Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

1976. június 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Á gázszolgáltatás fejlesztése Beszélgetés Kátéim Zoltánnal, a TÍGAZ üzemegység-vezetőiével A több mint 270 ezer bor­ZártkeFtek gondokkal sodi lakás közül 42 ezer ház­tartásban található vezeté­kes gáz, palackos gázt pedig 78 ezer család használ. Az országos telítettségi százalék magasabb ennél, csaknem 21 százalékkal. Ha külön, csak a vezetékes gáz használatát nézzük, akkor az arányok kedvezőbbek, majdnem azo­nosak az országos átlaggal. A propán-bután gázellátás pedig magyarázható okok miatt alakult így Borsodban. Megyénkben még az utóbbi öt—tíz év alatt is sok falusi háztartásban előnyben része­sítették a megszokott, köny- nyen beszerezhető tüzelőt, a megbízható minőségű borso­di barnaszeneket, illetve a nagy erdőségek közelében a tűzifát. Az igények azonban változtak, a falusi háztartá­sokban is mind több helyen főznének gázzal. Csakhogy a palack beszerzése hosszadal­mas. Ezekről a kérdésekről, az ellátás színvonaláról, a készülékek műszaki bizton­ságáról, az idei fejlesztések­ről beszélgettünk Katona Zoltánnal, a TIOÁZ miskol­ci üzemegységének vezetőjé­vel. — Az országos ellátási ará­nyokat tekintve a 85 szá­zalékos gázszolgáltatási szintet csak több eves erő­feszítés árán érhetjük el. Milyen teendőket jelölt ki ennek érdekében a TIGÁZ? — Két esztendeje nem adunk ki tartalék palackot, hogy minél több család mi-' előbb hozzájuthasson végre az elsőhöz. Kétségtelenül na­gyon megnehezíti a gondun­kat, hogy az ország több megyéjében már 85 százalé­kosnál is magasabb a telí­tettség, ami számottevő gáz- mennyiséget köt le rendsze­resen. Másrészt a. palackok kiadósa önmagában még nem elég. Előzőleg töltő- és cse­retelepeket kell építeni. öt évvel ezelőtt még há­rom évet kellett várni a pa­lackigénylőknek, amíg a ki­utalást megkaphatták. Ta­valy a várakozási idő két év­re csökkent, az idén már csak egy év, jövőre pedig már csak nyolc hónap lesz az átfutási idő. Két év múl­va az igénylőknek legfeljebb hat hónapot kell várniuk. Az ötödik ötéves terv vé­géig 90 nap alatt hozzá le­het jutni új palackhoz. Ezt a 'töltőüzemek fejlesztési üte­me határozza meg. — Milyen fejlesztések vár­hatók 1976-ban, hogyan bővül a meglevő vezetékes hálózat, tcrveznck-c re­konstrukciókat? — Ebben az évben 15 mjil- Hó forintot fordítunk fejlesz­tésre, illetve rekonstrukciók­ra. A beruházási tervek ösz- szeáll Hasakor az elsődleges volt, hogy a nagyobb lakó- közösségek érdekeit tartot­tuk szem előtt Ennek meg­felelően a hejőcsabai Temp­lom utcai és a komlóstetői munkáslakások beruházási területén építünk vezetéket. A külső csőfektetési munkák előkészületei ezekben a na­pokban kezdődtek meg. Emi­att az 1976-ra, más területe­ken tervezett fejlesztések el­maradnak, illetve csak ké­sőbb valósulnak meg. Hejöcsabán, a Vanczák ut­cai házak is a koncentrált fejlesztési program kereté­ben kapnak vezetékes gázt, még ebben az évben. A mun­kálatokat a fűtési idény kez­detéig szeretnénk befejezni. A „kisutcás” vezetéképíté­sek. bővítések egy része majd csak a következő terv­időszakban folytatódik, ki­véve a Váradi, a Győri és a Kiss József utcát. Sor ke­rül az idén a Thaly Kál­mán utcai vezeték meghosz- szabbítására is. Az évről év­re növekvő szolgáltatási munka színvonalát, reméljük tovább javítja az 197lt-as ha­táridőre tervezeti új közpon­ti üzemviteli telephely át­adása. A központ Miskolcon a Besenyői utcában épül 40 —50 millió forintos költség­gel. A fogyasztóknak persze nem kell kijárni ügyes-ba­jos dolgaikkal, intéznivaló­ikkal a