Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. július 10., szombat Közlemény a KGST XXX. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) fejlődéséhez vezet, módot ad az ipái- és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, íogy a sokoldalú együttműködés elmélyítése, a tagállamok gazdasági fejlettségi' színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladás során. Az ülésszak véleménye szerint ■ megértek a feltételek arra, hogy . még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányul.0 komplex programban rögzített le- .letöségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST- , agállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST- tagállámok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra, a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagágazatokban előirányozza, hogy a KGST- tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokkal és vilamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- es anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az úi energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élen járó technológia meghonosításához, a késztermékek. alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével valamennyi országban gondoskodni fosnak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program: az alf-’vető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-taeállamok lakossáaa szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A fő program együttműködési intézkedéseket irányoz tnajd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mező- gazdasági termelés intenzi- fikálásának fokozása céljából (gépesítés, . kemizálás, talajjavítás, vetőmagtermesztés, -nemesítés, 'stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezen kívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti, éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a köny- nyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, a nyersanyagellátás megjavító, sára épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A lő programok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és • így fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hosszú távú programok .jelentőségét, megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST- tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői. kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság. valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok köt mányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéieiesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a iövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állam- szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok balügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési, együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy .szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST- szervek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-or- szágok egyesített villamos energetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamos energetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosener- gia-szükségleleinék kielégítését. fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. ' Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban” című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a kölcsönös konzultációk szerepének és hathatóságának növelését, áz ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, .amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel.* Az ülésszak úgy véli. hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénz- ügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást talállak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra. hogy Tovább kel! tökéletesítem a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatokat. komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értélmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedéséi — azon a véleményen van. hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével. a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, készítsen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, úgy. hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott . rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása: a KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmazna!:. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonializ- mus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerített egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok állal történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikusokra hárul. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975. július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyődését, hogy a KGST-tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzőit intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok össze- íorrottságának további erősödését, népüknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A KGST XXX. ülésszakának munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le. Finn vendégek a HNF-né Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — az országos tanács tisztségviselőinek társaságában — a HNF székházában fogadta az VI. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn küldöttség P vezetőségét, élén Kelevi Vi1, vistö oktatásügyi miniszterrel. A szívélyes, baráti lég- - körű beszélgetés során Sarlós István tájékoztatást adott a a finn vendégeknek a maz gyár politikai, társadalmi és ;i gazdasági élet aktuális kérdéséiről. a népfront-mozgalom feladatairól. A nyeSv a barátság lila Miskolc, Nehézipari Mű- • szaki Egyetem, péntek délelőtt: az egyik folyosón tanárnő jön, öi'nyi virágcsokorral. Kissé arrább, az előadóteremben ünnepélyes várakozás; ünneplőbe öltözött általános és középiskolások, meg felnőttek ülnek a padokban. Az egyhónapos intenzív orosz nyelvtanfolyam részve. vői voltak valamennyien, most elérkezett a búcsúzás ideje... Szőke Józsefné, az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Borsod megyei tagozatának a vezetője foglalta össze a tanfolyam munkájának tapasztalatait a hallgatók, a pedagógusok és a megjelent vendégek előtt: — Mindannyian ismerjük azt a mondást: A nyelv a barátság hídja. Ezt természetesen orosz nyelven idézte, majd így folytatta: — Az orosz nyelviskola megyei tagozata most tízéves, saját tapasztalataim és a tanárok véleménye alapján elmondhatom; Önök méltóan ünnepelték meg ezt az évfordulót. Szorgalmukkal, a nyelv iránti érdeklődésükkel és magatartásukkal nagy örömet szereztek nekünk, és — reméljük — jól kamatoztatható ismeretanyagot maguknak. Az iskolások három, a felnőttek négy hétig gyara- píthatták a tanfolyamon napi 6 órás tanulással nyelvtudásukat, összesen 178-an. Tegnap, a búcsúzás alkalmával orosz nyelvű műsort is adtak. Hatalmas taps fogadta Varga Ilona versmondását, Rozsgyesztvenszkij egyik költeményét mondta el: — Sajnos, én csak két hétig tudtam részt venni ezen a tanfolyamon, de így is igen nagy élmény marad számomra. En csak iskolában tanultam eddig a nyelvet, ezért is igen örültem, hogy ez az alkalom adódott. Most leszek negyedikes a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban, érettségi után orosz—magyar szakon szeretnél-: diplomát szerezni. Fel- sözsolcán lakom, így mindennap bejártam az órákra, 'a többiek itt laktak. Takács István és Kovács Béla Sátoraljaújhelyről jött, az ELZETT-ből: — Nagyon sokat tanultunk, olykor még este tíz órakor is készültünk a másnapi órákra. Nem akartuk az itt kapott nagy lehetőséget elpazarolni. .. i Orbán József és Liktor Emil nem először vesz részt ilyen nyári intenzív nyelv- tanfolyamon, ők a Borsodná- dasdi Lemezgyár dolgozói: — Mi minden évben várjuk ezt az alkalmat, csal: az a problémánk, hogy ha visz- szamegyünk a munkahelyünkre, nincs lehetőség az itt szerzett sok-sok ismeret továbbgyarapílására. Ezért megbeszéltük motít a nyelviskola vezetőivel, hogy ősztől hetente egyszer bejárunk majd Miskolcra tanulni... A tanfolyam zárásán igen sokan kaptak jutalomköny- vet, kiváló eredményükért és szorgalmukért. Felcsendültek a szebbnél szebb orosz dalok, dallamok, s Anni néni — a pedagógusok és hallgatók szeretett Anni nénije oly szépen és lelkesen énekelt mellettem, hogy rövid idő után elhatároztam: a dúdoiás erejéig én is bekapcsolódom ebbe az örömteli együttiétbe. (lénagy) I Határszélién a szerencsi járásiján (Folytatás az 1. oldalról.) babetegségek terjedését gá-' tolja, viszont a szőlőmolyoknak kedvez, A helikopteres növényvédelem keretében rendszeresen védjük ültetvényeinket. Általában két hét telik el a két permetezés közölt ... Mádon a kukorica már korántsem olyan szép. mint a szőlő. A szakszövetkezet 150 hektárral — a Szerencsi AG társaként — tagja az IKR- nek. — Május utolsó harmadában. olyan. 10 centiméteres korban nagyon sok esőt (230 mm) kapott a kukorica rövid idő alatt. Az sem használt, most pedig hetek óla aszály kínozza a növényzetet... Mát igen. itt a szerencsi járásban is az aszály a mezőgazdászok legfőbb beszédtémája és egyben gondja is. Ahol tudnak, megpróbálnak mesterségesen védekezni a természeti csapás ellen, öntöznek. Ügy. ahogy ezt a Tokaj- hegvaljai Állami Gazdasági Borkombinát 4. kerületének szölőollvány iskolájában látja k. A 13 hektáros „iskolában” 16 szórófejjel működik az öntözőberendezés. Ficsor Imre és Bagi Miklós kezelőkkel beszélgetünk. — A múlt héten, hétfőn kezdtük meg az öntözést. A Dorkórol. a halastóból kapjuk a vizet. Egyszerre 30 milliméter csapadékot kap a terület, azután arrébb telepítjük a vezetéket... Ez a locsolás sokat segít... Van itt minden, furmint, hárslevelű, ottonel. muskotály, lunel... Részben idekerül 1-Iegyaljára. részben szovjet exportra. A két kezelő még azt is elmondja, hogy minden hétfőn permetezik a fiatal oltványokat. hol helikopterrel, hol földi növényvédő gépekkel. Délebbre, az alföldi jellegű urügyi határban is elkelne a csapadék. Szárazai: a cukorrépa- és kukoricatáblák. Szép viszont a búza. ó-arany színe jelzi a közelgő aratást. Ügy néz ki. hétfőn erre sor is kerül. Prügyön, a Tiszamente Tsz-ben 950 hektár őszi búza várja az SZK-kat és Claas Dominátorokat. Azt mondják a vezetők: 14 nap elég lesz a betakarításhoz. (ha)
