Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

1976. június 8., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Kismotor^ és Gépgyár mezőkövesdi gyáregységében I ért hódit az uj technológia Az elmúlt évben különö­sen jól ment. a munka a Kis­motor- és Gépgyár 3. számú mezőkövesdi gyáregységében. Az ölszáz tagú kollektíva so­kat tett azért, hogy a jó ne­vű gyár elnyerte a Kiváló Vállalat címet. A köveséi gyáregység eredményes mun­káját élüzem kitüntetéssel jutalmazták. Joggal lehetnek rá büsz­kék, megdolgoztak érte. A vállalat három gyára és két gyáregysége közül a kövesd! fejlődött a leggyorsabban. Néhány évvel ezelőtt alig százan dolgoztak ebben a gyáregységben, ma pedig már félezren vannak. Szinte egyik évről a másikra nőttek ki a földből az új épületek, mint például a több ezer négyzetméter alapterületű hatalmas üzemcsarnok, ahol több tucatnyi gép segíti az emberek , munkáját. A szo­ciális körülmények is egé­szen kiválóak, nem csoda hát, hogy az új gyár mág­nesként vonzza a helybelie­ket és sokakat a járás köz­ségeiből. — A Kismotor- és Gép­gyár fejlődését a közúti jár­műprogramban előirányzott nagyszabású célkitűzések ha­tározzák meg — mondja Vajda Sándor gyáregységve­zető. — A vállalat terme­lési értéke ebben az évben már meghaladja az egymil- liárd forintot, amely ebben a rendkívül munkaigényes iparágban kiemelkedő telje­sítménynek számíL. * Nehéz lenne kiszámítani, hogy az egész vállalat által produkált termelési értékből milyen arányban részesedik a kövesdi gyáregység. Már csak azért is, mivel nem késztermékeket bocsát ki, hanem alkatrészgyártás a fő termelési profilja. Az viszont önmagában is figyelemre méltó, hogy a kövesdi üzem A Mezőkövesdi Afész mezőgaz­dasági termékekből tavaly csak­nem 4» millió forint értékű árut értékesített. Ezt az összegei az idén féls/.az millióra növelik. A mezőgazdasági termékek forgal­mazására előirányzott mennyiség­nek mintegy 75—80 százalékát termelési és értékesítési szerző­désekkel biztosítják. Arra törek­szenek, hogy a lakosság szük­ségleteit lehetőség szerint első­sorban a járás területén termel­jék meg. Az árualapot a szövet­kezet működési területén terme­lő 1!) szakcsoport 1800 tagja cs a többszáz fős szövetkezeti tag­ság, a háztáji termelők szolgál- tartják. A felvásárlás bázisát a szőve!kezet! szakcsoportok képe­zik. Árutermelésük érteke az el­múlt esztendőben elérte a 20 mil­lió forintot, az idén pedig megha­ladja a 30 milliót. A nyúl-, a ga­lamb- és a sertéstenyésztési szakcsoportok jelentős támoga­tást kapnak a szövetkezeitől. Csupán az idén 120 vemhes anyakocát, mintegy 550—800 ezer forint értékben bocsátanak a ta­gok rendelkezésére. Kamatmen­tes hitelre adják, viszont értékét két év alatt hízósertéssel kell törleszteni. A sertéstermelő szak­csoportok tagjai mázsánként 20 forinttal olcsóbban vásárolhat­ják a szövetkezőitől a takar­mányt Számukra ez a kedvez­mény évi 350 ezer forint meg­takarítást jelent. Természetesen az ily módon szorgalmazott ser- téslcnycsztési kedv fcicndülcsc a szövetkezet, söl. megyénk szá­mára is igen hasznos. <«z. i.) termelése az. utóbbi egy év' alatt 43 százalékkal emelke­dett, amit részben a létszám növelésével, másrészt a -ter­melékenység fokozásával ér­tek el. A gyáregységben évről év­re megfigyelhető az új tech­nológia térhódítása. — Arra törekszünk, hogy minél előbb megteremtsük üzemünkben a készalkatrész- gyártás-feltételeit — újságol­ta a gyáregységvezető. — Ezért határoztuk el az úgy­nevezett, rilsanozási művelet bevezetését is. Ennek lénye­ge, hogy az általunk gyár­tott alumínium alkatrészeket műanyaggal vonjuk be. Ezen­kívül, még ebben az évben, üzembe helyezzük a jelenleg építés alatt álló korszerű festőműhelyt, így tovább szé­lesedik gyáregységünk tech­nológiai rendszere. Mindez lehetővé teszi, hogy bizonyos alkatrészek sorozatgyári ásá t már zárt technológiai rend­szerben végezzük. A beszélgetés során szóba kerültek az ez évi feladatok is. — Erre az évre 20 száza­lékos termelésnövekedést ter­veztünk — mondta Vajda Sándor. — Nagy gondot, for­dítunk a minőség további javítására. Ezért olyan érde­keltségi rendszert; dolgoztunk ki, amely az eddiginél job­ban ösztönzi dolgozóinkat a minőségi követelmények be­tartására, a gazdaságossági mutatók javítására. Nagy­részt éltől függ, hogy milyen bélszín vonal-növekedést tu­dunk a kollektíva számára biztosítani. Az éves terv teljesítése ér­dekében számos, termelést segítő intézkedés látott nap­világot. Többek között rész­letes, mindenre kiterjedő műszaki fejlesztési ten' ké­szült. Erről Bojtár István műszaki vezető a következő­ket mondta. — Tavaly egymillió forint állt rendelkezésünkre, az idén ennek kétszeresét for­dítjuk műszaki fejlesztésre. Ez is mutatja, hogy milyen fontosnak tartjuk ezt a munkát. Az említett összeget természetesen nekünk, itt az Az elmúlt hetekben hul­lott nagy intenzitású csapa­dékok, a nyári záporok után megyénk dombvidéki telepü­lésein. különösen Tokaj- Hegyalján, így Tokajban és Tarcalon is, nagy mennyisé­gű hordalék borította az ut­cákat. Ez a közlekedést ne­hezítő, az utcákat borító és az árkokat, átereszeket eltö­rné sár figyelmeztetés kell, hogy legyen tmezőgazdasá- gunk számára. A völgyekbe, a települések­re zúduló sár ugyanis a domboldalak értékes, pótol­hatatlan termőtalaja. A nagy intenzitású záporok je­lentős lalajpuszlítást okoz­nak. Különösen nagy károk keletkeznek az ilyen záporok idején szőlő- és gyümölcsül­tetvényeinkben. Tokaj-Hegy- alján a talajpusztítás mér­téke évről évre nagyobb. Sajnos, sok eseben a terme­lők, az üzemek jól felké­szült szakemberei is lebecsü­lik, nem veszik figyelembe a felhőszakadások talajpusz- litó hatását. Pedig egy negyedórás, 26 milliméteres csapadékintenzi- tasú felhőszakadás, hektáron­ként egy tonna talajt képes üzemben kell előteremte­nünk. Hogy miből? Minde­nekelőtt tovább csökkentjük az energia- és anyagfelhasz­nálást. Sokat segíthetnek dolgozóink azáltal is, hogy minél több és minél értéke­sebb újítást dolgoznak ki. Az ötezer forint értéket megha­ladó újítás ugyanis már mű­szaki fejlesztési tevékenység­nek minősül. Eddig hat ér­tékes javaslat érkezett hoz­zánk az üzemből, de ennél lényegesen többre számítunk. — Milyen főbb területet ölel lel ebben az évben a műszáléi fejlesztés? — Elöljáróban el kell mon­dani, hogy a gyáregységünk­ben levő gépek, berendezések egy része 10—15 éves. vagy ennél is régebbi. Feltétlenül szükség van korszerűsítésük­re. Már tavaly hozzáfogtunk ehhez a munkához. Például a satupadokat pneumatikus motorokkal látjuk el. Ezek­ből azi elmúlt évben tizen­hatot; szereltünk fel, az idén pedig további nyolcat helye­zünk üzembe. Minden erőnk­kel azon vagyunk, hogy könnyebbé tegyük a fizikai munkát, s egyben megte­remtsük a feltételeket a ha­tékonyság és a termelékeny­ség fokozására. Ezenkívül je­lentős összeget — évenként mintegy hetvenezer forintot — költünk a gyáregység mű­szaki könyvtárának fejlesz­tésére, amely igen fontos fel­tétele az üzemen . belül a ^zakem berképzésnek. — Már szó esett a minő­ség javításáról. Hogyan ér­hető ez el? — Elsősorban a művelet- közi ellenőrzést kell fokoz­nunk. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az önmeózási rendszernek is, hiszen nem a selejt bekövetkezésének tényszerű megállapítása a cél. hanem a megelőzés. Ez utóbbit, szolgálja a pneuma­tikus mérés bevezetése, amit szinten a műszaki fejlesztés keretében, e; célra gyártott műszerek segítségével igyek­ezünk megvalósítani — mon­dotta végezetül Bojtár Ist­ván. L. la. V _____________ ________ l emosni, leerodálni. Ez már tetemes kár. A megmozga­tott talaj ennek a mennyi­ségnek mintegy ötszöröse. Ráadásul az ilyen csapadék az ültetvények talajából a nagy hatóanyagú műtrágyá­kat, szerves anyagokat, gyom- irtószereket is kimossa, s ez­zel az élő vizeket szennyezi. Különösen, nagy károkat okoz az erózió nemzeti kin­csünk, Toltaj-Hegyalja világ­hírű szőlőültetvényeiben. .4 sok ezer tonnaszámra lepusz­tuló, a völgyekbe „vándorló” vulkánikus talaj pótolhatat­lan. Ezért az eróziós károk csökkentése érdekében, a korszerűen telepített ültetvé­nyek hatékonyabb, átgondol­tabb meliorációs munkát igényelnek. Talajvédelmi okokból szükséges, hogy a lejtős területekre telepitelt ültetvények mindéit második sorában alacsonyan növő, dúsan gyökerező gyepkeve­rékei vessenek, és azt négy­évenként, munkálják bele a talajba. Ezek a gyepsávok indokolt esetben és kellő kar­bantartással, időnként kezelő útként is szolgálhatnak. A talajvédő gyepállományl gondosan kell kezelni, hugi' Megszakító­kapcsolók A VBKM TRANSZVILL Gyárában irányítástechnikai berendezéseket gyártanak. A termékek közül jelentős he­lyet foglalnak el a belga li- cenc alapján három típus­ban gyártott megszakító­kapcsolok, a különböző ve­zérlőpultok. az orőmíívi be­rendezésekhez készülő haj- tásszabályozók és kapcsoló- szekrények. A gyárban az idén mintegy' 400 millió fo­rint értékű elektromos ké­szüléket és berendezést ké­szítenek. Termékeik a KGST- országokba is eljutnak. Fe­hér László a kis olajterű megszakító-kapcsoló egyik egységét szereli. Ezer hektáros kukorica Ezer hektáron termeszt ez évben kukoricát a sáros­pataki Kossuth Termelőszö­vetkezet. A gazdaság — amely elsősorban korai és középkorai érésű fajtákat termeszt — tagja a nádud­vari KITE zárt rendszerű termelési rendszernek. száraz, csapadékszegény idő­járás esetén a párologtató fe­lület csökkenjen. Csapadékos időben 25—30 centiméter ma­gasra megnöveszti!elök, hogy növeljék a párologtató felü­letet. Az ilyen gyepállomány egész éven át védi az ültet­vények talajfelületét a csepp- eróziótól, és a kellően sűrű gyep csökkenti a lezúduló csapadék kinetikai energiá­ját. erodáló képességét. Ezen felül a kaszálógéppel levá­gott. zöld fűtömeg gazdagít­ja a talaj humusztartalmát es tarlós, morzsalékos szer­kezetet alakit ki. A gépek okozta talajszerkezet-romboló hatást is csökkenti. Sajnos, sok helyen még a jól beállt sorközi és sorvégi utak gyepkultúráját is ki­szántják. Az erózió pusztítá­sainak megakadályozása ér­dekében sürgős szemlélet­változásra. van szükség. Er­re az idei felhőszakadások okozta károk is figyelmez­tetnek. Farkas Attila TESZÖV termelésfejlesztési osztályvezető KULCSFONTOSSÁGÚ fel. adat megyénkben is