sajóparti új telepre, mert az átadásig a belváros­ban szerviz, hibabejelentő, ügyelet, pénzbefizető létesül — egy helyen Ebben az év­ben a valóban jelentős fej­lesztések mellett csupán ki­sebb rekonstrukciókra kerül sor a Rácz. a Nyírfa és a Benke utcában. — Milyen a felszerelések, lüíö-, főzőberendezések műszaki biztonsága a me­gyében? — Minden új készüléken automatikus hömérsékletsza- bályozó van, a régi bizton­sági vízzárak helyett olcsóbb, biztonságosabb gömbcsapo­kat szerelünk fel. Borsodban a gázkészülékek műszaki biztonsága jó Ez persze nem jelenti azt, hogy felelőtlen­ség, figyelmetlenség miatt nem fordulnak elő balesetek. Tarcalon a közelmúltban ha­lált okozott a gázszivárgás: a tulajdonos egy helyett két bőrgyűrűt telt a gázpalack csatlakozójára. Előfordul, hogy szerelőink barkácsolt, gumicsővel meghosszabbított vezetékre bukkannak. A fo- . gyasztók többsége megértés- 1 sei fogadja a rendszeres fe­lülvizsgálatokat, de még min­dig sok gondot okoz. hogy a felülvizsgálótól elvárják a karbantartást is. pedig mi1 nem ezzel bízzuk meg őket. A javítások elvégzésére a felülvizsgáló határidőt szab­hat meg, és ott, ahol ezalatt a hibát nem javíttatják ki. a rossz műszaki állapotban le­vő készülékeket kikapcsol­ják. Ugyancsak a biztonsá­got szolgálja az acél-, vas­cső helyett újabban alkalma­zott speciális műan.vagcső, amelyik rugalmasabb és nem rozsdásodik, időtállóbb A Hollandiából vásárolt cső kü­lönleges műszaki 1'cltélelek alapján készül, megbízható­sága felülmúlja a vascsöve­két. N. .1. Guíip ánok Természetvédelmünk féltett madárritkasága a gulipán. Európában a tengerpartokon kívül csupán Magyarorszá­gon fészkel. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Du­na—Tisza-közi szikes tava­kon a kiemelt védettség kö­vetkeztében gyarapodik a számuk. Életmentő kitüntetése i Angiéi- József 68 éves szombathelyi nyugdíjas vas­utas ez év március 31-én a Gyöngyös patakból kimen­tette a hatéves Oláh Jánost. A gyermek a víz partján játszva megcsúszott, a pa­takba esett, amely magával ragadta. Az idős életmentő önfelöldozóan. nagy lélekje­lenlétet tanúsítva mentette ki a vízbe esett gyemeket. Angler Józsefnek pénte- en Szombathelyen dr. Gon- a György, a Vas megyei Tanács elnöke adta át az Életmentő ’emlékérmet. Milyen törnie! tartozik a lakásbérlethez? — kérdezi Fülöp István mis­kolci és sok más olvasónk, mert vita van a bérbeadóval a kert használatát illetően. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló rende­let alapelve -szerint a kerten családi ház bérbeadása ese­tén a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő rendelkezés hiányá­ban — általában a házra, a kertre (telekre), egyaránt ki­terjedőnek kell tekinteni. A jogszabály csupán a terület nagyságára vonatkozóan ren­delkezik úgy, hogy a lakás­bérleti jogviszony kiterjed; — egylakásos lakóépület­nél az épülethez tartozó ud­Napjainkban elö-elöfordul, hogy saiuicujaújnelyi, vagy vaiamefy mus, Kornyékben lakos azzal a Kéresse! megy be a járási es városi tolom, vatalba; vegyék ut tőle a tőidet, lemonü róla. Az úgy­nevezett zurikeiieKrol \ un szó, a belterületen kívüli ióiureszekrol. Zárlkerlekrői, melyekben nagyobb részben szólót müveinek vagy mű­veltek. Azokon a sajátos, egyedi természeti adottságú részeken, melyeken -j- eilo- gultsag nélkül valihatjuk — a világ legkitűnőbb borai te­remnek. Még akkor is ezt valihatjuk, ha időnként, ló­ként nyugati vásárló partne­reink körében az ízlés inga­dozik. A Hegyaljáról van szó, évszázadok óta költők­től, pápáktól, királyoktól magasztalt, megénekelt, a világon sehol másutt meg nem honosodó, csakis itt