Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

1976. július 2., péntek £SZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem kampányfeladat Kapacitás és létszám Elfogadott tétel, tagadha­tatlan lény — amit a párt a XI. kongresszusa is hang­súlyozott —, hogy gazdasági építőm unkánk kulcskérdése a hatékonyság. Ennek érdeké­ben a források, a rejtett tar­talékok felkutatása Borsod­ban különösen nagy .jelentő­ségű, ahol 1970-hez képest 50 százalékkal nőtt. a szo­cialista ipar bruttó állóesz­közértéke, ami 1975 végére elérte a 60 milliárd forintot. E berendezések 47 százalékát gépek és berendezések al­kotják. Megyénkben a tech­nikai felszereltség is lénye­gesen magasabb, mint az or­szágos átlag, ami kitűnik ab­ból is, hogy az egy foglal­koztatottra jutó állóeszközök bruttóértéke 395 ezer forint, szemben uz országos 205 ezer forinttal. Néni mindegy te­hát a népgazdaság számára, hogy mi, borsodiak a ránk bízott termelőeszközöket ho­gyan használjuk ki, me­gyénk üzemei és vállalatai hogyan élnek a lehetőségek­kel. Amikor nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy egy si­keresen zárt negyedik ötéves terv után a rendelkezésre álló kapacitások kihasználá­sának a növelésében figye­lemre méltó eredményekről adhatunk számot, soha nem szabad elfeledkeznünk, hogy sok még a kiaknázatlan tar­talék. A fő feladat a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának az eddigieknél erőtel­jesebb növelése, amelynek egyik útja a korszerű ter- melöberendezések még jobb kihasználása. Egy valamit azonban soha nem szabad figyelmen .kívül hagyni, hogy az ötödik ötéves terv idősza­kára előirányzott termelés- JiöVekedés egy részét nem új beruházásokkal, hanem a meglevő berendezések jobb kihasználásával kell elérnünk itt a megyében is. Sajnos, e ■tekintetben helyenként, — többek között a Mezőpanel­nél és az Avas Bútorgyár­ban, — érvényesül egyfajta szemlélet, amely szerint ter­melésbővítés, vagy minőség­javítás csak újabb kapacitás létrehozásával valósítható meg. A helyes törekvés az, ami- ■ re a Diósgyőri Gépgyár mu­tat példát. Ebben a nagy­üzemben — s másutt, a BVK-ban, a TVK-ban, a Le­nin Kohászati Müvekben, az Ongüii Csavargyárban, az Óz­di Kohászati Üzemekben, az Elzett Művek sátoraljaújhe­lyi gyárában megfelelő szer­vezeti keretek megteremtésé­vel — elsősorban a korsze­rű, nagyértékű, termeléke­nyebb berendezések kihasz­nálásának fokozására töre­kednek. Ez az igényes, mindenre kiterjedő figyelemmel vég­zett munka, ha nem is má­ról holnapra, de a távlato­kat tekintve, nem marad eredményleien. Mint ahogy nem maradt az a korábbi években sem. amit tanúsít — többek között —, hogy a szocialista ipar termelése Borisodban. 1975-ben 1973-hoz viszonyítva 8,3 százalékkal növekedett. Ahhoz, hogy a hatékonyság ne csak elv ma­radjon az üzemeknél és vál­lalatoknál, feltétlenül szük­séges, hogy tettekké érlelőd­jék minden elhatározás, amelynek mottója kell le­gyen : nem kampányfeladat­ról, hanem hosszú távú ten­nivalók végrehajtásáról van szó. Hosszú távú tennivalót: je­lent a munkaerővel való he­lyes gazdálkodás is, ami — akárhogy vesszük — szorító gond megyénkben. Amikor munkaerő-gazdálkodásról be-, szélünk, egyáltalán nem munkaerőhiányról van szó, mint azt sokszor és sok he­lyütt értelmezik. A statiszti­ka adataiban és a gyakorlati életben is a látszat a munka­erő hiánya. Valójában vi­szont: arról van szó, hogy a munkások egy része nem ott dolgozik, ahol munkájára a legnagyobb szükség van. Végeredményben m un kaerő- hiány az is, ha laza a mun­kafegyelem, ha széteső, nem kielégítő a különféle munka- folyamatok megszervezése. Mindez visszahat a kapaci­tások megfelelő mérvű ki­használására, ami a haté­konyságban ellenkező előjel­lel