Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
É5ZAK-M AGYARORSZÁG 2 1976. július 21., szerda Gierek beszéde Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn felszólalt azon a tanácskozáson. amelyet Lengyelország legnagyobb vállalati pártszervezeteinek első titkárai tariottak Varsó., ban. — Az ország dinamikus fejlesztésére irányuló stratégia folytatása az egyetlen olyan helyes megoldás, amely megfelel közszükségleteinknek és lehetőségeinkne/c — hangsúlyozta Gierek és emlékeztetett arra, hogy az idei első félév gazdasági eredményei jók. A gazdálkodás hatékonyságának javítása nélkül elképzelhetetlen a nép életszínvonalának további emelése — jelentette ki Gierek. Rámutatott. hogy jobban kell hasznosítani a dolgozók képzettségét. fokozni kell a munka- fegyelmet, javítani kell a m un k aszervezést. — Lengyelország a KGST keretében megvalósuló gazdasági integráció erősítésére törekszik. — Nagyon nehéz problémát kell megoldanunk az élelmiszergazdaság területén —• jelentette ki a továbbiakban Gierek és kifejtette: ezek a problémák mindenekelőtt abból adódnak, hogy az el- múlL kél évben a tervezettnél kisebb volt a termés, miközben gyorsan növekedett az élelmiszer-fogyasztás. Az élelmiszer-gazdaság figyelmünk középpontjában áll. A Központi Bizottság legközelebbi plenáris ülése a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik majd — közölte Gierek. Hangsúlyozta. hogy a felvásárlási árak nemrég végrehajtott emelése a mezőgazdaság intenzív ' fejlesztését elősegítő lényeges tényező volt. 'úmmíma bmlwá hatáskörért bővülése Bizottsági ülés az SZMT-ben Tegnap, július 20-án, Miskolcon, az SZMT-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának szervezési és káderbizottsága. Három napirendi pontot tárgyaltak: a II. félévi munkatervet, az 1975. évi mozgalmi statisztikát és a bi. zalmiak hatáskörének bővülését. Ez utóbbi jelentőségével emelkedett ki a többi pontok közül. Ismeretes, hogy 1976. II. félévében megkezdődik a bizalmiak bővített hatáskörének gyakorlati alkalmazása. Ez jelentős feladatot hárít valamennyi munkahely gazdasági, szak- szervezeti vezetésére. A SZOT és a Minisztertanács közös irányelve alapján máris elkezdődtek a konzultációk, hogy az egységes értelmezést biztosítsák. Egy sor kérdésben a bizalmi hozzájárulása nélkül nem lehet ezután semmilyen munkahelyi fórumon döntést hozni. Szükség lesz véleményére, egyetértésére, a bizalmi- és főbizalmi-tanácskozások állásfoglalására. Alapbért szétosztani, kitüntetést odaítélni, üdültetni; lakást osztani. segélyt adni, jutalom- szabadságot odaítélni stb. a szakszervezeti bizalmi hozzájárulása nélkül ez év második felétől nem lehet. A szervezési és káderbizottság ebben a kérdésben végzett összegezést, hogy a vélemények pontosításával, az eddigi tapasztalatok hasznosításával segítse megyénkben ezt a fagyon fontos munkát eredményesen elindítani. Az ülésen Kopcsek Ivire, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetője elnökölt, és adott tájékoztatást a napirendi pontokat illetően. Az 1975. évi mozgalmi statisztika elemzéséről Béres Gyuldné, az SZMT szervezési bizottságának munkatársa tartott tájékoztatót B. I. 11 telsDoütatási intézményeiben végzett pályakezdő szakemberek elhelyezése A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. A határozat kimondja, hogy a munkáltatók a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröket az 1977. január elseje után végzett pályakezdő szakemberekkel csak pályázat utján tölthetik be. Kivételek azok a munkakörök, amelyekhez művészeti főiskolán szerzett, nem pedagógus végzettség szükséges, vagy amelyeket tanulmányi, szerződéssel kötöttek le. Pályakezdő szakembereknek kell tekinteni a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett fiatalokat mindaddig, amíg a felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő műnkakörben, illetve szövetkezeti tagsági, viszonyban három évet nem töltenek el. A részükre meghirdethető munkahelyek számát évente az illetékes miniszterek határozzák meg, figyelembe véve az egyes területek és szakmák munkaerő-szükségletéi, valamint a végzők számát. A pályázatokat az egyes szakterületekre megállapított képzési idő befejezése előtt hat hónappal meghirdetik. Felhívja a kormányhatározat a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy az általánosnál kedvezőtlenebb adottságú, vidéki munkahelyet vállaló pályakezdők tartós letelepedését meglevő erőforrásaikból, a jogszabályok által biztosított lehetőségek legjobb kihasználásával segítsék elő. A munkaerőhiánnyal küzdő területeken a területi pótlék, a j letelepedési segély, a kedveznie- í nyes személyi kölcsön összegének differenciált megállapításával kell a pályakezdő fiatalokat munkavállalásra ösztönözni. A családalapítási kölcsön legmagasabb összegét célszerű megállapítani. Intézkedik a kormányhatározat azzal kapcsolatban is, hogy a társadalmi ösztöndíj valóban azoknak a vidéki területeknek a munkaerő-helyzetét javítsa, ahol legnagyobb szükség van a szakemberekre. Azokat az egyetemre, főiskolára jelentkező fiatalokat, akik tanulmányi szerződésben kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezését követően c területeken vállalnak munkát, a felsőoktatási intézmények — az előírt követelmények teljesítése eseten — kötelesek a felvételeknél előnyben részesíteni. A tanulmányi szerződést megszegő társadalmi ösztöndíjas helyett a jövőben a vállalatok,' intézmények, szövetkezetek nem vállal- hatják át a visszafizetési kötelezettségeket. A pályázati rendszert megszegő munkáltatók vezetőit fegyelmi úton és anyagilag is felelősségre vonják, a pályakezdő szakemberek munkaszerződése pedig ilyen esetben érvénytelen. Helsinki évfiriiló A TASZSZ kedden kommentárban emlékezett meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben elfogadott záróokmánya aláírásának közelgő első évfordulójáról. A kommentátor rámutat: a helsinki konferencia kemény csapást mért az erőpolitika és a revans híveinek terveire. A záróokmány aláírása óta még egy esztendő sem telt el, de Nyugaton egyesek máris megkísérlik, hogy az okmány bizonyos fejezeteit szembeállítsák más lét jezetekkel, sürgetik, hogy bizonyos megállapodások végrehajtását részesítsék előnyben más megállapodásokkal szemben. A TASZSZ hírmagyarázója a Szovjetunió állásfoglalását Leonyid Brezsnyev szavaival érzékelteti. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán a többi között hangsúlyozta: a Szovjetunió amellett száíl síkra, hogy fokozatosan konkrét tartalommal töltsék meg a konferencia záróokmányában foglalt megállapodásokat. Hozzáfűzte: hangsúlyozni kell, hogy az okmány jelentőségét teljes egészében kell látni s értelmezni, nem szabad találomra kiragadni • belőle egyes részleteket, amelyeket egyesek taktikailag megfelelőbbnek vélnek a maguk szempontjából. Az európai biztonsági konferencia gondolatát és végeredményét ugyanígy értelmezik a testvéri' szocialista országok is. A kommentár megállapítja: a közelmúltban az európai béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi fejlődés problémáit vizsgálták az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. A huszonkilenc testvérpárt képviselői rendkívül nagyra értékelték a helsinki konferencia eredményeit. A kommunisták véleménye szerint a Helsinkiben elért megállapodások hatékonysága döntő mértékben attól függ, hogy a résztvevő államok mennyire következetesen és milyen pontosan tartják be az európai biztonság kérdéséről konszenzussal elfogadott tíz elvet, és valósítják meg a záróokmányban foglalt összes megállapodásokat. Mario Soares, kijelölt portugál miniszterelnök megkezdte tárgyalásait a nemzetgyűlésben képviselt pártokkal az új kormány összetételéről és programjáról. Soares (a kép előterében) találkozott Alvaro