Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1976. június 19., szombat * A nyékládházi MEZÖPANEL terveiből KITŰNŐ gazdasági evet zárt 1975-ben a nyékládházi Mezőgazdasági Épületelem- gyár. Termelési tervüket túlteljesítették, 120 millió lórin! értéket termeltek. Ez körülbelül a duplája annak, amelyet az első években sikerült elérnie a kollektívának. A tavalyi év — mint azt Bertalan László, a vállalkozási osztály vezetője elmondta — minden szempontból szerencsés volt. A IV. ötéves terv utolsó esztendejében megnőtt az építési kedv, .özönlöttek a megrendelések a MEZÖPANEL-hez. Sokat dolgoztak a Hajdú- Bihar megyei mezőgazdasági üzemeknek, Kábán és Nádudvaron pédlául hatalmas pulykatelepek épültek gyártmányaikból. Az alapanyag-ellátás egész évben jó volt, időben és jó minőségben érkezett a cement, pedig az év nagy részében még Bélapátfalváról kellett beszerezni, mivel a Hejőcsabai Cementgyár akkor még nem üzemelt, illetve próbaüzemeltetés alat t állt. Hasonlóan csak elismeréssel lehet szólni á többi partnerről, így a betonacélt gyártó Özdi Kohászati Üzemekről, és a nikecelt gyártó Nitrokémiai Müvekről is. A gyári létszám js majdhogynem teljes volt ebben az évben. létszámhiány nem okozott gondot és ez építőipari jellegű üzemben már-már garancia a tervteljesítésre és a határidők pontos betartására. 1975-ben sikerült visszaszerezni a gyár jó hírét, amelynek egy kissé ártott az 1974-es év. A gyáriak kötbé- res évnek emlegetik 1974-et, amikor sorozatosán „csúsztak" a határidők. Tavaly december 31-ig minden megrendelésüknek eleget tettek, a MEZÖPANEL hibájából egyetlen építkezés sem nyúlt át az új evbe, illetve az új ötéves tervbe. És ez különösen szép eredmény akkor, amikor sok a munka. AZ ÖTÉVES gyár fejlődése egyébként töretlen. Elsősorban mezőgazdasági épületelemeket gyárt; állattané telepeket, gépszíneket, szerelőműhelyeket, magtárakat es az ezekhez tartozó szociális épületeket. Öl évvel ezelőtt mindössze tízféle elem gyártására volt képes a gyár, ma 150 léle elemből áll gyártmányskálájuk, A termékbővülés saját fejlesztési részlegük munkájának eredménye. A nyékládházi MEZÖPANEL termékei ma már — Györ-Sopron megye kivételével — az egész országban megtalálhatók. Az első két évben kizárólag mező- gazdasági épületelemeket gyártottak, aztán mind több ÁBC-áruházhoz gyártanak vázszerkezeteket. Olyan minőségűre fejlesztették ezeket a szerkezeteket, hogy ma már nemcsak falusi, hanem nagy, városi áruházak építésénél is használatosak. Miskolcon négy „MEZÖPANEL- es” ABC-áruház áll. A tavalyi eredmények alapján 1976-ra 127 és fél millió forint értékű termelési értéket tervezett a Mezőgazdasági Épüle telemgy ár. Féléves tervüket minden valószínűség szerint teljesíteni tudják. Az évet egy nagy megrendelés teljesítésével kezdték; a Borsodi Vegyikombinát egy 320 négyzet- méter alapterületű csarnok elemeinek gyártását rendelte meg a gyártól. A Héjúmén ti Állami Gazdaság, valamint a Berettyóújfalui es a Hidasháti Állami Gazdaság egy-egy tehenészeti telep elemeit rendelte meg. Ezeknek a megrendeléseknek a teljesítése módot ad a gyárnak az időarányos tervteljesités- re. Gondok azonban vannak, egy-két megrendelő késlekedik a szállítással Ebből adódóan tárolási nehézségekkel küzd a gyár és — mivel csak akkor fizet a vásárló, ha már szállít — átmeneti zavarok támadnak a pénzügyi terveknél. Ä vállalkozási osztály vezetője elmondta, hogy nyugtalankodnak a második féléves tervek miatt. Vannak, akik sötétebben látják a dolgot, vannak, akik reménykednek. egy biztos: a második félévre kevés megrendelés érkezett. Tavaly ilyenkor már lekötötték az. éves kapacitást, s júniustól