Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

1976. június 12., szombat £SZAK-MAGYARORSZÁG 3 XT ES SB Ha a 12 tagú brigád min­den tagja követ közelítene kézről kézre — ahogy most csak néhányan csinálják —, akkor a 45 éves Erdei N. Imre kezéből vándorolna a kő 19 éves fiához, Erdei N. Tiborhoz, aki tovább adná az 53 éves Farkas Kálmán­nak, ő meg tovább 18 éves fiához, Farkas Zoltánhoz, tő­le a 18 éves Nótár Károly venné át és adná tovább 17 éves öccsónek, Nólár László­nak, aki továbbítaná a 42 éves Ökrös Lajosnak, akitől a 33 éves Budai Tibor kap­ná, tőle a 44 éves Tamás Barna, majd a 24 éves La­katos Gyula, aki a brigád legidősebb tagjának és egy- ban szakszervezeti bizalmi já­nak, az 58 esztendős Zsíros Józsefnek továbbítaná, aki pedig 36 éves fia. Zsíros Béla brigádvezető két erős tenye­rébe helyezné. Az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság IV. számú, miskolci sza­kaszmérnökségének ez a ku­bikos kollektívája most Fel- sözsolca térségében a Sajó partbiztosítási munkálatainál dolgozik. Egy részük követ rak, más részük lát termel ki a hullámtéren. Szeghö Jó­zsef, a szakaszmérnökség ve­zetője dicséri a brigádot, mert nemcsak a fogdmeg- munkára használhatók, ha­nem komolyabb feladatok elvégzésére is, és mindig rendelkezésre állnak, ha á munka úgy kívánja, még a1 nehéz, fárasztó árvízi szolgá­latban is. A brigádvezető. Zsíros Bé­bi, alacsony, tömény ember. Jobb csuklója fölött viseli a karórát, mert — mint mond­ja — balkezes, dolgozni, ír­ni, simogatni is leginkább ezzel szokott. — Mint minden brigádnak — mondotta —, a miénknek is van egy „eleje, közepe és vége”. Közöttünk is vannak olyanok, akik már másfél­két évtizedet lehúztak ezen az egy munkahelyen, vannak olyanok, akik mór stabilnak mondhatók, mert itt ledol­gozott éveik száma biztosíték erre, és vannak, vagy in­kább voltak olyanok, akik jöttek-mentek, ide-oda csa­pódtak, mint az ostor vége. Velem is előfordult, hogy több mint tíz év utón itt­hagytam a céget, de aztán csak visszajöttem. És azóta is volt a brigádnak válságos időszaka, amikor előfordult italozás a munkatéren, iga­zolatlan távollétek voltak. Ekkor úgy éreztem, hogy nem bírom tovább, és be akartam dobni a 'örülközőt. De aztán közösen rendet csi­náltunk. Azóta egymás után kétszer is elnyertük a szo­cialista címet. Akkor meg­tanultam. hogy nem a kő. a föld a legnehezebb, amivel dolgozunk, hanem az ember, akivel dolgozunk. Hiába, így van ez. Küszködünk az anyaggal, de főleg magunk­kal és egymással. Zsíros Bélát „népnevelő”- ként emlegetik a többiek. Ez az elnevezés valóban ráillik. Először rendbelette saját ma­gát. a maga kis világát, az­tán jó szóval, a munkában és az életben szerzett tekinté­lyével. de — ha kellett — erős kézzel is ehhez igazí­totta, próbálja igazítani a többiekét is. Mert ő bizlo­Zsiros Béla brigád vezető san tudja, hogy jó úton jár, amiről a pártszervezet is biztosította, amikor'' felvette soraiba. — Meg kellett és meg kell győznöm a többieket, hogy cél nélkül nem élhet az em­ber — mondotta, amikor er­re terelődött a szó. — Eb­ben a rendszerben minden, lehetőségünk megvan az iga­zi emberi életre, a felemel­kedésre. Sokan közülünk csak azt tudják, de azt aztán nagyon jól, hogy mi jár ne­kik az államtól, de a köte­lességekről megfeledkeznek. Nem ellenszolgáltatás, mun­ka nélküli ajándékokra, se­gélyekre kell várni, hanem becsülettel