Cunhallal (jobbról a második), a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki tájékoztatta a kormányfőt a nemzetgyűlési többséggel nem rendelkező egypárti kormány megalakításával kapcsolatos aggodalmairól Van-e élet a Marson? Ha minden úgy sikerül, ahogy -az elméleti számítások, a laboratóriumi modellkísérletek eredményei alapján várható, a következő hetekben, hónapokban választ kap az emberiség arra az ősi kérdésre: van-e élet a Marson? A csaknem ,egy éve hosszú útjára indított Viking —1 űrszonda ugyanis — amint ezt a hírügynökségek jelentették — még júniusban elérte a „vörös bolygó” térségét és Mars körüli pályára állt. A július 4-ére kitűzött eredeti leszállást többször is elhalasztották, mivel a kiszemelt területek nem voltak alkalmasak a landolásra. Végül július 20-án, közép-európai idő szerint a déli órákban .simán leereszkedett a Viking—1 a Mars felszínére. A vil„g közvéleménye nagy figyelemmel kíséri az amerikai központból érkező híreket. hiszen a Föld bolygó .szomszédja még nem került i lyen közvetlen vizsgálati közelségre. Sok kérdésre várnak a tudósok választ a Viking—1 jelzéseiből. Panoráma-felvételeket és térhatású képeket készít a leszállás területéről, ásókarjaival a talaj felszín alatti rétegeit is vizsgálhatja, meteorológiai műszereivel méri a hőmérsékletet, a szelek sebességét és irányát, azonkívül geofizikai méréseket végez, A legfontosabb és legérdekesebb feladata azonban az oly régóta feltételezett marsi élet felderítése. Az élőlények létezését a Marson már a korai távcsöves vizsgálatok feltételezték, a hótakaróból és évszakos változásaiból gondoltak az élet szempontjából szükséges víz jelenlétére, a színváltozásokból pedig sokan növény létezésre következtettek, a Mars csatornáit pedig mesterséges létesítményeknek tulajdonították. Az első Mars-szondák azonban megállapították, hogy a Marson a széndioxid-légkör rendkívül ritka, elenyészően csekély az oxigéntartalma, szabad vizet pedig egyáltalán nem találtak. A színváltozást sem a növényzet okozza. hanem óriási porviharok eredményezik, a csatornákat pedig hegyképzö erők hozták létre, nem pedig értelmes „lények ... Mindez mégsem zárja ki,' hogy az éleinek valamilyen sajátos megjelenési formája létezhet a Marson. A Vikingprogram tervezői abból indultak ki. hogy bármilyen típusú élőlények legyenek is a Mám talajában vagy annak felszínén, anyagcseréjükben a szénmonoxidnak, vagy a széndioxidnak szerepelnie kell. A talajmintát tehát; megfelelő berendezésekben radioaktív-izotóppal jelzett szénmonoxiddal és széndioxiddal hozzák össze, megvilágítják, majd öt nap múlva analizálják a mintát, hogy az esetleges élőlények testébe került-e a Földről feljuttatott gázokból. Természetesen ezzel párhuzamosan kezeletlen talajmintát is vizsgálnak a készülékek. A két eredmény különbsége — ha ilyen lesz — biztosan jelzi a primitív marst életet. Ezenkívül természetesen még sok egyéb biológiai értékelő berendezés is működésbe lép. Az emberiség történelmében először jutott el annak a közelébe, hogy bepillantson a marsi élet titkaiba. A műszerek és berendezések hibátlan működéséhez persze szerencse is kell. vagyis olyan helyre kellett leszállnia a Viking—1-nek. ahol valóban van is élőlénv. A Szaharái *in például vannak ugyan tevék, de egy idegen bolygó véletlenszerűen földre tett űrszondája valószínűleg egyet sem látna. A Viking—1-et szeptemberben követi a Viking—8, hogy a vizsgálatai megerősítsék a Viking—1 eredményeit. Fetedékenységünk emlékei Hit őriz a vas Hol volt. hol nem volt?... — Meg mernék rá esküdni, hogy amikor a munkahelyemről .eljöttem, még megvolt. Na, nézzük csak sorjában ... Először is beszaladtam a dohányboltba, egy doboz cigarettáért, de ott nem hagyhattam. A hat húszat a zsebemből vettem ki. a cigarettát meg beletettem a táskába. Ott tehát még megvolt. A fodrászatban? Nem, ott sem maradhatott, hiszen