lé­tező-termő kincsről. Csupán itt, a sátoraljaújhelyi járás­ban is sokan tudnak már példálózni műveletlenül ma­radt, elhagyott szőlőholdak­ról. Miért mondja le ? Mi indít valakit rá, hogy lemondjon a zártkertröl? Az ok többféle, összetett. Köz­rejátszik például, hogy a gazda megöregedett. Márpe­dig a szőlő köztudottan rendkívül munkaigényes. Az öregedés, az erő fogyása, a munkabírás hanyatlása azon­ban csak az egyik ok. Anya­gi kérdésekben is kereshető a többi. A napszám például ma ezen a részen 200 forint, plusz egy liter bor. Tudni­való, hogy a napszám ma 8 órás munkaidőt jelent, nem pedig mint régen, valóban reggeltől estig tartó szőlő­művelést. A must felvásár­lási ára nemigen változott vagy tíz éve, pedig akkor a napszám még csak 80 forint volt. A növényvédő szerek ára viszont emelkedett. A lényeget így fogalmazhatnék meg: a termelő egy liter mustot, nem tud annyiból előállítani, mint amennyit kap érte. Ráfizet. A föld védelmében Helyénvaló, logikus a föld­védelemre vonatkozó jogsza­bályok állal jelzett törek­vés: a földel hasznosítanunk kell, rendeltetésének megfe­lelően. A parlagon maradt területeket a földhivatal varnak,- kertnek az egy épí­tési telek nagyságát meg nem haladó részére is, — két-, vagy több lakásos lakóépületnél a lakással ösz- s/.efüggő udvar-, kert-, vagy folyosórészek kizárólagos használatára, is, ha az a töb­bi lakás rendeltetésszerű használatát nem akadályoz­za A jogszabály ezen rendel­kezéséről a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerző­dés megkötésekor eltérhetnek és abban is megállapodhat­nak, hogy pl: a kertet nem a bérlő, hanem a bérbeadó használja. Lehetőség van ar­ra is, hogy a szerződő fele'* a már meglevő szerződés' kölcsönös beleegyezéssel mó­dosítsák oly módon, pl: hogy az épülethez tartozó udvar­nak. kertnek egy részét a bérlő átengedi a bérbeadó részére. A bérlő a lakásbérleti jog­kénytelen állami tulajdonba venni. De nem szívesen te­szi. Az ideális persze az len­ne, ha mindenki gondozná, művelné a maga zártkert­iét, de az elhanyagolt ré­szek, sőt parlagok mást je­leznek. Ezeket tehát a föld­hivatal állami tulajdonba veszi. És mit kezd vele? Erre egyáltalán nem köny- nyű a válasz. A termelőszö­vetkezet nem fogadja el eze­ket a területeket, érthető okokból. A zártkertek ugyanis kis területek és szét­szórtan találhatók. Ráadásul túlnyomórészt hegyoldalak­ban, ahol a termés ugyan — éppen mert hegyoldal — ki­tűnő, de. éppen mert hegy­oldal, nagyüzemi módszerek­kel, gépekkel nehezen, vagy egyáltalán nem munkálható meg. A tsz-nek tehát nem kell. Háztájinak? Annak sem igen kell. mert háztájinak inkább kukoricaföldet, krumpliföldet kívánnak. Esetleg mégis érdeklődő ma­gánosoknak juttatni viszont ezeket a területeket egy ren­delet értelmében —■ tilos. Ipari munkások Mégis, valahol itt, az „ér­deklődő magánosoknál" le­het keresni a megoldást. Legalábbis egyelőre es leg­alábbis a megoldás egy ré­széi. Sárospatakon a Csepel. Sá­toraljaújhelyen az éLZETT üzemeiben dolgozó ipari munkások körében szép számmal érdeklődnek a szó­ló iránt. Ezeknek az embe­reknek túlnyomó része va­lami módon kötődik is a szőlőhöz. Ismeri, talán sze­reti is, hiszen szülei, vagy nagyszülei foglalkoztak ve­le. Főként ezek közül az em­berek közül érdeklődnek a szőlő iránt, szívesen meg­vennének egy-egy alkalmas területet. Az állami tulajdonban le­vő zártkerti ingatlanok tu­lajdonjogának megszerzése azonban a már említett ren­delet miatt nem lehetséges. (Sok mindent figyelembe vé­ve: nem lenne érdemes töp­rengeni a rendelet felülvizs­gálatán?) Jó megoldásnak kínálkozik viszont a haszon­viszony keretében