mérhető. Az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy egyes vállalatoknál nem tö­rődnek kellő intenzitással a szakmunkásképzéssel, ugyan­akkor arra sincs gondjuk, hogy növeljék a több szak­mával rendelkező munkások arányát., E tekintetben köve­tendő a Borsodi Vegyikom­binát példája, ahol évek óta nagy körültekintéssel szer­vezik meg az ,,Egy munkás több szakma” elv jegyében a továbbképzést. S ehhez minden feltételt biztosítanak. Tulajdonképpen a munka­erővel való helyes gazdálko­dással függ össze a nullára írt gépek továbbüzemelteté- se is azáltal, hogy e beren­dezések egyrészt, elavultsá­guk miatt több munkaerőt kötnek le, másrészt: elvon­ják a munkaerőt a korszerű berendezések üzemeltetésé­től. Emiatt e nagy teljesít­ményű gépek a második és harmadik, műszakban tétlen mii állnak, mert nincs, aki dolgozzék velük. A kapacitás kihasználásá­ban a színvonal további nö­velése is sokrétű és szerte­ágazó feladat. Üzemenként és vállalatonként a teendők mértéke és sürgőssége más és más. Ahol a sajátos hely­zetet is belekalkulálják a számításokba, ott a lelátjá­tok konkrét tartalmat kap­nak nemcsak a helyi teen­dők, de a központi útmuta­tás végrehajtásában is. Tud­valevőn, július elsejével ha­tályba lép a munkaerő köz­vetítéséről és toborzásáról szóló rendelet, amely megha­tározza a közvetítés általá­nos szabályait. Ezek szerint a közvetítést az illetékes ta­nácsok szakigazgatási szervei végzik, messzemenően figye­lembe véve a népgazdasági tervek, az ágazati és terület­fejlesztési célkitűzések igé­nyeit.. Ezek kielégítésére fon­tossági sorrendet állapíthat­nak meg. E kormányszintű rendelkezés nagy segítséget jelent az üzemek és vállala­tok létszámgazdálkodásához, amihez azonban mindenütt a saját, erőforrások és lehető­ségek érvényesítése is elen­gedhetetlenül szükséges. A kapacitások ésszerű és magas szinten történő ki­használása olyan igény Bor­sodban, ami együtt jár a közvélemény figyelmével, az­zal, a szereppel és felelősség­gel, amivel megyénk népgaz­daságunk egészének tarto­zik. T. F. A fekete, zsíroskalapú föld­műves egykoron a hajnal .hú­sé alatt kiballagott a tábla szélére. Arca semmit sem árult el. Szigorú volt és fá­radt, mint mindig, de belül ott a verejtékszagú ing alatt izgatottabb volt a dobogás. A válla nem érezte a kasza sú­lyát,, oldalát még nem húzta a vászontarisznya. Szó nél­kül haladt, ahogy asszonya is — aki karján kosárral, ke­zében sarlóval — csendben bandukolt utána. A föld szélén azután meg­álltak. Tekintetűkéi végig- hordozták a hajnal pírjában halkan suttogó kalászokon. Szemük érzelemmel telt meg, ott. belül pedig jóleső szoron­gás jarta át a szikár testet. A kasza jenese belecsen­dült a pirkadatba. Az első suhintás akkordjai, a dűlő kalászok halk robaja után mégis csend támadt. Nem volt hosszú a zajtalan idő, számukra azonban az ünne­pélyesség, az öröm. pillana­tai voltak, amikor karjukkal az első kéve búzát, emelték magukhoz... * Jöttek és újra jönnek dél­ceg kombájnok'. Zúgó zajjal, forgó motollákkal és ott t csali sülünk munkaadói segítséggel A Hejömenti Állami Gaz­daság dolgozóinak a kollektív szerződésben nagy segítsé­get biztosit a lakásépítkezés­hez. A beépítésre alkalmas telekkel és építési engedély­ivel rendelkező dolgozóik ré­szére a lakásalapból teljesen kamatmentes kölcsönt nyúj­tanak. A kijelölésnél előny­ben részesülnek a törzsgár- dalagok és a nagycsaládos dolgozók. A kollektív szerző­dés kimondja, hogy a köl­csönben részesített dolgozók 75 százaléka fizikai állomá­nyú kell. hogy legyen. A kamatmentes kölcsön visszafizetésénél is kedvez­ményt kapnak a törzsgárda- tagolc. A kölcsönszerződés megkötésétől .ámított tízévi folyamatos szolgálati idő után 20 százalékkal, további két év után 15 százalékkal, de összesen legfeljebb a telje« kölcsöntartozás 50 százaléká­val csökken a dolgozó tarto­zása. Az idén a gazdaság hat dol­gozója részesült 60—60 ezer forintos lakásépítési kölcsön­ben. fenn', rajtuk az egykori feke­te, zsíros kalapos emberrel, vagy a fiával, aki azóta... Nos, aki svájci sapkát visel, akiinek napégette karja kor­mányt szőrit, és szeme mű­szert. figyel. Jarjak-~a búza- mezüket, tarlót hagyva ma­guk után, tartályaikba gyűjt­ve a kenyeret adó szemet... ...mert a gabona évezre­dek, óta társa az embernek. Verejtéket fakasztó, aggódást kikövetelő — sok-sok évszá­zadon át a korgó gyornrú magyar parasztnak — gúnyo­san éneklő, de mindig —ak­kor és most is — életet je­lentő társ. A férfias, merev szánt bú­za, a mindig fejet hajtó rin­gó árpa, a karcsú kalászti rozs és a zászlóval integető zab munkára nevelő, becsü­letre, takarékosságra tanító barát. A kalász becsülete a, pa- raszientber becsülete. Azé a paraszté, aki sarlóval, ka­szával, kombájnnal küzdött és küzd a szemért, aki kilen­cedet és tizedet, adott, aki sum másként, képesként ragu zsellérmódra törette kezét, sajditotla derekát, de aki Július 4-én. vasárnap a szövetkezők világszerte meg- ünnepldk az 54. nemzetközi szövetkezeti napot. Me-, gyünkben az ipari, a mező- gazdasági és a fogyasztási szövetkezetek több, mint há­romszázezer tagja ünnepel ezen a napon, s emlékezik meg a szövetkezeti mozga­lom eredményeiről, a mozga­lom által képviselt' haladó gazdasági és társadalmi tö­rekvésekről. A Borsod-A ba új-Zemplén 1 megyei Szövetkezetek Koor­dinációs Bizottsága az 54. nemzetközi szövetkezeti nap központi megyei ünnepségét július 4-én, vasárnap dél­előtt fél 10 órai kezdette! Putnokon rendezi meg, szép időjárás esetén a nagyköz­ség Szabadság téri parkjá­csak ma ünnepli meg igazán az új kenyér napját. Ma- amikor már nem kel érte ne­héz verítékkel sokszorosan megszenvednie. ★ Húsz-huszonöt evvel ez­előtt sem volt még ritka, a keresztben száradó gabona között tarlöt járó, hajladozó gyerekek, feketeruhás öreg­asszonyok látványa. Kalászt szedte£. Mozdulataikban to­vább őrződött az első embe­rek gyűjtögető életmódja. És a ragaszkodás . a búzához, a kalászhoz, a szemhez; az élet, a kenyér tisztelete. Haj­ladoztak. mint annyian és annyi mindenért a korábban élők. Kezükben csokrot ké­pezett a tarló felsze­dett kalász. Szebbet, mint bármelyik virág csokra. Ma már nem gyűjtenek ka­lászt. De a gépet kordában tartó ember vigyázza a ter­meszei és az emberi munka teremtette termest. Vigyázza es óvja. Begyűjti a forró me­zőkről, megörli és a kenye­ret leteszi mindnyájunk asz­talára. Fehér kenyeret, fosz­lós kalácsot. Ünnepkor és hétköznap. Mindig. Mert tudja. és tudjuk mindnyájan: a búza maga az élet. Hajdú Imre bah, rossz időjárás esetében a putnoki Ságvári úti 11. szá­llj, általános iskolában. A szövetkezők ünnepi gyű­lésére a megye minden ré­széből több ezer vendéget várnak Putnokra. A fél 10- kor kezdődő seregszemlén ár. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd ünne­pi kultúrműsort rendeznek, amelyen a három szövetke­zeti ágazat legjobb, öntevé­keny kultúrmunkásai lépnek fel. A műsorban szerepel többek között a Mezőkövesd és Vidéke A fesz tárd! Páva­köre és vegyeskórusa, a mis­kolci ipari szövetkezetek táncegyüttese, a Sátoralja­újhely és Vidéke .Mész Heay- alja táncegyüttese a me­zőkeresztesi Aranykalász Ts* híres férfikórusa. Épül a Hejömenti Állami Gazdaság igrici kerületében a 416 férőhelyes tehenészeti telep. A MEZÖPANEL,-rendszerű istállókat és szociális épületeket a Hájdú-Bihar megyei SZEV dolgozói készítik. A több mint 40 millió forintos beruházást előreláthatóan iövo év novem­ber elsején adják át. . Fotó: Sz. Gy. Július 4-én, vasárnap: 8 nemzeizi autói nap megyei mm$ Mse

Next

/
Thumbnails
Contents