesen ismertette, hogy milyen sze­repet vállalt az MSZBT az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok magyar- országi népszerűsítésében és hogyan készül a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jövő évi 60. évfordulójának méltó köszöntésére. Az országos elnökség a to­vábbiakban elhatározta, hogy a társaság működési elvei ér­telmében ez év októberének második felére összehívja az MSZBT országos értekezletét. A társaság legfelsőbb fóruma értékeli az elmúlt öt év mun­káját, meghatározza a moz­galom további feladatait és megválasztja az MSZBT űj országos elnökségét. Sályban már arainak Saly es Borsodgeszt közös gazdaságában, a Bükkalja Termelőszövetkezetben teg­nap, július 1-én megindul­tak a kombájnok. Már a reggeli órákban megkezdhet­ték a szépen beérett őszi árpa aratását. A bükkaljai gazdaságban, ahol minden esztendőben igyekeznek ide­jében, az első arra alkalmas nopon megkezdeni az ara­tást. az 57 hektáros őszi ár­pa táblát gyorsan betakarít­ják a gépek, mert hamaro­san a többi kalászos, néhány napon belül az őszi búza i* vágásra érett.

Next

/
Thumbnails
Contents