a lakás­hoz tartozó helyiségeket és területeket, valamint a kö­zös használatra szolgáló he­lyiségeket és területeket té­rítés nélkül jogosult használ­ni. Ha a bérlőtől a lakáshoz tartozó területet, vagy annak ogyrészét megvonják, a lak­bér mérséklése nem indokolt, mert a lakbér a komfortfo­kozat alapján került megál­lapításra. Ugyancsak nem szolgáltat jogalapot a maga­sabb lakbér igényléséhez az a tény, hogv pl.: a lakáshoz kert használat is van. Amint említettük, a lakáshoz tar- 'ozó terület használtában a bérbeadó és a bérlő kölcsö­nösen megegyezhetnek n la­kásbérleti jogviszonyt létre­hozó szerződésben, vagy a szerződést közösen módosít­hatják. A gyakorlatban ismétlődő eset, bogy a bérbeadónak bérlet, de csak akkor, ha ez a rövid táv helyett hosz- szabb távra szólna. A ta­pasztalat ugyanis azt igazol­ja, hogy a csupán néhány évre bérelt szőlőt, gyümöl­csöst a bérlő inkább kizsa­rolja. mint műveli. Általá­ban igyekszik kihozni belő­le mindent, amit lehet, be­ruházni viszont, semmit. Bi­zonyára másként lenne hosz- szú távon körülbelül 15—20' éves időtartamra szóló bér­let esetében. Ilyen hosszú időre már valószínűleg min­denki érdemesnek tartaná például a gyümölcsfa ülteté­sét. ahol szükséges, a szőlő- lelepiíést. a föld tisztes gon­dozását, rendben tartását. A megfelelő terület ehhez 250—300 négyszögöl lenne. Ennek megmunkálásába még néni fárad bele senki, még nem érzi tehernek, fárasz­tónak a szükséges tenniva­lókat. Költségkihatása sem válik még teherré. Ipari munkásokról lévén szó: nyil­ván nem a szőlőből akarnak megélni. Passzió, kedvtelés lenne a szőlő, „a telek”, mint más városok ipari mun­kásainak is az ilyen-olyan kerteeskék. Lehel: itt, Hegy­alján (vagy másutt) a bir­toklási vágy, „a föld’-höz való ragaszkodás ösztöne is közre játszik az érdeklődők­nél. Lehet. De lehet az az igény, az a vágy is, melyről pszichológusok tudnának szólni: a produktum látvá­nya, érzékelése, tapasztalása az első pillanattól kezdve a kiteljesedésig, a befejezésig. Elültetünk valamit a ma­gunk két kezével megmun­kált. előkészített földbe, lát­juk növekedését, vigyázzuk fejlődését, kóstolhatjuk, íz­lelhetjük a termést. Valószínű, hogy jóval több mindem fel lehetne még so­rakoztatni a „miértre”, de nem is ez a lényeg. A lé­nyeg a gondozatlanul ma­radt, parlagosodó zárt kertek ügye. Még akkor is figyel­nünk kell rá, ha a zártker­teknek csak kis része ilyen, és akkor is. ha a mezőgaz­dasági nagyüzemekhez ké­pest csekélységekről van szó. Hegyalja ugyanis a világon sehol nem található, csak itt. Priska Tibor nyomós érdeke fűződik ah­hoz, hogy — megegyezés hi­ányában — a lakásbérleti szerződést a bíróság módosít­sa és a bérlőt a lakáshoz tartozó terület egy részének az átengedésére kötelezze. Er­re akkor kerül sor, ha a lakás­bérleti szerződés megkötése után olyan körülmények kö­vetkeznek be. ami miatf a lakásbérleti szerződés a bér­beadó lénveges és. jogos ér­dekét sérti A szerződéskötést követő­en bekövetkezett új körül­mény az is lehet, hogy a bérbeadó részére új lakás építése vált szükségessé, vagy a meglevő éoületet bő­víteni kell, A bérbeadónak lényeges és jogos érdeke fű­ződhet a lakáshoz tartózó kert (telek) átengedésére ak­kor is. ha a kertes családi ház bérlője a lakásbérlethez tartozó és annak jogi sorsát osztó kertet (miket' rendel­tetése) leneden használja, gon­dozását elhaiiyhooiia. vasv rongálja liven lehet pl.- az értékes gyümölcsű« rongálá­sa. fák kivágása ' szőlő, éve­lőnövényzet elhanyagolása stbi Or. Sass Tibor Mii mond a paragrafus? JogászuM k rá 1 aszóf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents