Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

1976. július 24., siómból miwm uawraw——BW ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy gépről, ami nincs Takarmányínséges idő­ket élünk. Mezőgazdasá­gi üzemeink legfőbb cél­ja, hogy a téli takar­mányszükségletet az el­képzelhető minden „for­rásból” biztosítsák. Ré­tekről. legelőkről, a más­kor lebecsült mellékter­mékekből, ocsiiból, pely­vából, sőt néha még az árokpartokról is. Ezek­nek a takarmánypótló termékeknek legfonto­sabbika az árpaszalma. Ugyanakkor a szalma kazlazása a gabonater­mesztés jelenlegi fokán is kézi munkaerőt igény­lő feladat maradt. A ra­kodásban eddig nagy segítséget nyújtott az FNU típusú villás hom­lokrakodó. Ez a gép idén eltűnt az AGROKER Vállalat raktáraiból. A gyártó cég jelezte: a tí­pusszéria gyártását meg­szüntetik. Helyette egy másik típust tudnak ajánlani, de az előrelát­hatóan a harmadik ne­gyedévben érkezik, szó­val csak akkor, amikor a kalászosok betakarítá­sa befejeződik. Addig csak hadd mossa a szal­mát az eső, vagy fújja szerte a szél. Ugyanis a még meglevő FNU-gé- pekhez alkatrészt kapni is lehetetlen. Marad a házi újítás, mint az ede- lényi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben, ahol csövekből eszkábálták össze a villa szárait. Hernádnémetiben a Her- nádvölgye Termelőszö­vetkezetben négy hom­lokrakodóból két műkö­dőképest sikerült a mű­helyben összebarkácsol­ni. A kisüzemi. Idegeket ölő módszerek helyett — hiszen csak Hernádné­metiben közel 14.00 va­gon szalmát szeretnének kazalba rakni — talán jobb lett volna más módszert választani. Például az alkatrészel­látást egy évre előre biztosítani... — ki — UIon-útfélen... Jelzőtáblák a biztonsághoz Az Enes—Szegi long közötti útszakaszon állunk, Gibárt község előtt, egy hídon. Te­herautó közeledik szemből. Egy Skoda húz el mellet­tünk. Szerencsére a teher­autó mellett is sikerült. A teherautó vezetője első t'el- ocsúdásában az öklét rázza. Még előbb persze a fékre lépett, így történt, hogy nem a hídon találkoztak. A híd előtt mindkét irányból tábla jelzi, először azt. hogy Út­szűkület". másodszol' azt: „A szemben jövő forgalom el­sőbbsége'-, illetve: „Elsőbb­ség a szemben jövő forga­lommal”. Tulajdonképpen ezért álltunk meg. Kísérőm. Pokomi Gyula, a KPM Mis­kolci Közúti Igazgatóságának forgalmi mérnöke, e táblák szükségességét és jelentősé­gét magyarázta. Hogy miért pontosan itt? Mert e hídon már történt baleset. Akkor is a személygépkocsi vezető­je jelölte magát „elsőbbnek” A tábla szerint pedig nem volt elsőbbsége. Szerencséje sem. A hídon összeöklelözött a teherautóval. Most .is a teherautónak adott előnyt a tábla. Apropó! Ismerik azt a me­sét a két kicsi kecskével?!... Reggel nyolc óra van, a KPM Miskolci Igazgatóságá­nak ÜRH-irodájából hívás megy, Pokomi Gyula vételre jelentkezik: — Mielőtt elindulsz a mai forgalmi bejárásra, gyere be a központba! — Éppen indulni készül­tünk, bemegyek — jön a vá­lasz. Az igazgatóság munkatár­sai a megye útjait járva, munkájukat végezve állandó összeköttetésben állnak a központtal. 2500 kilométeres úthálózat összes gondja az övék. A megye négy nagy területre van osztva, egy-egy terület közvetlen gazdája az illetékes üzemmérnökség Nyékládházán. Szikszón, Sá­toraljaújhelyen és Putnokon. Pokorni Gyulához a 2. szá­mú, i azaz a szikszói üzem- mérnökség területe tartozik: 640 kilométeres közúti há­lózat. Ide indult e napon a forgalmi rend kialakítása ta­pasztalatainak felgyűjtésére, a szükséges tennivalók fel- térképezésére. Útitársul hoz­zá szegődtem, kíváncsi utas­ként. A kocsiban az URH- készüiék egész utunkon sza­kadatlanul adta ,,a műsort”: — Jó, János bácsi, festék­kel és körben, meglesz ... értem. János bácsi megcsi­náljuk .. . — Lacikám, nem értek semmit, csak recseg-ropog a készülék . . . — Most jövök Tárcáiról, kiraktuk a táblákat, me­gyünk ... — 11-es kéri a 39-est," je­lentkezzen! ll-es hívja a 39- est. . . Látják, nemigen értem ez utóbbi hívási; — A 11-es a szikszói üzem- mérnökségünk. az ú(ellenőr­ző kocsijukat keresik — ka­pom a felvilágosítási. Az új KRESZ életbe lépé­sével szükségessé vált a közúti közlekedést segítő, irányító táblák felfrissítése, kiegészítése, fokozott ellenőr­zése is. A 2/1976-os KPM rendelet ,.a forgalmi rend ki­alakításáért .. . az országos közúton, ideértve az országos közút más úttal való keresz­teződését. valamint az or­szágos közút és vasúti pálya kereszteződésében, az oi"sza­gos közúti átkelés szakaszai tekintetében” a KPM terü­leti szerveire nagy felelős­séget ró. Geszlely felé közeledünk. Jelzőtábla figyelmeztet, emel­kedő következik, ne kezd­jünk előzésbe, mert a szem­ben jövő forgalom nem mer­hető fel biztonságosan. Ez a tábla már az új előírások­nak megfelelően készült, és került ide. — Az „én területemen” sok ilyen tábla elhelyezésé­re van szükség, dimbes- dombos ez a vidék. Ugyan­így az útszűkület: jelzésre is nagy figyelmet kell fordíta­nunk. rengeteg útjainkon á híd. szabályozni kel) az el­sőbbség kérdését — magya­rázza Pokorni Gyula. Hogy milyen nagy Szükség van erre, arra már történt utalás. A 3-as főúton végiig a leg­modernebb műanyag vezető- oszlopok. A szikszói üzem­egység telepén is van belő­lük ' legalább százötven — kettétörve. megrongálva haszna vehetet len ül. — Alig van közöttük olyan, amelyik baleset következté­ben rongálódott — mesélik. — sportot űznek kilörilf ezeket oszlopokat. Forró község határában új üzemanyagtöltő állomás van épül az új szerviz is. A ?-as út mellett, éppen ott, ahol a benzinkúthoz kell befor­dulni. hatairhas táblán a volna meg Néhányan abból, hogy a műanyag TŰZ ÉP Vállalat reklámja olvasható. Engedélyt az el­helyezésére senkitől nem kaptak. Felszólítást — igaz, még csak szóban — már igen. A forgalmi mérnök ..beállít” a hirdetőtábla utat takaró vonalába, máris ki­derül: nemcsak „formai” okokból kell eltávolítani in­nen a reklámot. A főútvonalra több község tanácsi közút.ja „fut be” A legtöbb esetben azt tapasz­taltuk.. hogy nincs kitéve az „Állj! Elsöbbségadás kötele­ző" jelzésű tábla. Pokorni Gyula ezeket mondja — Nagyon sok problémát okoz nekünk ez a helyzet. A tanácsok többségének nincs megfelelő pénzösszege a táb­lái; elkészíttetésére. A ren­delkezések lehetőséget adnak arra. hogy 1977. december 31-ig festett jelzőtáblákat helyezhetnek cl. A nyári mezőgazdasági munkák elvégzése után a forrói tsz-nek meg kell épí­tenie majd egy terelökara- mot. Legelőjükről ugyanis a 3-as főúton át hajtják most itatni a szarvasmarhákat. A tereiőkarámnak húsz méter szélesnek keli lennie, liusz- huszonöl méter hosszú sala­kos „beterelő” utat kell csi­nálniuk, és természetesen gondoskodniuk kell majd az útszakasz, tisztántartásáról is. Az igazat megvallva, a karbantartók helyett szíve­sebben használnám azt a ki­fejezést: útszépítők. Egy kor­szerűen megépített, rendben tartott, szép útnak „esztéti­kai-’ értéke van. Munka köz­ben találtunk egy Unimog alapgépei, az úlszéli füvet, gazt „kaszálta”. „Csodagép­nek” tartják. Bruoszlik József kiszáll a vezetőfülkéből, ó mutatja be: Azt mondják, 360 mű­velet elvégzésére képes ez a gép! közúton negyvenfélét tud. Az útépítőkkel Fonynál ta­lálkoztunk, a Vilmätny—Vá­mosújfalu közötti útszakaszt • csinálják, igencsak szükség van már erre a korszerű út­ra. Ahol még nem épült meg, nemcsak látjuk, tapasztal­juk is, hogy miért. Ügy tartják, az igazán szép utat két oldalon fák kísé­rik. Szikszó és Miskolc kö­zött nemcsak ezzel a cél­lal ültettek az út mentén fá­kat, Télen a hófúvások el­len van védőszerepe. Itt is akadt e napon munkálkodni való: kelten az elszáradt iá­kat fűrészelték... Ténag.v József fifty ázzon rá az i A szíj I oi k özö m bösséörő I pc. /C-SQUi, Áttöröm magam a nézők gy íirűjén, es erélyesen rájuk kiáltok: , „Azonnal hagyj ától ; abba!” Azok ket­ten egy pillanatra meghök­kennek. Rám néznek. Végig­mérnek. Látom, a táskájuk a földön . hozzáteszem hát: Sétám félútján megpihen teán az alaposan benépesedett játszótér egyik padján. El­néztem a homokozóban ját­szadozó csöppségeket. Mel­lettem fiatal mama olvasott Egyszer csak látom, hogy az egyik, másfél éves forma kis poronty markából eszi a bo mokol. — Tessék csak nézni! — szólok az olvasásba merült mamához. — Az a kicsi ott a szájába veszi a niszkos ho­mokot — Nem az enyém! — fe­leli az asszony.'És olvas to­vább. Majd hozzáteszi: — Vigyázzon rá az anyja! Ennyi közömbösség láttán csalódottan, de segíteni aka fással mentem a homokozó­hoz. El akartam vinné a csap hoz. hogy megmosdassam a kicsit. Alig értem mellé máris ugrott felém a másik pádról az anyja. — Mit akar vele? — Eszi a homokot — mond­tam mentegetödzéskénne'i. — Na és? Nem a magáét eszi! Erre már nem is tudtam felelni. Ennyi csalódás sok volt egyszerre, néhány pert leforgása alatt. Először a kö­zömbösség, a nemtörődömség tapasztalása hangoll le, ami­kor a fiatal anya más gyér tnekével nem volt hajlandó törődni, másodszor segítem akarásom durva visszautat’ tása. Szerencsére nem mindené ilyen. Szép példáját is laton a fiatal anyák összefogása nak Egy mama három gyér mélekéi érkezik a játszótér re. 2—3 évesek lehetnek Olyan kedves látvány, hogj beszédbe elegyedem vele mert az iménti arculÜtés tor tómban szorító gombócát fe kel) oldani valami széppé’ tóval, derűt adóval. — Mind az anyukáé? kérdezem. — Nem. Csak égj'.- Hár­man vagyunk a házban gyer- mékprvndozásin. és minden­nap másikunk hozza el sé­tálni és játszani a gyereke­ket. Addig a másik két anyuka szabad, nyugodtan vásárol, főz. takarít, mos, va­sal. Vasárnap mindenki ma ga van a sajátjával. Az asszonyka kedves es szeretettel biztatgatja játék­ra a másik két anya gyer­mekét is. Hogy ő is vissza kapja? igen. Az egymással örödésnek a kölcsönössé1.:"' 'éli alapulnia' Megbékéltél) indulok iia .afelé. Utam egy iskola met ett vezet el. A téren kupac ba verődött, felnőttek állnak Valamit néznek. Én is oda- kirakodom. Látom ám. hogy * kör közepén kél — tíz éves forma — fiú verekszik A körbenállók biztatásán oüfölik egymás: „Ne hagy magad, kiesi”' — hangzik in nen is. onnan is. Ügy lát­szik. a gyengébbnek druk­kolnak. Senki sem akad. aki szétválasztaná a két kiska­kas*. Pedagógusvérem meg­„Ha azonnal nem indultok haza. elveszem az ellenőrző­töket!'’ Ne. ennek van ha­tása. Kapja mindegyik a tás­káját. és csalódottan, meg­szégyenül ten kullog el. A fel­nőttek közül valaki felém bök, s így szól: „Könnyű ne­ki ! Ismerem. Tanítónő. Neid szót fogadnak”' Nem. nem azért fogadtak szót. mert tanítónő vagyok. Nem is ismertek-. Csupán ha­tározott fellépésemnek kö­szönhettem. hogy komolyan vették n felszólításomat. Eiég baj. hogy senki sem akadt, ■•ki ezt megtette volna Igaz. ma egyszer — a no- uokozónál — megjártam a leavatkoziissal. de kárpótolt érte az utóbbi eset. S én ez- itáti sem- nézem közömbösen H más gyermekének a helv- elenkedését. Jó lenne, ha ninél több követőm akad­ta. mert végül is: minden ’.vermek mindannyiunké' A másét, is óvnunk, nevelnünk kell. nemcsak a magunkét — é Nyári, bői on dsá&ok A kánikula első napjai után agy véltük: nem bírjuk torobb.- -------......................--szaladunk, clpárolgunk. Meg S zép lassan megsülünk, mega m' m mindig bírjuk igaz. kissé bambiiban. Nincs mar kedvünk a méltatlankodáshoz, a hőség szidáséhoz sem. Halvány i igaszt keresve nézzük inkább meg az alanti képeket. weM?**"* I IpMpÄk. Sör . ­ss*, _________ v-'.-'-s-: -,'C­sP&aiF®! ; k­: ' % 0 ­ők” • -Mi t'-'v Azért ez sem volt sokkal jobb! A képen látható göngyölegek az úgynevezett seritalí tartal- — ‘----- i. bár az ulób­M ár alig emlékezhetünk rá. milyen is amikor esik az cső. De végre, pénteken délután nagy zápor söpört ’ égte Miskol­con. Szívesen kerülgettük a nagy viztócsákat.. . Mégse szidjuk állandóan a meleget! Mert azért ez a csak ilyentájt készülhet. Bizony! (1. j. ­Kép is - pl)

Next

/
Thumbnails
Contents