az ex­porttevékenység. A népgaz­daság egészét tekintve nem mindegy ugyanis, hogy Bor­sod — egy sikeresen megva­lósított negyedik ötéves terv eredményeire építve — mi­vel és hogyan járul hozzá az ország külkereskedelmi tevé­kenységéhez, a nemzeti jö­vedelem alakításához. Tudvalevő, hogy a világ­piacon kialakult kedvezőtlen változások (olaj- és energia- válság, értékesítési gondok stb.) hatása hazánkat is érin­tette. különféle nehézségeket okozva a külgazdasági fel­adatok végrehajtásában, az export színvonalának a nö­velésében. Megyénk vállala­tainak. üzemeinek, szövetke­zeteinek dicséretére válik, hogy a lehetőségekhez ké­pest — ahogy mondani szo­kás — jól vették az akadá­lyokat, szívósan, nagy fele- , lösségtudattal dolgoztak, s ma már figyelemre méltó eredményekről adhatnak szá­mol. Egy összegező értékelés szerint új ötéves tervünk el­ső három hónapjában me­gyénk exporttevékenysége arra enged következtetni, hogy a fejlődés iránya egyenletesen felfelé ívelő. A tapasztalatok — a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatósága megítélése sze­rint — kedvezőek és előre­mutatóak. E vélekedés fede­zetét jelenti, hogy a koráb­ban megszerzett piacokat nemcsak sikerült megtartani, de egyes iparágakban — töb­bek közülit a vegyiparban — új piaci lehetőségek kiakná­zására is sor került. Az export, dinamikus fejlő­dését jól illusztrálja, hogy az év első három hónapjában a megyéből kiszállított áruk értéke elérte a 2.1 milliárd forintot, ami 38,2 százalékkal több mint egy évvel koráb­ban. Különösen figyelemre méltó, hogy a dollárviszony- latú export 57 százalékkal emelkedett, ugyanakkor terv­szerűen alakult a KGST-or- szagokkal folytatott külkeres­kedelem is. AZ EXPORT belső ará­nyait tekintve az ipari ter­mékek javára billen a mér­leg, Üzemeink tervszerűen és nagyon tudatosan törekednek a gyártmányszerkezet és vá­laszték olyan alakítására, hogy versenyképesek legye­nek a világpiacon. E tenden­cia jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá ha tudjuk: megyénk t x port tevéken ysé- gének bővülése végered­ményben kedvezőtlen > kon­junkturális viszonyok között valósult meg és fejlődik to­vább. Az a helyzet ugyanis, hogy a nyugat-európai pia­cokon még mindig számolni kell a recessziós jelenségek­kel, azaz egyes termékek 'iránt még mindig eléggé mérsékelt a kereslet és csök­kenő az árszínvonal. Az ár­színvonalban kialakult hely­zet elsősorban a kohászati termékek exportját érintette — bizonyos mértékig — hát­rányosan. de kihatással volt egyes gépipari és vegyipari termékekre is. Az ilyen, me­gyénk exportját hátrányosan érintő tendenciák mind ke­vesebb súllyal esnek a lat­ba. Borsod külkereskedelmi tevékenységére a rendkívül erőteljes növekedés a jel­lemző. amiben szerepe van — többek között — annak is, hogy az egy évve! koráb­bi helyzethez képest az ex- porttevékenységet fékező té­nyezők (export-import enge­délyek késedelme, kontin- gentálási, anyagellátási prob­lémák stb.) jelentős része megszűnt. Az üymódon való stabilitás kialakításában sze­repe volt és van annak is, hogy megyénk üzemei az ex- portkötésekmél tudatosan ajánlják a hatékonyabb gaz­daságossággal exportálható termékek kivitelét. Az sem titok, hogy az olefinmű be­lépése a termelésbe ugrás­szerűen megjavította a kül­piacokon gazdaságosan érté­kesíthető termékek választé­kát. Ugyanez mondható el a kohászati ágazatra is. ahol az elmúlt években valóra váltott beruházások (az LKM nemes­acélhengerműve. az ózdi rúd- dróthengermű) szintén növel­ték az exportképes termékek arányát. De kedvezően ala­kult a gépipari termékek jö­vedelmezősége is. Országosan mintegy 45 milliárd forint áll rendelke­zésre a különféle, konvertál­ható exportárualap-bövitések finanszírozására. Ebből a pénzből — pályázatok alap­ján — részesedhetnek a vál­lalatok, aminek egyik felté­tele az igényelt összeg gyors megtérülése. Megyénkben ennek a lehetőségnek a ki­aknázására igen élénk az érdeklődés, amit az is tanú­sít., hogy az első negyedév végéig a Magyar Nemzeti Bankhoz mintegy 2,5 milliárd forint értékű beruházási ajánlat érkezett be. Ebből a hitel mértéke 1,6 milliárd forintra tehető, ami azt je­lenti, hogy a pályázatban részt vevő vállalatok saját erőforrásaik felhasználását is belekalkulálták a fejleszté­sekbe. E fejlesztések elsősor­ban az olefin termékek szé­lesebb körű feldolgozására, a kohászati és gépipari terme­lés exportképességének 'a nö­velésére irányulnak. Szá­mottevő az érdeklődés a me­zőgazdasági üzemek részéről is, amit csak üdvözölni lehet. S ami figyelemre méltó: több vállalat ajánlata az export fokozása mellett jelentősim- portot csökkentő tételt is tartalmazott és tartalmaz. A benyújtott pályázatok nemcsak tudatos, tervszerű munkáról, jól megalapozott kezdeményezőkészségről ta­núskodnak. de sok-sok ta­pasztalattal is járnak. Olya­nokkal, amelyek nemcsak Bonsodra, de az oi'szag más üzemeire is érvényesek le­hetnek, s tanulságot jelen­tenek a jövőt illetően. Az igénylések sokoldalú elbírá­lása ugyanis, az egyébként helyesnek, kedvezőnek ítél­hető koncepciók mellett né­hány olyan problémára is ráirányítja a figyelmet, ame­lyek megszüntetése — eset­leg — országos intézkedést követel, éppen az export színvonalának a növelése ér­dekében. Az exportárualap bővítésé­re elkészített és elbírálásra benyújtott javaslatok egy sor hasznos ötletet, elképzelést, sok helyütt már érvényesített kezdeményezést és intézke­dést is produkáltak, ame­lyeknek megyénkben van létjogosultsága. Ilyen — töb­bek között —. hogy néhány vállalatnál külön, úgyneve­zett importbizottságot alakí­tottak. Ennek a feladata fo­lyamatosan felülvizsgálni és ellenőrizni a beszerzéseket, de Itatáskörébe tartozik a ko­rábban behozott túlzott mér­tékű importkészletek értéke­sítése s még egy sor olyan feladat, ami a külgazdasági tevékenységgel függ össze. Egy biztos és egyértelmű: megyénk üzemeinek, vállala­tainak exporttevékenysége egyre érettebb és megalapo­zottabb. Ma már nemcsak nagyobb választékkal, hanem olyan termékekkel szerepel­nek a piacokon, amelyek minden tekintetben megfe­lelnek a világszínvonal kö­vet elménveinek. AZ ELSŐ NEGYEDÉV ta. pasztalatai alapján elmond­ható: megyénk üzemeinek exporttevékenysége több olyan elemet tartalmaz, ami a fizetési mérleg egyensúlyá­nak a megteremtése szem­pontjából kedvezőnek ítélhe­tő. Illenek: az exportképes termelésszerkezet javulása, a jövedelmező exportra való vállalati törekvések, a rugal­masabb külkereskedelmi te­vékenység, a piaci igények­hez való alkalmazkodás, a javuló kapcsolat a külkeres­kedelmi vállalatokkal, rövi­den: azoknak az igényeknek es követelményeknek a ki­elégítése. amelyek nélkül ha­tásos es gazdaságos export- tevékenység cl sem képzel­hető. Eróziós kink Tokaj Hegyalján Egy hektárról egy tonna talaj /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents