Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA j XXXII. évfolyam, Ilii. szám Ara: 80 fillér Péntek. l!)7(i. július !). ■ ! Folytatta munkáját a KGST jubileumi ülésszaka. Képünkön: a magyar delegáció, amelynek vezetője Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága* riak meghívására július (i—8. között látogatást tett Ma­gyarországon Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke és Marcel Couteau, a párt országos titkára. A Belga Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszélést foly­tatott Gyenes Andrással, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárával. A megbe­széléseken részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott tárgyalások során u BKP és az MSZMP képviselői tájékoztatták egy­mást országaik és pártjaik helyzetéről, eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a két párt közötti együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői szolidari­tásukról és elvtársi támoga­tásukról biztosították a bel­ga testvérpártól a monopó­liumok uralma ellen, a de­mokratikus változásokért, a munkás- és népi erők ösz- szel'ogása érdekében folyta­tott harcában. A Belga Kommunista Párt küldöttsége elismerően' nyi­latkozott azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a magyar nép, a munkásosztály, az MSZMP vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében. A megbeszéléseit során a kél párt képviselői megelé­gedéssel állapították meg. hogy a nemzetközi erőviszo­nyok kedvező alakulásának eredményeként előrehaladt a feszültség enyhülésének fo­lyamata, mindinkább tért hó­dit a békés egymás mellett élés politikája. Ebben meg­határozó a szerepe a szocia- • lista közösség országai által folytatott következetes béke­politikának, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a világ békeszerető, ha­ladó közvéleménye akciói­nak. A két küldöttség aláhúzta, hogy további lépéseket kell tenni a kedvező nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) auták első munkánál A TASZSZ csütörtöki je­lentésében visszatérve a Szo­juz—21 űrhajó és a Szaljut— 5 űrállomás szerdai sikeres összekapcsolására kiemeli, hogy a műveletet az űrhajó­sok mindössze 10 perc alatt, minimális üzemanyagíelhasz. nálással és pontosan az elő­irányzott időben hajtották végre, Borisz Volinovnak egyéb­ként ez volt a 102. össze­kapcsolási művelete. Az el­sőt 19(i9-ben valósította meg, amikor részivel! a Szojuz—4 és Szojuz—5 összekapcsolá­sában. A mostani, ürkísérlet­re való felkészülés során pe­dig százszor próbálta el földi viszonyok között a műveletet. A Szojuz—21 és Szaljut— 5 összekapcsolásakor elvileg új műszaki megoldásokat nem alkalmaztak, a hang­súlyt arra helyezték hogy ki. használják az űrhajó pálya- vezérlésének pontosságából eredő előnyöket és ezVsike- rült is. Az űrállomáson u kozmo­nauták első munkanapjukat azzal töltötték, hogy elő­készítsék a Szaljut—5 tudo­mányos berendezéseit a kí­sérletekre és megfigyelések­re. Berlinben csütörtökön foly­tatta munkáját a KGST XXX. jubileumi ülésszaka. A dél­előtti ülésen az első felszó­laló Piolr Jaroszewiez len­gyel miniszterelnök volt. Ulána Manea Manescu ro­mán, Lubomir Storugal cseh­szlovák kormányfő, majd Dobroszav Csulafics. a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) ' elnökhe­lyettese fejtette ki kormá­nya és az általa vezetett kül­döttség állásponját a tár­gyalt kérdésekről. A tagálla­mok küldöttségvezetöi közül utolsónak Horst Sindermunn. az NDK miniszterelnöke mondta el beszédét. Végül a