augusztusig hajrázni is kellett. hogy elkészüljenek a megrendelt panelek. Ma az éves tervben előirt panelmennyiségnek mindössze kétharmadára van értékesítési szerződésük. A reménynek is vannak reális alapjai, hiszen sok igénybejelentés érkezett a gyárhoz. Ha ezek a bejelentések szerződéssé válnak, akkor biztosított lesz a gyári terv. PILLANATNYILAG úgy áll a dolog, hogy a MEZÖ- PANEL-nek jól jönne bármilyen megrendelés, de jól járnának mindazok, akik a közeljövőben, vagy,akár ma tennék le megrendelésüket. Mégpedig azért, mert a gyár meglevő készletei módot adnak az azonnali szállításra. 1. RT. Kismama-találkozó Kismama-találkozóra hívták tegnap délután a gyermekgondozási segélyen levő nőket a Miskolci Mű- án.vagfeldolgozó Vállalatnál. Az üzem 380 nődolgozója közül jelenleg 85-en nevelik otthon gyermekeiket. Sokan közülük már hat-nyolc éve is távol vannak az üzemtől. Érthető örömmel készültek tehát a régi munkatársakkal való találkozásra, a munkahely viszontlátására. A bensőséges hangulatú összejövetelen először a vállalat igazgatója köszöntötte a kismamákat, majd tájékoztatta őket az üzem fejlődéséről. Ezt követően meglátogatták az üzemet, s elbeszélgettek a régi munkatársakkal, akik a vállalat új termékeiből összeállított kis- ma mackóm aggal és édességgel kedveskedtek az édesanyáknak és gyermekeiknek. A hernádcécei sertéstelep példája... Még Vizsoly előtt, de a hernádcécei elágazást mór elhagyva, az országút bal oldalán — az úttól néhány száz méterrel beljebb — nyárfaerdő húzódik, és mint a gyermekek építőkockái, szabályos alakú épületek. Kevesen gondolnák, hogy ezekben a világos színű épületekben sertéseket nevelnek. Pedig hót sertéstelepet lát az erre utazó. A MEZÓPANEL- rendszerü épületsor a Her- nádvidéki Sertéstenyésztő és Hizlaló Társulás hernádcécei telepe. Három mezőgazdasági üzem, a Szerencsi Ál- lgmi Gazdaság, a szerencsi Lenin, és a monoki Kossuth Termelőszövetkezet közös „sertésgyára” ez. A felsorolás sorrendje egyben a gazdaságok tőkerészesedését is jelenti, hiszen az . állami gazdaság 50, a Lenin Tsz 30, míg a monokiak 20 százalékkal részesei a társulásnak. A sertéstelep — amelyet nemrégen a Magyar Mezőgazdaság című hetilap is részletesen bemutatott — 1972-ben létesült és az első évei bizony gondokkal voltak terhesek. 1972-ben kocánként 1900 forint, 1973- ra 1300 forint volt a veszteség. Gondot jelentett többek között a szűk fiaztatólér, amelyet feltétlen meg kellett nagyobbitani ahhoz. hogy a tervezett évi 9 ezer hízott sertést produkálhassa a telep. Kévék volt a koca- férőhely, 1973-ban viszonylag magas, 11,5 százalék volt a malacelhullás, és abban a; évben mindössze 2990 serif--' hizlaltak. Két esztendeje Hernódcc- cén változott a kép. Szűntek a gondok, javullak az eredmények. S hogy ezt elérték azt néhány apró technológiai módosításnak köszönhették, amelyeknek kedvező hatása hamar megmutatkozott. A telepen 1974-ben megkezdték a fajtaeserét, A kialakult tenyészállat-populációra a Hungahib 39-es és 50-es vonalából vittek tenyészkanokat. Ugyancsak 1974-től takarmányváltásra is sor került, A Phytaxia .takarmánysor helyett angol BOCM premixek etetésére tértek ál. Ezt salát keverőüzemükben adják hozzá a gazdasági abrakhoz. A fialás után a 12. napon eltávolítják a kocaleszoritó rácsot, így az anyaállat kijárhat a , fiaztatókutrica előterébe, ahol többet tud inni, minek következménye a jobb tejtermelés. Az elölnzlaló- ban a padlóetetés helyett há- ' zi készítésű önetetőket szereltek * be. Előnyei súlyban mérhetők. Míg 1973-ban és 1974-ben a havi súlygyarapodás malaconként. 8,5 kilogramm volt. addig ez 1973- ben 19,2(1, 1976 első negyedévében 11.63 kilogrammra nőtt. Ugyanakkor a fajlagos abraji felhasználás az 1973. évi 2.38 kilogrammból 2,30 kilogrammra csökkent. A telepen szigorú állategészségügyi szabályzatot dolgoztak ki. A higéniai előírások mellett az állomány rendszeres állategészségügyi megelőző kezelésben részesül. A módosítások kedvező eredményeként csökkent a hizlalási idő. 1974-ben 96.6 kilogrammos átlagsúlyl 238 nap alatt. 1975-ben 911,8 kilogrammos átlagsúlyl 228— 230 nap alatt érték el a hízók. Az idei eredmények még biztatóbbak. A hernádcécei telep példája azt bizonyítja, hogy a sertéshústermelést a nagyüzemi iparszerű telepeken jövedelmezővé lehet tenni. Ehhez a kapacitások teljes kihasználása, a gyakorlat követelte ésszerű módosítások és gondos tenyésztői munka szükséges, Fajtabemutató Gödöllőn A holnsip bűzéi A Gödöllői Agrártudományi Egye lem Tangazdasága ban megrendezett búzafajta-bemutatóra megyénkből 120 szakember érkezett. A nagy érdeklődés az újonnan kinemesített, köztermésben még nem látott fajták iránt nyilvánult meg. Sokan kerestek os a látottak alapján megtalálni vélték a jövő kenyérgabonáit. Akaratlanul felvetődik a kérdés: a jelenlegi fajtákkal, vagy a termesztéssel vannak a gondok? A választ keresve előbb a kedvező feltételeket sorakoztatjuk. A búza munkafolyamatai teljesen gépesítettek. Magas fel- vásárlási óra és viszonylag alacsony önköltsége nagy nyereséget biztosit. Fontos exportcikk és ezért népgazdasági kívánalom. Megyénk éghajlati adottságai között — mivel a szélsőséges viszonyokat tűri — fejlődik, biztosan terem. Termesztésének mértékére jellemző, hogy ét ről évre megyénk szántóterületeinek több mint 30 százalékán vetik üzemeink. Nem titok: a műtrágyák, növényvédő szerek és a mezőgazdasági gépek ára emelkedett, így a termesztés önköltsége nőtt. de ezt magasabb átlagokkal ellensúlyozni lebet. A*z V. ötéves terv megyei célkitűzése a 49 mázsás hektáronkénti szemtermés elérése, megint csak az eddigi termésszint ugrásszerű javításával képzelhető el. Mivel a búza agrotechnikája, technológiája és tápanyag-utánpótlási rendszei e korszerű, az előbbrelépés fő feltétele: új, bőven termő, betegségekkel szemben ellenálló fajták termelésbe állítása. Az. ország építőipari 'termékeket gyártó üzemei, gyárai felkészültek az állami és magánépítkezések nyári— őszi igényeinek kielégítésére. A cementmalmok, kavicsbányák. téglagyárak bővítik, korszerűsítik berendezéseiket, hogy több és jobb minőségű termékekkel járuljanak hozzá az építők munkájához. Ahogy haladunk előre- a nyárban, úgy nő az építkező kedv megyénkben is. Legjobban ezt a borsodi építőipari termékeket gyártó vállalatok, üzemek érzik, ahol a termelés már-már meghaladja a maximumot. Api ennek ellenére valamennyien azt ígérik: rajtuk nem fog múlni az építkezési kedv megfelelő feltételeinek megteremtése. A Cement- és Mészművek hejőcsabai új gyárában az indulás okozta kisebb-na- gvobb zökkenők után már ütemszerű a termelés. Áprilisban és májusban a ceEzzel a megállapítással elérkeztünk ahhoz a témahoz, amelyet már évek óla sürgetnek a szakemberek. A lajlaváltáshoz. És választ tudunk adni. hogy miért Gödöllőn rendezték a bemutatót annak ellenére, hogy megyénkben sok üzemben voltak biztató fajtakísérletek. Az egyetem tangazdaságában 22 fajtát , láthatlak a résztvevők. Egy helyen találkozott a múlt, a jelen és a jövendő. A Bezosztá.ia. a legrégebben termesztett intenzív búzánk, amelyet a köz- termesztésből kiszorítani a mai napig nem sikerült. A „miértre" könnyű a válasz. Optimális agrotechnikával a Bezosztája 40—50 mázsa közötti hektáronkénti termésre képes. A termény minőségileg kifogástalan és a