Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. július 9,, péntek A brigád, meg a múzeum 90 Felháborodom, tehát vagyok 90 Az erdészeti dolgozók többségben szétszórt munkaterületen vannak egész nap, lakóhelyük is messzeesik egymástól. Ki Monokról, ki a Hernád vidékéről, ki meg Dél-Borsodból jár be. Nehéz körülmények között dolgozó emberek, akik nehéz munkát is végezitek, nem könnyű hát közöttük kultúrneve- lési munkát folytatni, nekik sem könnyű — a szocialista brigádok hármas célkitűzését realizálva — szocialista módon tanulni. S mivel szocialista módon élni sem lehel tanulás nélkül, már a másik célkitűzés teljesítése is nehézségekbe ütközik.. Marad a szocialista módon dolgozni, amit becsülettel teljesítenek is. De nem elégszenek meg ennyivel. Élni és tanulni is szocialistaként akarnak. Egy ^vvel ezelőtt kötött szocialista szerződést egymással a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Lillafüredi Állami Erdei Vasút üzeme (LÁEV), valamint a miskolci Herman Oltó Múzeum. Nem szükségtelen talán elmondani, hogy a LÁEV néven ismert intézmény — a köztudattal szemben — nem valami közlekedési, vasúti vállalkozás, hanem a bükki erdőgazdasági komplexum összes műszaki és szállítási feladatait ellátó üzem, amelynek csak egyik ágazata a vasúti szállítás, de a nagy múltú és nagy hírű Lillafüredi Állami Erdei Vasút elnevezést fenntartja. A munkája viszont a fentiekből adódóan sokrétű. Ennél az üzemegységnél, amelynek központja Diósgyör- Majláthon van, mintegy négy. százan dolgoznak, s azon belül 309 dolgozó, 29 brigádba tömörülve, szocialista brigádtag. Ennek a 309 szocialista brigádtagnak, illetve 400 fős üzemnek kulturális életében jelentős változást hozott a Herman Ottó Múzeummal való szocialista szerződés, s ez' a kapcsolódás jelenti nagyrészt a kultúrnevelési munka gerincét. Varga József üzemvezetővel (aki éppen most vált meg a LÁEV- től, hogy egy másik erdészeti üzem vezetését vegye át), valamint Denninger Istvánnal, az üzem pártszervezetének titkárával azt vizsgáltuk. mit hozott gyakorlatilag ez a szerződés, illetve annak első esztendeje, mit jelenthet egy ilyen kapcsolat egy erdőgazdasági üzem és egy tudományos intézmény között. @ A LÁEV-dolgozók előre azt kérték, hogy a múzeum, ilietve annak munkatársai tartsanak náluk különböző témakörökről előadásokat, rendezzenek náluk különböző tárlatokat, bemutatókat; a múzeumi kiállításokon biztosítsanak számukra tárlat- vezetést: biztosítsák a múzeum különböző rendezvényein való részvételt, kapjanak állandó tájékoztatást a múzeumi programokról. A múzeum a szerződésben vállalt kötelezettségének igen —■—■—«ni sokszínűén igyekezett eleget tenni. Átérezve azt a feladatot, amely szerint tudományos munkája mellett köz- művelődési teendők is várnak rá, nemcsak múzeumi objektumokról, múzeumi tárgyakról adott fotókat, amelyeket például a LÁEV kocsijaiban elhelyeztek, hanem vetítettképes előadásokat tartott kinn az üzemben, s például a múzeumi hónap előadásai között olyan is volt, amelyet a nagy érdeklődés miatt meg kellett ismételni. A Diósgyőr-Majláthon levő művelődési helyiségben Borsod népművészete címmel kiállítást rendeztek tavaly októberben, amelyet nemcsak a LÁEV szocialista brigádjainak tagjai tekintettek meg, hanem a környéken lakók is. Az üzem propagandát fejtett ki Diósgyőrnek e körzetében, hívta, várta, kalauzolta az ittlakókat. Az idén képző- művészeti jellegű kiállítást tartanak majd a képzőművészeti világhét idején ugyanitt. A Herman Ottó Múzeum munkatársai már otthonosan mozognak az üzemben, valósággal idetartoznak, úgy is tekintik őket. Rendszeresen tartanak útibeszámolókat, külföldi tanulmányútjaikról a LÁEV szocialista brigádjainak, és most készülnek a Lillafüredi Állami Erdei Vasút történetének feldolgozására is. Ehhez természetesen az üzem adja a dokumentumokat. • A szerződést megelőzően a LÁEV-üzemben kultúrnevelési munka érdemben nem volt. A párt-, szakszervezeti és KISZ-oktatás, illetve különböző tanfolyamok jelentették az önművelést, meg a nyolc általános végzettséggel nem rendelkezők közül többeknek a tanulása. De azok közül sok az idős, mintegy ötven, akiknél már a továbbtanulással nehéz számolni. El-elmentek színházba, moziba, de csak igen szűk körben, szervezetlenül, rendszertelenül. A rendszeres közművelődési üzemi tevékenység tavaly a szerződés megkötésével kezdődött. Mint a bevezetőben szó volt róla. szétszórtan laknak a dolgozók. A kőművesek többségben Monokon. A gépüzemi dolgozók Sályban, Cserépfalun. A kubikosok Ároktőn. A gépkocsivezetők a közeli erdőterületeken. Mások a - Hermádtól keletig eső vidéken. Az itt dolgozóknak csak mintegy 40 százaléka él Nagy-Miskolc területén, a többi, tehát a többség vidéken. Csak a gépkocsiszerelők és egy-két egyéb, ipari képzettséggel rendelkező dolgozó szakmunkás, a többi nem. A brigádok részére tartott előadásokra mindenkit behoznak az üzem gépkocsijaival. így kapcsolódtak be a LÁEV dolgozói a közművelődés áramkörébe. ® Egy esztendő után elmondható, iiogy az erdőüzem dolgozói a múzeum munkatársainak segítségévei sok mindenhez kedvet kaptak. Észrevették azt, hogy az otthoni házépítésen kívül más is kitöltheti az, ember életét. Kedvet kaptak például az utazásokhoz, sőt külföldi utazásokhoz is. Ez a múzeumi patronálás sok mindenre rányitotta a szemüket. Például megállnak vidéki múzeumoknál, ásatásoknál, a szerződés alapján úgy érzik — és nem túlzás ez! —, hogy mindezekhez nekik is közük van. Sőt, más dolgozók előtt már olykor-olykor szinte ők a kalauzok a múzeum munkájának bemutatásában. A szocialista módon élni és tanulni lehetősége bővül ki igen nagy mértékben ezzel a brigádszerződéssel. Varga József most átmegy egy másik üzemegységhez. Utódja — Korek Károly — minden bizonnyal tovább folytatja Diósgyőr-Majláthon a megkezdett utat, hisz koráb_ ban is itt dolgozott, sőt szak- szervezeti titkár is volt. Varga József pedig új munkahelyén, a lillafüredi üzemegységnél is szeretné majd megteremteni a múzeummal a kapcsolatot. Persze, előbb ott gazdasági jellegű feladatok várnak rá, de azzal együtt már megfelelő légkört kell kialakítania, előkészíteni az ottani erdészeti üzem dolgozóit a tudományos intézettel való, közművelődési tartalmú kapcsolatra. © A szocialista brigádok és a múzeum kapcsolata a LÁEV-nél egy esztendő tükrében igen eredményes volt. És a múzeum munkatársainak is hasznos volt néha közelebbről betekinteni az erdészeti dolgozók életébe. Benedek Miklós Agria ’76 A szomszédos Heves megye székvárosában, Egerben ma délután 6 órakor játék kezdődik a főtéren. Heltai Gáspár A nemes emberről és az ördögről című, ingyenes (néznivaló) 1 játékát mutatják be színészek, majd onnan a nagy hírű vár udvarára visz az út. ahol este. a gótikus •palota előtti léi en bemutat- iák Heltai Gáspár Ponciánus .r.stóriájának Nemeskürty István átigazította változatát. a Magyar Dekameron című, 1572-ből való zenés játékot. Ezzel megkezdődik az. Ag'-ia ’76 ígéretes rendezvénysorozata. A várszínház! bemutatón kívül számos más egyéb művészeti és egyéb rendezvény gazdagítja az augusztus 14-ig tartó programot. újabb hírnevet szer- zendő Egernek, nemkülönben újabb látogatókat is. Az elmúlt évi Agria-sorozat után bizakodással várhatjuk az idei rendezvényeket. Bemutatókra Egy nap pihenő után csütörtökön délelőtt szervezeti kérdésekkel foglalkoztak a külföldi delegátusok a művelődési központ tanácskozó termében Kazincbarcikán, a III. il'j. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztiválon és tanácskozáson. A fesztiválon fellépő együttesek szakmai tanácskozásán pedig a szerdán bemutatott produkciókról nyilatkoztak a jelenlevők. A tapasztalatcserét a már két évvel ezelőtt bevált módszerrel bonyolították le: először a zsűri egy- eg y <agja mondta el véleményét az általa kiválasztott bemutatóról. majd a vita résztvevői fejtették ki a látottakkal, illetve a hallottakkal kapcsolatos véleményüket-. A legtöbb kérdés a zalaegerszegi Reflex Színpac egyébként igen jó produkciójával. valamint a szegedi Minerva Színpad fellépésével kapcsolatban vetődött fel. Elismerően nyilatkoztak a hozzászólók a KISZ Központi Művészegyüttes irodalmi színpadának előadásáról, ívott a csengő-* valamint a szolnoki Híd Együttes összeállításáról. A délutáni és az esti órákban a kiskőrösi Periszkóp Színpad., a miskolci Pécsi Sándor Színpad, a debreceni Alföld Színpad, a budapesti Universitas. a Kék Duna Fodrász Szövetkezet Kisha- rang együttese, valamint az osztrák Studio Bühne versenyprogramját tekintették meg az érdeklődők. A naponta 700—8Ó0 főnyi vendégsereg tájékoztatása, a nyugodt játékfeuételek biztosítása. a különféle igények kielégítése bizony nap mint nap nehéz feladat elé állítja a fesztivál rendezőit. Ezért üdvözöljük örömmé! azoknak í a fiataloknak — többek között .Török Virágnak és Sol- ténszky Tibornak; — a kéz deményezését, akik önként ajánlották fel segítségüket, például a próbák rendjének biztosításánál és a nézők tájékoztatásánál. Bagi Aranka Bálint Qyörgy hetvenéves lenne Hetvenéves lenne Bálint György író, publicista,- kritikus, a két világháború közötti magyar marxista kritika és publicisztika egyik legkiemelkedőbb alakja. Lenne... Mindössze harminchat és fél évet élt. amikor a fasizmus elpusztította az ukrajnai munkaszolgálatban. — Felháborodom, tehát vagyok. A felháborodás a mai társadalomban a szellemi ember létének legmagasabb rendű kifejezése — fogalmazta meg a fasizmusba rohanó világban a bele nem nyugvás indulatait. Ez a felháborodás nemcsak dekla. rált ars poeticája volt, hanem életművének egyik alapgondolata, gerince is. Az Est-lapoknál kezdte újságírói pályáját, versei, novellái. kritikái Az Est. A Toll, az Együtt, a Független Szemle, a Gondolat, a Magyar Csillag, a Népszava, a Magyarország, a Nyugat; a Pandora, a Pesti Napló hasábjain jelentek meg. német nyelvű írásai több német lapban láttak napvilágot rendszeresen. Hitler uralomra jutása előtt, . Sokat járt külföldön. Spanyolországi úti- napló-ja, amiben szintén a felháborodásnak adott hangol, antifasiszta tartalma miatt nem jelenhetett meg. A háború kezdetekor többször behívták, 1942-ben letartóztatták, majd büntetőszázadba hurcolták munkaszolgálatosként az ukrajnai harcmezőkre. Ott fejezte be sajnálatosan rövid életét 1943. január 21-én. Keveset élt, mégis teljes életművet hagyott ránk, az utókorra. Életműve elszánt és pontos bírálata az embertelenség és barbárság korának: ereje, maradandósága a szigorúan tudományos világ- szemléletében, harcos humanista meggyőződésében és sajátos írói-kritikusi kvalitásaiban rejlik. Az aktualitásokra azonnal visszhangzó reagálás volt a legfőbb műfaja, egyike volt József Attila és Derkovits Gyula legelső értő kritikusainak, publicisztikai munkásságában az antifasiszta népfront gondolata nyilvánult meg. Látta a háború elkerülhetetlenségét, látta a fasizmus előretörését, s nemcsak felháborodott, hanem tett is a maga eszközeivel az egyre Intenzívebb tasizálódás ellen. Írásai a ma emberéhez is szólnak, klasszikus értékű alkotások. Munkássága példakép lehet a haladó magyar értelmiség minden tagja, de különösen a tollat forgatók számára. Születésének hetvenedik évfordulóján tisztelettel és kegyelettel emlékezünk rá. életművére, tanításaira. \ Nyári pillanatkép Festő a tokaji utcán (Fotó: Kerényi László) Miskolciak Tamperében Finn—magyar barátsági hét kezdődik ma. július 9- én. Ebből az alkalomból 16 tagú delegáció utazott Miskolcról Tamperébe, ilietve Helsinkibe. A csoportot- dr. Gyimesi Béla, a Miskolc városi Tanács III kerületi Hi. vatalának elnöké vezeti. A küldöttség csütörtökön indult Budapestre, ahonnan repülőgéppel folytatta útját. Ugyanebben az időben 21 finn vendég érkezik majd Tamperéből Miskolcra. A finn vendégek számára gazdag programot állítottak ösz- sze. hogy megismerkedjenek Miskolc nevezetességeivel. Egy napot Sárospatakon, illetve Tokajban töltenek. Miskolci nyári szeminárium Elemző viták Szakír unkásavató r Ozdon Szakinunkásavató unnépségét) tartottak tegnap délelőtt 10 órai kezdettel az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizotlsága és a 102. számú Szakmunkásképző Intézet rendezésében, az ózdi Kun -Béla Művelődési Házban. Az avatóünnepségen mintegy 300 ifjú szakmunkás vett részt. Közülük 200-at a kohászat iskolázott be és vett alkalmazásba, a többiek ' a Borsodnádasdi Lemezgyár, a ruhagyár és a Volán dolgozói lesznek. Avatóbeszédében Mustos János, az OKU személyzeti főosztályának vezetője arra kérte az új szakmunkásokat, j hogy a tanultakat neves elődjeikhez méltó fegyelmezettséggel hasznosítsák új munkahelyükön. Az ünnepség résztvevőit a szakmunkásképző intézet vidám kultúrműsorral köszöntötte. Emlékfüzet Antal Boza József, á miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tavaly elhunyt professzora emlékére emlék- füzetet adott ki az egyetem A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei kohászati füzeteinek sorában megje- 'ent kiadvány részletesen méltatja Antal Boza Józse! életútját, munkásságát és közreadja szakirodalmi mun- ■ kásságának, előadásainak, szabadalmainak részletes! mulatóják i A szocialista demokrácia, napjaink íorradalmisága, az életmód, a szabad idő és művelődés, a család-otthon és társadalom kapcsolata, összefüggése témakörökben hangzottak el előadások, alakult ki hasznos, gazdag vita a nyári szeminárium utóbbi három munkanapján. Ezzel az első fő téma. dr. Vonsik Gyulának, a TIT főtitkárának zárszavával le is zárult. Az előadások és vi-- ták széles körű hasznosításaként a TIT gondozásában részletes kiadvány jelenik majd meg, amely bizonyosan jól szolgálja a fontos társadalompolitikai és más vonatkozású elméleti viták, gyakorlati példák országos vonatkozású hasznosítását. A szeminárium hallgatóinak, előadóinak, vezetőinek véleménye szerint jó gondolat, helyes cselekvés volt a rendhagyó célú és tartalmú tanfolyam életrehívása. S e következtetést valószínűleg csak megerősítheti a szeminárium további guzdag programja. Az ország és a megye különböző területéről érkezett, mind a tíznapos foglalkozáson részt vevő hallgatók ma Tokaj-Hegyalja mezőgazda- sági területére látogatnak majd szombaton és vasárnap Miskolc és a megye nevezetesebb helyeit tekintik meg — többek között Aggtelek környékét, barlangrendszerét is. Hétfőn — július 12-én délelőtt — a második főtéma előadássorozatát dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese nyitja majd meg a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A téma: a bejáró munkások helyzete, a bejárás perspektívái ugyancsak széles körű érdeklődésre és vitára tarthat számot. Elsősorban azért, mert a bejárás problémája megyénk ipari területeinek, dolgozó társadalmának erőteljes jellemzője. Hiszen ipari centrumaink vonzáskörzete — a Miskolcra, Ózdra, Kazincbarcikára bejáró dolgozók száma jelentős. A problémakört illetően a bejárás témakörét átfogóan vizsgáló, elemző ét ismerő tudományos kutatók, városok. üzemek vezetői, munkaügyi szakemberek tartanak előadást, mondják el észrevételeiket. E témában elmondja tapasztalatait M. I. Oilman. a Moszkvai Bányászati Akadémia docense is — a szovjet mindennapokra vonatkozóan. A második téma megvitatása — közben a hallgatók Ozdra és Arió községbe, a bejáró dolgozókhoz, is ’llátogatnak — szerdán délig tart. Ekkor kerül sor a mis- kolci nyári szemináriup- "m- nepél.ves be ejezésér» ’árá*> sara is. \ /