tanácskozáson megfigyelői minőségben jelen levő kül­döttségek közül a Vietnami Szocialista Köztársaság dele­gációjának vezetője, Le Thanh Nghi miniszterelnök­helyettes szólalt fel. A berlini KGST-tanácsko- zás keretében csütörtökön délután megtartotta 77. ülé­sét a végrehajtó bizottság, amely a tagállamok állandó KGST-képviselöi tisztségét betöltő miniszterelnök-he­lyettesekből áll. Az ülésen Magyarországot dr. Szekér ,Gyula miniszterelnök-helyet­tes képviselte. Ugyancsak ülést tarlóit csütörtökön délután a KGST- ülésszak szerkesztő bizottsá­ga. Ezzel a tanácskozással mindkét testület befejezte berlini. munkáját. Csütörtökön este az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és Miniszter- tanácsa az Államtanács épü­letében fogadást adott a KGST XXX. ülésszaka részt­vevőinek tiszteletére. ■ Mi O'í Szállításra kész bugák az LKM csiszolóiizemében. iszséM iiÉiiBif Klip Ülést tartott a Miskolc városi Tanács V. B, Tegnap délelőtt Miskolcon ülést tartott a Miskolc me­gyei város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülés egyik fontos napirendi pont­ja volt az egészségügyi in­tézmények gépi és műszer- ellátásáról es középtávú fej­lesztési, selejtpótlási tervé­ről szóló jelentés megtárgya­lása. Mivel a magasabb szín­vonalú betegellátás, a fejlet­tebb gyógymódok korszerű műszaki, technikai feltétele­ket igényelnek, a modern gépi és műszaki ellátottság jelentősége évről évre na­gyobb. Müszergazdálkodás- ról tulajdonképpen körülbe­lül csak 10 éve lehet beszél­ni. Az elmúlt tervidőszak vé­gére sikerült elérni, hogy a betegellátó osztályok többsé­gének gépi és műszerellátott­sága jó, illetve megfelelő. Az utóbbi években korszerű.ste­rilizálóit, altatógépek, léle­geztető, röntgen- és EKG- ltészülékek érkeztek. Külö­nösen nagy gondot fordítot­tak a röntgen- és fogászati berendezések korszerűsítésé­re. pótlására. Annak ellené­re, hogy á Semmelweis Kór­házban számottevő javító, karbantartó kapacitást alakí­tottak ki, a felszerelések ja­vítási színvonala még nem érte el az egészségügyi- i me­zetekben az igazán modern gépek, műszerek technikai színvonalát. Alapvető az a célkitűzés, hogy az intézmé­nyek műszer- es gépellátott­sága megközelítse, elérje az újonnan épült kórházak, egészségügyi intézmények felszereltség! szintjét. A tervszerű fejlesztéshez nél­külözhetetlen a tipizálásra való törekvés. öt. hat évvel ezelőtt még sok országból kerültek nagy értékű gépek az egészségügyi intézményekbe és ezek al­katrészellátása megoldatlan, kihasználtságuk nem megfe­lelő. A cél, hogy a jövőben lehetőleg a hazai, egyébként fejlett műszeripartól, vagy a szocialista országokból sze­rezzék be a szükséges beren­dezéseket a kórházak, inté­zetek. Lényeges a felszerelé­sek ésszerű csoportosítása is. Már ilyen céllal alakították ki a kórházi rendelőintézeti centralizációt, ahol a specia­lizálódás megfelelően érvé­nyesülhet. A megyei kórház már ilyen speciális szakellá­tást biztosit a baleseti sebé­szeten, a müvese-állomásort, a koraszülött osztályon és terhespatológián, vágj’ em­líthetnénk még a Semmel­weis Kórház bőrgyógyászati és fertőző osztályát is. A gé­pi és műszerállománnyal va­ló gazdálkodás így lehetővé teszi az anyagi források jobb felhasználását is. Felvetődött a városi tanács vb-ülésén, hogy kórházaink rendelőintézeteinek ellátott­ságai befolyásolhatja-e a jö­vőben valamilyen formában a MEDICOR gyáregységének Miskolcra települése? A kérdésre adott válasz biztató, még annak ellenére is. hogy a tárgyalásokon, amit a város vezetői a ME- DICOR-ral folytattak, konk­rét megállapodások még nem születtek. A létrehozásra vá­ró kutatási részleg, a ja­vító. szervizhálózat kiálaluV tása mindenképpen hozzájá­rul majd az egészségügyi in­tézmények gépi és műszer- ellátottságának javításához. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezután a helyi adópolitikáról előterjesztett tájékoztató jelentést,1 majd a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló célcsoportos és egyéb állami beruházások rendjének szabályozására tett javaslatot fogadta el. A megyei NEB ülése Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Miskol­con, a megyei tanács épüle­tében. A,z utóbbi években több jogszabály, rendelet és mi­niszteri utasítás igyekezett rendet teremteni a főálláson kívüli munkaviszonyok szö­vevényes. olykor átláthatal- lannak tűnő rendetlenségé­ben. Ez év elején a munkál­tatók felülvizsgálták a ná­luk levő és az általuk enge­délyezett főálláson kívüli munkaviszonyokat. A vizsgálatnak, — amelyben a megyei NEB-en. kívül részt vettek az edelényi, a miskol­ci. a sátoraljaújhelyi és a sze­rencsi járási-városi bizottsá­gok is — az volt a célja, hogy megállapítsák: hogyan tett eleget a rendelet előírásai­nak a vizsgálatra kijelölt 41 gazdasági egység — költség­vetési szerv, vállalat, ipari és mezőgazdasági szövetkezet. A dr. Maróli László vizs­gálat vezető képviseletével előterjesztett írásos összefog­laló jelentés igen alapos, kö­rültekintő, helyzetelemzö ér­tékelést adott a tapasztala­tokról. Ennek legfontosabb megállapításai azl mutatják, hogy a munkáltatók többsége a rendelet előírta kötelezett­ségeinek eleget tett. A felül­vizsgálat eredményeként a 41 gazdasági egység 48 főál­láson kívüli munkaviszonyt megszüntetett és a saját dol­gozói részére kiadott enge­délyek közül 22-1 visszavont. A jelenleg főálláson kívül foglalkoztatottak aránya egy százalék: a foglalkoztatottak (I százaléka másodállásban, 25 százaléka mellékfoglalkoz­tatásban. (11) százaléka pedig egyéb munkavégzésre irá­nyuló jogviszony keretében végzi tevékenységét. Feltárta az összegző jelen­tés azokat a hiányosságokat is. amelyek súlyukban ugyan különböznek egymástól — a jóhiszeműségtől a tudatos kötelezettségmulasztásig —. de mindenképpen arra fi­gyelmeztetnek. hogy folya­matos ellenőrzésre és fele­lősségre vonásra van szük­ség a jövőben. A rendeletek végrehajtása nem egyéni, vagy hibásan értelmezett csoportérdekek figyelembe vételének a függvénye, ha­nem kötelesség. Igen érzék­letesen szólt erről a megyei főügyészség képviselője, aki többek között említette, hogy a vállalatok egv része egy- egy rendelet megjelenésekor nem azt az utat keresi, ame­lyik a végrehajtást segíti, hanem azon fáradozik, hogy a rendelet módosítását „ki­eszközölje". A másik — elégszer nem hangsúlyozható — megálla­pítása a NEB-ülésnek az volt, hogy bar népgazdasa­gunk igényli a másodállás­ban és mellékfoglalkozásban végzett munkát. alapvető gazdasági és politikai /felada­tunk. hogy mindenki a fő­állásban betöltött munkaköri kötelességének teleljen meg először. Mint Józsa László, a me­gyei NEB elnöke vitazárójá­ban megemlítette, a vizsgá­latra kijelölt 41 gazdasági egység helyes irányban in­dult el a rendelet végrehaj­tásában. Ezt elégedettséggel nyugtázza a bizottság, de a maga hatáskörén belül min­dent megtesz a jövőben a fe­lelőtlenül eljáró ' munkálta­tókkal szemben, hogy ér­vényre juttassa a mindany- nyiunk érdekeit szolgáló ren­delet és jogszabály előírá­sait. I

Next

/
Thumbnails
Contents