dolgozná. Ügy tu­dom, hogy ma nálunk min­denkire egyaránt vonatkozik az az elv, hogy aki nem dol­gozik, ne is egyék. Természe­tesen segítenünk kell egy­másnak, a rászorulóknak, mert csak így, együtt, az egész társadalom gazdago­dásával találhatjuk meg egyéni, családi boldogulásunk útját is. A brigád döntő többsége Sajópetriben lakik. Onnan járnak most közeli munka­helyükre. az idősebbek ke­rékpárral, a fiatalabbak mo­torkerékpárral. Nehéz mun­kájukkal négyezer forint kö­rül keresnek havonta. Las­san valamennyien két-három szobás , családi házat birto­kolnak, amit már új bútor­ral rendeznek be, rádiót, te­levíziót vesznek. Gyerekeik szépen ruházkodnak és jól tanulnak’ mint ahogy a bri­gádtagok is, akik felnőtt fej­jel ülnek iskolapadba, hogy pótolják, amit gyerekkoruk­ban elmulasAottak. — Először rendet terem­tettünk a munkatéren és ott­hon a családokban — mon­dotta a brigád vezető. — Az­tán továbbléptünk tudásban. Én az idén fejeztem be az általános iskola nyolcadik osztályát, tavaly pedig két brigádtársam. Most ismét két fiatal brigádtag lát neki a hetedik, nyolcadik osztály anyagának. Én pedig a víz­ügyi szakközépiskola levelező tagozatára iratkozom be. Kol­lektívánk most jó. Ügy il­leszkednek a brigádtagok egymáshoz, mint a kövek ebben a partfalban. S mint ahogy a köveket is megfa­ragjuk, egymáshoz igazítjuk, úgy formáljuk egymást mi is a közös «pinkában. * A szocialista címmel kitün­tetett Zsíros brigád szorgal­mas, józan életű, igyekvő, becsületes cigányemberekből áll. Szöveg: Oravec János Kcp: Laczó József Munka közben a brigád a Sajónál. A jó előkészítés féí siker AZ EGYEDI NAGYBERU­HÁZÁSOK határidőre törté­nő | megvalósítása nagyrészt azon is múlik, milyen ered­ményes az előkészítés. A gondos felkészülés már fél siker, hiszen a jó rajt biztos alapot teremi a további munkához. A Tiszai Vegyi- kombinát épülő polipropilén­gyára jó példa rá, hogyan kell napjainkban egy ilyen nagyipari létesítmény építé­sét megkezdeni. A kormány döntése alap­ján az V. ötéves terv első esztendejében — vagyis ez év januárjában — kellett hozzáfogni az újabb petrol­kémiai üzem kivitelezéséhez. A beruházási engedélyok­mány birtokában azonban jóval korábban, már az el­múlt évben elkezdődött a munka. A TVK, mint beru­házó nemcsak a terepet ké­szítette élő a kivitelezőknek, hanem bizonyos építőipari feladatokkal is megbízta a beruházásban érdekelt vál­lalatokat. Így történt, hogy a tereprendezést követően a 31-es számú Állami Építő­ipari Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat még a tél beállta előtt; hozzáfogott a különböző or­ganizációs létesítmények épí­téséhez. Gondos előrelátásra vall az is, hogy tavaly nyáron — a beruházás előkészítésének kezdeti szakaszában — mór 30—35 millió forint értékű kiviteli tervvel rendelkeztek az építők. Sőt, a készülék­gyártással kapcsolatos tevé­kenység is kezdetét vette. Ezenkívül, egy sor kivitele­ző vállalattal az általános vállalkozási szerződést is megkötötte a beruházó, és megkezdődtek az egyeztető tárgyalások, a nagy volume­nű hazai gépszállítósokra. A 4.2 milliárd forintos be­ruházást nem egészen há­rom év alatt, kell megvaló­sítani. Az első esztendőből öt hónap telt el. Hogyan si­került eddig valóraváltani a beruházási programban sze­replő célkitűzéseket? A leendő gyár készárurak­tárának és zsákoló üzemré­szének építési munkái befe­jezés előtt