Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. július 6., kedd Nemzetközi szövetkezeti nap Piliokeii (Folytatás az 1. oldalról.) konyább érvényesítésével, a tagok közreműködésével, azok m u n ká j á n ak, ön tevékenysé- gének .jó megszervezésével, fegyelmezetlen teljesítik ez- évi tervüket, s ezzel hozzájárulnak az 1976. évi népgazdasági célok maradéktalan megvalósításához. Az ünnepi beszédet a népi együttesek színes műsora követte. A közönséget a mezőkövesdi áiész tardi pávaköre és vegyeskórusa, a miskolci ipari szövetkezet táncegyüttese, a mezökeresztesi Aranykalász Tsz férfikórusa, a sátoraljaújhelyi áfész Hegyalja néptáncegyüttese szórakoztatta. Hol népviseletbe öltözött lányok és legények ropták a táncot, hol érces férfihangok formálta népdalcsokor zengte be a kastélykert máskor háborítatlan nyugalmát. Emlékezetes volt a vasárnapi rendezvény, amelyen az étvágy, és szomjúságcsillapítót a kazincbarcikai, a put- noki és az ózdi áfész sátraiban mindenki megtalálta; ahol a sportversenyek izgalmat és vidámságot hoztak. Pihentek, szórakoztak a fiatalok, az idősebbek. És ismerkedtek, barátkoztak egymással. Vidáman, jókedvűen. Késő délután, mikor a résztvevők autóbuszra, gépkocsira szálltak —, hogy hazaindulA legfiatalabbak is eljöttek ... janak — már barátként, ismerősként búcsúztak egymástól; Viszontlátásra, az 55. szövetkezeti napon! H. I.—Sz. Gy. Megkezdte Biankáját a miskolci nyári szeiioáriom (Folytatás az 1. oldalról.) a termelő, teremtő társadalom alkotó százmillióitól idegen életmódstílust emleget, idealizál. Figyelmen kívül hagyva néhány olyan alapvető igazságot és tényt, mint a tulajdonviszonyok, a dolgozók munkához való viszonyának meghatározó szerepe, az emberi alkotás, a szubjektum pozitívumai, mint alkotó emberi igények. Részletesen szólt arról, hogy az életmód összetevőinek száma, szerepe, egyes elemek elsődlegessége meg- lelelően még nem tisztázott marxista kutatók körében sem — a részkérdéseket illetően. Az azonban tisztázott dolog, hogy a szocialista társadalomban az alapvető cél az emberi igények sokoldalú kielégítése. S az életmód alapvető összetevői: az életkörülmények. az élettevékenység és maga az alkotó ember, mint szubjektum. A nagy tetszéssel fogadott — s az elkövetk.ezendő napok során szekcióüléseken megvitatandó — előadás után dr. Hermann István akadémiai levelező tag, tanszékvezető egyetemi tanár beszélt a „Kultúra és életmód” fogalmáról, összetevőiről. A két előadás közötti szünetben a főépület második emeleti üvegtermében Zima- nyi Zoltán, a Napjaink főszerkesztő-helyettese nyitotta meg három amatőr képzőművész kiállítását. A nyári szeminárium mai napján „Szocialista társadalom — szocialista munka” és „Szocialista demokrácia — üzemi demokrácia” címen hangzanak el előadások, amelyeket vita követ. Megnyílt a színjátszó fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) mit jelent e korábban nemzeti fesztivál' nemzetközivé válása. Így megmutatkozhatnak eredményei a nagyobb nyilvánosság, más országok előtt is és bizonyságul szolgálhat ez a fesztivál arra, hogy túl lehet lépni a nyelvi korlátokon. Beszélt, Kiss Jenő a fesztivál tapasztalatcsere lehetőségeiről, a közönség- kapcsolatok bővítésének alkalmairól. s arról, hogy a színjátszás nemcsak annak ad örömet, aki műveli, hanem annak is. aki nézi. áki a játszóktól a művészi élményt, a művelődési lehető-1 séget- kapja. Georg Malvius rövid magyar nyelvű beszédében először arról szólt, hogy a színház, a színjátszás valóban világnyelv, amely a nemzetközi szövetséghez tartozó 36 ország 70 millió amatőr