malomipar bármikor szívesen átveszi. A később kinemesi- tett. nagyüzemileg termesztett szovjet fajtákat, a Kav- kázt. a Jubilejnaját, ' az Aurórát a szélsőséges éghajlat jobban .megviseli". így a termésnagyságuk az időjárástól függően változó. Sajnos, lisztharmatra érzékenyek és ez bizony „nem termő" mázsákba kerül. A Kannája—12 a tapasztalatok alapján a Bezosztájával egyező tulajdonságú, de előnye, hogy korábban terem. Az olasz Li- belulla fajta az utóbbi évek alatt „magyar búzává" vált. Bő termőképességű, mélyre vetve a fagynak ellenáll, termésátlaga megközelíti a hektáronkénti 60 mázsát. Viszont étkezési gabonának — rossz lisztminősége miatt —> ugyan felhasználható, de nem a legalkalmasabb. Kilenc olyan fajlát is vizsgálhatlak" szakembereink. mentmalmok csaknem 76 ezer tonna cementet Őröltek, s a szállítások is meghaladták a 68 ezer tonnát. A gyár vezetői júniusra 86 ezer, júliusra és augusztusra 83 ezer tonna kitűnő minőségű cement gyártását, illetve kiszállítását ígérik. Ha pedig az elképzeléseket valóra is váltják, úgy az idei nyáron — hosszú évek óta először — nem lesz cementhiány az, északi iparvidéken. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál is javában tart a főszezon. A termelésben mindig erősebb nyári hónapokban elsősorban a kisméretű, a B—30-as téglákat, a 6-os és 10-es válaszfalakat, valamint a tetőcserepet keresik. A gyár az idén 246 millió kisméretű egységben mért termék előállítását tervezi, s ennek döntő többsége az őszig elkészül. A Kazincbarcikai Könnyű-- betongyár terméke, a gáz- szilikát kézi falazóblokk egyamelyekkel a megye határai közölt eddig még nem találkozhattak. A jugoszláv Száva. Novoradszka és Parti- zónka — amelyeket ugyan kenyérgabonának nemesítettek —. hálunk csak takarmánybúzaként jöhetnek szóba. Kór. mert .bőven termők. Közülük is kiemelkedik a 60 mázsás hektáronkénti termésre képes alacsony szal- májú, lisztharmattal szemben ellenálló Száva. A négy olasz fajta, az Adria, az Aqileja, a Granaroló és a Trcbbó közül — mivel először kerültek kisparcellás kísérletbe — étkezési gabonának. kalászalakja alapjan egyedül a Granaroló tűnik. A Martonvásári Kutató Intézet búzafajtái viszont első benyomásra is kitűnő képet mutattak. A már nagyüzemileg is termesztett, MV—4- es. — amely magas szalmájával bánkúti búzánkra emr lékeztet — 60 mázsa körüli, minőségileg kiváló termésre képes. Az MV—5-ös, a későbbi érésű, de hasonló tulajdonságú változat. Jövőre az itt látott fajták közül megyénkbe pár vagon MV—4-es és Száva kerül, s most folynak a tárgyalások az MV—5-ös kipróbálásáról. A szakemberek szerint a jövő kenyérgabonái várhatóan a martonvásári fajták lesznek. ha az ott látott kiváló tulajdonságaikat a megye adottságai között is megtartják. Persze addig még' hátra van néhány év nagyüzemi termesztés. Kármán István Serseta re népszerűbb az építkezők körében. Az elmúlt években már alig győzték kielégíteni az ilyen irányú igényeket. A várhatóan tovább növekvő kereslet miatt tavaly kapacitásbővítő rekonstrukciót hajtottak végre a gyárban, amelynek eredményeként évente mintegy 320 ezer köbméter termék hagyja majd el a gyár területét. Ez megközelítőleg 6000 lakás felépítéséhez elegendő. Az építkezések fontos kelléke a sódéi-. A Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzemében mostanában már naponta átlag 7 ezer köbméter sódert adnak át a megrendelőknek. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyébként szokásos havi 170 ezer köbméteres termeléssel szemben a nyári hónapokban 200—210 ezer köbméter sódert termelnek ki és szállítanak el a nvék- lád háziak. T. Z. Több építőanyag leni iesz cemeirthiaiiv