állnak. A polimer üzem építését megkezdték, itt az alapozási munkák mintegy 80 százalékát vé­gezték el. A tartályparkban a betonalapok elkészültek, az úgynevezett silórendszernél hasonlóképpen biztosították a szerelési területet. A föld alatti csapadékvíz és tűziviz- rendszer beruházása ugyan­csak jó ütemben halad. Egye­dül a kikészítő üzem építé­sénél jelentkeznek feszültsé­gek. Ezt, döntően a kapaci­táshiánynak tulajdonítják. Balázs Lajos, a TVK be­ruházási igazgatóhelyettese alapjában véve elégedett az eddig végzett munkával. Mint mondta: nem volt hiá­bavaló a fáradozásuk, a be­ruházás körültekintő előké­szítésének most érik be a gyümölcse. Az eredmények­ben közrejátszik még, hogy sikerült biztosítani a folya­matos tervszolgáltatást. A jelenlegi tervellátottság ugyanis 00—100 millió fo­rinttal meghaladja a kivite­lezők munkateljesítését. EBBEN AZ ÉVBEN dön­tően építőipari jellegű fel­adatokat kell megoldani. Az 1976. évi beruházási program 225 millió forintos teljesítést ír elő. Vajon sikerül-e meg­valósítani? Az igazgató- helyettes optimista. Joggal lehet az, hiszen a TVK és a kivitelező vállalatok eddig mindent elkövettek azért, hogy zökkenőmentesen ha­ladjon a munka. A beruhá­zási feladatok időarányos teljesítése a legjobb bizonyí­ték erre. Hogy mit hoz a jövő? Bi­zonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy hátra van még a neheze. Ennek Balázs Lajos is hangot adott. Többek között megemlítet­te, hogy Leninvárosban je­lenleg három nagy ipari lé­tesítmény épül. Előfordul­hat. hogy a területi egyide­jűség miatt egyes kivitelező vállalatok —. amelyek egy­szerre több beruházásban is érdekeltek —, nem lesznek képesek arra, hogy minden munkát határidőre elvégez­zenek. Elsősorban az építő­ipari válllalatok kerülhetnek nehéz helyzetbe az év hátra­levő részében. Gondolunk itt a 31-es számú Állami Épí­tőipari Vállalatra, amelyre a Tiszai Kőolajíinomiló és a polipropiléngyár építésénél rendkívül nagy feladatok hárulnak. Nincs tehát különösebb probléma, de könnyen be­következhet akkor, ha az építők késve adnák át az egyes munkaterületeket a szerelőknek. Márpedig, is­merve a 31-esek munkaerő­gondjait, ettől tartani lehet. Sokat javítana a helyzeten — nemcsak Leninvárosban, hanem a megye és az ország más részén is —, ha valami­lyen módon növelni tudnák a munkaidőalapot. A kivite­lező vállalatok munkarend­je mindenki előtt ismeretes: hétvégeken szinte elnéptele­nednek a beruházások. Igen sok idő megy ezáltal veszen­dőbe. Ez országos gond, s megoldását, csak hosszabb tá­von lehet remélni. MINDEZEKBE tekintettel; a TVK keresi azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel gyor­sítani lehetne a beruházás ütemét Zöld utat biztosit például minden olyan szere­lési tevékenységnek, amely nem függ az építőipari mun­káktól. A beruházó kezde­ményezésére már... hozzáfog­tak az acélszerkezetek és az egyes csőrendszerek előre- gyártásához, amellyel — az olefinüzem példájára — időt takarítanak meg a kivitele­zők. Lovas Lajos Százötven borsodi szakembert várnak Oszibúza-faitabemutató Kedvezőbb bölcs&Dfelíéteiek Ismeretes, hogy az alsó- és középfokú oktatási intéz­mények és szakmunkáskép­ző intézetek községekben dolgozó főfoglalkozású peda­gógusai és gyakorlati okta­tói lakáshelyzetük megjaví­tásához kedvezményes építési kölcsönben részesülnek. A pénzügyminiszter, az ok­tatási és kulturális