színjátszóját fogja össze. Kifejezte, azt a kívánságát. hogy legyen ez a találkozó, ez a hét a barátság fesztiválja. I A nyitóünnepség után megkezdődött a bemutatók sora. Elsőként a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium irodalmi színpada mulatta be Parabola című produkcióját, Móricz Zsigmond Rokonok című regényének sajátos feldolgozását. " Ezt követően sorra léptek színpadra a részt vevő csoportok. Ma délelőtt a magyar közművelődésről szóló nemzetközi tájékoztatóval, majd szakmai tanácskozással folytatódik a fesztivál. Ezt követően délután h áipm órától este kilencig újabb bemutatók lesznek. A szombatig tartó fesztiválon a — Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője elnökletével működő — zsűri három díj odaítéléséről is dönt. Közis eredmények alapján Az utóbbi években a Szovjetunió és az Egyesült Államok új erőfeszítéseket tettek, hogy az egész emberiség számára létrehozzanak egy jobb jövőt, korábbi és jelenlegi közös eredményeink alapján — jelentette ki Walter Stoessel az Egyesült Államok függetlenné válásának 200. évfordulója alkalmából a központi szovjet televízióban elhangzott nyilatkozatában. „Ezen az úton — mondotta többek között a nagykövet •— együtt haladtunk előre, és meggyőződésem, hogy ha továbbra is a béke a közös célunk, sikeresen még tovább haladunk.” Stoessel kijelentette, hogy az elmúlt két évszázadban a két hatalmas ország egyszer sem harcolt egymás ellen. ..Különbségeink ellenére — folytatta a nagykövet — mindig békében éltünk, és gyakran — mint például az amerikai forradalom idején, vagy a második világháború időszakában. amikor 31 évvel ezelőtt közös győzelmet arattunk — barátok és szövetségesek voltunk.” Menetdalverseny, lövészei-, sportMegkezdődött a megyei IG Vasárnap délelőtt érdeklődök százai elölt vette kezdetét Leninvárosban, a Derko- vits téren a VII. megyei ií- júgárda-szemle. Az elnökségben foglalt helyet Kulika Károly vezérőrnagy, Újvári István, a Leninvárosi Párt- bizotstág titkára, Sotkó Jó- zsefné, a városi tanács elnökhelyettese. Jelen voltak a megye fegyveres testületéinek képviselői. Dr. Járai János, a megyei KISZ-bizottság titkára megnyitó beszédében szólt a KISZ IX. kongresszusának jelentőségéről, a határozatok végrehajtásából adódó feíada- lokról. Külön kihangsúlyozta a magyar ifjúság szerepét a becsületes munkában, a haza védelmében. A megye ifjú- gárdistái az elmúlt években jól oldották meg feladataikat, teljesítették a velük szemben támasztott követelményeket. Emelkedett a kiképzések színvonala, egyre, több fiatal kapcsolódik be az összetett honvédelmi versenyekbe. Szólt arról a nagyarányú segítségről, amelyet a megye fegyveres testületéi nyújtanak az ifjúgárdistáknak. A megnyitó után a felsorakozott szemleszakaszok énekelve elvonultak a szigorú pontozók előtt, s ezzel kezdetét vette a megyei iíjú- gárda-szemle. A 425 részvevő az LMTK sporttelepén építette fel a sátortábort. Korpás Lajos, a megyei KISZ- bizottság honvédelmi és sportfelelőse elégedetten szólt az LMTK elnökségének mindenre kiterjedő figyelmességéről, támogatásáról. Az étkezést a Néva étterem biztosija, kitűnő színvonalon. Kutika Károly vezérőrnagy vasárnap délután meglátogatta a táborlakókat, hosszasan elbeszélgetett az első országos szemle győzteseivel, a Lenin Kohászati Művek szakaszának tagjaival. Találkozott a Borsodi Szénbányák, az abaújszántói, a szerencsi és a mezőkövesdi fiatalokkal is. Megtekintette a Tisza-, parti lőtéren a lövészrajok versenyét* Hétfőn .több mint halkilométeres útvonalon, a harci túrán vetélkedtek az ifjúgárdisták, s közben egy vízi átkelést is végrehajtottak a Tiszán. Ma, kedden úszóverseny és fakultatív sportversenyek szerepelnek a programban,, szerdán pedig délelőtt 10 órakor kihirdetik a győzteseket, és sor kerül a záróünnepségre is. (felföldi) „Teljes jóváhagyás, össznépi támogatás” címmel a Pravdu héttői száma újabb kommentárt szentelt az európai kommunista és munkáspártok berlini tanáes- kozásának. 9 vízi lap megállapítja, hogy az egész szovjet nép he. lyesléssel fogadta az SZKP KB Politikai Bizottságának az értekezlettel kapcsolatos állás- foglalását. Az SZKP lapja emlékeztetett rá. hogy a konferencia demonstrálta a békéért és a társadalmi haladásért vívott harc elszakíthatatlan kapcsolatát, majd megállapítja: a kommunisták a feszültség enyhülését fontos hozzájárulásnak tekintik a társadalmi haladásnak kedvező nemzetközi feltételek megteremtéséhez. A kommunista mozgalom óriási tapasztalatokkal rendelkezik a dolgozók létérdekeinek megvédésében, a forradalmi erők konszolidációjában, a szocializmusért vívott harcban. Ez a tapasztalat összegezésre és elméleti feldolgozásra méltó. Óriási jelentőségűnek nevezi a Pravda a berlini konferencia dokumentumának megállapítását „az antikommu- nizmus elszigetelésének és legyőzésének” szükségességéről, s egyebek között megjegyzi, hogy az európai békéért vívott harcban eddig elért eredményeket nemcsak a niilitarizmus és a reakció erői fogadták ellenségesen. Nyugtalansággal fogadták őket azok is, akik „kereszteshadjáratot” próbálnak szervezni a szocialista országok, a kommunisták ellen, s azok is, akik Kína maoista vezetéséhez hasonlóan nyíltan háboi’ús készülődésre szólítanak fel. mert arra számítanak, hogy más országokat és népeket egymás ellen tüzelve, a maguk számára húzhatnak hasznot. A béke, a biztonság és a haladás sikerei nagymértékben függenek ma a kommunisták nemzetközi hadseregének egységétől. A proletár internacionalizmus a kommunista pártok, az egész munkásosztály leghatalmasabb és kipróbált fegyvere volt és marad abban a harcban, melyet a világnak a munkásemberek érdekében való átalakításáért vív. A konferencia kijelentette, hogy a kommunista pártok fejleszteni fogják internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin eszméi alapján. Most az a fontos, hogy tovább dolgozzanak a kommunisták következetes egységesítéséért az alkotó marxizmus—leni- rűzmus, a proletár internacionalizmus alapján, az élet által napirendre tűzött problémák együttes megoldásáért. Az ENSZ-aiapokmány szellemében Peter Florin külügyminiszter-helyettes, az NDK állandó ENSZ-képviseletének vezetője eljuttatta Kurt Waldheim főtitkárhoz kormányá- nak a nemzetközi biztonságról a közgyűlés 30. ülésszakán elfogadott ENSZ-határo- zattal kapcsolatos állásfoglalását. A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum aláhúzza, hogy az NDK továbbra is az enyhülési folyamat megszilárdítására törekszik és az ENSZ alapokmánya szellemében síkra száll a világszervezet erősítéséért. Az NDK kormányának áj- lásfoglalása hangsúlyozza, hogy az NDK támogatja a népeknek a politikai és gazdasági függetlenségért folytatott harcát. Áz Egyesüli” Államok jubileuma (2.) Józan ész és függetlenség „Ö, Ti, akik szeretitek az emberiséget! Ti, akik szembe mertek szállni nemcsak a zsarnoksággal, hanem a zsarnokokkal is, lépjetek elő!... Hatalmunkban áll, hogy új világot teremtsünk. Noé óta nem volt ilyen alkalom ... Emberek egy csoportja, amely oly számos, hogy egész Európát benépesítheti, immár felszenteltetett arra, hogy néhány hónapon belül elvegye magának, ami megilleti: a szabadságot!. . . Hát nem észszerű mindez? Nem a józan ész diktálja? Fürösszétek a világot a zsarnokok vérében ... Te, meg én, meg a többiek is, mind! Miért vagyunk rabszolgák, amikor szabadók is lehetünk?” így fogalmazta meg az amerikai függetlenség gondolatát kortársai közül elsőként az amerikai kontinensen Thomas Paine, a kétkezi munkásból lett forradalmár-író. Tette ezt olyan időben, amikor még a legmerésszebbek is csak titkon álmodtak ilyesmiről. „Józan ész. írta egy angol” — vékony kis könyvecske ez. 1776. január ü-en került ki Bobby Pell, a skót nyomdász sajtója alól Philadelphiában. S ami abban a korban, amikor a 13 amerikai gyarmat lakosainak száma összesen 3 millió volt, szinte hihetetlennek tetszett — 300 ezer példányban fogyott, terjedt el 3 hónap alatt. „Annakelőtte soha, egyetlen beszélgetésben sem hallottam ilyet, senki, sem részeg, sem józan állapotban nem tette a leghalványabb célzást sem az elszakadás vágyára” — írta Paine könyvecskéjének váratlan hatásáról Benjámin Franklin, az amerikai forradalom „nagy öregje” (egyébként a villámhárító feltalálója). A Philadelphiában ülésező Kontinentális Kongresszus, az angol korona által, kivetett magas adóterhek ellen berzenkedő gyarmati birtokosok küldötteinek gyülekezete 1776 márciusában már abban a helyzetben találta magát, hogy kiegyezési feltételeit elsodorta a ..Józan ész”. George Washington tábornak, akit a Kontinentális Kongresszus 1775 júniusában nevezett ki az angol „vöröskabátosokkal” itt-ott összecsapó telepes egységekből szerveződő amerikai kontinentális hadsereg főparancsnokává, tamáskodva olvasta a „Józan ész”-t. S aggasztotta ez a csatakiáltásnak is beillő kijelentés: „Újjáteremteni a világot”. Volt ebben valami félelmetes. Mintha a „csőcselék” haragját akarná szabadjái’a engedni ... Az angol korona ellen lázadó telepesek vezetői — jómódú, rabszolgatartó földbirtokosok — nem törekedtek semmiféle társadalmi változásra, „új világ teremtésére”. Csupán a képviselet nélküli adózás ellen tiltakoztak és önkormányzatot akarlak. Az utolsó pillanatig ingadoztak, vajon egyáltalán szembeszúll- janak-e az angol koronával. Es az egyre izgatottabb közhangulatban, a „csőcselék” megmozdulásától tartva, tudatosan igyekeztek határt szabni a „Józan észnek”. Az Alapító Atyák „örökérvényű igazságai!” választási jelszavakként oly gyakran idéző mai amerikai politikusok sem igen szeretnek beszélni Thomas Paineröl és a „Józan ész”-ről. Hanem az Alapító Atyák „dicséretes mérsékletét” emlegetik. . A lelkesedést kétség, befelé tekintés, aggodalom, szkepticizmus mérsékelte ... Nyilvánvaló, hogy ez a megfelelő elmeállapot egy sikeres forradalomhoz ... Egy sikeres forradalmat nem irányíthat a csőcselék szelleme” — fejti ki a bicentenárium alkalmából „Amerikaiak: 1976” címmel kiadott antológiában megjelent tanulmányában Irving Kristol professzor, a New York-i egyetem tanszékvezető tanára. A professzor —, aki egyébként közreműködik abban a 42 tagú kutatócsoportban, amely „kritikus döntések amerikaiak számára” jelszóval Nelson Rockefeller alel- nök és a Rockefeller-vagyon védőszárnyai alatt tanulmányozza az Unió múltját, jelenét és jövőjét — hiteles képet ad arról, miként látja, és hogyan értelmezi a mai hivatalos Amerika a 200 év előtti forradalmat. A legfontosabbnak azt tekinti, hogy —, amint Kristol professzor írja — az amerikai forradalom minden más forradalommal ellentétben „nem ígért túlságosan sokat ... nem ígérte a nyomor megszüntetését... hanem csupán azt ígérte, hogy lehetővé teszi az egyén számára a boldogság kereséKöves Juciit (Folytatjuk)