az utcán csak ezután oktatott valaki, hogy ne bámészkodjak oldalra, előre nézzek, és ne lóbáljam azt a fránya táskát összevissza, mert nem lehet tőlem közlekedni. Apropó! Közlekedés... csak nem a buszon?... Amikor felszálltam ... Ki tudja, hogy így, avagy másképpen: elhangzolt-e, vagy sem a fenti monológ. Tény azonban, hogy a talált tárgyak puszta felsorolása is nekiszabadítja a képzeletet, szövi a különböző történeteket. A Miskolci Közlekedési Vállalat díjszabási és kereskedelmi osztályának a vezetője egy vastag fedelű nagy könyvet lapozgat, onnan olvassa : — Egy kék — sárga, fehér, fekete — szatyor, táska, gsernyő, esernyő, itt megint egy esernyő, ■ aztán van itt pénztárca, korsó, köpeny, bő_ rönd és így tovább — vet rám egy pillantást Mátyus László osztályvezető —, tulajdonképpen ebben a körben forognak a mi munkaterületünkön, az autóbuszokon, villamosokon, jegyárusító pavilonokban otthagyott, vagy oda leadott tárgyak. Ha .jól megnézi, — mutat a „nagykönyvre” —, még az is kitel-' szik ebből, mikor volt hűvös, esős idő, mikor volt ősz és tél... — Mennyire vagyunk feledékenyek ? — A nyilvántartásunk alapján a számszerűségre azt mondhatom, hogy nem „veszélyes” a helyzet. Az általunk őrzött tárgyak pedig azt jelzik, hogy nem „kockáztatjuk” nagv értékeinket. Hozzáteszem azonban: nem minden elhagyott tárgy, elvesztett érték kerül hozzánk. Sok mindent őrzünk itt hosszú ideje, amit még nem keresett a gazdája, ugyanakkor sokan keresnek olyan tárgyakat, értékeket, ami nem került, ide. Amióta a KN-es járatokat bevezettük, kisebb a lehetősége annak, hogy a mi dolgozónk találjon meg egy-egy elvesztett holmit— Most, nyáron, melyek a leggyakrabban gazda nélkül maradt tárgyak? — Elég sok a szatyor és a reklámtáska; a legülönbö- zöbb dolgokat tartalmazzák, elsősorban persze strandkellékeket. Sok napszemüveget is találunk. — Mi a sorsuk az itt őrzött feledékeny ség-emlékeknek ? — Rendelet, utasítás van arra, mi a vállalat kötelessége. Először is pontos leírással, időpont-meghatározással nyilvántartásba vesz- szük az elvesztett tárgyat. Ha biztonsággal megállapítható, hogy ki a tulajdonos, akkor írásban értesítjük. A személyi igazolványokat, katonakönyvet, útlevelet — ilyen is van, főleg nyáron — az illetékes szervekhez továbbítjuk. Az egyéb tárgyakat — ha tulajdonosuk nem jelentkezik — a rendeletben előírt ideig őrizzük, aztán átadjuk értékesítésre. Megkérem Mátyus Lászlót, a hallottak után juttassunk valamit a szemnek is: nézzük meg a jelenlegi „készletet”. A szomszéd irodába tessékelnek. A két vasszekrényről lekerül a lakat, tessék ... itt láthatók amiről az előbb hallottunk; könyvek, fésűk, órák, írószerek, és sok-sok táska, szatyor. A korsó üres, a hatalmas bőröndben néhány ruhanemű. A talált tárgyak mindegyikén szám, amellyel a nyilvántartó könyv alapján visszaidézhető a „történetük”. Az irodában, az asztal mellett a legújabb „leletek"; majd eztán kerülnek lakat alá .. . — Ezt a hátizsákot hajnalban találta egyik buszvezetőnk az utcán; biztosan egy horgászni induló vesztette el, ilyen kellékek vannak benne — vállalja az „idegenvezetést” az itt dolgozó hölgy, majd a szekrényhez támasztott földmérőműszerállványra mutat: — ezt négy napja őrizzük, még nem jelentkezett érte senki. Itt volt azonban minap egy „vesztes”, aki sikeresen jutott végig a „hol voh még meg, hol nem volt már” fej- törőjátékon — meg is kapta barna táskáját, igazolványait és az 1320 forint készpénzt: ezt mind ő vesztette el. A Miskolci Közlekedési Vállalat nagy körültekintéssel. felelősséggel foglalkozik íeedékenységünk, szórakozottságunk — olykor elszó- rakozottságunk — minden egyes „emlékével”. Mindazt, amit magunkénak tudhatunk, érték; valamiképpen szükségünk van rá., ök így tartják.-KLegközelebb pedig a MAV_ hoz megyek majd el hasonló ügyben. Talán viszontláthatom legutolsó esernyőmet... Ténagy József