miniszter most megjelent együttes ren­deleté kultúrpolitikai cél­jainkkal összhangban további kedvezményeket biztosít a pedagógusok vidéki letelepe­déséhez. lakásproblémájuk megoldásához. A lakásépíté­sükhöz igényelhető kölcsön felső határa az eddigi 140 ezer forintról 160 ezer fo­rintra emelkedett. A munkáltató e kölesönön felül — 170 ezer forintot meghaladó építkezés esetén — a dolgozók lakásépítésé­nek támogatásáról szóló ren­deletek általános szabályai szerint támogatást nyújthat. A pedagógust az építkezés helyén eltöltött 10 év szol­gálati idő után az építési kölcsön 15 százaléka, legfel­jebb 25 500 forint, további 5 év szolgálati idő eltöltése után újabb 15 százaléka, leg­feljebb 25 500 forint, összesen tehát az építési kölcsön 30 százaléka erejéig, legfeljebb 51 ezer forint állami hozzá­járulás illeti meg. A kedvezmények összegé­nek emelése mellett válto­zatlanul 10 ezer forint a pe­dagógus saját hozzájárulásá­nak legkisebb összege. Nem 1 változott a kölcsön kamatú­nak mértéke: évi 1 százalék és a törlesztési idő: legfel­jebb 30 év. A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Borsod megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a megyei TESZÖV, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarorszá­gi Területi Központja és a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasága közös rendezésében június 16-án, szerdán délelőtt fél 10-kor, Gödöllőn nagyszabású őszi­búza-fajtabemutatót tartanak megyénk mezőgazdasági szak­embereinek. A szakmai bemutatót — amelyen termelőszövetkezeti elnökök, föagronómusok és növénytermesztési ágazat ve­zetők vesznek részt — dr. Németh Pál, a megyei TE­SZÖV titkára nyitja meg, majd Petes Pál, az agrár- egyetem tangazdaságának központi agronómusa tart szakmai előadást, A gyakorlati bemutatók során a résztvevők a .tan­gazdaság nagygombosi és kartali üzemegységeiben .kí­sérleti és üzemi táblákon is­merkednek meg a legújabb, vagy köztermesztésben nem régen elterjedt búzafajták­kal. A négy új olasz (Trebo. Grana Rolo. Aquillea, Adria), a három jugoszláv (Száva. Zlatna Dolina, Partizánka) mellett szovjet — többek kö­zölt a Ra tinaja 12. Jubilej- naja 50 és az úi Bezosztája —, valamint magyar (Mar­t on ■vásári 3. 4, 5. GK Fertődi 2. Kompolti 1) fajtákat ta­nulmányozzák a borsodi szakemberek. A búzatermesztésben jelen­leg bizonyos fokú útkeresés történik. Jobb mutatókkal rendelkező, ellenállóbb, na­gyobb terméshozamot bizto­sító fajtákkal kísérleteznek a kutatók, és ilyeneket vár­nak a termelőüzemek szak­emberei is. Borsodban a ter­mésátlagok amúgy is az or­szágos átlag alatt maradnak. A szerdai szakmai rendez­vény azt célozza, hogy me­gyénk szakembereit megis­mertesse az új fajták bio­lógiai értékeivel, segítse őket a fajtakiválasztásban. A szerdai Jíúzabemutató- hoz hasonlót rendez a me­gyei TESZÖV június utolsó hetében Kompolton. a ku­tatóintézetben. ahol tavaszi árpa — elsősorban sörárpa — „seregszemlére” kerül sor. Itt a szakemberek megismer­kedhetnek a legújabb kuta­tási eredményekkel, a kül­földi — elsősorban NDK és csehszlovák — fajtákkal. Még ebben az évben a TESZÖV a burgonyát, kuko­ricát, és cukorrépát termesz­tő gazdaságok részére is tart szakmai rendezvényt. A bur­gonya bemutatóját Sa.iópüs- pökíben, a kukoricáét Tisza- kesziben. míg a cukorrépáét Nádudvaron rendezik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents